A Kúria Kfv.III.37.549/2014/4. számú döntésében rögzítette, hogy a mezsgye nem azonos a
– telekhatárral, és a térképi jelölések önmagukban nem módosítják a jogi határt. A telekhatár közhiteles adat, amely kizárólag szabályozott eljárásban változtatható.
Az ereszek szélességei, jelölése légi felvételek miatt történt. A fentrol..hu oldalon található légi felvételek, fotogrammetriai eljárással lettek dokumentálva. A kerítések és a lakóházak helye a tető miatt nem látszott. Szükséges volt az ereszek körülbelüli mérete ahhoz, hogy a házfalakat bele tudják illeszteni a „nyers” térképbe. Gyakorlatilag azokban az esetekben, ahol a lakóházak amelyről készült légi felvétel nem a telekhatárral párhuzamosan, szabályosan épültek, ott a méréseknek megfelelően kellett beilleszteni, kézi mérőszalagos felmérések alapján a pontosan meghatározott helyre. Mérőszalaggal mérték udvarokon belül az épületek nagyságát, kerítésektől való távolságot. Ezek a felmérések leggyakrabban az 1980-as években készültek, a mai térkép alapja. Sajnos hiába voltak centiméter pontosak ezek a mérések, legutóbb kiderült, hogy 59 cm-es hibával térképezték a helyszíni állapotot, melyet a földhivatal észlelt, és kijavított. A mérési vázlat, és az arról szerkesztett térkép eltért egymástól 59 cm-rel. Ilyenkor térképezési hiba kijavítás szükséges, és a teleékhatár eltolódások vizsgálata az egész tömbben. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor dől a dominó. a hibahatáron túli eltérések jelenlegi jogszabályok alapján csak akkor nem javítható, ha ez az eltérés 30 cm alá csökken. 31 cm-től kötelező a térkép kijavítása.tehát még 29 cm-nél nem javíthat a földhivatal. 8/2018. AM rendelet szerint.
Az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő „EM” jelölés jelentése:
EM = eresz a mezsgyén.
Ez a rövidítés földmérési térképi jelölés, amely arra utal, hogy az épület tetőszerkezetének ereszkinyúlása a mezsgye irányába nyúlik.
Nem minősül:
– telekhatárnak,
– határpontnak,
– koordinátával meghatározott geometriai töréspontnak,
– telekalakítási dokumentumnak,
– jogot keletkeztető okiratnak.
Az eresz:
az épület szerkezeti eleme,
a homlokzati falsíkon túlnyúló tetőrész,
a sátortetős („kádárkocka”) épületeknél tipikusan 40–80 centiméteres túlnyúlással mind a négy oldalon.
Az eresz külső éle nem geodéziai alap, nem telekhatár, és nem minősül földrészletnek.
Telekhatár kizárólag az alábbi eljárás eredményeként változtatható meg:
- Telekalakítási engedély.
- Záradékolt változási vázrajz.
- Kifejezett hatósági határozat.
- Ingatlan-nyilvántartási átvezetés.
A mezsgye és telekhatár
A mezsgye egy széles sáv, a telekhatár pedig egy vonal a térképen
- Az „EM” jelölés e feltételek egyikének sem felel meg.
A Kúria Kfv.III.37.549/2014/4. számú döntésében rögzítette, hogy a mezsgye nem azonos a
telekhatárral, és a térképi jelölések önmagukban nem módosítják a jogi határt. A telekhatár
közhiteles adat, amely kizárólag szabályozott eljárásban változtatható.