Címke: földkimérés

1990 előtt épült családi házakról a tulajdoni lapon HOL, ÉS HOGYAN található meg, az épület létesítési határozat száma, dátuma? Mi alapján tudja, a Földhivatali ügyintéző visszakeresni, megtalálni a Használatbavételi engedélyt, és az épületfeltüntetési vázrajzot?

Minden vélemény számít!

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Amikor egy családi házhoz a Magyar Államtól vásároltak építési telket, akkor általában az adás-vételi szerződésben előírtak beépítési kötelezettséget is. A telekkönyvben 1972. december 31-ig rögzítették a Bíróságok és a Földhivatalok által hozott határozatokat, jog és tény feljegyzéseket.

1973. 01. 01-től felváltotta a TELEKKÖNYV-et a TULAJDONI LAP. A tulajdoni lapra, a földhivatali határozatok alapján, kerülhetett épület létesítési bejegyzés, illetve, a már meglévő épület bővítéséről bejegyző határozat.

Minden esetben ha törvényeket betartva építkeztek, a lakóházról építési tervet kellett beadni az építési engedély kérelem mellé, valamint csatolni kellett a földhivatali térkép másolatot is. A térkép másolattal igazolta az ingatlan tulajdonosa, hogy az a telek, amelyre építkezni szeretne, még beépítetlen terület. Az építési hatóság (korábban a jegyző volt az I. fokú építési hatóság), az építési engedély kérelem, az építési terv alapján, hivatalos nyomtatványon, építési engedélyt adott ki. Az építési engedély általában 2 évig volt érvényes, és további 2 évre lehetett meghosszabbítani.

A felépített családi házra, -amelynek műszaki állapota megfelelő volt-, az építési hatóság HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYt adott ki.

A Használatbavételi engedély egy példányát és földmérő által készített (helyszínrajzot), épületfeltüntetési vázrajzzal együtt, kérelemmel, be kellett adni az építtetőnek, ingatlan tulajdonosának a helyileg illetékes földhivatalba.

Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés során ellenőrizte a földhivatal az okiratot, a Használatbavételi engedélyt, és a vázrajzot a földhivatal átvezetés előtt hivatalos záradékkal látta el, hogy a földmérési törvénynek megfelelően készült.

Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a földhivatal határozatot hozott, mely határozatot a tulajdoni lapra sorszámozottan bejegyezte. A sorszám után a tulajdoni lapnak tartalmazni kell a bejegyző határozat számát, és bejegyzés pontos dátumát is. Ezután került a lakóház, családi ház felrajzolásra a földhivatali térképre. Az ügyintézőnek úgy kellett felrajzolnia a családi házat a telken belülre, ahogyan megépítették. Akkor is pontosan be kellett mérnie a földmérőnek az épületet, családi házat, ha a tulajdonos eltért az építési tervtől. A földhivatal köteles volt úgy felrajzolni az épületfeltüntetési vázrajzról a lakóházat, ahogyan a földmérő ábrázolta azt.

A földhivatal OKIRATTÁRÁBAN a tulajdoni lapon szereplő határozatok, és dátumok alapján visszakereshető a hivatalos, földhivatal által meghozott bejegyző határozat.

A bejegyző határozat mellett megtalálható az eredeti, jogerősített Használatbavételi engedély példánya. A földhivatalnak meg kell őriznie a földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajzot is.Ezen iratok nem selejtezhetőek.

Hivatkozott jogszabályok:

1973. 01. 01-től kötelező a tulajdoni lapra bejegyezni az épület létesítést. Kellett hozzá használatbavételi engedély és vázrajz is. Erről a hivatalos határozatot a földhivatal hozta meg.

1972. december 31-e előtt TELEKKÖNYVEK VOLTAK.

1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról,

27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról,

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról,

1964. évi III. törvény
az építésügyről Az építésügyi hatósági engedélyezés
26. § (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) – a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben – az építésügyi hatóság engedélye szükséges.2) Az építményt csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. Az engedélyezett céltól eltérő használathoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges

54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelettelekkönyvről, és

2/1960. (XII. 25.) IM rendelet a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról .

Sokkal korábbi törvények:

„Az Osztrák Polgári Törvénykönyvet (Optk.) 1853. május 1. napján vezették be hazánkban, telekkönyvi szabályait az Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban hatályában fenntartotta.

A telekkönyvi rendtartást hosszú ideig az 1855. évi december 15-i igazságügyi miniszteri rendelet tartalmazta,

majd a régi Ptk. 116.§-a rendelkezett szűkszavúan az ingatlan-nyilvántartásról.

A telekkönyv szabályait az 54/1960.(XI.27.) Korm. rendelet állapította meg, míg az eljárási kérdéseket a

118/1960.(I.K. 23-24.) IM utasítás tartalmazta.

Az egységes ingatlan-nyilvántartást rendező 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletet 2001. január 1. napjától a több módosítást megért 1997.évi CXLI. törvény váltotta fel, a végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelettel.

A telekkönyv – részben anyagi, részben eljárásjogi – alapelveit már az 1855. évi rendelet is tartalmazta (pl. bejegyzés, nyilvánosság, különlegesség, jogosság elve).”

Fenti ismertetés nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatásul szolgál, ha Ön nem a családi ház első tulajdonosa, hogyan szerezheti be a 2024-ben induló lakásfelújítási támogatáshoz a családi házról az igazolást, mikor épült, mikor kaptak a korábbi tulajdonosok Használatbavételi engedélyt? Valamint ellenőrizheti, hogy a földhivatalban az eredeti telekhatár van-e a hivatalos térképen, ugyanaz-e, amit a korábbi épületfeltüntetési vázrajz készítésekor bemért a földmérő.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

NEGYEDIK RÉSZ

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

X. CÍM

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI

5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.

5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]

(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

5:167. § [Az okirati elv]

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

5:168. § [A bejegyzési elv]

(1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.

(2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.

(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

5:169. § [A rangsor elve]

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

Amennyiben kiderül, hogy a lakóháza nem szerepel a hivatalos földhivatali térképen, akkor vállalom az épületfeltüntetési vázrajz készítését, rövid határidővel. De ekkor is szükséges a Használatbavételi engedély.

A Használatbavételi engedély esetlegesen kereshető, és fellelhető még, ha nem adták be a földhivatalba, az építési hatóságon, település jegyzőjénél.

30 éven túli építés esetén a helyileg illetékes levéltárban.

Szerencs például a Sátoraljaújhelyi levéltárhoz tartozik. Van levéltár Felsőzsolcán, és Miskolcon is.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Mit jelent a rövid határidővel való földmérési változási vázrajz készítés?

  • Ön megrendeli az épület feltüntetést, ehhez kell a település neve, és a helyrajzi szám (semmilyen személyes adatra nincs szükség, soha nem kérem el online felületen)
  • Megigénylem a földhivatal földmérési osztályától az épületfeltüntetéshez szükséges hivatalos földmérési adatokat.
  • A földhivatalból az adatok érkezése változó 2-8 nap között van
  • Egyeztetek Önnel időpontot az épület körbe mérésére. Ha személyesen nem tud ott lenni, nem akadály, ha meghatalmaz valakit.
  • A házat, épületet, építményt a földmérő csak kívülről méri be, az épületbe nem megy be
  • Az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez Önnek szükséges kitölteni egy nyomtatványt, mely letölthető a földhivatal oldaláról, vagy viszek magammal ilyen nyomtatványt, és helyszínen kitölti.
  • A Használatbavételi engedély beszerzése NEM A FÖLDMÉRŐ FELADATA.
  • A földmérő munkája az épületfeltüntetési vázrajz beadásával, záradékolásával véget ér.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Esettanulmány: Osztatlan közös tulajdonban lévő többgenerációs családi házak átalakítása társasházzá

Minden vélemény számít!

A többgenerációs családi házakban általában csak egy mérőpont van áramra, és gázra.

Többen kérdezték tőlem, az aktuális helyzet miatt, hogy ezeket meg lehet-e osztani? Kialakíthatóak-e ezekből társasházak?

Amennyiben műszakilag megoszthatóak, van két bejárat, akkor kialakítható két lakásos társasház.

Amennyiben a közös tulajdon megszüntetése közös megegyezéssel történik, akkor az ingatlan-nyilvántartásba, tulajdoni lapon történő bejegyzéshez szükséges, ügyvéd által készített társasház alapító okirat. Az okirat mellékleteként földmérővel kell elkészíttetni vektoros társasház alaprajzot. A földmérő a ház belső részét méri fel, a falak vastagságát, ablakok, ajtók helyét is, a négyzetmétereken felül. (Ez igénybe vehet akár több órát is, ha nagyobb a ház, és több generáció lakja.)

Amennyiben szeretne az osztatlan közös tulajdonú ingatlant társasházzá alakítani, és ehhez a műszaki feltételek adottak, akkor kérem, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06/30-58-77-363, vagy 06/20-586-11-79

Árajánlat kérés esetén szükséges megadni a település nevét, és az épület helyrajzi számát. kistibi.szerencs@gmail.com

Amennyiben nincs közös megegyezés, akkor az ügyvéd által készített alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.

„BH2007. 335. Szerződéssel – a jogutódokra is kiható hatállyal – rendezett ingatlanhasználat megváltoztatására önmagában a tulajdonostársak személyében bekövetkezett változás nem teremt alapot – Újrarendezést a rendezés során figyelembe vett körülmények lényeges változása indokolhat.

BH1993. 734. A közös tulajdon használatának rendezése során a tulajdoni arány csupán egyik, de nem kizárólagos szempont. A használat mértéke a tulajdoni aránytól el is térhet, ha ezt az épület elhelyezkedése, a terepviszonyok és az épületrészek közötti különbözet is indokolja.

BH1979. 151. Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonban álló dolog használata és birtoklása kérdésében megállapodtak, ez a megállapodás egyoldalúan, önkényesen nem változtatható meg. Ha azonban a szabályozásnál figyelembe vett körülmények utóbb olyan lényegesen megváltoztak, hogy az eredetileg helyesnek mutatkozó elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit vagy valamelyik tulajdonostárs jogos érdekét sérti, a korábbi megállapodása megváltoztatását bármelyik tulajdonostárs kérheti.”

Hivatkozott jogszabály:

A Polgári törvénykönyv tartalmazza a feltételeket, a közös tulajdon, és a társasházra vonatkozóan.

VI. CÍM

KÖZÖS TULAJDON ÉS TÁRSASHÁZ

XIX. Fejezet
A közös tulajdon

5:73. § [A közös tulajdon fogalma]

(1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.

(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.

5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]

A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]

(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.

(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.

(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.

(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.

(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

XX. Fejezet
A társasház

5:85. § [A társasház]

(1) Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

(2) Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat földhasználati jog illeti meg.

(3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlan.

(4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.

(5) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Amennyiben szeretne társasházat kialakítani meglévő ingatlanából, és a mszaki feltételek adottak, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06/20-586-11-79, vagy 06/30-58-77-363

email: kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Árajánlat kéréshez szükséges a helyrajzi szám, és a település nevének megadása.

Telekhatáron álló ház tetszik, ha megveszem mennyire leszek kiszolgáltatva a szomszédnak? Be kell-e engednie és szigetelhetem-e a ház külső falát a szomszéd felől?

2 hozzászólás

Telekhatáron álló ház miatt várható problémák. Ezekre jobb előre felkészülni.

Telekhatáron álló ház esetében kerítés csak az épület falsíkjában létesíthető. A kerítésnek teljes egészben saját telken kell állnia. A kerítés nem nyúlhat át a szomszédba.

A házfal külső szigetelése nem nyúlhat át a szomszéd ingatlanra. Ebben az esetben csak belülről szigetelhető a ház fala.

Mit tehetünk, ha telekhatáron álló ház fala vizesedik, mert a szomszéd virágot ültetett a ház fala mellé és azt locsolja is?

Érdemes szakember keresni. Nagy valószínűséggel műszaki probléma lehet. Nincs megfelelően szigetelve a ház alapja, és a ház fala. Valószínűleg a többi fal is vizesedik, penészedik. Több hetes esőtől és a hóolvadástól sem szabad vizesednie a ház falának, ha rendesen le van szigetelve. Betonozástól valószínűleg nem fog javulni a helyzet. Előfordulhat, hogy betonozástól még jobban fog vizesedni a ház fala. Ilyen esetben feltétlenül szükséges szakembert keresni.

A ház falát lefestheti, ezt meg kell engedi a szomszédnak. Állagmegóvást is lehet végezni, de a vakolat is saját telken kell maradnia.

Külső szigetelésnél, gázvezeték elhelyezés, közmű, szennyvízbekötést nem köteles megengedi a szomszéd, saját telken kell kiépítenie. Ebben az esetben javasolt megvásárolni a szomszédtól a szükséges ingatlanrészt. Ugyan is védőtávolságot is előír a közművezetékere a jogszabály. Akár szolgalmi jogot is lehet lapítani, ha a szomszéd hozzájárul, így lehet biztosítani tulajdonosváltáskor is a bejárást a szomszéd ingatlanra szükség esetére.

Telekhatár rendezés menete:

1.A szomszéddal megállapodunk mekkora területre van szükségünk.

2. Értékbecslőt hívunk, aki megállapítja az megvenni kívánt terület értékét, illetve a szolgalmi joggal érintet ingatlan értékcsökkenését is.

3. Kikérjük sz építési hatóság engedélyét a telekhatár rendezéshez.

4. Ha meg van az engedély, akkor hívunk földmérőt, aki elkészíti a Vázrajzot az új telekhatárról, szolgalmi jogról.

5. Ha a földmérő elkészítette a Vázrajzot akkor beadja az illetékes földhivatalba záradékolásra.

6. Földhivatal záradékolja a vázrajzot.

7. A vázrajz záradékolása után telekalakítási eljárásra kell benyújtani a földhivatalhoz.

A jogerős telekalakítási engedély birtokában lehet szerződést kötni ügyvéd, vagy közjegyző előtt.

Ezek után már nem okoz problémát a ház szigetelése, vagy a közművek elhelyezése.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.



Ha földmérési munkára van szüksége, telekhatár rendezést, vagy szolgalmi jog bejegyzést szeretne, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor, Földmérő mérnök, 06-20-586-1179, 06-30-587-7363, kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

ˇˇMi a teendő, ha lefoglalózom az ingatlant, és kiderül, hogy nem szerepel a térképen a lakás, vagy a garázs? ˇˇ

2 hozzászólás

Nagyon sok esetben előfordul, hogy azzal keresnek meg az ingatlanok foglalózása, eladása után, hogy a megvásárolt, vagy megvásárolni kívánt lakás nem szerepel a Földhivatali térképen, vagy a garázs, vagy 1-2 szoba nincs a térképen ábrázolva. Van, amikor csak üres telek van a térkép másolaton.

Mi a teendő, ha ilyen helyzetbe kerülünk?

El kezdhetjük hibáztatni az ingatlan tulajdonosát, hogy nem teljesítette a törvényi kötelezettségét, és nem jelentette be az ingatlanján történő változásokat. Elállhatunk a szerződéstől. Kérhetjük, hogy rendezze a hivatalos eljárás keretében a változások átvezetését.

A legtöbb esetben megoldható. Előkerülhet a használatbavételi engedély, vagy akár található egy vázrajz az épület feltüntetéséről, aminek beadása a Földhivatalba valamiért meghiúsult. Vagy nem volt okirat beadva a földmérési vázrajzzal együtt, sem a későbbi években. Így okirat hiányában nem történhetett meg az ingatlan-nyilvántartási átvezetés. Sokan azt hitték, hogy a földmérő által készített vázrajz záradékolása elegendő. Vagy sokan abban a tévedésben voltak, hogy nincs további teendőjük az ingatlannal, mivel megkapták a használatbavételi engedélyt.

Ha nem megolható a használatbavételi engedély beszerzése, nincs meg a jogerős használatbavételi engedély sem., és 10 évnél régebben épült az épület, akkor meg kell bíznunk egy földmérőt, aki elkészíti az ehhez szükséges vázrajzot. A földmérő a vázrajz készítésének megrendelése után előre egyeztetett időpontban kimegy a helyszínre, és felméri az ingatlant. Ebben az esetben csak külső mérések történnek. A földmérő nem megy be a házba. Nem fontos Önnek otthon lenni, megbízhat 18 évnél idősebb, közeli családtagot is, aki beengedi a földmérőt az udvarra, kertbe. Ha van kutya, célszerű a földmérés idejére megkötni, vagy bezárni. A felmérés időtartama kb. 30-60 perc ingatlan nagyságától, épületek számától, épületek nagyságától függően.

A földmérési munkát meg lehet rendelni, telefonon, vagy emailban is. Ami a megrendeléshez és árajánlat készítéshez szükséges, az a település neve, és helyrajzi száma, utca és a házszám is.

A földmérő a terepi felmérés után, irodai feldolgozás során elkészíti a földhivatalba beadandó dokumentumokat a törvényi előírásoknak megfelelően. Ezután az elkészült vázrajzokat beadja a Földhivatalba záradékolásra. A záradékolás időtartama 2020. január 1-től 60 napra emelkedett.

Soron kívüli eljárás, soron kívüli kérelem:

Soron kívüli kérelmet adhatunk be a Földhivatalba, ha sürgős a vázrajz záradékolása, Ennek a kérelemnek a sürgősségi díja: 10.000.- Ft. Ez a Földhivatal pénztárába fizetendő. Kérhető még külön sürgősségi díjjal az ingatlan-nyilvántartási átvezetés (tulajdonilapra történő átvezetés) további 10.000.- Ft-ért. Ezt a díjazást szintén a Földhivatalba kell befizetni.

Tanács:

Érdemes megvizsgálni, ellenőrizni, hogy az ingatlanunk, házunk, lakásunk, szerepel-e a térképen? Ha időben észrevesszük, akkor megspórolhatjuk a sürgősségi díjakat.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com

Kötelező-e a földmérő által kimért birtokhatárt elfogadni?

2 hozzászólás

A földmérő megbízási szerződés, megrendelés alapján végez birtokhatár kitűzést.

A kitűzés időpontjáról kiértesíti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait is. Minimum 5 nappal a kitűzés előtt. A kiértesítésben a földmérő megadja a földmérési munka pontos megnevezését,

kinek a megrendelésére végzi a tevékenységet, és az ingatlan helyrajzi számának is szerepelnie kell.

A kitűzés előtt a helyszíni állapot felmérésre kerül. Irodai feldolgozás során a térképi és a természetbeni állapot összehasonlításra kerül. Ezek alapján készíti elő a földmérő a kitűzést.

A helyszínen a jogerős ingatlan-nyilvántartási térképi állapot kerül kitűzésre. Amelyet az ingatlan tulajdonosa, valamint a szomszédos ingatlan tulajdonosai a jegyzőkönyv aláírásával elfogadnak.

De akár jegyzőkönyvbe vehető az is, hogy nem fogadják el a földmérő karók helyét.

A kitűzésről (telekhatár, birtokhatár) kitűzési vázrajz készül. Amennyiben eltérés van a helyszíni állapot, és a jogerős ingatlannyilvántartási térképi állapot között, akkor a vázrajzon az alábbi szöveg fog szerepelni:

„A …………… helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon … számmal jelölt területrészt nem használja, azt csak a szomszédos …………… helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba.”

A címbeli kérdésre válaszolva, ha a kimutatott eltérés miatt, a vitatott terület a szomszédba esik, akkor a szomszéd hozzájárulása nélkül nem vehető birtokba. A helyi jegyzőhöz lehet fordulni birtokvédelem címén. aki megtekinti a földmérési jeleket (karókat, megfestett területet, vagy Hilti szeggel jelölt részeket) Ez alapján birtokvédelmi határozatot hoz. Amennyiben eredménytelen a birtokvédelmi jegyzői eljárás, akkor Bírósághoz lehet fordulni. Akár közvetlenül is lehet bíróságtól kérni a terület birtokba adását.

A földmérő a kitűzési vázrajzot a földkimérést, területkimérést követő 8 napon belül beadja a földhivatalba. Ez a földmérő által készített kitűzési vázrajz a jogszabályokban előírtak alapján díjazás ellenében kikérhető a helyileg illetékes Földhivatalból.

Fontos: Telekhatár kitűzést csak arra jogosult földmérő végezhet. Kitűzéshez földmérő igazolvánnyal, és ingatlanrendező földmérő jogosultsággal kell rendelkezni, és benne kell lenni az aktuális nyilvántartásban is.

Fentiekre példa: Idegen ingatlanon akkor sem vagyunk jogosultak munkát végezni, fákat, bokrokat kiirtani, ha a földmérő a birtokhatárunkat a szomszédba mérte ki. Csak akkor leszünk jogosultak a birtokbavételre, ha a megegyezünk erről a szomszéddal, vagy hatóság, bíróság dönt.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com




Kedvezményes települések

Minden vélemény számít!

Az alábbi területeken Szerencsen és a környező településeken a kedvezményes árak érvényesek, melyek a weboldalon az árak cím alatt vannak feltüntetve.

Szerencsi Földhivatal    

Abaújszántó Alsódobsza Bekecs

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj

Erdőbénye, Golop, Legyesbénye, Mád

Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy

Rátka, , Sóstófalva Szegi Szegilong

Szerencs, Taktabáj, Taktaharkány,

Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tarcal

Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszatardos,

Tokaj,

Edelényi Földhivatal     

Abod, Aggtelek, Alacska, Alsószuha

Alsótelekes, Balajt, Bánhorváti

Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó

Bódvaszilas Boldva Borsodszirák Damak

Debréte, Dédestapolcsány, Dövény

Edelény, Égerszög, Felsőkelecsény

Felsőnyárád, Felsőtelekes, Galvács

Hangács, Hegymeg, Hídvégardó, Imola

Irota Izsófalva Jákfalva Jósvafő Kánó

Kazincbarcika, Komjáti, Kurityán

Ládbesenyő, Lak, Mályinka, Martonyi

Meszes, Múcsony, Nagybarca, Nyomár

Ormosbánya, Perkupa, Ragály, Rakaca

Rakacaszend, Rudabánya, Rudolftelep

Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza

Sajószentpéter, Szakácsi, Szalonna

Szendrő, Szendrőlád, Szin, Szinpetri

Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló

Szuhogy, Tardona, Teresztenye, Tomor

Tornabarakony, Tornakápolna,

Tornanádaska, Tornaszentandrás,

Tornaszentjakab, Trizs, Vadna, Varbóc

Viszló, Zádorfalva, Ziliz, Zubogy

Encsi Földhivatal        

Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak

Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy

Alsóvadász Arka Aszaló Baktakék Beret

Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös

Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj

Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy

Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs

Gadna, Gagyapáti, Gagybátor

Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc

Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd

Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri

Hernádszentandrás, Hernádszurdok

Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd

Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked

Keresztéte, Kiskinizs, Korlát

Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra

Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs

Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok

Pere, Perecse, Pusztaradvány,

Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb

Szalaszend, Szászfa, Szemere,

Szentistvánbaksa, Telkibánya,

Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta

Mezőkövesdi Földhivatal            

Bogács, Borsodgeszt, Borsodivánka

Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu

Cserépváralja, Csincse, Egerlövő, Kács

Mezőkeresztes, Mezőkövesd,

Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes

Sály, Szentistván, Szomolya, Tard

Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszavalk Vatta

Miskolci Földhivatal      

Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs,

Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Emőd

Felsőzsolca, Gesztely, Girincs, Harsány

Hernádkak, Hernádnémeti, Kesznyéten

Kiscsécs Kisgyőr Kistokaj Kondó Köröm

Mályi, Miskolc I. ker., Miskolc II. ker.,

Miskolc III. ker., Muhi, Nyékládháza,

Onga, Ónod, Parasznya, Radostyán,

Répáshuta, Sajóbábony, Sajóecseg,

Sajóhídvég, Sajókápolna, Sajókeresztúr

Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfalva,

Sajópetri, Sajósenye, Sajóvámos,

Szikszó, Szirmabesenyő, Varbó

Ózdi Földhivatal             

Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd

Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd,

Csernely, Csokvaomány, Domaháza,

Dubicsány Gömörszőlős Hangony Hét

Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor

Lénárddaróc, Nekézseny, Ózd, Putnok

Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki,

Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony

Sátoraljaújhelyi Földhivatal        

Alsóberecki, Alsóregmec, Bodroghalom

Bodrogolaszi, Bózsva, Cigánd, Dámóc,

Erdőhorváti, Felsőberecki, Felsőregmec

Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós

Füzérradvány, Györgytarló, Háromhuta

Hercegkút, Hollóháza, Karcsa, Karos

Kenézlő, Kishuta, Kisrozvágy, Komlóska

Kovácsvágás Lácacséke Makkoshotyka

Mikóháza Nagyhuta Nagyrozvágy Nyíri

Olaszliszka, Pácin, Pálháza, Pusztafalu

Révleányvár, Ricse, Sárazsadány,

Sárospatak, Sátoraljaújhely, Semjén,

Tiszacsermely, Tiszakarád, Tolcsva,

Vágáshuta, Vajdácska, Vámosújfalu,

Vilyvitány, Viss, Zalkod, Zemplénagárd

 Tiszaújvárosi Földhivatal

Ároktő, Gelej, Hejőbába, Hejőkeresztúr

Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Igrici

Mezőcsát, Nagycsécs, Nemesbikk

Oszlár, Sajóörös, Sajószöged, Szakáld

Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszapalkonya

Tiszatarján, Tiszaújváros

Ki végezhet földmérést Magyarországon?

Minden vélemény számít!

TEÁOR SZÁM 711204 Földmérés, térképészet 






 A tevékenységhez külön engedély szükséges! A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges!
 Engedélyező hatóság: A földmérési és térképészeti jogosultságot a 
jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és 
térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő 
igazolvány, valamint a megrendelő által aláírt megbízólevél vagy a 
honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére 
jogosító �Parancs� tanúsítja.





 A földmérő igazolvány 
elkészítéséről, kiadásáról és nyilvántartásáról a földmérési és 
térinformatikai államigazgatási szerv gondoskodik.





 A földmérő 
igazolvány kiadása iránti kérelmet az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 1. 
mellékletben szereplő, a földmérési és térinformatikai államigazgatási 
szervnél beszerezhető, vagy annak honlapjáról letölthető igénylőlapon 
lehet benyújtani.





 A földmérő igazolvánnyal rendelkező földmérők 
nyilvántartását a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv 
honlapján folyamatosan közzé kell tenni.





 Az ingatlanrendező 
földmérő minősítést és annak meghosszabbítását kérelemre az 
Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (továbbiakban: Bizottság) szakértői 
véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv 
adja ki. A kérelmet az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 4. mellékletben 
szereplő adatlapon kell beadni.





 A minősítés iránti kérelmet a 
lakóhely szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtani. A kormányhivatal a 
szakfelügyeleti véleménnyel ellátott kérelmet a Bizottság titkárához 
továbbítja.





 Amennyiben a kérelmező által felsorolt referencia 
munkák több megye területét érintik, a kormányhivatal elektronikus úton 
megkeresi a referencia munkavégzés igazolása tekintetében az illetékes 
kormányhivatalokat.





 A Kormány földmérési és térinformatikai 
államigazgatási szervként az országos illetékességgel eljáró Budapest 
Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.





 Engedélyt előíró jogforrás: 2012. évi XLVI. törvény
 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet
 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet





. Szolgáltatás piacfelügYeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: http://www.kormanyhivatal..hu/hu/budapest
  Geodéziai tervezői minősítés szükséges az építmények tervezésével,  megvalósításával, működtetésével, vizsgálatával kapcsolatos következő  geodéziai feladatok irányításához, minőségtanúsításához:





 a) építménytervezés célját szolgáló tervezési alaptérképek készítése,





 b) építmények geodéziai kitűzése, geodéziai művezetése,





 c) építési feladatok geodéziai irányítása és ellenőrzése,





 d) a megvalósult állapot geodéziai műszaki dokumentációjának elkészítése,






 e) közművezetékek geodéziai bemérése, analóg alapanyagon lévő szakági 
térképek, helyszínrajzok digitális átalakítása, térképezése,





 f) műszaki térinformatikai rendszerek újonnan előállítandó térképi alapjainak létrehozása, és azok változásvezetése,





 g) településtervezéshez, területrendezéshez, településfejlesztéshez szükséges térképek készítése.






 Természetes tereptárgyak, illetve építmények mozgás- és deformáció 
vizsgálati méréseit geodéziai tervezői minősítéssel rendelkező földmérő 
végezhet.





 Geodéziai szakértői minősítéssel a szakterületen teljes
 körűen végezhető az építmények tervezésével, megvalósításával, 
működtetésével, vizsgálatával kapcsolatos geodéziai vonatkozású kérdések
 ok-okozati összefüggéseinek értékelése, és mindezekkel kapcsolatban 
szakértői vélemények készítése, szakmai tanácsadás, javaslattétel.





 A tevékenységhez külön engedély szükséges!





 A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges!





 Engedélyező hatóság: A minősítést végző és a névjegyzéket vezető szerv:






 Első fokon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki 
kamara (a továbbiakban: területi kamara) titkára, másodfokon a Magyar 
Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) főtitkára folytatja le a minősítési
 eljárást.





 A geodéziai tervezőknek és a geodéziai szakértőknek a 
közhiteles nyilvántartását az MMK a területi kamaráinak 
adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezeti és honlapján 
folyamatosan és ingyenesen hozzáférhetővé teszi.





 Engedélyt előíró jogforrás: 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet















A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.





Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.





Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal: 





Kiss Tibor földmérő mérnök 





06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363





emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com