Címke: vázrajz

Földmérési vázrajz készítés fennmaradási engedélyhez és ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Minden vélemény számít!

Mikor lehet szükség fennmaradási engedély kiadásához?

Évtizedekkel ezelőtt előfordult, hogy engedély nélkül építkeztek és nem kértek használatbavételi engedély, így okirat hiányában nem lehetett térképezni az épületet.

Gyakran előfordul az is, hogy csak üres telek van a térképen, épület egyetlenegy sincs rajta ábrázolva, vagy az utólag épített épületrészek hiányoznak. Ebben az esetben, ha szeretné, hogy az épületet a valóságnak megfelelően ábrázolva legyen a térképen , akkor Önnek be kell szereznie a fennmaradási engedélyt az építési hatóságtól és készíttetnie kell vázrajzot földmérővel.

Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei

42. § (1) *  Az építésügyi hatóság az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

(2) * 

(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben

a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,

b) * 

c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény

ca) továbbépítésére vagy

cb) használatbavételére

irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) *  A fennmaradási engedély iránti kérelemhez tartalmától függően mellékelni kell az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) *  a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt hatóság vagy a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményt adott,

b) *  a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott.

(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van

a) *  a Khvr.-ben meghatározott esetekben végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

c) *  termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.

(7) A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,

b) *  a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

43. § (1) *  A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tarthat.

(2) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.

(3) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálhatja, hogy

a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,

b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá

c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

(4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.

(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

(6) *  A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.

(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

44. § (1) * 

(2) *  Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény vagy településképi véleményben a polgármester nem javasolta.

(3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.

(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – határozattal tudomásul veszi.

(5) *  Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni,

a) amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött,

b) az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve mégis, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése alá esik, vagy

c) az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha azt nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

(5a) *  Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

(6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.

(7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.

(8) A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,

b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,

c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,

d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,

e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,

f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,

g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,

h) *  a jogorvoslat tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.

(9) A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,

b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,

c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,

d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,

e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.

(10) A határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető.

(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Telekhatáron álló ház tetszik, ha megveszem mennyire leszek kiszolgáltatva a szomszédnak? Be kell-e engednie és szigetelhetem-e a ház külső falát a szomszéd felől?

4 hozzászólás

Telekhatáron álló ház miatt várható problémák. Ezekre jobb előre felkészülni.

Telekhatáron álló ház esetében kerítés csak az épület falsíkjában létesíthető. A kerítésnek teljes egészben saját telken kell állnia. A kerítés nem nyúlhat át a szomszédba.

A házfal külső szigetelése nem nyúlhat át a szomszéd ingatlanra. Ebben az esetben csak belülről szigetelhető a ház fala.

Mit tehetünk, ha telekhatáron álló ház fala vizesedik, mert a szomszéd virágot ültetett a ház fala mellé és azt locsolja is?

Érdemes szakember keresni. Nagy valószínűséggel műszaki probléma lehet. Nincs megfelelően szigetelve a ház alapja, és a ház fala. Valószínűleg a többi fal is vizesedik, penészedik. Több hetes esőtől és a hóolvadástól sem szabad vizesednie a ház falának, ha rendesen le van szigetelve. Betonozástól valószínűleg nem fog javulni a helyzet. Előfordulhat, hogy betonozástól még jobban fog vizesedni a ház fala. Ilyen esetben feltétlenül szükséges szakembert keresni.

A ház falát lefestheti, ezt meg kell engedi a szomszédnak. Állagmegóvást is lehet végezni, de a vakolat is saját telken kell maradnia.

Külső szigetelésnél, gázvezeték elhelyezés, közmű, szennyvízbekötést nem köteles megengedi a szomszéd, saját telken kell kiépítenie. Ebben az esetben javasolt megvásárolni a szomszédtól a szükséges ingatlanrészt. Ugyan is védőtávolságot is előír a közművezetékere a jogszabály. Akár szolgalmi jogot is lehet lapítani, ha a szomszéd hozzájárul, így lehet biztosítani tulajdonosváltáskor is a bejárást a szomszéd ingatlanra szükség esetére.

Telekhatár rendezés menete:

1.A szomszéddal megállapodunk mekkora területre van szükségünk.

2. Értékbecslőt hívunk, aki megállapítja az megvenni kívánt terület értékét, illetve a szolgalmi joggal érintet ingatlan értékcsökkenését is.

3. Kikérjük sz építési hatóság engedélyét a telekhatár rendezéshez.

4. Ha meg van az engedély, akkor hívunk földmérőt, aki elkészíti a Vázrajzot az új telekhatárról, szolgalmi jogról.

5. Ha a földmérő elkészítette a Vázrajzot akkor beadja az illetékes földhivatalba záradékolásra.

6. Földhivatal záradékolja a vázrajzot.

7. A vázrajz záradékolása után telekalakítási eljárásra kell benyújtani a földhivatalhoz.

A jogerős telekalakítási engedély birtokában lehet szerződést kötni ügyvéd, vagy közjegyző előtt.

Ezek után már nem okoz problémát a ház szigetelése, vagy a közművek elhelyezése.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.



Ha földmérési munkára van szüksége, telekhatár rendezést, vagy szolgalmi jog bejegyzést szeretne, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor, Földmérő mérnök, 06-20-586-1179, 06-30-587-7363, kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Általános szerződési feltételek földmérési, vázrajzkészítési munkákra

Minden vélemény számít!

A földmérési munka megrendelése történhet telefonon vagy emailban.

Árajánlat kérhető a földmérési munkára emailban: kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com .

Javaslom, hogy viták elkerülése végett írásban is kérjen árajánlatot, a pontos helyrajzi szám, településnév, utca, házszám, munka megnevezése tárgyú emailban.

1. A vállalkozási szerződés általános szabályai

Ptk. 6:238. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

Az árajánlatban szerepel a földmérési munka elvégzésének a munkadíja. A földmérő munkája, kompetenciája a vázrajzok elkészítésével, és a vázrajzok földhivatalba való beadásával véget ér. A földmérési munkadíjak nem tartalmazzák az ügyfél által fizetendő eljárási illetékeket, további ügyintézéseket, sem az esetleges ügyvédi munkadíjakat. A Földmérési munkadíj kizárólag a Földmérési vázrajz készítésére terjed ki.

A záradékolt vázrajz felhasználása során a Földhivatal további ügyintézési díjakat kér.

Ügyfél által Földhivatalba fizetendő további költségek:

Az ingatlan nyilvántartási átvezetés díja, valamint a Földhivatalba fizetendő illetékek díja az ingatlan tulajdonost terhelik. Ezeket a költségeket földmérő munkadíja nem tartalmazza. Ezeket a földmérő munkadíjon felül kell befizetni a Földhivatali ügyintézéshez.

A szerződésekre a Ptk. vonatkozik.

  • A munka megkezdése előtt a megrendelést vissza lehet vonni, ez díjmentes.
  • Amennyiben a munka megkezdésre került, akkor a földhivatali adat megvásárlásának díját, és a kiszállási díjat kötelező megfizetni. Valamint az elkészült munka arányának megfelelő díjazási %-ot köteles megfizetni.
  • Ha a földmérési vázrajz elkészült, akkor a teljes munkadíjat köteles kifizetni.
  • Telekhatár Kitűzés megrendelése esetén, ha elkészült a kitűzési vázrajz, és időközben a kitűzésre érdekmúlás történik, akkor a munkadíj 90 %-át köteles megfizetni.

Vita esetén a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Ptk. 6:249. § [Elállás, felmondás]

(1) A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.

(2) A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

Ingatlan-nyilvántartási, Földhivatali illetékek, költségek a földmérő munkadíján felül

Minden vélemény számít!

A földmérő munkája a vázrajzok záradékolásával véget ér.

A földmérő munkadíja tartalmazza a földméréshez szükséges adatok Földhivatalból való

megvásárlásának díját. Tartalmazza a kiszállási és az árajánlat díját. Tartalmazza a földmérési vázrajzok záradékolásának díját.

Vannak olyan földmérési vázrajzok, melyek Földhivatali záradékolás után, még további ügyintézést igényelnek az ingatlan tulajdonosoktól. Ezeknek az ügyintézése nem a földmérő feladata, hanem az ingatlan tulajdonosoké. Ezeknek az ügyintézéseknek a díja nincs benne a földmérési munkadíjban. Földmérő nem jogosult ezekben az ingatlan-nyilvántartási ügyekben eljárni, ezek az ingatlan tulajdonos jogait és kötelezettségeit érintik.

Épületfeltüntetési vázrajz záradékolása utáni teendők:

  • Ha nincs használatbavételi engedély, vagy Hatósági bizonyítvány, akkor meg kell keresnie az ingatlan tulajdonosnak az Építési Hatóságot, és ott kell kérnie a hivatalos okiratot. Ennek díja az ingatlan tulajdonost terheli.

Telekmegosztás, telek-egyesítés, telekhatár rendezés esetén, ha esetleg szükséges, akkor az ügyvédi munkadíjat az ingatlan tulajdonos, vagy az ingatlan szerzésében érdekelt fél fizeti ki.

A Földhivatalba fizetendő illetékek további költségeket jelentenek az ingatlan tulajdonosnak.

Érdemes erről előre tájékozódni. Szakhatósági díj: 3.000.- Ft, csak illetékbélyegben lehet leróni.

Telekalakítási eljárás díja: ingatlanonként 12.000.- Ft, 2 ingatlan esetében további 24.000.- Ft-ot kell befizetnie az ingatlan tulajdonosnak.

Soron kívüli eljárás, soron kívüli kérelem:

Indokolt esetben kérhetünk soron kívüli eljárást, ennek a díja 10.000.- Ft. Földhivatalok leterheltségétől függ az engedélyezése.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha földmérő van szüksége hívjon bizalommal.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

06-20-586-1179

06-30-587-736

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com



ˇˇMi a teendő, ha lefoglalózom az ingatlant, és kiderül, hogy nem szerepel a térképen a lakás, vagy a garázs? ˇˇ

8 hozzászólás

Nagyon sok esetben előfordul, hogy azzal keresnek meg az ingatlanok foglalózása, eladása után, hogy a megvásárolt, vagy megvásárolni kívánt lakás nem szerepel a Földhivatali térképen, vagy a garázs, vagy 1-2 szoba nincs a térképen ábrázolva. Van, amikor csak üres telek van a térkép másolaton.

Mi a teendő, ha ilyen helyzetbe kerülünk?

El kezdhetjük hibáztatni az ingatlan tulajdonosát, hogy nem teljesítette a törvényi kötelezettségét, és nem jelentette be az ingatlanján történő változásokat. Elállhatunk a szerződéstől. Kérhetjük, hogy rendezze a hivatalos eljárás keretében a változások átvezetését.

A legtöbb esetben megoldható. Előkerülhet a használatbavételi engedély, vagy akár található egy vázrajz az épület feltüntetéséről, aminek beadása a Földhivatalba valamiért meghiúsult. Vagy nem volt okirat beadva a földmérési vázrajzzal együtt, sem a későbbi években. Így okirat hiányában nem történhetett meg az ingatlan-nyilvántartási átvezetés. Sokan azt hitték, hogy a földmérő által készített vázrajz záradékolása elegendő. Vagy sokan abban a tévedésben voltak, hogy nincs további teendőjük az ingatlannal, mivel megkapták a használatbavételi engedélyt.

Ha nem megolható a használatbavételi engedély beszerzése, nincs meg a jogerős használatbavételi engedély sem., és 10 évnél régebben épült az épület, akkor meg kell bíznunk egy földmérőt, aki elkészíti az ehhez szükséges vázrajzot. A földmérő a vázrajz készítésének megrendelése után előre egyeztetett időpontban kimegy a helyszínre, és felméri az ingatlant. Ebben az esetben csak külső mérések történnek. A földmérő nem megy be a házba. Nem fontos Önnek otthon lenni, megbízhat 18 évnél idősebb, közeli családtagot is, aki beengedi a földmérőt az udvarra, kertbe. Ha van kutya, célszerű a földmérés idejére megkötni, vagy bezárni. A felmérés időtartama kb. 30-60 perc ingatlan nagyságától, épületek számától, épületek nagyságától függően.

A földmérési munkát meg lehet rendelni, telefonon, vagy emailban is. Ami a megrendeléshez és árajánlat készítéshez szükséges, az a település neve, és helyrajzi száma, utca és a házszám is.

A földmérő a terepi felmérés után, irodai feldolgozás során elkészíti a földhivatalba beadandó dokumentumokat a törvényi előírásoknak megfelelően. Ezután az elkészült vázrajzokat beadja a Földhivatalba záradékolásra. A záradékolás időtartama 2020. január 1-től 60 napra emelkedett.

Soron kívüli eljárás, soron kívüli kérelem:

Soron kívüli kérelmet adhatunk be a Földhivatalba, ha sürgős a vázrajz záradékolása, Ennek a kérelemnek a sürgősségi díja: 10.000.- Ft. Ez a Földhivatal pénztárába fizetendő. Kérhető még külön sürgősségi díjjal az ingatlan-nyilvántartási átvezetés (tulajdonilapra történő átvezetés) további 10.000.- Ft-ért. Ezt a díjazást szintén a Földhivatalba kell befizetni.

Tanács:

Érdemes megvizsgálni, ellenőrizni, hogy az ingatlanunk, házunk, lakásunk, szerepel-e a térképen? Ha időben észrevesszük, akkor megspórolhatjuk a sürgősségi díjakat.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com

Mennyi ideig tart a Földhivatalban a vázrajzok záradékolása?

5 hozzászólás

2020. január 1-től az Ákr. vonatkozik a vázrajzok záradékolására is. A korábban érvényes 25 napos záradékolás megszűnt. Az új ügyintézési határidő 60 nap.


2016. évi CL. törvény

50. § [Az ügyintézési határidő]

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

(2) Az ügyintézési határidő

a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,

b) sommás eljárásban nyolc /8/ nap,

c) teljes eljárásban hatvan /60/ nap.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg.

(4) Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

(5) Az ügyintézési határidőbe nem számít be

a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és

b) – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének

időtartama.

9. Sommás eljárás és teljes eljárás

39. § [Az eljárás fajtái]

A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el. Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.

40. § [Automatikus döntéshozatal]

Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,

b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,

c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és

d) nincs ellenérdekű ügyfél.

41. § [A sommás eljárás]

(1) *  Sommás eljárásnak van helye, ha

a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és

b) nincs ellenérdekű ügyfél.

(2) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.

(3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.

42. § *  [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]

Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

43. § [Függő hatályú döntés]

(1) A hatóság – az e §-ban meghatározottak szerint – az eljárás megindításától számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.

(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy

a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot /10.000.- Forintot/ a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni,

b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,

c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni

a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,

b) a hatósági igazolvány kiállítására,

c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,

d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni,

e) ha az ügyben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy írja elő, valamint

f) ha törvény ekként rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A felfüggesztést elrendelő vagy szünetelést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik.

(5) Az eljárás szünetelése, felfüggesztése vagy függőben tartása esetén az eljáró hatóság – a (7) bekezdés megfelelő alkalmazásával – legkésőbb a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának végét követő nyolcadik napon függő hatályú döntést hoz, amelyben rendelkezik az eljárás folytatásáról és a (4) bekezdés szerinti, a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának figyelmen kívül hagyásával számított időpontról.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha az eljárás megindításától számított nyolc napon belül

a) a kérelmet visszautasítja,

b) az eljárást megszünteti,

c) érdemben dönt,

d) az eljárást felfüggeszti vagy a beadvány elintézését függőben tartja, vagy

e) az eljárás szünetel.

(8) *  Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, ha

a) a döntés

aa) – központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vagy annak vezetője, vagy

ab) a Magyar Nemzeti Bank

hatáskörébe tartozik,

b) az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény.

(9) A függő hatályú döntés tartalmazza a (4) bekezdés szerinti időpontot, naptári dátum szerint meghatározva.

(10) A függő hatályú döntés véglegessé válásáról a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy díj, továbbá az általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.

(11) A szakhatóság és a megkeresett szerv a (10) bekezdésben foglalt esetben a véglegessé válásról szóló értesítésétől számított öt napon belül intézkedik az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő illeték vagy díj, továbbá az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő eljárási költség eljáró hatóságnak történő megfizetéséről.

(12) A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei – ide nem értve e § rendelkezéseit – fennállnak-e.

(13) *  Ha az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a hatóság az ügyet ez esetben is teljes eljárásban intézi el. A hatóság – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a (7) bekezdés d) és e) pontjában meghatározottakról, a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel, továbbá tájékoztatást ad a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com



Meddig érvényes a záradékolt vázrajz?

2 hozzászólás

A Földhivatal a vázrajzokat jogszabály szerint 60 napon belül záradékolja.

A Földhivatal a vázrajzokat a következő záradékszöveggel látja el:

„A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos.” Például: telek megosztásáról készült vázrajzok esetében

„Az állami alapadat-tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos.” Például: Épületfeltüntetés és épülettörlésről készűlt, szolgalmi jog bejegyzéshez készűlt vázrajzok esetében.

A vázrajzok záradékolásának érvényessége jogszabály szerint egy év. Ez alatt az idő alatt van lehetőség a Földhivatalban eljárást indítani. Kivéve kitűzés és társasházi alaprajz esetén, mert ebben az esetben csak nyilvántartásba veszi a vázrajzot a Földhivatal.

Az érvényességi idő letelte után van lehetőség a vázrajzok újra záradékolására, amennyiben a vázrajzon lévő kiinduló adatok az ingatlan-nyilvántartási állapottal megegyeznek. és a vázrajz megfelel az érvényben lévő jogszabályi előírásoknak. Az újra záradékolásért jogszabályban előírt díjat kell fizetni a kérelmezőnek.

Amennyiben a vázrajzon lévő kiinduló adatok nem egyeznek az ingatlan-nyilvántartatási állapottal, valamint nem felel meg az érvényben lévő jogszabályi előírásoknak, új vázrajzot kell készíttetni földmérővel.

Sokan abban a tévhitben vannak, ha a földmérő elkészít egy vázrajzot és azt beadja a Földhivatalba záradékolásra, azzal az ügye már el is van intézve, és a záradékolt vázrajzokat elrakja a fiókba. Később aztán hiába várja az eredményt a tulajdoni lapján.

Az ügyfeleim számára teljes körű tájékoztatást nyújtok, valamint felajánlom, hogy amennyiben valamilyen iratot kapnak a Földhivatalból azt segítek értelmezni és tájékoztatom a további teendőkről.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com



Kedvezményes települések

Minden vélemény számít!

Az alábbi területeken Szerencsen és a környező településeken a kedvezményes árak érvényesek, melyek a weboldalon az árak cím alatt vannak feltüntetve.

Szerencsi Földhivatal    

Abaújszántó Alsódobsza Bekecs

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj

Erdőbénye, Golop, Legyesbénye, Mád

Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy

Rátka, , Sóstófalva Szegi Szegilong

Szerencs, Taktabáj, Taktaharkány,

Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tarcal

Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszatardos,

Tokaj,

Edelényi Földhivatal     

Abod, Aggtelek, Alacska, Alsószuha

Alsótelekes, Balajt, Bánhorváti

Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó

Bódvaszilas Boldva Borsodszirák Damak

Debréte, Dédestapolcsány, Dövény

Edelény, Égerszög, Felsőkelecsény

Felsőnyárád, Felsőtelekes, Galvács

Hangács, Hegymeg, Hídvégardó, Imola

Irota Izsófalva Jákfalva Jósvafő Kánó

Kazincbarcika, Komjáti, Kurityán

Ládbesenyő, Lak, Mályinka, Martonyi

Meszes, Múcsony, Nagybarca, Nyomár

Ormosbánya, Perkupa, Ragály, Rakaca

Rakacaszend, Rudabánya, Rudolftelep

Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza

Sajószentpéter, Szakácsi, Szalonna

Szendrő, Szendrőlád, Szin, Szinpetri

Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló

Szuhogy, Tardona, Teresztenye, Tomor

Tornabarakony, Tornakápolna,

Tornanádaska, Tornaszentandrás,

Tornaszentjakab, Trizs, Vadna, Varbóc

Viszló, Zádorfalva, Ziliz, Zubogy

Encsi Földhivatal        

Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak

Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy

Alsóvadász Arka Aszaló Baktakék Beret

Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös

Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj

Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy

Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs

Gadna, Gagyapáti, Gagybátor

Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc

Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd

Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri

Hernádszentandrás, Hernádszurdok

Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd

Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked

Keresztéte, Kiskinizs, Korlát

Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra

Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs

Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok

Pere, Perecse, Pusztaradvány,

Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb

Szalaszend, Szászfa, Szemere,

Szentistvánbaksa, Telkibánya,

Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta

Mezőkövesdi Földhivatal            

Bogács, Borsodgeszt, Borsodivánka

Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu

Cserépváralja, Csincse, Egerlövő, Kács

Mezőkeresztes, Mezőkövesd,

Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes

Sály, Szentistván, Szomolya, Tard

Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszavalk Vatta

Miskolci Földhivatal      

Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs,

Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Emőd

Felsőzsolca, Gesztely, Girincs, Harsány

Hernádkak, Hernádnémeti, Kesznyéten

Kiscsécs Kisgyőr Kistokaj Kondó Köröm

Mályi, Miskolc I. ker., Miskolc II. ker.,

Miskolc III. ker., Muhi, Nyékládháza,

Onga, Ónod, Parasznya, Radostyán,

Répáshuta, Sajóbábony, Sajóecseg,

Sajóhídvég, Sajókápolna, Sajókeresztúr

Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfalva,

Sajópetri, Sajósenye, Sajóvámos,

Szikszó, Szirmabesenyő, Varbó

Ózdi Földhivatal             

Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd

Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd,

Csernely, Csokvaomány, Domaháza,

Dubicsány Gömörszőlős Hangony Hét

Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor

Lénárddaróc, Nekézseny, Ózd, Putnok

Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki,

Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony

Sátoraljaújhelyi Földhivatal        

Alsóberecki, Alsóregmec, Bodroghalom

Bodrogolaszi, Bózsva, Cigánd, Dámóc,

Erdőhorváti, Felsőberecki, Felsőregmec

Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós

Füzérradvány, Györgytarló, Háromhuta

Hercegkút, Hollóháza, Karcsa, Karos

Kenézlő, Kishuta, Kisrozvágy, Komlóska

Kovácsvágás Lácacséke Makkoshotyka

Mikóháza Nagyhuta Nagyrozvágy Nyíri

Olaszliszka, Pácin, Pálháza, Pusztafalu

Révleányvár, Ricse, Sárazsadány,

Sárospatak, Sátoraljaújhely, Semjén,

Tiszacsermely, Tiszakarád, Tolcsva,

Vágáshuta, Vajdácska, Vámosújfalu,

Vilyvitány, Viss, Zalkod, Zemplénagárd

 Tiszaújvárosi Földhivatal

Ároktő, Gelej, Hejőbába, Hejőkeresztúr

Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Igrici

Mezőcsát, Nagycsécs, Nemesbikk

Oszlár, Sajóörös, Sajószöged, Szakáld

Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszapalkonya

Tiszatarján, Tiszaújváros