Címke: telekalakítás

„Hosszú az út a megosztásig – telekalakítás közérthetően”- Miért tart több, mint fél évig egy egyszerű telekalakítás?

Minden vélemény számít!

A telekalakítási eljárás elsőre egyszerűnek tűnhet: néhány papír, egy bejárás, egy jóváhagyás, és máris indulhat az építkezés vagy az értékesítés. A valóságban azonban sokak tapasztalata szerint ez az eljárás hónapokig, sőt akár fél évnél is tovább húzódik. De miért?

Milyen lépésekből áll a telekalakítási eljárás?

A legtöbb esetben a folyamat az alábbi lépésekből áll:

  • földmérő megbízása és a telekalakítási tervdokumentáció elkészítése,
  • Földhivatali adatkiadás földmérő részére 1-8 nap kivéve, ha térképezési hiba van, akár több hónapig is tarthat a hiba kivizsgálása, és kijavítására,
  • Földmérő felmérése, vázrajz készítés maximum 2 hét, ha van adat,
  • Földmérő a telekalakítási vázrajzot beadja a földhivatal műszaki osztályára ellenőrzésre,
  • Földhivatali záradékolás 30-60 nap
  • szakhatósági és közműszolgáltatói nyilatkozatok beszerzése, általában 8 napon belül, de változó
  • a főépítész jóváhagyása a telekalakítási tervre,60 nap
  • földhivatali bejegyzés, tulajdoni lapra 30-60 nap

A változás lényege: a döntés már nem az önkormányzaté, hanem az illetékes főépítészé. Ez elvileg szakmai szempontok érvényesülését segíti, de a gyakorlatban sokszor épp emiatt torpannak meg az ügyek.

Miért húzódik el az ügyintézés?

  1. Létszámhiány: A főépítészek sokszor túlterheltek, egy személy viszi az egész körzet településképi ügyeit.
  2. Átláthatóság hiánya: Sok ügyfél nem tudja pontosan, milyen szempontok alapján bírál a főépítész – nincs egységes rendszer.
  3. Korlátozott kommunikáció: A főépítészi hivatal gyakran nehezen elérhető, és az ügyfél kevés információt kap az eljárás állásáról.
  4. Digitalizációs lemaradás: A telekalakítási dokumentáció beadása gyakran még mindig papíralapon történik, ami önmagában is hetekre nyújtja a folyamatot.

Telekalakítási eljárás – Időtartam táblázat

Lépés | Leírás | Időtartam | Megjegyzés

Földhivatali bejegyzés | A változások rögzítése a tulajdoni lapon | 30–60 nap | A vázrajz alapján történik

Földmérő megbízása | Telekalakítási tervdokumentáció elkészítése | Egyéni megállapodás | Földmérő kapacitásától függ

Földhivatali adatkiadás | Adatok a földmérő részére | 1–8 nap | Térképezési hiba esetén: akár hónapok

Földmérői felmérés | Mérés és vázrajz készítés | max. 2 hét | Ha az adatok rendelkezésre állnak

Vázrajz beadása | Földhivatal műszaki osztály ellenőrzése | 30–60 nap | „Záradékolás” néven is ismert

Szakhatósági nyilatkozatok | Közműszolgáltatók, egyéb hatóságok nyilatkozatai | Ált. 8 nap/hatóság | Időnként tovább is tarthat

Főépítész jóváhagyása | A telekalakítási terv bírálata | max. 60 nap | Főépítész döntés, nem önkormányzat

„Hosszú az út a megosztásig – telekalakítás közérthetően” – TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS –

📍 LÉPÉSEK:
1️⃣ Földmérő megbízása
2️⃣ Dokumentáció összeállítása
3️⃣ Közműszolgáltatói nyilatkozatok
4️⃣ FŐÉPÍTÉSZ jóváhagyása
5️⃣ Földhivatali bejegyzés

💡 TANÁCSOK ÜGYFELEKNEK:

Helyi Építési Szabályzat előírásainak ismerete fontos
✔️ Érdemes előzetesen tájékozódni a főépítész elvárásairól.
✔️ Célszerű szakemberrel ellenőriztetni a dokumentációt benyújtás előtt.
✔️ Ajánlott folyamatosan nyomon követni az eljárás állását.
✔️ Javasolt legalább 4–6 hónapos átfutással számolni, és nem szoros határidőkhöz igazítani a további terveket.

telekalakítás #ingatlanügyintézés #főépítész #ingatlantipp #adminisztráció

Ha telekalakítási eljáráshoz szeretne vázrajzot készíttetni, a földméri

részt rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor földmérő mérnök

06305877363

Használati megosztás vagy telekmegosztás?

Minden vélemény számít!

Használati megosztás

Lényege:
A használati megosztás egy közös tulajdonban álló ingatlan esetében azt jelenti, hogy a tulajdonostársak egymás között meghatározzák, ki melyik részt használhatja. Ez nem jelent tulajdonjogi változást, csupán a birtoklás és használat rendjét szabályozza. Gyakran alkalmazzák olyan esetekben, amikor a közös tulajdon fenntartása kívánatos, de az egyes tulajdonostársak külön-külön szeretnék használni az ingatlan egyes részeit.

Jogi hatás:
A használati megosztás nem eredményez új helyrajzi számokat, tehát az ingatlan továbbra is egyetlen egység marad az ingatlan-nyilvántartásban. A tulajdonjog változatlan marad, csak a használat módja változik a megállapodás alapján. Ennek megfelelően az osztatlan közös tulajdon megmarad, és a tulajdonostársak jogai a használati megállapodás szerint érvényesülnek.

Földmérési teendők:
Ha a megosztást térképi formában is rögzíteni kívánják, készíthető egy használati megosztási vázrajz, amely bemutatja az egyes tulajdonostársak által használt területeket. Ez azonban nem eredményez külön helyrajzi számokat, csupán vizuálisan ábrázolja a megosztás módját.

Telekmegosztás

Lényege:
A telekmegosztás során egy ingatlant több különálló telekre osztanak fel. Ez azt jelenti, hogy az eredeti földrészletből kettő vagy több önálló ingatlan jön létre, amelyek külön-külön tulajdonba kerülhetnek. A telekmegosztás lehet például egy nagyobb családi birtok felosztása több gyermek között, vagy építési telkek kialakítása egy nagyobb földrészleten belül.

Jogi hatás:
A telekmegosztás eredményeként az eredeti földrészlet megszűnik, és helyette új helyrajzi számokkal rendelkező ingatlanok jönnek létre. Ezek az ingatlanok külön-külön forgalomképesek, eladhatók, megterhelhetők, és az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységekként szerepelnek. Ez egy végleges telekalakítási folyamat, amelynek eredményeként a korábbi osztatlan közös tulajdon is megszűnhet.

Bejegyzés:
A földhivatalnál kötelező bejegyeztetni a telekmegosztást, mivel az ingatlan-nyilvántartásban új földrészletek jönnek létre. Ehhez szükség van egy földmérő által készített változási vázrajzra, telekalakítási engedélyre, amelyet az illetékes hatóság ad ki, az aktuális jogszabályoknak megfelelően.

Földmérési teendők:
A telekmegosztás megvalósításához elengedhetetlen egy földmérő által készített változási vázrajz, amelyet a földhivatal záradékol. A változási vázrajz alapján az új ingatlanok helyrajzi számai és határai rögzítésre kerülnek az ingatlan-nyilvántartásban.

A telekalakítási eljáráshoz telekalakítási helyszínrajz  is szükséges.

Fő különbségek összegzése:

  • A használati megosztás csak a birtoklási és használati rendet szabályozza, míg a telekmegosztás ténylegesen új ingatlanokat hoz létre.
  • A használati megosztásnál az ingatlan egy helyrajzi számon marad, míg a telekmegosztásnál új helyrajzi számok keletkeznek.
  • A használati megosztás nem kerül bejegyzésre a földhivatalban, míg a telekmegosztás bejegyzése kötelező.
  • A használati megosztásnál nincs szükség telekalakítási engedélyre, míg a telekmegosztásnál ez elengedhetetlen.

Ha bármilyen használati megosztással, vagy telekalakítással kapcsolatos kérdése van, vagy szeretne ilyen vázrajzot megrendelni, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, 06-30/5877363, vagy 06205861179 telefonszámon.

email: kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

IFöldmérő iroda címe: Szerencs, Hegy u. 8/b fsz. 1. Előzetes bejelentkezés szükséges

MEZSGYE, hétköznapi és bíróság előtti szóhasználatban és térképen

Minden vélemény számít!

A telekhatár viták többsége az ereszcsorgás vitákból adódik.

Az építkezések során előfordul, hogy nem a kitűzött helyre kerül megépítésre a lakóház, vagy melléképület. Jön a földmérő beméri a házat, beméri a teléekhatárt, ekkor szokott kiderülni az is, ha az épület mögött nem maradt hely ereszcsorgásnak, vagy esetleg hibahatáron belül a szomszéd telkére épült meg.

Ha hibahatáron túl van, akkor az épületet csak telekalakítás után lehet feltüntetni.

Ehhez földmérő, és telekalakításii vázrajz, telekalakítási engedély is kell.

A térképezési hibák javításánál, telekhatár eredeti állapotának visszaállításakor

felmerül hogy van-e, volt- ereszcsorgás?

Az ereszcsorgások nem tűnnek el, és nem is képződnek a térképeken. A földmérő kitűzi a telekhatárpkat, ekkor derül ki, hová lesz leütve a fölmérő cövek. ekkor fog kiderülni, hogy maradt-e hely a kerítés és az épület között?

Vannak térképek, ahol EM feliratokat és FA feliratokat helyeztek el, hogy telken belül

hol található a lakóház? Ebből is szokott vita lenni. Nem az épülethez kell kitűzni a telekhatárt, hanem a földhivatalból kapott méreteket kell kitűzni. Ekkor látható, hogy a lakóház hol van a földmérő karók között. Jó esetben telekhatáron belül van.

A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám

Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.


„Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”

Forrás: Bírósági határozatok

MEZSGYE:

  • határ, határvonal
  • Hétköznapi szóhasználatban: Két szomszédos szántóföld, szőlő, kert stb. között a határt jelölő, megműveletlenül hagyott keskeny, kiemelkedő földcsík.
  • Tájszó: Keskeny út; mezei vagy erdei gyalogösvény; csapás.
  • Átvitt értelemben: Választóvonal, különbség, amely két vagy több dolog jellege közt megvan, megnyilvánul.
  • tágabb értelemben: limit, határ, választóvonal, határvonal, korlát

Szolgalmi jog, vezetékjog bejegyzése, telekalakítási eljárásban

Minden vélemény számít!

384/2016 (XII.2.) kormányrendelet 22. § (11) A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában meghatározott villamos berendezések elhelyezését biztosító használati joggal, vezetékjoggal vagy vízvezetési és bányaszolgalmi joggal, továbbá vasúti használati joggal, illetve államhatárjelek elhelyezését biztosító közérdekű használati joggal terhelt földrészletet érint, a kérelemhez mellékelni szükséges ezen bejegyzett jog jogosultjának a hozzájárulását. A hozzájáruló vagy hozzájárulást megtagadó nyilatkozatot a telekalakítás alapjául szolgáló, záradékolt változási vázrajz alapján kell kiadni.

A telekalakítási változási vázrajzot az áramszolgáltatónak, mint a szolgalmi jog tulajdonosának, ellenjegyzéssel kell ellátnia amennyiben az érintett ingatlan(ok) tulajdoni lapján számukra vezetékjog bejegyzése szerepel.

Milyen egyéb ügyekben kell az áramszolgáltató hozzájárulása:

Telekalakítás:

megosztás,

határrendezés,

összevonás,

telekcsoport-újraosztás,

osztatlan közös tulajdon megszüntetése,

kisajátítás.

Vezetékjog: villamos hálózat létesítését, üzemeltetését és karbantartását biztosító jog.

Milyen dokumentumot kér az áramszolgáltató?

Milyen dokumentumokat csatoljak az igényhez?

  • Telekalakítási vázrajzot, földhivatali érvényes záradékkal rendelkező geodéziai munkarészt (Változási Vázrajz és Területkimutatás vagy térképvázlat és területkimutatás).

A szolgalmi jog ellenjegyzési kérelmet az ingatlan tulajdonosának kell kérni a szolgáltatótól, a szolgalmi jog tulajdonosától. Ez nem a földmérő feladata.

Amennyiben megbíz a szolgalmi jog intézésével, ez munkadíj köteles, szolgalmi jogonként

díjat számolok fel. egyéni megállapodás szerint.

Kiss Tibor földmérő mérnök, tel: /húsz/586-1179, vagy /harminc/5877363

email: kisstibi(pont)szerencs@gmail.com

A telekalakítási eljárást lefolytató kormányhivatalnak kell szakkérdésként vizsgálnia a településrendezési és építési követelményeknek való megfelelést, ezen belül vizsgálja, hogy a telekalakítás:
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltaknak,
b) a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak, valamint
c) a telekalakításról szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelel-e.

A fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörrel rendelkező szerve (a földhivatal) a szakhatóság megkeresése helyett a jövőben a, a kormányhivatalok intézményein belül működő, és megfelelő információval rendelkező főosztályokat, szerveket fogja megkeresni a szakkérdések vizsgálata érdekében.

735/2021. (XII. 21.) Kormány rendelet Hatályos: 2021. december 22.

A telekalakításnál már az új jogszabályt kell figyelembe venni.

Telekhatáron álló ház tetszik, ha megveszem mennyire leszek kiszolgáltatva a szomszédnak? Be kell-e engednie és szigetelhetem-e a ház külső falát a szomszéd felől?

4 hozzászólás

Telekhatáron álló ház miatt várható problémák. Ezekre jobb előre felkészülni.

Telekhatáron álló ház esetében kerítés csak az épület falsíkjában létesíthető. A kerítésnek teljes egészben saját telken kell állnia. A kerítés nem nyúlhat át a szomszédba.

A házfal külső szigetelése nem nyúlhat át a szomszéd ingatlanra. Ebben az esetben csak belülről szigetelhető a ház fala.

Mit tehetünk, ha telekhatáron álló ház fala vizesedik, mert a szomszéd virágot ültetett a ház fala mellé és azt locsolja is?

Érdemes szakember keresni. Nagy valószínűséggel műszaki probléma lehet. Nincs megfelelően szigetelve a ház alapja, és a ház fala. Valószínűleg a többi fal is vizesedik, penészedik. Több hetes esőtől és a hóolvadástól sem szabad vizesednie a ház falának, ha rendesen le van szigetelve. Betonozástól valószínűleg nem fog javulni a helyzet. Előfordulhat, hogy betonozástól még jobban fog vizesedni a ház fala. Ilyen esetben feltétlenül szükséges szakembert keresni.

A ház falát lefestheti, ezt meg kell engedi a szomszédnak. Állagmegóvást is lehet végezni, de a vakolat is saját telken kell maradnia.

Külső szigetelésnél, gázvezeték elhelyezés, közmű, szennyvízbekötést nem köteles megengedi a szomszéd, saját telken kell kiépítenie. Ebben az esetben javasolt megvásárolni a szomszédtól a szükséges ingatlanrészt. Ugyan is védőtávolságot is előír a közművezetékere a jogszabály. Akár szolgalmi jogot is lehet lapítani, ha a szomszéd hozzájárul, így lehet biztosítani tulajdonosváltáskor is a bejárást a szomszéd ingatlanra szükség esetére.

Telekhatár rendezés menete:

1.A szomszéddal megállapodunk mekkora területre van szükségünk.

2. Értékbecslőt hívunk, aki megállapítja az megvenni kívánt terület értékét, illetve a szolgalmi joggal érintet ingatlan értékcsökkenését is.

3. Kikérjük sz építési hatóság engedélyét a telekhatár rendezéshez.

4. Ha meg van az engedély, akkor hívunk földmérőt, aki elkészíti a Vázrajzot az új telekhatárról, szolgalmi jogról.

5. Ha a földmérő elkészítette a Vázrajzot akkor beadja az illetékes földhivatalba záradékolásra.

6. Földhivatal záradékolja a vázrajzot.

7. A vázrajz záradékolása után telekalakítási eljárásra kell benyújtani a földhivatalhoz.

A jogerős telekalakítási engedély birtokában lehet szerződést kötni ügyvéd, vagy közjegyző előtt.

Ezek után már nem okoz problémát a ház szigetelése, vagy a közművek elhelyezése.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.



Ha földmérési munkára van szüksége, telekhatár rendezést, vagy szolgalmi jog bejegyzést szeretne, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor, Földmérő mérnök, 06-20-586-1179, 06-30-587-7363, kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Ingatlan-nyilvántartási, Földhivatali illetékek, költségek a földmérő munkadíján felül

Minden vélemény számít!

A földmérő munkája a vázrajzok záradékolásával véget ér.

A földmérő munkadíja tartalmazza a földméréshez szükséges adatok Földhivatalból való

megvásárlásának díját. Tartalmazza a kiszállási és az árajánlat díját. Tartalmazza a földmérési vázrajzok záradékolásának díját.

Vannak olyan földmérési vázrajzok, melyek Földhivatali záradékolás után, még további ügyintézést igényelnek az ingatlan tulajdonosoktól. Ezeknek az ügyintézése nem a földmérő feladata, hanem az ingatlan tulajdonosoké. Ezeknek az ügyintézéseknek a díja nincs benne a földmérési munkadíjban. Földmérő nem jogosult ezekben az ingatlan-nyilvántartási ügyekben eljárni, ezek az ingatlan tulajdonos jogait és kötelezettségeit érintik.

Épületfeltüntetési vázrajz záradékolása utáni teendők:

  • Ha nincs használatbavételi engedély, vagy Hatósági bizonyítvány, akkor meg kell keresnie az ingatlan tulajdonosnak az Építési Hatóságot, és ott kell kérnie a hivatalos okiratot. Ennek díja az ingatlan tulajdonost terheli.

Telekmegosztás, telek-egyesítés, telekhatár rendezés esetén, ha esetleg szükséges, akkor az ügyvédi munkadíjat az ingatlan tulajdonos, vagy az ingatlan szerzésében érdekelt fél fizeti ki.

A Földhivatalba fizetendő illetékek további költségeket jelentenek az ingatlan tulajdonosnak.

Érdemes erről előre tájékozódni. Szakhatósági díj: 3.000.- Ft, csak illetékbélyegben lehet leróni.

Telekalakítási eljárás díja: ingatlanonként 12.000.- Ft, 2 ingatlan esetében további 24.000.- Ft-ot kell befizetnie az ingatlan tulajdonosnak.

Soron kívüli eljárás, soron kívüli kérelem:

Indokolt esetben kérhetünk soron kívüli eljárást, ennek a díja 10.000.- Ft. Földhivatalok leterheltségétől függ az engedélyezése.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha földmérő van szüksége hívjon bizalommal.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

06-20-586-1179

06-30-587-736

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com