Címke: építési hatóság

Bontási engedélyhez kell-e földmérő által készített vázrajz

Amennyiben az ingatlanon az összes épület elbontásra kelül nem kell vázrajzot készíteni

Ha csak épületrész, vagy melléképület kerül elbontásra, vagy esetleg megmentesült, vázrajzot is kell készíttetni.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges

BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei

45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,

b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,

c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő

bontási tevékenység.

(2) *  A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

(3) *  A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy * 

a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,

b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,

c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.

(2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy * 

a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,

b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,

c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,

d) *  a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,

e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak.

(3) * 

(4) Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja.

(5) *  Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(6) * 

(7) *  Ha az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet elutasítja és

a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,

b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki.

(8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja.

47. § (1) A határozat rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: * 

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit.

(2) A határozat indokolási része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: * 

a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,

b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.

(3) A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy

a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,

b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,

c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,

d) *  az építtető a bontási tevékenységet csak a végleges bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,

e) *  az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,

f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,

g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

(4) *  Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a (3) bekezdés g) pontjának teljesítéséről a változás átvezetése iránt az ÉTDR-en keresztül, végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

37. A döntés közlése

48. § (1) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik.

(3) A végleges döntést közölni kell: * 

a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,

c) *  a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, a területi vízvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi hatósággal.

(4) * 

(5) *  A bontási engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(6) *  A bontási engedélyezési eljárás során hozott végleges döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

(7) *  Az építésügyi hatóság a végleges bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően.

38. A bontási engedély hatálya

49. § (1) *  A bontási engedély a véglegessé válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt

a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy

b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.

(2) *  Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal, amelyhez a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot mellékelni kell.

(3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni.

Telekhatáron álló ház tetszik, ha megveszem mennyire leszek kiszolgáltatva a szomszédnak? Be kell-e engednie és szigetelhetem-e a ház külső falát a szomszéd felől?

Telekhatáron álló ház miatt várható problémák. Ezekre jobb előre felkészülni.

Telekhatáron álló ház esetében kerítés csak az épület falsíkjában létesíthető. A kerítésnek teljes egészben saját telken kell állnia. A kerítés nem nyúlhat át a szomszédba.

A házfal külső szigetelése nem nyúlhat át a szomszéd ingatlanra. Ebben az esetben csak belülről szigetelhető a ház fala.

Mit tehetünk, ha telekhatáron álló ház fala vizesedik, mert a szomszéd virágot ültetett a ház fala mellé és azt locsolja is?

Érdemes szakember keresni. Nagy valószínűséggel műszaki probléma lehet. Nincs megfelelően szigetelve a ház alapja, és a ház fala. Valószínűleg a többi fal is vizesedik, penészedik. Több hetes esőtől és a hóolvadástól sem szabad vizesednie a ház falának, ha rendesen le van szigetelve. Betonozástól valószínűleg nem fog javulni a helyzet. Előfordulhat, hogy betonozástól még jobban fog vizesedni a ház fala. Ilyen esetben feltétlenül szükséges szakembert keresni.

A ház falát lefestheti, ezt meg kell engedi a szomszédnak. Állagmegóvást is lehet végezni, de a vakolat is saját telken kell maradnia.

Külső szigetelésnél, gázvezeték elhelyezés, közmű, szennyvízbekötést nem köteles megengedi a szomszéd, saját telken kell kiépítenie. Ebben az esetben javasolt megvásárolni a szomszédtól a szükséges ingatlanrészt. Ugyan is védőtávolságot is előír a közművezetékere a jogszabály. Akár szolgalmi jogot is lehet lapítani, ha a szomszéd hozzájárul, így lehet biztosítani tulajdonosváltáskor is a bejárást a szomszéd ingatlanra szükség esetére.

Telekhatár rendezés menete:

1.A szomszéddal megállapodunk mekkora területre van szükségünk.

2. Értékbecslőt hívunk, aki megállapítja az megvenni kívánt terület értékét, illetve a szolgalmi joggal érintet ingatlan értékcsökkenését is.

3. Kikérjük sz építési hatóság engedélyét a telekhatár rendezéshez.

4. Ha meg van az engedély, akkor hívunk földmérőt, aki elkészíti a Vázrajzot az új telekhatárról, szolgalmi jogról.

5. Ha a földmérő elkészítette a Vázrajzot akkor beadja az illetékes földhivatalba záradékolásra.

6. Földhivatal záradékolja a vázrajzot.

7. A vázrajz záradékolása után telekalakítási eljárásra kell benyújtani a földhivatalhoz.

A jogerős telekalakítási engedély birtokában lehet szerződést kötni ügyvéd, vagy közjegyző előtt.

Ezek után már nem okoz problémát a ház szigetelése, vagy a közművek elhelyezése.


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.



Ha földmérési munkára van szüksége, telekhatár rendezést, vagy szolgalmi jog bejegyzést szeretne, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor, Földmérő mérnök, 06-20-586-1179, 06-30-587-7363, kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.