kitűzés, kategória bejegyzései

Hogyan készülhet fel a földhivatali térképezési hiba helyszíni szemléjére?

Minden vélemény számít!

A földhivataltól kap egy hivatalos tértivevényes értesítést, a helyszíni szemle dátumáról, amelyben az időpont is pontosan meg van jelölve.

A helyszíni szemlére, kérem, szedje össze az iratait, dokumentumait, és célszerű leírni előre a gondolatait, mert ott lehet jegyzőkönyvbe mondani. Ezen az iraton kevés a hely, csak a lényeges dolgok kerüljenek rá. De külön lapon, vagy külön beadvány is lehet hozzá csatolni.

A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.(azért jelzem külön, mert sokan összekeverik)

2. Mit tartalmaz tipikusan a hatósági földhivatali helyszíni szemle jegyzőkönyv?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”? Volt, hogy öszekeverték a két dokumentumot. ezért készült ezen leírás, mi a különbség a helyszíni szemle jegyzőkönyv, és a GNSS-RTK mérési jegyzőkönyv között. Nehéz összekeverni, megtörtént eset miatt írom ezt a blogot.

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelték
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelték

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV JOGI TERMÉSZETE

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.

2. Mit tartalmaz tipikusan?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”?

Ha a bíróság ezt az iratot:

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelte,
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelte,

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A PERBEN?

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • csak azt rögzíti, hogy ki mit mondott és mi volt látható.

Ha ezt a bíróság, vagy más hatóság a műszaki bizonyíték helyett értékeli, akkor:

a bizonyító erőt hibásan minősíti

a bizonyítás tárgyát tévesen határozza meg,

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

Minden vélemény számít!

I. A földmérők számára fontos dokumentumok, többen összekeverik, de mindkettő fontos:

MÉRÉSI VÁZLAT ÉS VÁZRAJZ

Ez a két fogalom a leggyakrabban összekevert irattípus.

1. Mérési vázlat

(A helyszíni munkadokumentum)

A mérési vázlat a terepen készül.
A mérés pillanatában jön létre.

Ez a földmérő „jegyzetlapja”, amelyen rögzíti:

  • mit mért le,
  • mely pontokat jelölte ki,
  • milyen távolságokat mért,
  • milyen tereptárgyak találhatók ott.

Lehet kézzel rajzolt, lehet egyszerű, akár „firkás” jellegű is.
Nem esztétikai dokumentum, hanem munkairat.

A mérési vázlat célja:

annak rögzítése, hogy a mérés a helyszínen megtörtént, és pontosan mit mértek.

Nem joghatás kiváltására szolgál.
Nem kerül be az ingatlan-nyilvántartásba.

2. Vázrajz

(A szerkesztett, hivatalos térképi dokumentum)

A vázrajz már nem a helyszínen készül.

A mérési adatok alapján, irodai körülmények között szerkesztik meg.

Ez:

  • szabványos,
  • méretarányos,
  • jogi változást mutat (pl. telekhatár-rendezés),
  • alkalmas arra, hogy a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezesse a változást.

A vázrajz tehát:

nem jegyzet,
hanem a mérésből levont jogi következtetés térképi formája.

A kettő közötti lényegi különbség

A mérési vázlat azt mutatja, mit mértek a helyszínen.
A vázrajz azt mutatja, milyen jogi következménye lett a mérésnek.

A vázlat az alapadat.
A vázrajz a szerkesztett végeredmény.

II. HELYSZÍNI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

Ez nem műszaki dokumentum.

A földhivatal helyszíni eljárása során készül.

Papír alapú irat, amely:

  • tartalmazza a megjelent tulajdonosok nevét,
  • aláírásukat,
  • a helyszínen tett nyilatkozataikat,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • gyakran pontozott sorokon kitöltve.

Ez hatósági eljárási jegyzőkönyv.

Azt rögzíti:

  • ki volt jelen,
  • mit mondott,
  • mit lehetett szemmel észlelni.

Nem tartalmaz:

  • koordinátalistát,
  • hibahatár-adatot,
  • műholdas mérési paramétereket.

A tulajdonosi aláírás a jelenlétet és a nyilatkozat megtételét igazolja.
Nem igazolja a mérés pontosságát.

III. MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS DOKUMENTUMAik

A mérési vázlat mögött különböző mérési technológiák állhatnak. Ezeket fontos elválasztani.

1. Mérőszalagos mérés

Ez a legegyszerűbb módszer.

A mérőszalag:

  • távolságot mér,
  • két pont közötti hosszúságot ad meg.

A szalag nem ad koordinátát.
Nem generál digitális adatot.

A földmérő kijelöli a pontot (például kerítéssarok),
annak ad egy azonosítót (pontszámot),
majd a távolságokat szalaggal méri meg.

A pontszám nem a szalagtól származik.
A pontszám a földmérő által adott azonosító.

2. GNSS–RTK mérés

(Műholdas mérés)

Ez korszerű, műszeres eljárás.

A GNSS–RTK mérés során:

  • a vevő műholdjeleket fog,
  • valós idejű korrekciót kap,
  • centiméteres pontosságú koordinátát számít.

Fontos különbség:

A GNSS–RTK mérés adatát nem a helyszíni papíron rögzítik.

A műszer:

  • digitális adatfájlt hoz létre,
  • ezt a földmérő irodában tudja kiolvasni,
  • abból készül a mérési jegyzőkönyv.

Ez a mérési jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a koordinátákat (X, Y, esetleg Z),
  • a mérés időpontját,
  • a műholdak számát,
  • minőségi mutatókat,
  • hibahatárt,
  • „fix” állapotot.

Ez műszaki bizonyíték.

IV. HELYSZÍNI JEGYZŐKÖNYV ÉS GNSS–RTK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

A legfontosabb gyakorlati különbség:

A helyszíni szemle-jegyzőkönyv papíron készül a helyszínen.
A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv digitálisan keletkezik, és jellemzően irodában kerül kinyerésre.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási dokumentum,
  • ember által írt,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS–RTK jegyzőkönyv:

  • műszer által generált adat,
  • koordinátákat tartalmaz,
  • mérési minőséget igazol.

Az egyik jogi eseményt rögzít.
A másik geometriai valóságot mér.

A kettő funkciója eltérő.

V. ÖSSZEFOGLALÓ

A földmérési ügyekben külön kell választani:

  1. A helyszíni munkairatot (mérési vázlat)
  2. A szerkesztett jogi dokumentumot (vázrajz)
  3. A hatósági eljárási jegyzőkönyvet (szemle-jegyzőkönyv)
  4. A műszeres digitális bizonyítékot (GNSS–RTK jegyzőkönyv)

Ezek nem azonosak, nem helyettesítik egymást, és bizonyító erejük sem azonos.

A határvonal geometriai helye műszaki kérdés.
A jelenlét és a nyilatkozat eljárási kérdés.
A jogi átvezetés pedig közigazgatási kérdés.

A dokumentumokat mindig a saját rendeltetésük szerint kell értékelni.

Kfv.III.37.549/2014/4.szám a Kúria döntése EM felíratok esetében, fontos lehet, ereszcsorgási perek esetében, a Kúria precedens ítélete, általában kötelező az alsóbb bíróságokra

1 hozzászólás

A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám

Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.


“Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”

Azt jelenti, hogy az eresz nem teljesen a telekhatáron van, hanem csak egy

része nyúlik át a szomszédba.

Forrás: Bírósági határozatok

2012. óta az alsóbb bíróságok általában nem térhetnek ek a Kúria által hozott precedens

ítéletektől.

PP. 346 §

(5) *  A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.

A telekhatár kitűzés törvényi előírásoknak megfelelően történik. Jogszabály írja elő a telekhatár kitűzéséről készült jegyzőkönyvek, vázrajzok, vázlatok egyéb mellékletek földhivatalba beadását.

A TELEKHATÁR KITŰZÉSE csak akkor hivatalos, ha a KITŰZÉST VÉGZŐ FÖLDMÉRŐ, a telekhatár

kimérését követő 8 napon belül a dokumentumokat beadja az illetékes földhivatalnak.

A Földhivatal a kitűzést vizsgálja, ellenőrzi, vagy nyilvántartásba veszi, vagy elutasítja. (ha nem jogosult földmérő végezte, vagy hiányos, vagy szakmailag nem megfelelő a munka)

Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Csak figyelemfelhívás, hogy a Kúria már döntött az

Em feliratok bírósági eljárásokban, per megelőző kitűzésekben való figyelembe vételével.

Amennyiben telekhatárt szeretne kitűzetni, rövid határidővel vállalom a munkát.

A Földhivatalok 1-8 nap között szolgáltatnak adatot a kitűzéshez.

A földhivatali adat megérkezését követően, egyeztetek időpontot a MEGRENDELŐVEL, ÚGY,

hogy kitűzést megelőzően értesítem, a kitűzés idejéről a kitűzendő terület, az ingatlannal határos telkek tulajdonosait, szomszédokat.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com

Tulajdoni lap III. RÉSZ-ben milyen bejegyzések találhatóak?

Minden vélemény számít!

Földmérési szempontból lényeges a telekalakítási bejegyzés, épületfeltüntetés, épület létesítés, épület bővítés, és épület elbontása.

Fent felsorolt földmérési tevékenységhez, nemcsak okirat kell, hanem földmérési vázrajz is.

ezeket a vázrajzokat a földhivatal záradékkal látja el a vizsgálat során. a záradékolás arról szól, a földhivatal megvizsgálta a földmérő vázrajzát, és az ingatlan-nyilvántartási eljárásra, tulajdoni lapi bejegyzésre alkalmasnak találta.

Ezekhez a fent felsorolt vázrajzokhoz, TELEKALAKÍTÁSI engedély is kell, valamint az Építési Hatóság engedélye. Épület elbontása esetén, ha minden épület el van bontva, már nem kell földmérési vázrajz, csak Építési Hatósági okirat az épület elbontásáról. Ha van megmaradó épület, ami nem kerül elbontásra, csak abban az esetben kell külön vázrajz az épület elbontásáról.

A tulajdoni lapon a III. részbe való bejegyzés csak okirattal, és vázrajzzal történhet.

A TULAJDONI LAP

1. A tulajdoni lap részei 

1. § A tulajdoni lap három részből áll.

A tulajdoni lap III. része jogszabály alapján az alábbi adatokat tartalmazza:

4. § (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:

a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,

b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,

d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vasúti használati jog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,

e)  elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,

f) tartási és életjáradéki jog,

g) jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és végrehajtási jog,

h) olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.

(2) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:

1. a III. részen bejegyzett jogosult

1.1. kiskorúságának ténye,

1.2. gondnokság alá helyezésének ténye,

2. a jogosulttal szemben megindított

2.1. felszámolási eljárás,

2.2. végelszámolás

ténye az ügyszám megjelölésével,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,

4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,

6. kisajátítási eljárás megindításának ténye,

7. telekalakítási eljárás megindításának ténye,

8. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye,

9. földminősítési eljárás megindításának ténye,

10. ingatlan-nyilvántartási hatósági döntéssel szembeni

10.1.

10.2 közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél benyújtásának,

10.3. ügyészi felhívás benyújtásának,

10.4. ügyészi fellépés bejelentésének,

10.5. felügyeleti eljárás megindításának

ténye,

11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,

12. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,

12.2. elidegenítési tilalom,

12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,

13. a tv. 64. §-ában meghatározott

13.1. perek,

13.2. büntetőeljárás

megindításának ténye,

14. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,

15.  a zárlat, a zár alá vétel, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,

16. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,

17. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,

18. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,

19. ranghely megváltoztatása,

20. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,

21. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

22. az épület (építmény, műtárgy)

22.1. építésének,

22.2. lebontásának

ténye,

23. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

24. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

25. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,

26. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

27. nemzeti emlékhely ténye,

28. történelmi emlékhely ténye,

29. pénzügyi lízingbeadás ténye,

30. föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye,

31.eljárás megszüntetésének ténye,

32 olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését – a tv. 2. § (2) bekezdése alapján – törvény elrendeli.

(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.

a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;

b) a jog, tény megnevezése;

c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;

d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),

e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

g) törölt bejegyzésre való utalás,

h) kiegészítő szöveges bejegyzés.

(3a) Az illetékességiterület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része – ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is – önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó és az átvevő ingatlanügyi hatóság megjelölését.

(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.

(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.

4/A. § (1) Az 1–4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:

a)az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság neve és címe,

b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,

c) tulajdoni lap megnevezés,

d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),

e) dátumként:

ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;

eb)

ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,

f) a megrendelés száma,

g) záradékként:

ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;

gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés szerepel.

(3)

(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.

(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.

(6)

1/A. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon * 

5. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.

(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.

(3) A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.

(4) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.

(5)

19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás * 

24. § (1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

Forrás: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Korábbi jogszabály: hatályon kívül helyezve:

1997. évi CXLI. törvénnyel, az ingatlan-nyilvántartásról szóló,

1972. évi 31. törvényerejű rendeletet az ingatlan-nyilvántartásról, hatályon kívül helyezte.

Hatályos volt: 1973. 01. 01-től. 1997. évi CXLI törvényig.

Korábbi törvényi rendelkezések ezek voltak: Hasonlóak, illetve néhány területen megegyeznek

a jelenleg is érvényes Ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezéseivel.

A tulajdoni lap korábbi bejegyzlései ennek a törvénynek az alapján történtek a tulajdoni lapokra,

1973.01.01-től.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

(2) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel (a továbbiakban: bejegyzés) keletkeznek

………

IV. Fejezet

A változás vezetése

Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatos eljárás

12. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint a jogosult nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) a megváltoztatását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) A tulajdonos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet köteles bejelenteni a változás tényleges bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képező épület létesítését, illetve lebontását

A tulajdoni lap III. részében lévő bejegyzések bemutatása, nem minősül jogi tanácsadásnak.

Többgenerációs családi ház átalakulhat-e társasházzá? Földmérő megbízása: felmérés, társasház alaprajz készítés

Minden vélemény számít!

A társasházzá alakulást a jogszabályok szerint kell elvégezni.

Ami szükséges hozzá:

  • Társasház alapító okirat, amit be kell nyújtani a földhivatalba.
  • Társasház alaprajz, amit földmérő készít el.

Feltételek:

Műszakilag megosztható legyen

példa:

2 lakás kialakítása, két albetétként, két külön bejárat kell hozzá.

Kialakítható úgy is, hogy 1 lakás, és 1 nem lakás céljára szolgáló albetét.

A közösen használt nem lakás céljára szolgáló ingatlan részek közös tulajdonban maradnak. De lehet ezekre használati megállapodást is kötni.

Mindezeket az társasház alapító okiratban kell rögzíteni.

Amennyiben szüksége van társasház alaprajzra, a társasház alapító okirat mellé,

kérem, hívjon bizalommal.

Az építési terv megléte segítséget jelenthet. A földmérő mindent felmér, megmér az épületen belül, mert lehetnek eltérések, esetlegesen átépítették a válaszfalakat, ajtó, ablak helyét is jelölni kell stb.

Társasház alaprajz módosításra is szükség lehet, ha átépítik az ingatlant.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő.

tel: 06/30-58-77-363 vagy 06/20-586-11-79

email: kisstibi.szerencs@gmail.com