2020. február hónap bejegyzései

Esettanulmány: ” A jegyző elutasította a birtokvédelmi kérelmemet azzal, hogy telekhatár vita esetén nem jogosult eljárni.”

3 hozzászólás

Birtokvédelem kérhető a település jegyzőjétől egy éven belül az eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére.

Munkám során azzal keresnek meg, hogy tűzzem ki a telekhatárt, mert a település jegyzője elutasította a bírtok védelmi kérelmet, mivel nem ismert pontos telekhatár.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

Ilyen esetekben a települések jegyzői azt javasolják, hogy aki vitatja a telekhatárt, vagy közösen tűzessék ki földmérővel az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő telehatárt. Gyakori, hogy a viták oka, hogy a térképi és a természetbeni állapot között minimális eltérés van. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni a telekhatár kijelölése végett. Javaslom, hogy célszerű megállapodni a kitűzést követően a jószomszédi viszony megőrzése érdekében.

A földmérő nem hatóság, nem kötelezhet senkit a kitűzött telekhatár elfogadására.

Gyakori kérdés, ha a szomszéd nem engedi be a földmérőt az udvarába?

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 24. §

(1) bekezdése értelmében: „A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el.”

(3) bekezdése értelmében: „Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, azok elvégzését nem akadályozhatja.”

Amennyiben ezt a szomszéd megpróbálja megakadályozni, abban az esetben kérhető a helyi jegyzőtől segítség.

Ha nem sikerül megegyezni a földmérő által kitűzött birtokhatárban, közvetlenül a Bíróságtól kell kérni a telekhatár megállapítását és a földmérő által kimutatott eltérés birtokba adását.

Érdemes-e kitűzetni bírósági pereskedés előtt kitűzetni a telekhatárokat?

Abban az esetben érdemes, ha a szomszéd hajlandó megegyezni, vagy elfogadni a kitűzött birtokhatárt.

Amennyiben nem várható megegyezés, akkor is kitűzhető az ingatlan határa, nehogy a hosszú pereskedés után derüljön, ki hogy nem is volt igazunk.

Javasolt ingatlan vásárlás előtt tisztázni a telekhatárokat.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha szeretné kitűzetni a telekhatárt, forduljon hozzám bizalommal.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy utca 8/B fsz.1..

06-20-586-1179

06-30-587-7363


Telekhatáron álló ház tetszik, ha megveszem mennyire leszek kiszolgáltatva a szomszédnak? Be kell-e engednie és szigetelhetem-e a ház külső falát a szomszéd felől?

4 hozzászólás

Telekhatáron álló ház miatt várható problémák. Ezekre jobb előre felkészülni.

Telekhatáron álló ház esetében kerítés csak az épület falsíkjában létesíthető. A kerítésnek teljes egészben saját telken kell állnia. A kerítés nem nyúlhat át a szomszédba.

A házfal külső szigetelése nem nyúlhat át a szomszéd ingatlanra. Ebben az esetben csak belülről szigetelhető a ház fala.

Mit tehetünk, ha telekhatáron álló ház fala vizesedik, mert a szomszéd virágot ültetett a ház fala mellé és azt locsolja is?

Érdemes szakember keresni. Nagy valószínűséggel műszaki probléma lehet. Nincs megfelelően szigetelve a ház alapja, és a ház fala. Valószínűleg a többi fal is vizesedik, penészedik. Több hetes esőtől és a hóolvadástól sem szabad vizesednie a ház falának, ha rendesen le van szigetelve. Betonozástól valószínűleg nem fog javulni a helyzet. Előfordulhat, hogy betonozástól még jobban fog vizesedni a ház fala. Ilyen esetben feltétlenül szükséges szakembert keresni.

A ház falát lefestheti, ezt meg kell engedi a szomszédnak. Állagmegóvást is lehet végezni, de a vakolat is saját telken kell maradnia.

Külső szigetelésnél, gázvezeték elhelyezés, közmű, szennyvízbekötést nem köteles megengedi a szomszéd, saját telken kell kiépítenie. Ebben az esetben javasolt megvásárolni a szomszédtól a szükséges ingatlanrészt. Ugyan is védőtávolságot is előír a közművezetékere a jogszabály. Akár szolgalmi jogot is lehet lapítani, ha a szomszéd hozzájárul, így lehet biztosítani tulajdonosváltáskor is a bejárást a szomszéd ingatlanra szükség esetére.

Telekhatár rendezés menete:

1.A szomszéddal megállapodunk mekkora területre van szükségünk.

2. Értékbecslőt hívunk, aki megállapítja az megvenni kívánt terület értékét, illetve a szolgalmi joggal érintet ingatlan értékcsökkenését is.

3. Kikérjük sz építési hatóság engedélyét a telekhatár rendezéshez.

4. Ha meg van az engedély, akkor hívunk földmérőt, aki elkészíti a Vázrajzot az új telekhatárról, szolgalmi jogról.

5. Ha a földmérő elkészítette a Vázrajzot akkor beadja az illetékes földhivatalba záradékolásra.

6. Földhivatal záradékolja a vázrajzot.

7. A vázrajz záradékolása után telekalakítási eljárásra kell benyújtani a földhivatalhoz.

A jogerős telekalakítási engedély birtokában lehet szerződést kötni ügyvéd, vagy közjegyző előtt.

Ezek után már nem okoz problémát a ház szigetelése, vagy a közművek elhelyezése.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.



Ha földmérési munkára van szüksége, telekhatár rendezést, vagy szolgalmi jog bejegyzést szeretne, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor, Földmérő mérnök, 06-20-586-1179, 06-30-587-7363, kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Általános szerződési feltételek földmérési, vázrajzkészítési munkákra

Minden vélemény számít!

A földmérési munka megrendelése történhet telefonon vagy emailban.

Árajánlat kérhető a földmérési munkára emailban: kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com .

Javaslom, hogy viták elkerülése végett írásban is kérjen árajánlatot, a pontos helyrajzi szám, településnév, utca, házszám, munka megnevezése tárgyú emailban.

1. A vállalkozási szerződés általános szabályai

Ptk. 6:238. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

Az árajánlatban szerepel a földmérési munka elvégzésének a munkadíja. A földmérő munkája, kompetenciája a vázrajzok elkészítésével, és a vázrajzok földhivatalba való beadásával véget ér. A földmérési munkadíjak nem tartalmazzák az ügyfél által fizetendő eljárási illetékeket, további ügyintézéseket, sem az esetleges ügyvédi munkadíjakat. A Földmérési munkadíj kizárólag a Földmérési vázrajz készítésére terjed ki.

A záradékolt vázrajz felhasználása során a Földhivatal további ügyintézési díjakat kér.

Ügyfél által Földhivatalba fizetendő további költségek:

Az ingatlan nyilvántartási átvezetés díja, valamint a Földhivatalba fizetendő illetékek díja az ingatlan tulajdonost terhelik. Ezeket a költségeket földmérő munkadíja nem tartalmazza. Ezeket a földmérő munkadíjon felül kell befizetni a Földhivatali ügyintézéshez.

A szerződésekre a Ptk. vonatkozik.

  • A munka megkezdése előtt a megrendelést vissza lehet vonni, ez díjmentes.
  • Amennyiben a munka megkezdésre került, akkor a földhivatali adat megvásárlásának díját, és a kiszállási díjat kötelező megfizetni. Valamint az elkészült munka arányának megfelelő díjazási %-ot köteles megfizetni.
  • Ha a földmérési vázrajz elkészült, akkor a teljes munkadíjat köteles kifizetni.
  • Telekhatár Kitűzés megrendelése esetén, ha elkészült a kitűzési vázrajz, és időközben a kitűzésre érdekmúlás történik, akkor a munkadíj 90 %-át köteles megfizetni.

Vita esetén a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Ptk. 6:249. § [Elállás, felmondás]

(1) A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.

(2) A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

Ingatlan-nyilvántartási, Földhivatali illetékek, költségek a földmérő munkadíján felül

Minden vélemény számít!

A földmérő munkája a vázrajzok záradékolásával véget ér.

A földmérő munkadíja tartalmazza a földméréshez szükséges adatok Földhivatalból való

megvásárlásának díját. Tartalmazza a kiszállási és az árajánlat díját. Tartalmazza a földmérési vázrajzok záradékolásának díját.

Vannak olyan földmérési vázrajzok, melyek Földhivatali záradékolás után, még további ügyintézést igényelnek az ingatlan tulajdonosoktól. Ezeknek az ügyintézése nem a földmérő feladata, hanem az ingatlan tulajdonosoké. Ezeknek az ügyintézéseknek a díja nincs benne a földmérési munkadíjban. Földmérő nem jogosult ezekben az ingatlan-nyilvántartási ügyekben eljárni, ezek az ingatlan tulajdonos jogait és kötelezettségeit érintik.

Épületfeltüntetési vázrajz záradékolása utáni teendők:

  • Ha nincs használatbavételi engedély, vagy Hatósági bizonyítvány, akkor meg kell keresnie az ingatlan tulajdonosnak az Építési Hatóságot, és ott kell kérnie a hivatalos okiratot. Ennek díja az ingatlan tulajdonost terheli.

Telekmegosztás, telek-egyesítés, telekhatár rendezés esetén, ha esetleg szükséges, akkor az ügyvédi munkadíjat az ingatlan tulajdonos, vagy az ingatlan szerzésében érdekelt fél fizeti ki.

A Földhivatalba fizetendő illetékek további költségeket jelentenek az ingatlan tulajdonosnak.

Érdemes erről előre tájékozódni. Szakhatósági díj: 3.000.- Ft, csak illetékbélyegben lehet leróni.

Telekalakítási eljárás díja: ingatlanonként 12.000.- Ft, 2 ingatlan esetében további 24.000.- Ft-ot kell befizetnie az ingatlan tulajdonosnak.

Soron kívüli eljárás, soron kívüli kérelem:

Indokolt esetben kérhetünk soron kívüli eljárást, ennek a díja 10.000.- Ft. Földhivatalok leterheltségétől függ az engedélyezése.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha földmérő van szüksége hívjon bizalommal.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

06-20-586-1179

06-30-587-736

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com



ˇˇMi a teendő, ha lefoglalózom az ingatlant, és kiderül, hogy nem szerepel a térképen a lakás, vagy a garázs? ˇˇ

8 hozzászólás

Nagyon sok esetben előfordul, hogy azzal keresnek meg az ingatlanok foglalózása, eladása után, hogy a megvásárolt, vagy megvásárolni kívánt lakás nem szerepel a Földhivatali térképen, vagy a garázs, vagy 1-2 szoba nincs a térképen ábrázolva. Van, amikor csak üres telek van a térkép másolaton.

Mi a teendő, ha ilyen helyzetbe kerülünk?

El kezdhetjük hibáztatni az ingatlan tulajdonosát, hogy nem teljesítette a törvényi kötelezettségét, és nem jelentette be az ingatlanján történő változásokat. Elállhatunk a szerződéstől. Kérhetjük, hogy rendezze a hivatalos eljárás keretében a változások átvezetését.

A legtöbb esetben megoldható. Előkerülhet a használatbavételi engedély, vagy akár található egy vázrajz az épület feltüntetéséről, aminek beadása a Földhivatalba valamiért meghiúsult. Vagy nem volt okirat beadva a földmérési vázrajzzal együtt, sem a későbbi években. Így okirat hiányában nem történhetett meg az ingatlan-nyilvántartási átvezetés. Sokan azt hitték, hogy a földmérő által készített vázrajz záradékolása elegendő. Vagy sokan abban a tévedésben voltak, hogy nincs további teendőjük az ingatlannal, mivel megkapták a használatbavételi engedélyt.

Ha nem megolható a használatbavételi engedély beszerzése, nincs meg a jogerős használatbavételi engedély sem., és 10 évnél régebben épült az épület, akkor meg kell bíznunk egy földmérőt, aki elkészíti az ehhez szükséges vázrajzot. A földmérő a vázrajz készítésének megrendelése után előre egyeztetett időpontban kimegy a helyszínre, és felméri az ingatlant. Ebben az esetben csak külső mérések történnek. A földmérő nem megy be a házba. Nem fontos Önnek otthon lenni, megbízhat 18 évnél idősebb, közeli családtagot is, aki beengedi a földmérőt az udvarra, kertbe. Ha van kutya, célszerű a földmérés idejére megkötni, vagy bezárni. A felmérés időtartama kb. 30-60 perc ingatlan nagyságától, épületek számától, épületek nagyságától függően.

A földmérési munkát meg lehet rendelni, telefonon, vagy emailban is. Ami a megrendeléshez és árajánlat készítéshez szükséges, az a település neve, és helyrajzi száma, utca és a házszám is.

A földmérő a terepi felmérés után, irodai feldolgozás során elkészíti a földhivatalba beadandó dokumentumokat a törvényi előírásoknak megfelelően. Ezután az elkészült vázrajzokat beadja a Földhivatalba záradékolásra. A záradékolás időtartama 2020. január 1-től 60 napra emelkedett.

Soron kívüli eljárás, soron kívüli kérelem:

Soron kívüli kérelmet adhatunk be a Földhivatalba, ha sürgős a vázrajz záradékolása, Ennek a kérelemnek a sürgősségi díja: 10.000.- Ft. Ez a Földhivatal pénztárába fizetendő. Kérhető még külön sürgősségi díjjal az ingatlan-nyilvántartási átvezetés (tulajdonilapra történő átvezetés) további 10.000.- Ft-ért. Ezt a díjazást szintén a Földhivatalba kell befizetni.

Tanács:

Érdemes megvizsgálni, ellenőrizni, hogy az ingatlanunk, házunk, lakásunk, szerepel-e a térképen? Ha időben észrevesszük, akkor megspórolhatjuk a sürgősségi díjakat.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com

Kötelező-e a földmérő által kimért birtokhatárt elfogadni?

5 hozzászólás

A földmérő megbízási szerződés, megrendelés alapján végez birtokhatár kitűzést.

A kitűzés időpontjáról kiértesíti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait is. Minimum 5 nappal a kitűzés előtt. A kiértesítésben a földmérő megadja a földmérési munka pontos megnevezését,

kinek a megrendelésére végzi a tevékenységet, és az ingatlan helyrajzi számának is szerepelnie kell.

A kitűzés előtt a helyszíni állapot felmérésre kerül. Irodai feldolgozás során a térképi és a természetbeni állapot összehasonlításra kerül. Ezek alapján készíti elő a földmérő a kitűzést.

A helyszínen a jogerős ingatlan-nyilvántartási térképi állapot kerül kitűzésre. Amelyet az ingatlan tulajdonosa, valamint a szomszédos ingatlan tulajdonosai a jegyzőkönyv aláírásával elfogadnak.

De akár jegyzőkönyvbe vehető az is, hogy nem fogadják el a földmérő karók helyét.

A kitűzésről (telekhatár, birtokhatár) kitűzési vázrajz készül. Amennyiben eltérés van a helyszíni állapot, és a jogerős ingatlannyilvántartási térképi állapot között, akkor a vázrajzon az alábbi szöveg fog szerepelni:

„A …………… helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon … számmal jelölt területrészt nem használja, azt csak a szomszédos …………… helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba.”

A címbeli kérdésre válaszolva, ha a kimutatott eltérés miatt, a vitatott terület a szomszédba esik, akkor a szomszéd hozzájárulása nélkül nem vehető birtokba. A helyi jegyzőhöz lehet fordulni birtokvédelem címén. aki megtekinti a földmérési jeleket (karókat, megfestett területet, vagy Hilti szeggel jelölt részeket) Ez alapján birtokvédelmi határozatot hoz. Amennyiben eredménytelen a birtokvédelmi jegyzői eljárás, akkor Bírósághoz lehet fordulni. Akár közvetlenül is lehet bíróságtól kérni a terület birtokba adását.

A földmérő a kitűzési vázrajzot a földkimérést, területkimérést követő 8 napon belül beadja a földhivatalba. Ez a földmérő által készített kitűzési vázrajz a jogszabályokban előírtak alapján díjazás ellenében kikérhető a helyileg illetékes Földhivatalból.

Fontos: Telekhatár kitűzést csak arra jogosult földmérő végezhet. Kitűzéshez földmérő igazolvánnyal, és ingatlanrendező földmérő jogosultsággal kell rendelkezni, és benne kell lenni az aktuális nyilvántartásban is.

Fentiekre példa: Idegen ingatlanon akkor sem vagyunk jogosultak munkát végezni, fákat, bokrokat kiirtani, ha a földmérő a birtokhatárunkat a szomszédba mérte ki. Csak akkor leszünk jogosultak a birtokbavételre, ha a megegyezünk erről a szomszéddal, vagy hatóság, bíróság dönt.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com




Mennyi ideig tart a Földhivatalban a vázrajzok záradékolása?

5 hozzászólás

2020. január 1-től az Ákr. vonatkozik a vázrajzok záradékolására is. A korábban érvényes 25 napos záradékolás megszűnt. Az új ügyintézési határidő 60 nap.


2016. évi CL. törvény

50. § [Az ügyintézési határidő]

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

(2) Az ügyintézési határidő

a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,

b) sommás eljárásban nyolc /8/ nap,

c) teljes eljárásban hatvan /60/ nap.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg.

(4) Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

(5) Az ügyintézési határidőbe nem számít be

a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és

b) – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének

időtartama.

9. Sommás eljárás és teljes eljárás

39. § [Az eljárás fajtái]

A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el. Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.

40. § [Automatikus döntéshozatal]

Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,

b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,

c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és

d) nincs ellenérdekű ügyfél.

41. § [A sommás eljárás]

(1) *  Sommás eljárásnak van helye, ha

a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és

b) nincs ellenérdekű ügyfél.

(2) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.

(3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.

42. § *  [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]

Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

43. § [Függő hatályú döntés]

(1) A hatóság – az e §-ban meghatározottak szerint – az eljárás megindításától számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.

(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy

a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot /10.000.- Forintot/ a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni,

b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,

c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni

a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,

b) a hatósági igazolvány kiállítására,

c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,

d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni,

e) ha az ügyben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy írja elő, valamint

f) ha törvény ekként rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A felfüggesztést elrendelő vagy szünetelést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik.

(5) Az eljárás szünetelése, felfüggesztése vagy függőben tartása esetén az eljáró hatóság – a (7) bekezdés megfelelő alkalmazásával – legkésőbb a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának végét követő nyolcadik napon függő hatályú döntést hoz, amelyben rendelkezik az eljárás folytatásáról és a (4) bekezdés szerinti, a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának figyelmen kívül hagyásával számított időpontról.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha az eljárás megindításától számított nyolc napon belül

a) a kérelmet visszautasítja,

b) az eljárást megszünteti,

c) érdemben dönt,

d) az eljárást felfüggeszti vagy a beadvány elintézését függőben tartja, vagy

e) az eljárás szünetel.

(8) *  Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, ha

a) a döntés

aa) – központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vagy annak vezetője, vagy

ab) a Magyar Nemzeti Bank

hatáskörébe tartozik,

b) az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény.

(9) A függő hatályú döntés tartalmazza a (4) bekezdés szerinti időpontot, naptári dátum szerint meghatározva.

(10) A függő hatályú döntés véglegessé válásáról a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy díj, továbbá az általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.

(11) A szakhatóság és a megkeresett szerv a (10) bekezdésben foglalt esetben a véglegessé válásról szóló értesítésétől számított öt napon belül intézkedik az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő illeték vagy díj, továbbá az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő eljárási költség eljáró hatóságnak történő megfizetéséről.

(12) A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei – ide nem értve e § rendelkezéseit – fennállnak-e.

(13) *  Ha az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a hatóság az ügyet ez esetben is teljes eljárásban intézi el. A hatóság – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a (7) bekezdés d) és e) pontjában meghatározottakról, a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel, továbbá tájékoztatást ad a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com