Címke: Földhivatal

1990 előtt épült családi házakról a tulajdoni lapon HOL, ÉS HOGYAN található meg, az épület létesítési határozat száma, dátuma? Mi alapján tudja, a Földhivatali ügyintéző visszakeresni, megtalálni a Használatbavételi engedélyt, és az épületfeltüntetési vázrajzot?

Minden vélemény számít!

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Amikor egy családi házhoz a Magyar Államtól vásároltak építési telket, akkor általában az adás-vételi szerződésben előírtak beépítési kötelezettséget is. A telekkönyvben 1972. december 31-ig rögzítették a Bíróságok és a Földhivatalok által hozott határozatokat, jog és tény feljegyzéseket.

1973. 01. 01-től felváltotta a TELEKKÖNYV-et a TULAJDONI LAP. A tulajdoni lapra, a földhivatali határozatok alapján, kerülhetett épület létesítési bejegyzés, illetve, a már meglévő épület bővítéséről bejegyző határozat.

Minden esetben ha törvényeket betartva építkeztek, a lakóházról építési tervet kellett beadni az építési engedély kérelem mellé, valamint csatolni kellett a földhivatali térkép másolatot is. A térkép másolattal igazolta az ingatlan tulajdonosa, hogy az a telek, amelyre építkezni szeretne, még beépítetlen terület. Az építési hatóság (korábban a jegyző volt az I. fokú építési hatóság), az építési engedély kérelem, az építési terv alapján, hivatalos nyomtatványon, építési engedélyt adott ki. Az építési engedély általában 2 évig volt érvényes, és további 2 évre lehetett meghosszabbítani.

A felépített családi házra, -amelynek műszaki állapota megfelelő volt-, az építési hatóság HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYt adott ki.

A Használatbavételi engedély egy példányát és földmérő által készített (helyszínrajzot), épületfeltüntetési vázrajzzal együtt, kérelemmel, be kellett adni az építtetőnek, ingatlan tulajdonosának a helyileg illetékes földhivatalba.

Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés során ellenőrizte a földhivatal az okiratot, a Használatbavételi engedélyt, és a vázrajzot a földhivatal átvezetés előtt hivatalos záradékkal látta el, hogy a földmérési törvénynek megfelelően készült.

Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a földhivatal határozatot hozott, mely határozatot a tulajdoni lapra sorszámozottan bejegyezte. A sorszám után a tulajdoni lapnak tartalmazni kell a bejegyző határozat számát, és bejegyzés pontos dátumát is. Ezután került a lakóház, családi ház felrajzolásra a földhivatali térképre. Az ügyintézőnek úgy kellett felrajzolnia a családi házat a telken belülre, ahogyan megépítették. Akkor is pontosan be kellett mérnie a földmérőnek az épületet, családi házat, ha a tulajdonos eltért az építési tervtől. A földhivatal köteles volt úgy felrajzolni az épületfeltüntetési vázrajzról a lakóházat, ahogyan a földmérő ábrázolta azt.

A földhivatal OKIRATTÁRÁBAN a tulajdoni lapon szereplő határozatok, és dátumok alapján visszakereshető a hivatalos, földhivatal által meghozott bejegyző határozat.

A bejegyző határozat mellett megtalálható az eredeti, jogerősített Használatbavételi engedély példánya. A földhivatalnak meg kell őriznie a földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajzot is.Ezen iratok nem selejtezhetőek.

Hivatkozott jogszabályok:

1973. 01. 01-től kötelező a tulajdoni lapra bejegyezni az épület létesítést. Kellett hozzá használatbavételi engedély és vázrajz is. Erről a hivatalos határozatot a földhivatal hozta meg.

1972. december 31-e előtt TELEKKÖNYVEK VOLTAK.

1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról,

27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról,

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról,

1964. évi III. törvény
az építésügyről Az építésügyi hatósági engedélyezés
26. § (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) – a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben – az építésügyi hatóság engedélye szükséges.2) Az építményt csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. Az engedélyezett céltól eltérő használathoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges

54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelettelekkönyvről, és

2/1960. (XII. 25.) IM rendelet a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról .

Sokkal korábbi törvények:

„Az Osztrák Polgári Törvénykönyvet (Optk.) 1853. május 1. napján vezették be hazánkban, telekkönyvi szabályait az Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban hatályában fenntartotta.

A telekkönyvi rendtartást hosszú ideig az 1855. évi december 15-i igazságügyi miniszteri rendelet tartalmazta,

majd a régi Ptk. 116.§-a rendelkezett szűkszavúan az ingatlan-nyilvántartásról.

A telekkönyv szabályait az 54/1960.(XI.27.) Korm. rendelet állapította meg, míg az eljárási kérdéseket a

118/1960.(I.K. 23-24.) IM utasítás tartalmazta.

Az egységes ingatlan-nyilvántartást rendező 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletet 2001. január 1. napjától a több módosítást megért 1997.évi CXLI. törvény váltotta fel, a végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelettel.

A telekkönyv – részben anyagi, részben eljárásjogi – alapelveit már az 1855. évi rendelet is tartalmazta (pl. bejegyzés, nyilvánosság, különlegesség, jogosság elve).”

Fenti ismertetés nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatásul szolgál, ha Ön nem a családi ház első tulajdonosa, hogyan szerezheti be a 2024-ben induló lakásfelújítási támogatáshoz a családi házról az igazolást, mikor épült, mikor kaptak a korábbi tulajdonosok Használatbavételi engedélyt? Valamint ellenőrizheti, hogy a földhivatalban az eredeti telekhatár van-e a hivatalos térképen, ugyanaz-e, amit a korábbi épületfeltüntetési vázrajz készítésekor bemért a földmérő.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

NEGYEDIK RÉSZ

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

X. CÍM

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI

5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.

5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]

(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

5:167. § [Az okirati elv]

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

5:168. § [A bejegyzési elv]

(1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.

(2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.

(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

5:169. § [A rangsor elve]

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

Amennyiben kiderül, hogy a lakóháza nem szerepel a hivatalos földhivatali térképen, akkor vállalom az épületfeltüntetési vázrajz készítését, rövid határidővel. De ekkor is szükséges a Használatbavételi engedély.

A Használatbavételi engedély esetlegesen kereshető, és fellelhető még, ha nem adták be a földhivatalba, az építési hatóságon, település jegyzőjénél.

30 éven túli építés esetén a helyileg illetékes levéltárban.

Szerencs például a Sátoraljaújhelyi levéltárhoz tartozik. Van levéltár Felsőzsolcán, és Miskolcon is.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Mit jelent a rövid határidővel való földmérési változási vázrajz készítés?

  • Ön megrendeli az épület feltüntetést, ehhez kell a település neve, és a helyrajzi szám (semmilyen személyes adatra nincs szükség, soha nem kérem el online felületen)
  • Megigénylem a földhivatal földmérési osztályától az épületfeltüntetéshez szükséges hivatalos földmérési adatokat.
  • A földhivatalból az adatok érkezése változó 2-8 nap között van
  • Egyeztetek Önnel időpontot az épület körbe mérésére. Ha személyesen nem tud ott lenni, nem akadály, ha meghatalmaz valakit.
  • A házat, épületet, építményt a földmérő csak kívülről méri be, az épületbe nem megy be
  • Az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez Önnek szükséges kitölteni egy nyomtatványt, mely letölthető a földhivatal oldaláról, vagy viszek magammal ilyen nyomtatványt, és helyszínen kitölti.
  • A Használatbavételi engedély beszerzése NEM A FÖLDMÉRŐ FELADATA.
  • A földmérő munkája az épületfeltüntetési vázrajz beadásával, záradékolásával véget ér.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Lakás

Minden vélemény számít!

A társasházzá alakulás során kialakítható lakásokra (1 lakás-1 albetét,) vonatkozó OTÉK 253/1997. XII.20. rendeletében foglaltak, előírások

105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a főzést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete 17 m2 vagy annál nagyobb legyen. Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös. (4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell

Amennyiben szeretne társasház alaprajzot készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

Ha társasház alaprajzzal kapcsolatban, vagy földméréssel kapcsolatos kérdése van, hívjon bátran.

tel: 06/20/586-11-79, vagy 06/30/58-77-363

Árajánlat kérés esetén kérem írjon emailt, ebben kérem a település nevét, és a helyrajzi számot. kisstibi.szerencs@gmail.com

Esettanulmány: Osztatlan közös tulajdonban lévő többgenerációs családi házak átalakítása társasházzá

Minden vélemény számít!

A többgenerációs családi házakban általában csak egy mérőpont van áramra, és gázra.

Többen kérdezték tőlem, az aktuális helyzet miatt, hogy ezeket meg lehet-e osztani? Kialakíthatóak-e ezekből társasházak?

Amennyiben műszakilag megoszthatóak, van két bejárat, akkor kialakítható két lakásos társasház.

Amennyiben a közös tulajdon megszüntetése közös megegyezéssel történik, akkor az ingatlan-nyilvántartásba, tulajdoni lapon történő bejegyzéshez szükséges, ügyvéd által készített társasház alapító okirat. Az okirat mellékleteként földmérővel kell elkészíttetni vektoros társasház alaprajzot. A földmérő a ház belső részét méri fel, a falak vastagságát, ablakok, ajtók helyét is, a négyzetmétereken felül. (Ez igénybe vehet akár több órát is, ha nagyobb a ház, és több generáció lakja.)

Amennyiben szeretne az osztatlan közös tulajdonú ingatlant társasházzá alakítani, és ehhez a műszaki feltételek adottak, akkor kérem, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06/30-58-77-363, vagy 06/20-586-11-79

Árajánlat kérés esetén szükséges megadni a település nevét, és az épület helyrajzi számát. kistibi.szerencs@gmail.com

Amennyiben nincs közös megegyezés, akkor az ügyvéd által készített alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.

„BH2007. 335. Szerződéssel – a jogutódokra is kiható hatállyal – rendezett ingatlanhasználat megváltoztatására önmagában a tulajdonostársak személyében bekövetkezett változás nem teremt alapot – Újrarendezést a rendezés során figyelembe vett körülmények lényeges változása indokolhat.

BH1993. 734. A közös tulajdon használatának rendezése során a tulajdoni arány csupán egyik, de nem kizárólagos szempont. A használat mértéke a tulajdoni aránytól el is térhet, ha ezt az épület elhelyezkedése, a terepviszonyok és az épületrészek közötti különbözet is indokolja.

BH1979. 151. Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonban álló dolog használata és birtoklása kérdésében megállapodtak, ez a megállapodás egyoldalúan, önkényesen nem változtatható meg. Ha azonban a szabályozásnál figyelembe vett körülmények utóbb olyan lényegesen megváltoztak, hogy az eredetileg helyesnek mutatkozó elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit vagy valamelyik tulajdonostárs jogos érdekét sérti, a korábbi megállapodása megváltoztatását bármelyik tulajdonostárs kérheti.”

Hivatkozott jogszabály:

A Polgári törvénykönyv tartalmazza a feltételeket, a közös tulajdon, és a társasházra vonatkozóan.

VI. CÍM

KÖZÖS TULAJDON ÉS TÁRSASHÁZ

XIX. Fejezet
A közös tulajdon

5:73. § [A közös tulajdon fogalma]

(1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.

(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.

5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]

A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]

(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.

(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.

(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.

(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.

(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

XX. Fejezet
A társasház

5:85. § [A társasház]

(1) Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

(2) Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat földhasználati jog illeti meg.

(3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlan.

(4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.

(5) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Amennyiben szeretne társasházat kialakítani meglévő ingatlanából, és a mszaki feltételek adottak, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06/20-586-11-79, vagy 06/30-58-77-363

email: kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Árajánlat kéréshez szükséges a helyrajzi szám, és a település nevének megadása.

Szolgalmi jog, vezetékjog bejegyzése, telekalakítási eljárásban

Minden vélemény számít!

384/2016 (XII.2.) kormányrendelet 22. § (11) A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában meghatározott villamos berendezések elhelyezését biztosító használati joggal, vezetékjoggal vagy vízvezetési és bányaszolgalmi joggal, továbbá vasúti használati joggal, illetve államhatárjelek elhelyezését biztosító közérdekű használati joggal terhelt földrészletet érint, a kérelemhez mellékelni szükséges ezen bejegyzett jog jogosultjának a hozzájárulását. A hozzájáruló vagy hozzájárulást megtagadó nyilatkozatot a telekalakítás alapjául szolgáló, záradékolt változási vázrajz alapján kell kiadni.

A telekalakítási változási vázrajzot az áramszolgáltatónak, mint a szolgalmi jog tulajdonosának, ellenjegyzéssel kell ellátnia amennyiben az érintett ingatlan(ok) tulajdoni lapján számukra vezetékjog bejegyzése szerepel.

Milyen egyéb ügyekben kell az áramszolgáltató hozzájárulása:

Telekalakítás:

megosztás,

határrendezés,

összevonás,

telekcsoport-újraosztás,

osztatlan közös tulajdon megszüntetése,

kisajátítás.

Vezetékjog: villamos hálózat létesítését, üzemeltetését és karbantartását biztosító jog.

Milyen dokumentumot kér az áramszolgáltató?

Milyen dokumentumokat csatoljak az igényhez?

  • Telekalakítási vázrajzot, földhivatali érvényes záradékkal rendelkező geodéziai munkarészt (Változási Vázrajz és Területkimutatás vagy térképvázlat és területkimutatás).

A szolgalmi jog ellenjegyzési kérelmet az ingatlan tulajdonosának kell kérni a szolgáltatótól, a szolgalmi jog tulajdonosától. Ez nem a földmérő feladata.

Amennyiben megbíz a szolgalmi jog intézésével, ez munkadíj köteles, szolgalmi jogonként

díjat számolok fel. egyéni megállapodás szerint.

Kiss Tibor földmérő mérnök, tel: /húsz/586-1179, vagy /harminc/5877363

email: kisstibi(pont)szerencs@gmail.com

A telekalakítási eljárást lefolytató kormányhivatalnak kell szakkérdésként vizsgálnia a településrendezési és építési követelményeknek való megfelelést, ezen belül vizsgálja, hogy a telekalakítás:
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltaknak,
b) a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak, valamint
c) a telekalakításról szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelel-e.

A fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörrel rendelkező szerve (a földhivatal) a szakhatóság megkeresése helyett a jövőben a, a kormányhivatalok intézményein belül működő, és megfelelő információval rendelkező főosztályokat, szerveket fogja megkeresni a szakkérdések vizsgálata érdekében.

735/2021. (XII. 21.) Kormány rendelet Hatályos: 2021. december 22.

A telekalakításnál már az új jogszabályt kell figyelembe venni.

Esettanulmány: ” A jegyző elutasította a birtokvédelmi kérelmemet azzal, hogy telekhatár vita esetén nem jogosult eljárni.”

3 hozzászólás

Birtokvédelem kérhető a település jegyzőjétől egy éven belül az eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére.

Munkám során azzal keresnek meg, hogy tűzzem ki a telekhatárt, mert a település jegyzője elutasította a bírtok védelmi kérelmet, mivel nem ismert pontos telekhatár.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

Ilyen esetekben a települések jegyzői azt javasolják, hogy aki vitatja a telekhatárt, vagy közösen tűzessék ki földmérővel az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő telehatárt. Gyakori, hogy a viták oka, hogy a térképi és a természetbeni állapot között minimális eltérés van. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni a telekhatár kijelölése végett. Javaslom, hogy célszerű megállapodni a kitűzést követően a jószomszédi viszony megőrzése érdekében.

A földmérő nem hatóság, nem kötelezhet senkit a kitűzött telekhatár elfogadására.

Gyakori kérdés, ha a szomszéd nem engedi be a földmérőt az udvarába?

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 24. §

(1) bekezdése értelmében: „A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el.”

(3) bekezdése értelmében: „Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, azok elvégzését nem akadályozhatja.”

Amennyiben ezt a szomszéd megpróbálja megakadályozni, abban az esetben kérhető a helyi jegyzőtől segítség.

Ha nem sikerül megegyezni a földmérő által kitűzött birtokhatárban, közvetlenül a Bíróságtól kell kérni a telekhatár megállapítását és a földmérő által kimutatott eltérés birtokba adását.

Érdemes-e kitűzetni bírósági pereskedés előtt kitűzetni a telekhatárokat?

Abban az esetben érdemes, ha a szomszéd hajlandó megegyezni, vagy elfogadni a kitűzött birtokhatárt.

Amennyiben nem várható megegyezés, akkor is kitűzhető az ingatlan határa, nehogy a hosszú pereskedés után derüljön, ki hogy nem is volt igazunk.

Javasolt ingatlan vásárlás előtt tisztázni a telekhatárokat.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha szeretné kitűzetni a telekhatárt, forduljon hozzám bizalommal.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy utca 8/B fsz.1..

06-20-586-1179

06-30-587-7363


Mennyi ideig tart a Földhivatalban a vázrajzok záradékolása?

2 hozzászólás

2020. január 1-től az Ákr. vonatkozik a vázrajzok záradékolására is. A korábban érvényes 25 napos záradékolás megszűnt. Az új ügyintézési határidő 60 nap.


2016. évi CL. törvény

50. § [Az ügyintézési határidő]

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

(2) Az ügyintézési határidő

a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,

b) sommás eljárásban nyolc /8/ nap,

c) teljes eljárásban hatvan /60/ nap.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg.

(4) Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

(5) Az ügyintézési határidőbe nem számít be

a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és

b) – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének

időtartama.

9. Sommás eljárás és teljes eljárás

39. § [Az eljárás fajtái]

A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el. Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.

40. § [Automatikus döntéshozatal]

Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,

b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,

c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és

d) nincs ellenérdekű ügyfél.

41. § [A sommás eljárás]

(1) *  Sommás eljárásnak van helye, ha

a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és

b) nincs ellenérdekű ügyfél.

(2) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.

(3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.

42. § *  [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]

Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

43. § [Függő hatályú döntés]

(1) A hatóság – az e §-ban meghatározottak szerint – az eljárás megindításától számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.

(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy

a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot /10.000.- Forintot/ a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni,

b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,

c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni

a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,

b) a hatósági igazolvány kiállítására,

c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,

d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni,

e) ha az ügyben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy írja elő, valamint

f) ha törvény ekként rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A felfüggesztést elrendelő vagy szünetelést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik.

(5) Az eljárás szünetelése, felfüggesztése vagy függőben tartása esetén az eljáró hatóság – a (7) bekezdés megfelelő alkalmazásával – legkésőbb a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának végét követő nyolcadik napon függő hatályú döntést hoz, amelyben rendelkezik az eljárás folytatásáról és a (4) bekezdés szerinti, a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának figyelmen kívül hagyásával számított időpontról.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha az eljárás megindításától számított nyolc napon belül

a) a kérelmet visszautasítja,

b) az eljárást megszünteti,

c) érdemben dönt,

d) az eljárást felfüggeszti vagy a beadvány elintézését függőben tartja, vagy

e) az eljárás szünetel.

(8) *  Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, ha

a) a döntés

aa) – központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vagy annak vezetője, vagy

ab) a Magyar Nemzeti Bank

hatáskörébe tartozik,

b) az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény.

(9) A függő hatályú döntés tartalmazza a (4) bekezdés szerinti időpontot, naptári dátum szerint meghatározva.

(10) A függő hatályú döntés véglegessé válásáról a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy díj, továbbá az általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.

(11) A szakhatóság és a megkeresett szerv a (10) bekezdésben foglalt esetben a véglegessé válásról szóló értesítésétől számított öt napon belül intézkedik az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő illeték vagy díj, továbbá az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő eljárási költség eljáró hatóságnak történő megfizetéséről.

(12) A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei – ide nem értve e § rendelkezéseit – fennállnak-e.

(13) *  Ha az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a hatóság az ügyet ez esetben is teljes eljárásban intézi el. A hatóság – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a (7) bekezdés d) és e) pontjában meghatározottakról, a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel, továbbá tájékoztatást ad a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com



Jó helyen van-e a telekhatár? Iránymutatás szomszédviták, birtokhatáron lévő kerítés helyének eldöntéséhez. Mikor van szükség földmérőre, földmérésre?

Minden vélemény számít!

PK 265. szám*
I. Ha vitássá válik a szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, azt a bíróságnak az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia.

II. Ha az ingatlan tulajdonosa az érvényben levő ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat tartja sérelmesnek, a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét a bíróság előtt keresettel érvényesítheti. Bírósági döntésnek azonban csak akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg.

III. Ha az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt és a valóságos tulajdoni viszonyoknak egyébként megfelelő határvonal a természetben csak az ún. földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül tűzhető ki, a bíróságnak kell megállapítania a határvonal helyét és ennek megfelelően kell rendeznie a felek birtoklási viszonyait, megállapítva az esetleges birtokháborítás elkövetését is.

IV. A helyes térképi határvonalnak a bíróság által történő megállapításához nincs szükség az építésügyi hatóság telekalakítási engedélyére. Ez csak akkor szükséges, ha a bíróság a valóságos térképi határt kívánja megváltoztatni valamely területrésznek – érvényes tulajdonszerzési jogcímen – az egyik szomszédos földrészletből a másikhoz csatolásával.

I. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Iny. tvr.) 35. §-a elrendelte az egységes ingatlannyilvántartás szerkesztését. Egyebek mellett kimondta, hogy a szerkesztés során az ingatlanokra vonatkozó jogoknál, tényeknél a telekkönyvi, a földrészlet adatainál és térképi ábrázolásnál pedig a földnyilvántartási, valamint a földmérési adatokból kell kiindulni. Az észlelt eltéréseket a helyszíni állapot felmérésével, illetőleg az érdekeltek meghallgatásával kell rendezni.

A szerkesztés megkezdésének előfeltétele volt, hogy rendelkezésre álljon a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Ft.) az 51/1979. (XII. 20.) MT rendelettel módosított 5. §-ában foglaltaknak megfelelően elkészített földmérési alaptérkép. Ennek a nyilvántartási példánya – az ingatlannyilvántartási térkép (a továbbiakban: nyilvántartási térkép) – szolgál az ingatlannyilvántartás céljára [Iny. tvr. 9. § (4) bekezdés]. A földmérési alaptérkép kötelező alapja az ingatlannyilvántartásnak (állami földnyilvántartásnak és telekkönyvnek), továbbá minden olyan tevékenységnek és eljárásnak, amely a térképi ábrázolással, a területnagysággal, a koordinátás azonosítók meghatározásával vagy a helyrajzi számozással kapcsolatos [Ft. 5. § (3) bekezdés]. A földmérési alaptérkép a tartalmat mérethelyesen, valósághűen ábrázolja és hitelesen tanúsítja [Ft. 5. § (2) bek.].

Az ingatlannyilvántartás érvényessé válásával az alapjául szolgáló nyilvántartási térkép is érvénybe lép. Ezért mindazokban a jogvitákban, amelyeknek a tárgya a felek által birtokolt szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, a bíróságnak ezt a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia.

Ennek érdekében a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kirendelt igazságügyi földmérő szakértő feladatává teszi annak kellő részletességgel elkészített vázrajzon történő szemléltetését is, hogy hol tűzhető ki a természetben a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelő határvonal, megjelölve annak azokat a kellően rögzített kitűzési pontjait, amelyek ismeretében a határvonal utóbb – szakértő bevonása nélkül is kitűzhető.

II. Az egységes ingatlannyilvántartás egyik fontos alapelvét fogalmazza meg az Iny. tvr. 2. §-nak (1) bekezdése, amely szerint az ingatlannyilvántartás – ha jogszabály kivételt nem tesz – hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és tények mellett a feltüntetett adatok, így a földrészletek határvonalára vonatkozó adatok fennállását is. Ez az alapelv szolgálja egyebek mellett – a tulajdoni és használati viszonyok védelmét, továbbá az ingatlanforgalom biztonságát. Fontos érdek fűződik ezért ahhoz, hogy a bíróságok is elősegítsék az ingatlannyilvántartás alapjául is szolgáló nyilvántartási térkép adatainak minél pontosabbá tételét, így adva jogvédelmet azoknak, akiket jogsérelem ért a nyilvántartási térkép téves adata miatt.

Az ingatlannyilvántartás szerkesztése során hozott határozat ellen az érdekeltek az Iny. tvr. VI. fejezetében (23-32. §-ok) szabályozott jogorvoslattal élhettek, illetőleg élhetnek [Iny. tvr. 42. § (4) bekezdés). A járási földhivatal határozata ellen tehát a megyei földhivatalhoz (Budapesten a Fővárosi Földhivatalhoz) lehet fellebbezni, a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott megyei (fővárosi) földhivatali határozat megváltoztatása iránt pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbíróságnál (kerületi bíróságnál) lehet kérelmet előterjeszteni, amely bíróság a kérelem felöl tárgyaláson kívül – az Iny. tvr-ben foglalt eltérésekkel – a polgári nemperes eljárás szabályai szerint határoz. Az első fokú bíróság végzése elleni fellebbezésre és a fellebbezési eljárásra – meghatározott eltéréssel – ugyancsak a polgári nemperes eljárás szabályai az irányadók (Iny. tvr. 23-29. §).

Az ingatlannyilvántartás átalakítása során hozott határozat ellen is az érdekeltek az ingatlannyilvántartási jogszabályok szerinti jogorvoslattal élhetnek [27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet 7. § (3) bekezdés].

Az említett rendelkezések tehát csak a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott megyei (fővárosi) földhivatali határozat ellen teszik lehetővé a nemperes eljárás szabályaihoz igazodó bírósági út igénybevételét. Ezzel összhangban rendelkezik a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet akként, hogy a bíróság által felülvizsgálható az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről szóló, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító földhivatali határozat [1. § (1) bekezdés 16. pont]. Ezek az eljárások azonban nem szükségképpen vezetnek a szomszédos ingatlanok (földrészletek) határvonalával kapcsolatos viták rendezésére.

Az ingatlannyilvántartás szerkesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből is következik, hogy a szerkesztés nem járhat a tulajdonos vagy más jogosult korábban szerzett jogainak a sérelmével. Az ingatlannyilvántartás átalakításáról szóló 27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet 3. §-a is kimondja, hogy az ingatlanok helyrajzi számának, területének és egyéb adatainak megváltoztatása az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érintheti. A 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 3. §-nak (6) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén a járási földhivatal a földmérési alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor hivatalból is kijavíthatja. Nincs tehát jogszabályi akadálya annak, hogy ugyanezt a járási földhivatal a sérelmet szenvedett fél kérelmére vagy a bíróság jelzésére tegye meg.

Abban az esetben, ha a jogsérelem az említett földhivatali eljárásban nem orvosolható, illetőleg azt nem orvosolják, az érdekelt fél nem zárható el attól, hogy igényét a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben keresettel a bíróság előtt érvényesítse. Nyilvánvaló, hogy a nyilvántartási térkép esetleges hibája a bejegyzett jog sérelmével jár. A tulajdonjogból eredő birtoklási jog terjedelme ugyanis minden esetben annak a földrészletnek a határvonalához igazodik, amelyet a nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően feltüntetett határvonalak határoznak meg. Ha az ingatlan tulajdonosa sérelmesnek tartja az érvényben levő nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat, a bíróság előtt érvényesítheti a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét.

Az igény tárgyában azonban a bíróság csak akkor dönthet, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg. Ezért – amennyiben a földhivatali eljárásban való orvoslás egyáltalán szóba jöhet – le kell folytatni az említett földhivatali eljárást, és meg kell várni annak jogerős befejezését.

Az említett kereset alapján indult perben a sérelmet állító felet terheli annak bizonyítása, hogy az ingatlannyilvántartási térkép hibás, továbbá hogy annak hibája miatt öt jogsérelem érte, amely a földhivatali eljárásban nem volt orvosolható [Pp. 164. § (1) bekezdés].

III. A nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően ábrázolt határvonal a természetben nem mindig tűzhető ki teljes pontossággal, hanem csak az ún. földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül. Ilyen esetben – igazságügyi földmérési szakértő szakvéleményének beszerzése után – a bíróságnak kell megállapítania, hogy a természetben hol húzódik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak leginkább megfelelő határvonal.

A szakértő feladatává kell tenni azoknak a kitűzési nehézségeknek a feltárását is, amelyek indokolttá teszik a megengedett eltérés figyelembevételét. Ennek ismeretében kell a bíróságnak megállapítania a határvonal természetbeni helyét olyan módon, hogy az – szakértő bevonása nélkül is – bármikor kitűzhető legyen. Ennek érdekében a bíróságnak a határozatában szabatosan meg kell állapítania a határvonal – s egyben a birtokba adni rendelt területrész – kitűzési pontjait.

Ha a perben bizonyítják, hogy a jogvitát megelőzően kialakult békés birtokállapotnak megfelelő határvonal a természetben a szóban levő „földmérési hibahatáron” belül van, ezt a határvonalat kell olyannak tekinteni mint amely megegyezik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonallal. Ehhez képest kell eldönteni, hogy a szomszédos ingatlanok birtokosai követtek-e el egymás sérelmére birtokháborítást. A békés birtoklásban megzavart fél jogszerű birtoklását ugyanis védelmezni kell, erre alapítottan a megengedett eltérésen belüli birtoklási határvonal önkényes megváltoztatása is birtokháborításnak minősül. A sérelmet szenvedett félnek ezért birtokvédelmet kell adni, elrendelve a megzavart birtokállapot helyreállítását [Ptk. 192. § (3) bekezdés, Ptk. 188. § (1) bekezdés].

IV. Ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa a helyes térképi határvonalat, nincs szükség az építésügyi hatóság engedélyére. A bíróság ugyanis a határozatában a helyes térképi határvonalat határozza meg, s ennek megfelelően rendezi az érdekelt felek birtokviszonyait úgy, hogy az többé nem tehető vitassa [Pp. 229. § (1) bekezdés].

Építésügyi hatósági engedély beszerzésére csak akkor van szükség, ha a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonal megváltoztatásának bírósági határozattal történő elrendelése azon alapul, hogy a szomszédos ingatlanok közös határvonala mentén – érvényes tulajdonszerzési jogcímen – meghatározott területrészt kell az egyik szomszédos földrészletből a másikhoz átcsatolni. Ilyenkor ezért először a helyes térképi határvonalat kell megállapítani, és ehhez képest kell dönteni a vitás területrész tulajdonjogát, illetőleg birtoka iránt előterjesztett kereseti vagy viszontkereseti kérelemről.

A bíróságnak minden olyan határozatát, amellyel a helyes térképi határvonalat állapítja meg, az igazságügyi földmérési szakértő által készített kitűzési vázlattal, mérési és területszámítási munkarészekkel együtt meg kell küldenie a területileg illetékes megyei (fővárosi) földhivatalnak. Csak így biztosítható ugyanis az, hogy a bírósági határozattal megállapított határvonaltól – annak későbbi kitűzésekor – a földmérő szerv se térjen el [4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 4. § (4) bekezdés].

Nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 1/2014. PJE határozat 1. pont.

Cikk forrása: Kúria


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com



Ki végezhet földmérést Magyarországon?

Minden vélemény számít!

TEÁOR SZÁM 711204 Földmérés, térképészet 






 A tevékenységhez külön engedély szükséges! A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges!
 Engedélyező hatóság: A földmérési és térképészeti jogosultságot a 
jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és 
térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő 
igazolvány, valamint a megrendelő által aláírt megbízólevél vagy a 
honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére 
jogosító �Parancs� tanúsítja.





 A földmérő igazolvány 
elkészítéséről, kiadásáról és nyilvántartásáról a földmérési és 
térinformatikai államigazgatási szerv gondoskodik.





 A földmérő 
igazolvány kiadása iránti kérelmet az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 1. 
mellékletben szereplő, a földmérési és térinformatikai államigazgatási 
szervnél beszerezhető, vagy annak honlapjáról letölthető igénylőlapon 
lehet benyújtani.





 A földmérő igazolvánnyal rendelkező földmérők 
nyilvántartását a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv 
honlapján folyamatosan közzé kell tenni.





 Az ingatlanrendező 
földmérő minősítést és annak meghosszabbítását kérelemre az 
Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (továbbiakban: Bizottság) szakértői 
véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv 
adja ki. A kérelmet az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 4. mellékletben 
szereplő adatlapon kell beadni.





 A minősítés iránti kérelmet a 
lakóhely szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtani. A kormányhivatal a 
szakfelügyeleti véleménnyel ellátott kérelmet a Bizottság titkárához 
továbbítja.





 Amennyiben a kérelmező által felsorolt referencia 
munkák több megye területét érintik, a kormányhivatal elektronikus úton 
megkeresi a referencia munkavégzés igazolása tekintetében az illetékes 
kormányhivatalokat.





 A Kormány földmérési és térinformatikai 
államigazgatási szervként az országos illetékességgel eljáró Budapest 
Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.





 Engedélyt előíró jogforrás: 2012. évi XLVI. törvény
 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet
 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet





. Szolgáltatás piacfelügYeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: http://www.kormanyhivatal..hu/hu/budapest
  Geodéziai tervezői minősítés szükséges az építmények tervezésével,  megvalósításával, működtetésével, vizsgálatával kapcsolatos következő  geodéziai feladatok irányításához, minőségtanúsításához:





 a) építménytervezés célját szolgáló tervezési alaptérképek készítése,





 b) építmények geodéziai kitűzése, geodéziai művezetése,





 c) építési feladatok geodéziai irányítása és ellenőrzése,





 d) a megvalósult állapot geodéziai műszaki dokumentációjának elkészítése,






 e) közművezetékek geodéziai bemérése, analóg alapanyagon lévő szakági 
térképek, helyszínrajzok digitális átalakítása, térképezése,





 f) műszaki térinformatikai rendszerek újonnan előállítandó térképi alapjainak létrehozása, és azok változásvezetése,





 g) településtervezéshez, területrendezéshez, településfejlesztéshez szükséges térképek készítése.






 Természetes tereptárgyak, illetve építmények mozgás- és deformáció 
vizsgálati méréseit geodéziai tervezői minősítéssel rendelkező földmérő 
végezhet.





 Geodéziai szakértői minősítéssel a szakterületen teljes
 körűen végezhető az építmények tervezésével, megvalósításával, 
működtetésével, vizsgálatával kapcsolatos geodéziai vonatkozású kérdések
 ok-okozati összefüggéseinek értékelése, és mindezekkel kapcsolatban 
szakértői vélemények készítése, szakmai tanácsadás, javaslattétel.





 A tevékenységhez külön engedély szükséges!





 A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges!





 Engedélyező hatóság: A minősítést végző és a névjegyzéket vezető szerv:






 Első fokon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki 
kamara (a továbbiakban: területi kamara) titkára, másodfokon a Magyar 
Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) főtitkára folytatja le a minősítési
 eljárást.





 A geodéziai tervezőknek és a geodéziai szakértőknek a 
közhiteles nyilvántartását az MMK a területi kamaráinak 
adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezeti és honlapján 
folyamatosan és ingyenesen hozzáférhetővé teszi.





 Engedélyt előíró jogforrás: 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet















A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.





Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.





Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal: 





Kiss Tibor földmérő mérnök 





06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363





emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com