szakvélemény készítés kategória bejegyzései

Hogyan készülhet fel a földhivatali térképezési hiba helyszíni szemléjére?

Minden vélemény számít!

A földhivataltól kap egy hivatalos tértivevényes értesítést, a helyszíni szemle dátumáról, amelyben az időpont is pontosan meg van jelölve.

A helyszíni szemlére, kérem, szedje össze az iratait, dokumentumait, és célszerű leírni előre a gondolatait, mert ott lehet jegyzőkönyvbe mondani. Ezen az iraton kevés a hely, csak a lényeges dolgok kerüljenek rá. De külön lapon, vagy külön beadvány is lehet hozzá csatolni.

A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.(azért jelzem külön, mert sokan összekeverik)

2. Mit tartalmaz tipikusan a hatósági földhivatali helyszíni szemle jegyzőkönyv?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”? Volt, hogy öszekeverték a két dokumentumot. ezért készült ezen leírás, mi a különbség a helyszíni szemle jegyzőkönyv, és a GNSS-RTK mérési jegyzőkönyv között. Nehéz összekeverni, megtörtént eset miatt írom ezt a blogot.

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelték
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelték

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV JOGI TERMÉSZETE

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.

2. Mit tartalmaz tipikusan?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”?

Ha a bíróság ezt az iratot:

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelte,
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelte,

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A PERBEN?

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • csak azt rögzíti, hogy ki mit mondott és mi volt látható.

Ha ezt a bíróság, vagy más hatóság a műszaki bizonyíték helyett értékeli, akkor:

a bizonyító erőt hibásan minősíti

a bizonyítás tárgyát tévesen határozza meg,

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

Földmérés: pontszám és koordináta

Minden vélemény számít!

1. A PONTSZÁM ÉS A KOORDINÁTA KÜLÖNBSÉGE

  • a pontszám csak azonosító,
  • a koordináta a geometriai hely meghatározása.

Fontos kimondani:

Lehet pontszám koordináta nélkül (szalagos vázlaton).
De koordináta mindig egy számított, rendszerbe illesztett adat (pl. EOV).

Ez a bizonyító erő szempontjából kulcskérdés.

2. HIBAHATÁR ÉS TŰRÉSHATÁR

Nem szerepelt külön:

  • a mérési hibahatár fogalma,
  • és a jogszabályi tűréshatár különbsége.

Pedig ez határvitában alapvető.

A GNSS–RTK jegyzőkönyv tartalmaz hibahatárt.
A szemle-jegyzőkönyv nem.

Ha nincs hibahatár, nincs mérési minősítés.

3. ELLENŐRZŐ MÉRÉS (KONTROLL)

  • GNSS mérésnél ellenőrző pont mérés szükséges,
  • szalagos mérésnél kötőméret biztosítja az ellenőrizhetőséget.

Ez azért fontos, mert a per esetén a bíróság számára érthetővé teszi:
a mérés nem „bemondásra” történik.

4. MIKOR MELYIK DOKUMENTUM KELETKEZIK?

időrendi sorrend:

  1. Helyszíni szemle-jegyzőkönyv (eljárási cselekmény)
  2. Mérési vázlat (munkadokumentum)
  3. GNSS adat kinyerése irodában
  4. Mérési jegyzőkönyv összeállítása
  5. Vázrajz szerkesztése

5. MI MINŐSÜL BIZONYÍTÉKNAK?

jogi kategorizálás:

  • műszaki bizonyíték,
  • okirati bizonyíték,
  • eljárási cselekményről készült jegyzőkönyv.

A bíróság számára ez kulcsfontosságú, per van.

6. A FÖLDHIVATALI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV NEM EGYENLŐ MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYVVEL

Ezt sokan összekeverik!

A szemle-jegyzőkönyv akkor is elkészülhet, ha egyáltalán nem történik műszeres mérés.

Ez teljesen más kategória.

7. MI TÖRTÉNIK, HA ÖSSZEKeverik?

Ha a szemle-jegyzőkönyvet műszaki bizonyítékként értékelik,
akkor:

  • a mérési pontosság nincs bizonyítva,
  • a geometriai tényállás nem kerül szakmailag alátámasztásra.

Ez per esetén a döntés megalapozottságát érinti.

8. MÓDSZERTANI KÜLÖNBSÉG: SZEMMEL LÁTOTT ÁLLAPOT VS. KOORDINÁTA

Ez nagyon fontos, de nem lett külön hangsúlyozva:

A szemle-jegyzőkönyv „szemmel látható állapotot” rögzít.
A GNSS mérés matematikai-geometriai helyet határoz meg.

A kettő eltérő bizonyítási természetű.

Térképezési hibas gyanúja esetén hívjon földmérőt.

Ha tanácsot sezretne, hívjon bizalommal: Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

Minden vélemény számít!

I. A földmérők számára fontos dokumentumok, többen összekeverik, de mindkettő fontos:

MÉRÉSI VÁZLAT ÉS VÁZRAJZ

Ez a két fogalom a leggyakrabban összekevert irattípus.

1. Mérési vázlat

(A helyszíni munkadokumentum)

A mérési vázlat a terepen készül.
A mérés pillanatában jön létre.

Ez a földmérő „jegyzetlapja”, amelyen rögzíti:

  • mit mért le,
  • mely pontokat jelölte ki,
  • milyen távolságokat mért,
  • milyen tereptárgyak találhatók ott.

Lehet kézzel rajzolt, lehet egyszerű, akár „firkás” jellegű is.
Nem esztétikai dokumentum, hanem munkairat.

A mérési vázlat célja:

annak rögzítése, hogy a mérés a helyszínen megtörtént, és pontosan mit mértek.

Nem joghatás kiváltására szolgál.
Nem kerül be az ingatlan-nyilvántartásba.

2. Vázrajz

(A szerkesztett, hivatalos térképi dokumentum)

A vázrajz már nem a helyszínen készül.

A mérési adatok alapján, irodai körülmények között szerkesztik meg.

Ez:

  • szabványos,
  • méretarányos,
  • jogi változást mutat (pl. telekhatár-rendezés),
  • alkalmas arra, hogy a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezesse a változást.

A vázrajz tehát:

nem jegyzet,
hanem a mérésből levont jogi következtetés térképi formája.

A kettő közötti lényegi különbség

A mérési vázlat azt mutatja, mit mértek a helyszínen.
A vázrajz azt mutatja, milyen jogi következménye lett a mérésnek.

A vázlat az alapadat.
A vázrajz a szerkesztett végeredmény.

II. HELYSZÍNI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

Ez nem műszaki dokumentum.

A földhivatal helyszíni eljárása során készül.

Papír alapú irat, amely:

  • tartalmazza a megjelent tulajdonosok nevét,
  • aláírásukat,
  • a helyszínen tett nyilatkozataikat,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • gyakran pontozott sorokon kitöltve.

Ez hatósági eljárási jegyzőkönyv.

Azt rögzíti:

  • ki volt jelen,
  • mit mondott,
  • mit lehetett szemmel észlelni.

Nem tartalmaz:

  • koordinátalistát,
  • hibahatár-adatot,
  • műholdas mérési paramétereket.

A tulajdonosi aláírás a jelenlétet és a nyilatkozat megtételét igazolja.
Nem igazolja a mérés pontosságát.

III. MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS DOKUMENTUMAik

A mérési vázlat mögött különböző mérési technológiák állhatnak. Ezeket fontos elválasztani.

1. Mérőszalagos mérés

Ez a legegyszerűbb módszer.

A mérőszalag:

  • távolságot mér,
  • két pont közötti hosszúságot ad meg.

A szalag nem ad koordinátát.
Nem generál digitális adatot.

A földmérő kijelöli a pontot (például kerítéssarok),
annak ad egy azonosítót (pontszámot),
majd a távolságokat szalaggal méri meg.

A pontszám nem a szalagtól származik.
A pontszám a földmérő által adott azonosító.

2. GNSS–RTK mérés

(Műholdas mérés)

Ez korszerű, műszeres eljárás.

A GNSS–RTK mérés során:

  • a vevő műholdjeleket fog,
  • valós idejű korrekciót kap,
  • centiméteres pontosságú koordinátát számít.

Fontos különbség:

A GNSS–RTK mérés adatát nem a helyszíni papíron rögzítik.

A műszer:

  • digitális adatfájlt hoz létre,
  • ezt a földmérő irodában tudja kiolvasni,
  • abból készül a mérési jegyzőkönyv.

Ez a mérési jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a koordinátákat (X, Y, esetleg Z),
  • a mérés időpontját,
  • a műholdak számát,
  • minőségi mutatókat,
  • hibahatárt,
  • „fix” állapotot.

Ez műszaki bizonyíték.

IV. HELYSZÍNI JEGYZŐKÖNYV ÉS GNSS–RTK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

A legfontosabb gyakorlati különbség:

A helyszíni szemle-jegyzőkönyv papíron készül a helyszínen.
A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv digitálisan keletkezik, és jellemzően irodában kerül kinyerésre.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási dokumentum,
  • ember által írt,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS–RTK jegyzőkönyv:

  • műszer által generált adat,
  • koordinátákat tartalmaz,
  • mérési minőséget igazol.

Az egyik jogi eseményt rögzít.
A másik geometriai valóságot mér.

A kettő funkciója eltérő.

V. ÖSSZEFOGLALÓ

A földmérési ügyekben külön kell választani:

  1. A helyszíni munkairatot (mérési vázlat)
  2. A szerkesztett jogi dokumentumot (vázrajz)
  3. A hatósági eljárási jegyzőkönyvet (szemle-jegyzőkönyv)
  4. A műszeres digitális bizonyítékot (GNSS–RTK jegyzőkönyv)

Ezek nem azonosak, nem helyettesítik egymást, és bizonyító erejük sem azonos.

A határvonal geometriai helye műszaki kérdés.
A jelenlét és a nyilatkozat eljárási kérdés.
A jogi átvezetés pedig közigazgatási kérdés.

A dokumentumokat mindig a saját rendeltetésük szerint kell értékelni.

Mit jelent ez a mondat az ingatlan tulajdonosoknak?’Alperes a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tartott a felek személyes jelenlétében, amely során GNSS technológiával felmérte a helyszíni jelenlegi állapotot, melyet jegyzőkönyvben rögzített, továbbá a helyszíni kiegészítő méréseket alperes mérési vázlaton dokumentálta.’  

Minden vélemény számít!

Fogalmak tisztázása:

Esettanulmány, az ügyben az alperes a földhivatal volt, és térképezési hiba per lett az ügy vége.

Időrendi sorrend, hogyan zajlik egy ingatlanrendező földmérői jogosultsággal rendelkező, földmérő mérnök által bejelentett térképezési hiba kivizsgálás?

IDŐRENDI CSELEKMÉNYEK TÉRKÉPEZÉSI HIBA FÖLDHIVATALI KIVIZSGÁLÁSA SORÁN

Jelen összefoglaló célja annak közérthető bemutatása, hogy egy térképezési hiba kivizsgálása során milyen cselekmények milyen sorrendben történnek, és az egyes szakaszokban milyen dokumentum keletkezik. Mire elég a 60 napos ügyintézés? Mi történik ezen térképezési hiba vizsgálat alatt? Milyen dokumentumok keletkeznek? Mit igazolnak, mire valók?

A folyamat időrendje segít elkülöníteni az eljárási iratokat a műszaki bizonyítékoktól.

I. A KIVIZSGÁLÁS MEGINDULÁSA

  1. Kérelem vagy hivatalból eljárás megindítása, ( földhivatal bármikor észlel térképezési hibát köteles kijavítani, mérlegelés nélkül)

A földhivatali eljárás indulhat:

  • tulajdonosi kérelemre, (ebben az esetben földmérő jelenti be a térképezési hibát szakvéleménnyel)
  • hatósági észlelés alapján,
  • vagy bírósági megkeresésre.

Ebben a szakaszban még nincs mérés.
Csak az ügy tárgya kerül meghatározásra.

II. KIÉRTESÍTÉS ÉS HELYSZÍNI ELJÁRÁS

  1. Tulajdonosok kiértesítése

A földhivatal értesíti az érintett tulajdonosokat a helyszíni eljárás időpontjáról.

Ez eljárási cselekmény.

  1. Helyszíni szemle megtartása

A földhivatal a helyszínen megjelenik.

Itt történhet:

  • szemrevételezés,
  • felek nyilatkozatának rögzítése,
  • esetleg mérés előkészítése.
  1. Szemle-jegyzőkönyv felvétele

A helyszínen papír alapú jegyzőkönyv készül.

Ez tartalmazza:

  • a jelenlévő személyek nevét,
  • aláírásukat,
  • a felek nyilatkozatait,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit.

Ez hatósági eljárási dokumentum.

Fontos:
Ebben a szakaszban még nem keletkezik GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv.

III. A MÉRÉS TÉNYLEGES ELVÉGZÉSE

  1. Helyszíni mérés

Ha műszaki vizsgálat szükséges, a földmérő mérést végezhet.

A mérés történhet:

  • mérőszalaggal,
  • mérőállomással,
  • GNSS–RTK műszerrel.

Ekkor keletkezik a mérési vázlat, amely a terepi munkairat.

  1. GNSS–RTK mérés esetén digitális adat keletkezik

Ha műholdas mérés történik:

  • a műszer digitális adatfájlt rögzít,
  • a koordináták a készülék memóriájában tárolódnak,
  • a hibahatár és minőségi paraméterek is digitálisan rögzülnek.

Ez az adat nem a helyszíni papíron jelenik meg.

A digitális adatot később, irodai körülmények között lehet kiolvasni.

IV. IRODAI FELDOLGOZÁS

  1. Adatok kinyerése és mérési jegyzőkönyv készítése

A földmérő az irodában:

  • letölti a GNSS adatot,
  • ellenőrzi a minőségi mutatókat,
  • elkészíti a GNSS–RTK mérési jegyzőkönyvet.

Ez már műszaki bizonyíték.

Tartalmazza:

  • koordinátákat,
  • hibahatárt,
  • mérési időpontot,
  • minőségi paramétereket.

Ez nem azonos a helyszíni szemle-jegyzőkönyvvel.

V. SZERKESZTÉS ÉS JOGI DOKUMENTUM

  1. Vázrajz elkészítése

A mérési adatok alapján a földmérő megszerkeszti a vázrajzot.

Ez:

  • szabványos térképi dokumentum,
  • a jogi változást ábrázolja,
  • alkalmas lehet hatósági átvezetésre.

VI. ÖSSZEFOGLALÓ – A DOKUMENTUMOK IDŐRENDI ELHELYEZKEDÉSE

IdőpontCselekményKeletkező dokumentumJelleg
1Eljárás megindítása–Eljárási
2KiértesítésÉrtesítésEljárási
3Helyszíni szemleSzemle-jegyzőkönyvEljárási
4Mérési munkaMérési vázlatMűszaki munkairat
5GNSS mérésDigitális adatMűszeres adat
6Irodai feldolgozásGNSS–RTK mérési jegyzőkönyvMűszaki bizonyíték
7SzerkesztésVázrajzJogi térképi dokumentum

LÉNYEGI KÖVETKEZTETÉS

A helyszíni szemle-jegyzőkönyv időben és természetében megelőzi a GNSS–RTK mérési jegyzőkönyvet.

A szemle-jegyzőkönyv a helyszíni eljárás irata.
A GNSS–RTK jegyzőkönyv az irodai adatfeldolgozás eredménye.
A vázrajz pedig a jogi következmény térképi formája.

Ezek egymásra épülő, de eltérő természetű dokumentumok.

Amennyiben földmérőre van szüksége, tanácsot szeretne kérni hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

Szerencs. Hegy u. 9/b fsz. 1.

Tudta, hogyan kerülnek az épületek a térképre?

Minden vélemény számít!

Kfv.III.37.549/2014/4.szám a Kúria döntése EM felíratok esetében, fontos lehet, ereszcsorgási perek esetében, a Kúria precedens ítélete, általában kötelező az alsóbb bíróságokra

1 hozzászólás

A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám

Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.


“Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”

Azt jelenti, hogy az eresz nem teljesen a telekhatáron van, hanem csak egy

része nyúlik át a szomszédba.

Forrás: Bírósági határozatok

2012. óta az alsóbb bíróságok általában nem térhetnek ek a Kúria által hozott precedens

ítéletektől.

PP. 346 §

(5) *  A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.

A telekhatár kitűzés törvényi előírásoknak megfelelően történik. Jogszabály írja elő a telekhatár kitűzéséről készült jegyzőkönyvek, vázrajzok, vázlatok egyéb mellékletek földhivatalba beadását.

A TELEKHATÁR KITŰZÉSE csak akkor hivatalos, ha a KITŰZÉST VÉGZŐ FÖLDMÉRŐ, a telekhatár

kimérését követő 8 napon belül a dokumentumokat beadja az illetékes földhivatalnak.

A Földhivatal a kitűzést vizsgálja, ellenőrzi, vagy nyilvántartásba veszi, vagy elutasítja. (ha nem jogosult földmérő végezte, vagy hiányos, vagy szakmailag nem megfelelő a munka)

Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Csak figyelemfelhívás, hogy a Kúria már döntött az

Em feliratok bírósági eljárásokban, per megelőző kitűzésekben való figyelembe vételével.

Amennyiben telekhatárt szeretne kitűzetni, rövid határidővel vállalom a munkát.

A Földhivatalok 1-8 nap között szolgáltatnak adatot a kitűzéshez.

A földhivatali adat megérkezését követően, egyeztetek időpontot a MEGRENDELŐVEL, ÚGY,

hogy kitűzést megelőzően értesítem, a kitűzés idejéről a kitűzendő terület, az ingatlannal határos telkek tulajdonosait, szomszédokat.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com

Telekhatárra épült házak problémái, gázbekötés, szigetelés

4 hozzászólás

Vannak települések, ahol kötelező volt az ingatlanok határvonalától elhagyni 50-60 cm ereszcsorgást. Ennek az volt a célja, hogy a tetőről lefolyó víz, még a saját telken kerüljön elvezetésre, és ne kerüljön át a szomszédos ingatlanra. Voltak települések, ahol a ház mögött 80 cm -1 méter is volt. Az ereszcsatornák elterjedésével már engedélyezett volt a telekhatárra építkezés is. Nagyon sok telekhatár vita van abból, hogy van-e ereszcsorgás, vagy nincs? Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek van. Akkor van „csurgó”, ereszcsorgás, amikor az építtető beljebb építi a házát a telekhatártól. annyi cm-es az ereszcsorgása, amennyit elhagyott a telekhatár szélétől. Mielőbb ház szigetelésébe kezdünk, érdemes megkérni a szomszédot, hogy engedélyezze.

Mit lehet tenni, ha a szomszéd nem engedélyezi a kb. 10 cm-es szigetelés felrakását sem. Ebben az esetben érdemes földmérőt hívni, hogy meg lehet nézni, van-e esetleg „tartalék”, lehet, hogy nem pontosan a telekhatárra épült a ház, és még van hely akár egy 5 cm-es szigetelésre is.

Ha nincs hely, akkor csak belülről lehet szigetelni a ház falát.

Más magántulajdonát nem lehet elvenni. Ezt az alkotmány védi.

Telekhatárra épült ház gázbekötési problémája. Ahhoz, hogy a szomszéd ingatlanára kerüljön a gázcső, ahhoz be kell szerezni a szomszéd engedélyét. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ügyvéd előtt szolgalmi jogi szerződést kell kötni. Földmérővel szolgalmi jogi vázrajzot kell készíttetni. Értékbecslővel fel kell értékeltetni, hogy a szolgalmi joggal mennyit csökken az ingatlan értéke. Ezt ki szokták fizetni a szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosának. A szolgalmi jog örökre ott marad az ingatlanon. Akkor is, ha akár 10 tulajdonos váltja egymást az évtizedek alatt. (Van jogi lehetőség felbontásra, de az már jogi, ügyvédi, bírósági eljárás stb.)

Vannak olyan ingatlanok, melyek régen lettek térképezve, még a régi papír alapú rajzolással. Ezen ingatlanok esetében előfordulhat, hogy digitalizálás miatt úgy tűnik, van még hely a gázcső elvezetésére az ingatlan mögött. Aztán, ha a szomszéd földmérőt hív, Kitűzeti a telekhatárt, akkor derül ki, hogy le kell szedni a gázvezetéket. Előfordul, hogy a gáztervező a földhivatali térkép alapján tervezte be a gázcsövet. Aztán a földmérő kiméri, helyesen tünteti fel az épületet a térképen. Jóval később derül ki, hogy nem maradt hely a gázcsőnek, az ingatlan telekhatárán belül. Ekkor ha nincs szolgalmi jogunk, akkor bizony a szomszéd akár bírósághoz is fordulhat.

Érdemes a jószomszédi viszony megőrzésére törekedni, és saját telken belül bekötni a gázvezetéket, a szomszéd ingatlanának érintése nélkül.

Senki nem köteles eltűrni a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán. Sajnos vannak olyan települések, ahol rendkívül keskeny a kapubejáró, valamilyen érthetetlen módon a gáztervező a kapubejáróba tervezi meg a gázcsövet. Nagyon sok helyen az eresz alatt viszik el a gázvezetéket, hogy ne zavarják vele a szomszédot, a szomszéd közlekedését. Az ütődés a kocsiajtó kinyitásakor nem tesz jót a gázvezetéknek sem. Van olyan gáztervező, aki meg sem kérdezi, hogy a szomszéd engedélyezi-e az udvarán a gázvezetéket, a szomszéd tudta nélkül tervezi be idegen ingatlanra a vezetéket. Ez jogszabályba ütközik.

A fenti képen látható, az első képen, hogy a térképen még van hely a ház és a telekhatár között. Sajnos ha térképezési hiba van, földmérő felmérése során derül ki, és javítják, akkor eltűnik a hézag a telekhatár és az épület között. Ebben az esetben nem tervezhető be az épület falára a gázvezeték a szomszéd beleegyezése nélkül, szolgalmi jog nélkül. Ha felmérés során derül ki, hogy a ház a telekhatárra épült közvetlenül. Nagyon sok ilyen eset van. A földmérővel történő telekhatár kitűzés megelőzheti a telekhatár vitákat, hosszú évekig tartó bírósági eljárásokat, pereskedést, bosszúságot, szomszédháborút.

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a szomszéd mutogat egy ősrégi térképet, hogy neki mekkora hely van a ház és a telekhatár között, amikor a kerítése a ház falsíkjában van. Ekkor érdemes gyanakodni, hogy valóban jól van-e térképezve az épület. A földmérő a telekhatárokat tűzi ki. A telekhatár nem függ az épület helyétől. Előfordult már olyan is, telekhatár kitűzéskor, hogy a szoba ablakon ment át a telekhatár, a tv-n keresztül. Előfordult olyan eset is, hogy a térképmásolaton volt 50 cm hely a telekhatártól, a gyakorlatban pedig a ház átlógott a szomszéd telkére 60 cm-rel. Ezeket az eseteket a földmérő tudja kideríteni, kimérni a birtokhatárokat pontosan. A földmérők közül csak azok mérhetnek ki telekhatárokat, akik benne vannak a nyilvántartásban. eljárnak évente továbbképzésekre. Van földmérő igazolványuk, és IRM ingatlanrendező földmérő jogosultságuk.

Mit lehet tenni az ellen a szomszéd ellen, aki esetleg arra hivatkozással akarja megszerezni a területünket, hogy van ereszcsorgása? Kell a szomszédnak a tulajdonunkból például 50 cm széles telekrész, 30 méter hosszan? A vita lezárására földmérővel lehetséges. A földmérő elkészíti a kitűzési vázrajzot. A földmérő kitűzés előtt kiértesíti a telekhatárral érintett szomszédokat. A telekhatár kitűzéskor jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet alá kell írni, hogy a szomszéd elfogadja, vagy nem fogadja el a kitűzést. Ha a szomszéd elfogadja a kitűzést, akkor megoldódik a helyzet a vita elmérgesedése előtt. Ha a szomszéd nem fogadja el, akkor a kitűzési vázrajzzal ügyvédet kell keresni, és a bíróságtól kérni a hivatalos telekhatár kitűzést.

Amennyiben szeretné a saját telkét felméretni, hogy tudja Ön az ingatlanának méreteit a kitűzés előtt, vagy már a kitűzést szeretné kérni egyből, akkor hívjon.

Kiss Tibor 06 (harminc) 58-77-363

Szakvélemény készítés térképezési hiba miatt

Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ingatlan tulajdonos köteles bejelenteni a Földhivatalba az ingatlanával kapcsolatos változásokat.

  • lebontja az épületeit, vagy épületek egy részét
  • toldalékot épít a meglévő házfalhoz
  • egy üres telekre teljesen új házat épít stb.

Ezekhez a változások bejelentésekhez okirat szükséges.

A térképezési hiba keresése kutatómunka

Kép forrása: pixabay, kép készítő: Darius Sankovski

Épületfeltüntetési vázrajz kell ahhoz, ha üres telekre házat építünk, meglévő házhoz hozzátoldottunk egy szobát, nappalit, vagy nyári konyhát stb. Ezeknek a földhivatalba való bejelentése állampolgári kötelesség.

Ha minden épületet lebontunk, akkor nincs szükség épülettörlési vázrajzra, ha viszont, nem minden épület kerül elbontásra, maradnak épületek, akkor kötelező vázrajz is.

Az ügyfelek úgy szereznek tudomást arról általában, ha térképezési hiba van, hogy kapnak felszólítást a Földhivatalból, hogy készíttessenek először ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező földmérővel szakvéleményt.

Aki térképezési hibával kapcsolatban szakvéleményt rendel, akkor a megbízott földmérő kutatásba kezd, a régi térképek, telekkönyv, földhivatali iratok, dokumentumokban.

Előfordul, hogy nem talál térképezési hibát, a kutatás díját, költségeket, időt, akkor is ki kell fizetni. Megrendelés előtt érdemes megfontolni ezt is.

Milyen hibák lehetnek:

  • Felmérési,
  • térképezési
  • területszámítási hiba

A hiba a gyakorlatban lehet az, hogy a térképen a pontokat, koordinátákat nem megfelelően kötik össze, vagy a szőlő sor oszlopait kerítésnek jelölték a műholdas képről, támfalat jelöltek be kerítésnek, vagy fordítva írtak be térképi méreteket, összecserélték az adatokat, nem a mérési vázlaton szereplő méréseket ábrázolták a térképen, előfordult olyan, hogy helyes volt a mérés, a térképi, rajzi vonal, csak a területet rosszul számították ki, emiatt történhetnek elírások.Helyesek a számítások, de valamiért a tulajdoni lapra nem az került fel stb. Előfordulhat, hogy adat átvezetéskor történik számcsere, elírás.

Ezek kiderítése utólagosan több számítást, és ellenőrzést igényelnek, mint egy egyszerű vázrajz elkészítése.

A szakvélemény elkészítésének ára függ a ráfordított időről, mérések mennyiségétől, helyszíni ellenőrzésektől stb.

Szakvélemény készítés ára kisebb munkák esetén kb. 80.000.- Ft, minden eset egyedi, megrendelés előtt kérjen árajánlatot.

Fontos: a megrendelő akkor is köteles kifizetni a szakvélemény elkészítését, ha a kutató munka során nem észlelhető, nem fellelhető térképezési hiba, helyesek a számítások. Kérem, hogy ezt a megrendelés előtt vegye figyelembe, megéri-e?

Amennyiben IRM jogosultsággal rendelkező földmérővel szeretne térképezési hiba miatt szakvéleményt készíttetni, akkor hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

06/harminc/58-77-363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com