ereszcsorgás, kategória bejegyzései

Hogyan készülhet fel a földhivatali térképezési hiba helyszíni szemléjére?

Minden vélemény számít!

A földhivataltól kap egy hivatalos tértivevényes értesítést, a helyszíni szemle dátumáról, amelyben az időpont is pontosan meg van jelölve.

A helyszíni szemlére, kérem, szedje össze az iratait, dokumentumait, és célszerű leírni előre a gondolatait, mert ott lehet jegyzőkönyvbe mondani. Ezen az iraton kevés a hely, csak a lényeges dolgok kerüljenek rá. De külön lapon, vagy külön beadvány is lehet hozzá csatolni.

A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.(azért jelzem külön, mert sokan összekeverik)

2. Mit tartalmaz tipikusan a hatósági földhivatali helyszíni szemle jegyzőkönyv?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”? Volt, hogy öszekeverték a két dokumentumot. ezért készült ezen leírás, mi a különbség a helyszíni szemle jegyzőkönyv, és a GNSS-RTK mérési jegyzőkönyv között. Nehéz összekeverni, megtörtént eset miatt írom ezt a blogot.

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelték
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelték

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV JOGI TERMÉSZETE

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.

2. Mit tartalmaz tipikusan?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”?

Ha a bíróság ezt az iratot:

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelte,
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelte,

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A PERBEN?

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • csak azt rögzíti, hogy ki mit mondott és mi volt látható.

Ha ezt a bíróság, vagy más hatóság a műszaki bizonyíték helyett értékeli, akkor:

a bizonyító erőt hibásan minősíti

a bizonyítás tárgyát tévesen határozza meg,

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

Földmérés: pontszám és koordináta

Minden vélemény számít!

1. A PONTSZÁM ÉS A KOORDINÁTA KÜLÖNBSÉGE

  • a pontszám csak azonosító,
  • a koordináta a geometriai hely meghatározása.

Fontos kimondani:

Lehet pontszám koordináta nélkül (szalagos vázlaton).
De koordináta mindig egy számított, rendszerbe illesztett adat (pl. EOV).

Ez a bizonyító erő szempontjából kulcskérdés.

2. HIBAHATÁR ÉS TŰRÉSHATÁR

Nem szerepelt külön:

  • a mérési hibahatár fogalma,
  • és a jogszabályi tűréshatár különbsége.

Pedig ez határvitában alapvető.

A GNSS–RTK jegyzőkönyv tartalmaz hibahatárt.
A szemle-jegyzőkönyv nem.

Ha nincs hibahatár, nincs mérési minősítés.

3. ELLENŐRZŐ MÉRÉS (KONTROLL)

  • GNSS mérésnél ellenőrző pont mérés szükséges,
  • szalagos mérésnél kötőméret biztosítja az ellenőrizhetőséget.

Ez azért fontos, mert a per esetén a bíróság számára érthetővé teszi:
a mérés nem „bemondásra” történik.

4. MIKOR MELYIK DOKUMENTUM KELETKEZIK?

időrendi sorrend:

  1. Helyszíni szemle-jegyzőkönyv (eljárási cselekmény)
  2. Mérési vázlat (munkadokumentum)
  3. GNSS adat kinyerése irodában
  4. Mérési jegyzőkönyv összeállítása
  5. Vázrajz szerkesztése

5. MI MINŐSÜL BIZONYÍTÉKNAK?

jogi kategorizálás:

  • műszaki bizonyíték,
  • okirati bizonyíték,
  • eljárási cselekményről készült jegyzőkönyv.

A bíróság számára ez kulcsfontosságú, per van.

6. A FÖLDHIVATALI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV NEM EGYENLŐ MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYVVEL

Ezt sokan összekeverik!

A szemle-jegyzőkönyv akkor is elkészülhet, ha egyáltalán nem történik műszeres mérés.

Ez teljesen más kategória.

7. MI TÖRTÉNIK, HA ÖSSZEKeverik?

Ha a szemle-jegyzőkönyvet műszaki bizonyítékként értékelik,
akkor:

  • a mérési pontosság nincs bizonyítva,
  • a geometriai tényállás nem kerül szakmailag alátámasztásra.

Ez per esetén a döntés megalapozottságát érinti.

8. MÓDSZERTANI KÜLÖNBSÉG: SZEMMEL LÁTOTT ÁLLAPOT VS. KOORDINÁTA

Ez nagyon fontos, de nem lett külön hangsúlyozva:

A szemle-jegyzőkönyv „szemmel látható állapotot” rögzít.
A GNSS mérés matematikai-geometriai helyet határoz meg.

A kettő eltérő bizonyítási természetű.

Térképezési hibas gyanúja esetén hívjon földmérőt.

Ha tanácsot sezretne, hívjon bizalommal: Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

Mit jelent ez a mondat az ingatlan tulajdonosoknak?’Alperes a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tartott a felek személyes jelenlétében, amely során GNSS technológiával felmérte a helyszíni jelenlegi állapotot, melyet jegyzőkönyvben rögzített, továbbá a helyszíni kiegészítő méréseket alperes mérési vázlaton dokumentálta.’  

Minden vélemény számít!

Fogalmak tisztázása:

Esettanulmány, az ügyben az alperes a földhivatal volt, és térképezési hiba per lett az ügy vége.

Időrendi sorrend, hogyan zajlik egy ingatlanrendező földmérői jogosultsággal rendelkező, földmérő mérnök által bejelentett térképezési hiba kivizsgálás?

IDŐRENDI CSELEKMÉNYEK TÉRKÉPEZÉSI HIBA FÖLDHIVATALI KIVIZSGÁLÁSA SORÁN

Jelen összefoglaló célja annak közérthető bemutatása, hogy egy térképezési hiba kivizsgálása során milyen cselekmények milyen sorrendben történnek, és az egyes szakaszokban milyen dokumentum keletkezik. Mire elég a 60 napos ügyintézés? Mi történik ezen térképezési hiba vizsgálat alatt? Milyen dokumentumok keletkeznek? Mit igazolnak, mire valók?

A folyamat időrendje segít elkülöníteni az eljárási iratokat a műszaki bizonyítékoktól.

I. A KIVIZSGÁLÁS MEGINDULÁSA

  1. Kérelem vagy hivatalból eljárás megindítása, ( földhivatal bármikor észlel térképezési hibát köteles kijavítani, mérlegelés nélkül)

A földhivatali eljárás indulhat:

  • tulajdonosi kérelemre, (ebben az esetben földmérő jelenti be a térképezési hibát szakvéleménnyel)
  • hatósági észlelés alapján,
  • vagy bírósági megkeresésre.

Ebben a szakaszban még nincs mérés.
Csak az ügy tárgya kerül meghatározásra.

II. KIÉRTESÍTÉS ÉS HELYSZÍNI ELJÁRÁS

  1. Tulajdonosok kiértesítése

A földhivatal értesíti az érintett tulajdonosokat a helyszíni eljárás időpontjáról.

Ez eljárási cselekmény.

  1. Helyszíni szemle megtartása

A földhivatal a helyszínen megjelenik.

Itt történhet:

  • szemrevételezés,
  • felek nyilatkozatának rögzítése,
  • esetleg mérés előkészítése.
  1. Szemle-jegyzőkönyv felvétele

A helyszínen papír alapú jegyzőkönyv készül.

Ez tartalmazza:

  • a jelenlévő személyek nevét,
  • aláírásukat,
  • a felek nyilatkozatait,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit.

Ez hatósági eljárási dokumentum.

Fontos:
Ebben a szakaszban még nem keletkezik GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv.

III. A MÉRÉS TÉNYLEGES ELVÉGZÉSE

  1. Helyszíni mérés

Ha műszaki vizsgálat szükséges, a földmérő mérést végezhet.

A mérés történhet:

  • mérőszalaggal,
  • mérőállomással,
  • GNSS–RTK műszerrel.

Ekkor keletkezik a mérési vázlat, amely a terepi munkairat.

  1. GNSS–RTK mérés esetén digitális adat keletkezik

Ha műholdas mérés történik:

  • a műszer digitális adatfájlt rögzít,
  • a koordináták a készülék memóriájában tárolódnak,
  • a hibahatár és minőségi paraméterek is digitálisan rögzülnek.

Ez az adat nem a helyszíni papíron jelenik meg.

A digitális adatot később, irodai körülmények között lehet kiolvasni.

IV. IRODAI FELDOLGOZÁS

  1. Adatok kinyerése és mérési jegyzőkönyv készítése

A földmérő az irodában:

  • letölti a GNSS adatot,
  • ellenőrzi a minőségi mutatókat,
  • elkészíti a GNSS–RTK mérési jegyzőkönyvet.

Ez már műszaki bizonyíték.

Tartalmazza:

  • koordinátákat,
  • hibahatárt,
  • mérési időpontot,
  • minőségi paramétereket.

Ez nem azonos a helyszíni szemle-jegyzőkönyvvel.

V. SZERKESZTÉS ÉS JOGI DOKUMENTUM

  1. Vázrajz elkészítése

A mérési adatok alapján a földmérő megszerkeszti a vázrajzot.

Ez:

  • szabványos térképi dokumentum,
  • a jogi változást ábrázolja,
  • alkalmas lehet hatósági átvezetésre.

VI. ÖSSZEFOGLALÓ – A DOKUMENTUMOK IDŐRENDI ELHELYEZKEDÉSE

IdőpontCselekményKeletkező dokumentumJelleg
1Eljárás megindítása–Eljárási
2KiértesítésÉrtesítésEljárási
3Helyszíni szemleSzemle-jegyzőkönyvEljárási
4Mérési munkaMérési vázlatMűszaki munkairat
5GNSS mérésDigitális adatMűszeres adat
6Irodai feldolgozásGNSS–RTK mérési jegyzőkönyvMűszaki bizonyíték
7SzerkesztésVázrajzJogi térképi dokumentum

LÉNYEGI KÖVETKEZTETÉS

A helyszíni szemle-jegyzőkönyv időben és természetében megelőzi a GNSS–RTK mérési jegyzőkönyvet.

A szemle-jegyzőkönyv a helyszíni eljárás irata.
A GNSS–RTK jegyzőkönyv az irodai adatfeldolgozás eredménye.
A vázrajz pedig a jogi következmény térképi formája.

Ezek egymásra épülő, de eltérő természetű dokumentumok.

Amennyiben földmérőre van szüksége, tanácsot szeretne kérni hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

Szerencs. Hegy u. 9/b fsz. 1.

Tudta, hogyan kerülnek az épületek a térképre?

Minden vélemény számít!

Kfv.III.37.549/2014/4.szám a Kúria döntése EM felíratok esetében, fontos lehet, ereszcsorgási perek esetében, a Kúria precedens ítélete, általában kötelező az alsóbb bíróságokra

1 hozzászólás

A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám

Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.


“Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”

Azt jelenti, hogy az eresz nem teljesen a telekhatáron van, hanem csak egy

része nyúlik át a szomszédba.

Forrás: Bírósági határozatok

2012. óta az alsóbb bíróságok általában nem térhetnek ek a Kúria által hozott precedens

ítéletektől.

PP. 346 §

(5) *  A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.

A telekhatár kitűzés törvényi előírásoknak megfelelően történik. Jogszabály írja elő a telekhatár kitűzéséről készült jegyzőkönyvek, vázrajzok, vázlatok egyéb mellékletek földhivatalba beadását.

A TELEKHATÁR KITŰZÉSE csak akkor hivatalos, ha a KITŰZÉST VÉGZŐ FÖLDMÉRŐ, a telekhatár

kimérését követő 8 napon belül a dokumentumokat beadja az illetékes földhivatalnak.

A Földhivatal a kitűzést vizsgálja, ellenőrzi, vagy nyilvántartásba veszi, vagy elutasítja. (ha nem jogosult földmérő végezte, vagy hiányos, vagy szakmailag nem megfelelő a munka)

Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Csak figyelemfelhívás, hogy a Kúria már döntött az

Em feliratok bírósági eljárásokban, per megelőző kitűzésekben való figyelembe vételével.

Amennyiben telekhatárt szeretne kitűzetni, rövid határidővel vállalom a munkát.

A Földhivatalok 1-8 nap között szolgáltatnak adatot a kitűzéshez.

A földhivatali adat megérkezését követően, egyeztetek időpontot a MEGRENDELŐVEL, ÚGY,

hogy kitűzést megelőzően értesítem, a kitűzés idejéről a kitűzendő terület, az ingatlannal határos telkek tulajdonosait, szomszédokat.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com

MEZSGYE, hétköznapi és bíróság előtti szóhasználatban és térképen

Minden vélemény számít!

A telekhatár viták többsége az ereszcsorgás vitákból adódik.

Az építkezések során előfordul, hogy nem a kitűzött helyre kerül megépítésre a lakóház, vagy melléképület. Jön a földmérő beméri a házat, beméri a teléekhatárt, ekkor szokott kiderülni az is, ha az épület mögött nem maradt hely ereszcsorgásnak, vagy esetleg hibahatáron belül a szomszéd telkére épült meg.

Ha hibahatáron túl van, akkor az épületet csak telekalakítás után lehet feltüntetni.

Ehhez földmérő, és telekalakításii vázrajz, telekalakítási engedély is kell.

A térképezési hibák javításánál, telekhatár eredeti állapotának visszaállításakor

felmerül hogy van-e, volt- ereszcsorgás?

Az ereszcsorgások nem tűnnek el, és nem is képződnek a térképeken. A földmérő kitűzi a telekhatárpkat, ekkor derül ki, hová lesz leütve a fölmérő cövek. ekkor fog kiderülni, hogy maradt-e hely a kerítés és az épület között?

Vannak térképek, ahol EM feliratokat és FA feliratokat helyeztek el, hogy telken belül

hol található a lakóház? Ebből is szokott vita lenni. Nem az épülethez kell kitűzni a telekhatárt, hanem a földhivatalból kapott méreteket kell kitűzni. Ekkor látható, hogy a lakóház hol van a földmérő karók között. Jó esetben telekhatáron belül van.

A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám

Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.


„Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”

Forrás: Bírósági határozatok

MEZSGYE:

  • határ, határvonal
  • Hétköznapi szóhasználatban: Két szomszédos szántóföld, szőlő, kert stb. között a határt jelölő, megműveletlenül hagyott keskeny, kiemelkedő földcsík.
  • Tájszó: Keskeny út; mezei vagy erdei gyalogösvény; csapás.
  • Átvitt értelemben: Választóvonal, különbség, amely két vagy több dolog jellege közt megvan, megnyilvánul.
  • tágabb értelemben: limit, határ, választóvonal, határvonal, korlát

Telekhatárra épült házak problémái, gázbekötés, szigetelés

4 hozzászólás

Vannak települések, ahol kötelező volt az ingatlanok határvonalától elhagyni 50-60 cm ereszcsorgást. Ennek az volt a célja, hogy a tetőről lefolyó víz, még a saját telken kerüljön elvezetésre, és ne kerüljön át a szomszédos ingatlanra. Voltak települések, ahol a ház mögött 80 cm -1 méter is volt. Az ereszcsatornák elterjedésével már engedélyezett volt a telekhatárra építkezés is. Nagyon sok telekhatár vita van abból, hogy van-e ereszcsorgás, vagy nincs? Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek van. Akkor van „csurgó”, ereszcsorgás, amikor az építtető beljebb építi a házát a telekhatártól. annyi cm-es az ereszcsorgása, amennyit elhagyott a telekhatár szélétől. Mielőbb ház szigetelésébe kezdünk, érdemes megkérni a szomszédot, hogy engedélyezze.

Mit lehet tenni, ha a szomszéd nem engedélyezi a kb. 10 cm-es szigetelés felrakását sem. Ebben az esetben érdemes földmérőt hívni, hogy meg lehet nézni, van-e esetleg „tartalék”, lehet, hogy nem pontosan a telekhatárra épült a ház, és még van hely akár egy 5 cm-es szigetelésre is.

Ha nincs hely, akkor csak belülről lehet szigetelni a ház falát.

Más magántulajdonát nem lehet elvenni. Ezt az alkotmány védi.

Telekhatárra épült ház gázbekötési problémája. Ahhoz, hogy a szomszéd ingatlanára kerüljön a gázcső, ahhoz be kell szerezni a szomszéd engedélyét. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ügyvéd előtt szolgalmi jogi szerződést kell kötni. Földmérővel szolgalmi jogi vázrajzot kell készíttetni. Értékbecslővel fel kell értékeltetni, hogy a szolgalmi joggal mennyit csökken az ingatlan értéke. Ezt ki szokták fizetni a szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosának. A szolgalmi jog örökre ott marad az ingatlanon. Akkor is, ha akár 10 tulajdonos váltja egymást az évtizedek alatt. (Van jogi lehetőség felbontásra, de az már jogi, ügyvédi, bírósági eljárás stb.)

Vannak olyan ingatlanok, melyek régen lettek térképezve, még a régi papír alapú rajzolással. Ezen ingatlanok esetében előfordulhat, hogy digitalizálás miatt úgy tűnik, van még hely a gázcső elvezetésére az ingatlan mögött. Aztán, ha a szomszéd földmérőt hív, Kitűzeti a telekhatárt, akkor derül ki, hogy le kell szedni a gázvezetéket. Előfordul, hogy a gáztervező a földhivatali térkép alapján tervezte be a gázcsövet. Aztán a földmérő kiméri, helyesen tünteti fel az épületet a térképen. Jóval később derül ki, hogy nem maradt hely a gázcsőnek, az ingatlan telekhatárán belül. Ekkor ha nincs szolgalmi jogunk, akkor bizony a szomszéd akár bírósághoz is fordulhat.

Érdemes a jószomszédi viszony megőrzésére törekedni, és saját telken belül bekötni a gázvezetéket, a szomszéd ingatlanának érintése nélkül.

Senki nem köteles eltűrni a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán. Sajnos vannak olyan települések, ahol rendkívül keskeny a kapubejáró, valamilyen érthetetlen módon a gáztervező a kapubejáróba tervezi meg a gázcsövet. Nagyon sok helyen az eresz alatt viszik el a gázvezetéket, hogy ne zavarják vele a szomszédot, a szomszéd közlekedését. Az ütődés a kocsiajtó kinyitásakor nem tesz jót a gázvezetéknek sem. Van olyan gáztervező, aki meg sem kérdezi, hogy a szomszéd engedélyezi-e az udvarán a gázvezetéket, a szomszéd tudta nélkül tervezi be idegen ingatlanra a vezetéket. Ez jogszabályba ütközik.

A fenti képen látható, az első képen, hogy a térképen még van hely a ház és a telekhatár között. Sajnos ha térképezési hiba van, földmérő felmérése során derül ki, és javítják, akkor eltűnik a hézag a telekhatár és az épület között. Ebben az esetben nem tervezhető be az épület falára a gázvezeték a szomszéd beleegyezése nélkül, szolgalmi jog nélkül. Ha felmérés során derül ki, hogy a ház a telekhatárra épült közvetlenül. Nagyon sok ilyen eset van. A földmérővel történő telekhatár kitűzés megelőzheti a telekhatár vitákat, hosszú évekig tartó bírósági eljárásokat, pereskedést, bosszúságot, szomszédháborút.

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a szomszéd mutogat egy ősrégi térképet, hogy neki mekkora hely van a ház és a telekhatár között, amikor a kerítése a ház falsíkjában van. Ekkor érdemes gyanakodni, hogy valóban jól van-e térképezve az épület. A földmérő a telekhatárokat tűzi ki. A telekhatár nem függ az épület helyétől. Előfordult már olyan is, telekhatár kitűzéskor, hogy a szoba ablakon ment át a telekhatár, a tv-n keresztül. Előfordult olyan eset is, hogy a térképmásolaton volt 50 cm hely a telekhatártól, a gyakorlatban pedig a ház átlógott a szomszéd telkére 60 cm-rel. Ezeket az eseteket a földmérő tudja kideríteni, kimérni a birtokhatárokat pontosan. A földmérők közül csak azok mérhetnek ki telekhatárokat, akik benne vannak a nyilvántartásban. eljárnak évente továbbképzésekre. Van földmérő igazolványuk, és IRM ingatlanrendező földmérő jogosultságuk.

Mit lehet tenni az ellen a szomszéd ellen, aki esetleg arra hivatkozással akarja megszerezni a területünket, hogy van ereszcsorgása? Kell a szomszédnak a tulajdonunkból például 50 cm széles telekrész, 30 méter hosszan? A vita lezárására földmérővel lehetséges. A földmérő elkészíti a kitűzési vázrajzot. A földmérő kitűzés előtt kiértesíti a telekhatárral érintett szomszédokat. A telekhatár kitűzéskor jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet alá kell írni, hogy a szomszéd elfogadja, vagy nem fogadja el a kitűzést. Ha a szomszéd elfogadja a kitűzést, akkor megoldódik a helyzet a vita elmérgesedése előtt. Ha a szomszéd nem fogadja el, akkor a kitűzési vázrajzzal ügyvédet kell keresni, és a bíróságtól kérni a hivatalos telekhatár kitűzést.

Amennyiben szeretné a saját telkét felméretni, hogy tudja Ön az ingatlanának méreteit a kitűzés előtt, vagy már a kitűzést szeretné kérni egyből, akkor hívjon.

Kiss Tibor 06 (harminc) 58-77-363