Címke: lakás

ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉG

Minden vélemény számít!

Lakás

253/1997. Kormány rendelet

95. Önálló rendeltetési egység:

  • meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

105. § *  (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a főzést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3) *  A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

Fogalmak:

101. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.

102. Rendeltetés-módosítás: az építmény, az önálló rendeltetési egység, vagy a helyiség használati céljának megváltoztatása.

135. Vegyes rendeltetésű épület: több eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület.

Amennyiben társasház alapításához földmérőt keres a társasház alaprajz elkészítéséhez, kérem forduljon hozzám bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06/30-58-77-363, vagy 06/20-586-11-79

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Telekhatáron álló ház tetszik, ha megveszem mennyire leszek kiszolgáltatva a szomszédnak? Be kell-e engednie és szigetelhetem-e a ház külső falát a szomszéd felől?

4 hozzászólás

Telekhatáron álló ház miatt várható problémák. Ezekre jobb előre felkészülni.

Telekhatáron álló ház esetében kerítés csak az épület falsíkjában létesíthető. A kerítésnek teljes egészben saját telken kell állnia. A kerítés nem nyúlhat át a szomszédba.

A házfal külső szigetelése nem nyúlhat át a szomszéd ingatlanra. Ebben az esetben csak belülről szigetelhető a ház fala.

Mit tehetünk, ha telekhatáron álló ház fala vizesedik, mert a szomszéd virágot ültetett a ház fala mellé és azt locsolja is?

Érdemes szakember keresni. Nagy valószínűséggel műszaki probléma lehet. Nincs megfelelően szigetelve a ház alapja, és a ház fala. Valószínűleg a többi fal is vizesedik, penészedik. Több hetes esőtől és a hóolvadástól sem szabad vizesednie a ház falának, ha rendesen le van szigetelve. Betonozástól valószínűleg nem fog javulni a helyzet. Előfordulhat, hogy betonozástól még jobban fog vizesedni a ház fala. Ilyen esetben feltétlenül szükséges szakembert keresni.

A ház falát lefestheti, ezt meg kell engedi a szomszédnak. Állagmegóvást is lehet végezni, de a vakolat is saját telken kell maradnia.

Külső szigetelésnél, gázvezeték elhelyezés, közmű, szennyvízbekötést nem köteles megengedi a szomszéd, saját telken kell kiépítenie. Ebben az esetben javasolt megvásárolni a szomszédtól a szükséges ingatlanrészt. Ugyan is védőtávolságot is előír a közművezetékere a jogszabály. Akár szolgalmi jogot is lehet lapítani, ha a szomszéd hozzájárul, így lehet biztosítani tulajdonosváltáskor is a bejárást a szomszéd ingatlanra szükség esetére.

Telekhatár rendezés menete:

1.A szomszéddal megállapodunk mekkora területre van szükségünk.

2. Értékbecslőt hívunk, aki megállapítja az megvenni kívánt terület értékét, illetve a szolgalmi joggal érintet ingatlan értékcsökkenését is.

3. Kikérjük sz építési hatóság engedélyét a telekhatár rendezéshez.

4. Ha meg van az engedély, akkor hívunk földmérőt, aki elkészíti a Vázrajzot az új telekhatárról, szolgalmi jogról.

5. Ha a földmérő elkészítette a Vázrajzot akkor beadja az illetékes földhivatalba záradékolásra.

6. Földhivatal záradékolja a vázrajzot.

7. A vázrajz záradékolása után telekalakítási eljárásra kell benyújtani a földhivatalhoz.

A jogerős telekalakítási engedély birtokában lehet szerződést kötni ügyvéd, vagy közjegyző előtt.

Ezek után már nem okoz problémát a ház szigetelése, vagy a közművek elhelyezése.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.



Ha földmérési munkára van szüksége, telekhatár rendezést, vagy szolgalmi jog bejegyzést szeretne, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor, Földmérő mérnök, 06-20-586-1179, 06-30-587-7363, kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

ˇˇMi a teendő, ha lefoglalózom az ingatlant, és kiderül, hogy nem szerepel a térképen a lakás, vagy a garázs? ˇˇ

8 hozzászólás

Nagyon sok esetben előfordul, hogy azzal keresnek meg az ingatlanok foglalózása, eladása után, hogy a megvásárolt, vagy megvásárolni kívánt lakás nem szerepel a Földhivatali térképen, vagy a garázs, vagy 1-2 szoba nincs a térképen ábrázolva. Van, amikor csak üres telek van a térkép másolaton.

Mi a teendő, ha ilyen helyzetbe kerülünk?

El kezdhetjük hibáztatni az ingatlan tulajdonosát, hogy nem teljesítette a törvényi kötelezettségét, és nem jelentette be az ingatlanján történő változásokat. Elállhatunk a szerződéstől. Kérhetjük, hogy rendezze a hivatalos eljárás keretében a változások átvezetését.

A legtöbb esetben megoldható. Előkerülhet a használatbavételi engedély, vagy akár található egy vázrajz az épület feltüntetéséről, aminek beadása a Földhivatalba valamiért meghiúsult. Vagy nem volt okirat beadva a földmérési vázrajzzal együtt, sem a későbbi években. Így okirat hiányában nem történhetett meg az ingatlan-nyilvántartási átvezetés. Sokan azt hitték, hogy a földmérő által készített vázrajz záradékolása elegendő. Vagy sokan abban a tévedésben voltak, hogy nincs további teendőjük az ingatlannal, mivel megkapták a használatbavételi engedélyt.

Ha nem megolható a használatbavételi engedély beszerzése, nincs meg a jogerős használatbavételi engedély sem., és 10 évnél régebben épült az épület, akkor meg kell bíznunk egy földmérőt, aki elkészíti az ehhez szükséges vázrajzot. A földmérő a vázrajz készítésének megrendelése után előre egyeztetett időpontban kimegy a helyszínre, és felméri az ingatlant. Ebben az esetben csak külső mérések történnek. A földmérő nem megy be a házba. Nem fontos Önnek otthon lenni, megbízhat 18 évnél idősebb, közeli családtagot is, aki beengedi a földmérőt az udvarra, kertbe. Ha van kutya, célszerű a földmérés idejére megkötni, vagy bezárni. A felmérés időtartama kb. 30-60 perc ingatlan nagyságától, épületek számától, épületek nagyságától függően.

A földmérési munkát meg lehet rendelni, telefonon, vagy emailban is. Ami a megrendeléshez és árajánlat készítéshez szükséges, az a település neve, és helyrajzi száma, utca és a házszám is.

A földmérő a terepi felmérés után, irodai feldolgozás során elkészíti a földhivatalba beadandó dokumentumokat a törvényi előírásoknak megfelelően. Ezután az elkészült vázrajzokat beadja a Földhivatalba záradékolásra. A záradékolás időtartama 2020. január 1-től 60 napra emelkedett.

Soron kívüli eljárás, soron kívüli kérelem:

Soron kívüli kérelmet adhatunk be a Földhivatalba, ha sürgős a vázrajz záradékolása, Ennek a kérelemnek a sürgősségi díja: 10.000.- Ft. Ez a Földhivatal pénztárába fizetendő. Kérhető még külön sürgősségi díjjal az ingatlan-nyilvántartási átvezetés (tulajdonilapra történő átvezetés) további 10.000.- Ft-ért. Ezt a díjazást szintén a Földhivatalba kell befizetni.

Tanács:

Érdemes megvizsgálni, ellenőrizni, hogy az ingatlanunk, házunk, lakásunk, szerepel-e a térképen? Ha időben észrevesszük, akkor megspórolhatjuk a sürgősségi díjakat.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com