földmérő mérnök kategória bejegyzései

Hogyan készülhet fel a földhivatali térképezési hiba helyszíni szemléjére?

Minden vélemény számít!

A földhivataltól kap egy hivatalos tértivevényes értesítést, a helyszíni szemle dátumáról, amelyben az időpont is pontosan meg van jelölve.

A helyszíni szemlére, kérem, szedje össze az iratait, dokumentumait, és célszerű leírni előre a gondolatait, mert ott lehet jegyzőkönyvbe mondani. Ezen az iraton kevés a hely, csak a lényeges dolgok kerüljenek rá. De külön lapon, vagy külön beadvány is lehet hozzá csatolni.

A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.(azért jelzem külön, mert sokan összekeverik)

2. Mit tartalmaz tipikusan a hatósági földhivatali helyszíni szemle jegyzőkönyv?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”? Volt, hogy öszekeverték a két dokumentumot. ezért készült ezen leírás, mi a különbség a helyszíni szemle jegyzőkönyv, és a GNSS-RTK mérési jegyzőkönyv között. Nehéz összekeverni, megtörtént eset miatt írom ezt a blogot.

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelték
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelték

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV JOGI TERMÉSZETE

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.

2. Mit tartalmaz tipikusan?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”?

Ha a bíróság ezt az iratot:

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelte,
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelte,

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A PERBEN?

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • csak azt rögzíti, hogy ki mit mondott és mi volt látható.

Ha ezt a bíróság, vagy más hatóság a műszaki bizonyíték helyett értékeli, akkor:

a bizonyító erőt hibásan minősíti

a bizonyítás tárgyát tévesen határozza meg,

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

Földmérés: pontszám és koordináta

Minden vélemény számít!

1. A PONTSZÁM ÉS A KOORDINÁTA KÜLÖNBSÉGE

  • a pontszám csak azonosító,
  • a koordináta a geometriai hely meghatározása.

Fontos kimondani:

Lehet pontszám koordináta nélkül (szalagos vázlaton).
De koordináta mindig egy számított, rendszerbe illesztett adat (pl. EOV).

Ez a bizonyító erő szempontjából kulcskérdés.

2. HIBAHATÁR ÉS TŰRÉSHATÁR

Nem szerepelt külön:

  • a mérési hibahatár fogalma,
  • és a jogszabályi tűréshatár különbsége.

Pedig ez határvitában alapvető.

A GNSS–RTK jegyzőkönyv tartalmaz hibahatárt.
A szemle-jegyzőkönyv nem.

Ha nincs hibahatár, nincs mérési minősítés.

3. ELLENŐRZŐ MÉRÉS (KONTROLL)

  • GNSS mérésnél ellenőrző pont mérés szükséges,
  • szalagos mérésnél kötőméret biztosítja az ellenőrizhetőséget.

Ez azért fontos, mert a per esetén a bíróság számára érthetővé teszi:
a mérés nem „bemondásra” történik.

4. MIKOR MELYIK DOKUMENTUM KELETKEZIK?

időrendi sorrend:

  1. Helyszíni szemle-jegyzőkönyv (eljárási cselekmény)
  2. Mérési vázlat (munkadokumentum)
  3. GNSS adat kinyerése irodában
  4. Mérési jegyzőkönyv összeállítása
  5. Vázrajz szerkesztése

5. MI MINŐSÜL BIZONYÍTÉKNAK?

jogi kategorizálás:

  • műszaki bizonyíték,
  • okirati bizonyíték,
  • eljárási cselekményről készült jegyzőkönyv.

A bíróság számára ez kulcsfontosságú, per van.

6. A FÖLDHIVATALI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV NEM EGYENLŐ MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYVVEL

Ezt sokan összekeverik!

A szemle-jegyzőkönyv akkor is elkészülhet, ha egyáltalán nem történik műszeres mérés.

Ez teljesen más kategória.

7. MI TÖRTÉNIK, HA ÖSSZEKeverik?

Ha a szemle-jegyzőkönyvet műszaki bizonyítékként értékelik,
akkor:

  • a mérési pontosság nincs bizonyítva,
  • a geometriai tényállás nem kerül szakmailag alátámasztásra.

Ez per esetén a döntés megalapozottságát érinti.

8. MÓDSZERTANI KÜLÖNBSÉG: SZEMMEL LÁTOTT ÁLLAPOT VS. KOORDINÁTA

Ez nagyon fontos, de nem lett külön hangsúlyozva:

A szemle-jegyzőkönyv „szemmel látható állapotot” rögzít.
A GNSS mérés matematikai-geometriai helyet határoz meg.

A kettő eltérő bizonyítási természetű.

Térképezési hibas gyanúja esetén hívjon földmérőt.

Ha tanácsot sezretne, hívjon bizalommal: Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

Minden vélemény számít!

I. A földmérők számára fontos dokumentumok, többen összekeverik, de mindkettő fontos:

MÉRÉSI VÁZLAT ÉS VÁZRAJZ

Ez a két fogalom a leggyakrabban összekevert irattípus.

1. Mérési vázlat

(A helyszíni munkadokumentum)

A mérési vázlat a terepen készül.
A mérés pillanatában jön létre.

Ez a földmérő „jegyzetlapja”, amelyen rögzíti:

  • mit mért le,
  • mely pontokat jelölte ki,
  • milyen távolságokat mért,
  • milyen tereptárgyak találhatók ott.

Lehet kézzel rajzolt, lehet egyszerű, akár „firkás” jellegű is.
Nem esztétikai dokumentum, hanem munkairat.

A mérési vázlat célja:

annak rögzítése, hogy a mérés a helyszínen megtörtént, és pontosan mit mértek.

Nem joghatás kiváltására szolgál.
Nem kerül be az ingatlan-nyilvántartásba.

2. Vázrajz

(A szerkesztett, hivatalos térképi dokumentum)

A vázrajz már nem a helyszínen készül.

A mérési adatok alapján, irodai körülmények között szerkesztik meg.

Ez:

  • szabványos,
  • méretarányos,
  • jogi változást mutat (pl. telekhatár-rendezés),
  • alkalmas arra, hogy a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezesse a változást.

A vázrajz tehát:

nem jegyzet,
hanem a mérésből levont jogi következtetés térképi formája.

A kettő közötti lényegi különbség

A mérési vázlat azt mutatja, mit mértek a helyszínen.
A vázrajz azt mutatja, milyen jogi következménye lett a mérésnek.

A vázlat az alapadat.
A vázrajz a szerkesztett végeredmény.

II. HELYSZÍNI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

Ez nem műszaki dokumentum.

A földhivatal helyszíni eljárása során készül.

Papír alapú irat, amely:

  • tartalmazza a megjelent tulajdonosok nevét,
  • aláírásukat,
  • a helyszínen tett nyilatkozataikat,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • gyakran pontozott sorokon kitöltve.

Ez hatósági eljárási jegyzőkönyv.

Azt rögzíti:

  • ki volt jelen,
  • mit mondott,
  • mit lehetett szemmel észlelni.

Nem tartalmaz:

  • koordinátalistát,
  • hibahatár-adatot,
  • műholdas mérési paramétereket.

A tulajdonosi aláírás a jelenlétet és a nyilatkozat megtételét igazolja.
Nem igazolja a mérés pontosságát.

III. MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS DOKUMENTUMAik

A mérési vázlat mögött különböző mérési technológiák állhatnak. Ezeket fontos elválasztani.

1. Mérőszalagos mérés

Ez a legegyszerűbb módszer.

A mérőszalag:

  • távolságot mér,
  • két pont közötti hosszúságot ad meg.

A szalag nem ad koordinátát.
Nem generál digitális adatot.

A földmérő kijelöli a pontot (például kerítéssarok),
annak ad egy azonosítót (pontszámot),
majd a távolságokat szalaggal méri meg.

A pontszám nem a szalagtól származik.
A pontszám a földmérő által adott azonosító.

2. GNSS–RTK mérés

(Műholdas mérés)

Ez korszerű, műszeres eljárás.

A GNSS–RTK mérés során:

  • a vevő műholdjeleket fog,
  • valós idejű korrekciót kap,
  • centiméteres pontosságú koordinátát számít.

Fontos különbség:

A GNSS–RTK mérés adatát nem a helyszíni papíron rögzítik.

A műszer:

  • digitális adatfájlt hoz létre,
  • ezt a földmérő irodában tudja kiolvasni,
  • abból készül a mérési jegyzőkönyv.

Ez a mérési jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a koordinátákat (X, Y, esetleg Z),
  • a mérés időpontját,
  • a műholdak számát,
  • minőségi mutatókat,
  • hibahatárt,
  • „fix” állapotot.

Ez műszaki bizonyíték.

IV. HELYSZÍNI JEGYZŐKÖNYV ÉS GNSS–RTK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

A legfontosabb gyakorlati különbség:

A helyszíni szemle-jegyzőkönyv papíron készül a helyszínen.
A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv digitálisan keletkezik, és jellemzően irodában kerül kinyerésre.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási dokumentum,
  • ember által írt,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS–RTK jegyzőkönyv:

  • műszer által generált adat,
  • koordinátákat tartalmaz,
  • mérési minőséget igazol.

Az egyik jogi eseményt rögzít.
A másik geometriai valóságot mér.

A kettő funkciója eltérő.

V. ÖSSZEFOGLALÓ

A földmérési ügyekben külön kell választani:

  1. A helyszíni munkairatot (mérési vázlat)
  2. A szerkesztett jogi dokumentumot (vázrajz)
  3. A hatósági eljárási jegyzőkönyvet (szemle-jegyzőkönyv)
  4. A műszeres digitális bizonyítékot (GNSS–RTK jegyzőkönyv)

Ezek nem azonosak, nem helyettesítik egymást, és bizonyító erejük sem azonos.

A határvonal geometriai helye műszaki kérdés.
A jelenlét és a nyilatkozat eljárási kérdés.
A jogi átvezetés pedig közigazgatási kérdés.

A dokumentumokat mindig a saját rendeltetésük szerint kell értékelni.

Mit jelent ez a mondat az ingatlan tulajdonosoknak?’Alperes a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tartott a felek személyes jelenlétében, amely során GNSS technológiával felmérte a helyszíni jelenlegi állapotot, melyet jegyzőkönyvben rögzített, továbbá a helyszíni kiegészítő méréseket alperes mérési vázlaton dokumentálta.’  

Minden vélemény számít!

Fogalmak tisztázása:

Esettanulmány, az ügyben az alperes a földhivatal volt, és térképezési hiba per lett az ügy vége.

Időrendi sorrend, hogyan zajlik egy ingatlanrendező földmérői jogosultsággal rendelkező, földmérő mérnök által bejelentett térképezési hiba kivizsgálás?

IDŐRENDI CSELEKMÉNYEK TÉRKÉPEZÉSI HIBA FÖLDHIVATALI KIVIZSGÁLÁSA SORÁN

Jelen összefoglaló célja annak közérthető bemutatása, hogy egy térképezési hiba kivizsgálása során milyen cselekmények milyen sorrendben történnek, és az egyes szakaszokban milyen dokumentum keletkezik. Mire elég a 60 napos ügyintézés? Mi történik ezen térképezési hiba vizsgálat alatt? Milyen dokumentumok keletkeznek? Mit igazolnak, mire valók?

A folyamat időrendje segít elkülöníteni az eljárási iratokat a műszaki bizonyítékoktól.

I. A KIVIZSGÁLÁS MEGINDULÁSA

  1. Kérelem vagy hivatalból eljárás megindítása, ( földhivatal bármikor észlel térképezési hibát köteles kijavítani, mérlegelés nélkül)

A földhivatali eljárás indulhat:

  • tulajdonosi kérelemre, (ebben az esetben földmérő jelenti be a térképezési hibát szakvéleménnyel)
  • hatósági észlelés alapján,
  • vagy bírósági megkeresésre.

Ebben a szakaszban még nincs mérés.
Csak az ügy tárgya kerül meghatározásra.

II. KIÉRTESÍTÉS ÉS HELYSZÍNI ELJÁRÁS

  1. Tulajdonosok kiértesítése

A földhivatal értesíti az érintett tulajdonosokat a helyszíni eljárás időpontjáról.

Ez eljárási cselekmény.

  1. Helyszíni szemle megtartása

A földhivatal a helyszínen megjelenik.

Itt történhet:

  • szemrevételezés,
  • felek nyilatkozatának rögzítése,
  • esetleg mérés előkészítése.
  1. Szemle-jegyzőkönyv felvétele

A helyszínen papír alapú jegyzőkönyv készül.

Ez tartalmazza:

  • a jelenlévő személyek nevét,
  • aláírásukat,
  • a felek nyilatkozatait,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit.

Ez hatósági eljárási dokumentum.

Fontos:
Ebben a szakaszban még nem keletkezik GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv.

III. A MÉRÉS TÉNYLEGES ELVÉGZÉSE

  1. Helyszíni mérés

Ha műszaki vizsgálat szükséges, a földmérő mérést végezhet.

A mérés történhet:

  • mérőszalaggal,
  • mérőállomással,
  • GNSS–RTK műszerrel.

Ekkor keletkezik a mérési vázlat, amely a terepi munkairat.

  1. GNSS–RTK mérés esetén digitális adat keletkezik

Ha műholdas mérés történik:

  • a műszer digitális adatfájlt rögzít,
  • a koordináták a készülék memóriájában tárolódnak,
  • a hibahatár és minőségi paraméterek is digitálisan rögzülnek.

Ez az adat nem a helyszíni papíron jelenik meg.

A digitális adatot később, irodai körülmények között lehet kiolvasni.

IV. IRODAI FELDOLGOZÁS

  1. Adatok kinyerése és mérési jegyzőkönyv készítése

A földmérő az irodában:

  • letölti a GNSS adatot,
  • ellenőrzi a minőségi mutatókat,
  • elkészíti a GNSS–RTK mérési jegyzőkönyvet.

Ez már műszaki bizonyíték.

Tartalmazza:

  • koordinátákat,
  • hibahatárt,
  • mérési időpontot,
  • minőségi paramétereket.

Ez nem azonos a helyszíni szemle-jegyzőkönyvvel.

V. SZERKESZTÉS ÉS JOGI DOKUMENTUM

  1. Vázrajz elkészítése

A mérési adatok alapján a földmérő megszerkeszti a vázrajzot.

Ez:

  • szabványos térképi dokumentum,
  • a jogi változást ábrázolja,
  • alkalmas lehet hatósági átvezetésre.

VI. ÖSSZEFOGLALÓ – A DOKUMENTUMOK IDŐRENDI ELHELYEZKEDÉSE

IdőpontCselekményKeletkező dokumentumJelleg
1Eljárás megindítása–Eljárási
2KiértesítésÉrtesítésEljárási
3Helyszíni szemleSzemle-jegyzőkönyvEljárási
4Mérési munkaMérési vázlatMűszaki munkairat
5GNSS mérésDigitális adatMűszeres adat
6Irodai feldolgozásGNSS–RTK mérési jegyzőkönyvMűszaki bizonyíték
7SzerkesztésVázrajzJogi térképi dokumentum

LÉNYEGI KÖVETKEZTETÉS

A helyszíni szemle-jegyzőkönyv időben és természetében megelőzi a GNSS–RTK mérési jegyzőkönyvet.

A szemle-jegyzőkönyv a helyszíni eljárás irata.
A GNSS–RTK jegyzőkönyv az irodai adatfeldolgozás eredménye.
A vázrajz pedig a jogi következmény térképi formája.

Ezek egymásra épülő, de eltérő természetű dokumentumok.

Amennyiben földmérőre van szüksége, tanácsot szeretne kérni hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

Szerencs. Hegy u. 9/b fsz. 1.

„Hosszú az út a megosztásig – telekalakítás közérthetően”- Miért tart több, mint fél évig egy egyszerű telekalakítás?

Minden vélemény számít!

A telekalakítási eljárás elsőre egyszerűnek tűnhet: néhány papír, egy bejárás, egy jóváhagyás, és máris indulhat az építkezés vagy az értékesítés. A valóságban azonban sokak tapasztalata szerint ez az eljárás hónapokig, sőt akár fél évnél is tovább húzódik. De miért?

Milyen lépésekből áll a telekalakítási eljárás?

A legtöbb esetben a folyamat az alábbi lépésekből áll:

  • földmérő megbízása és a telekalakítási tervdokumentáció elkészítése,
  • Földhivatali adatkiadás földmérő részére 1-8 nap kivéve, ha térképezési hiba van, akár több hónapig is tarthat a hiba kivizsgálása, és kijavítására,
  • Földmérő felmérése, vázrajz készítés maximum 2 hét, ha van adat,
  • Földmérő a telekalakítási vázrajzot beadja a földhivatal műszaki osztályára ellenőrzésre,
  • Földhivatali záradékolás 30-60 nap
  • szakhatósági és közműszolgáltatói nyilatkozatok beszerzése, általában 8 napon belül, de változó
  • a főépítész jóváhagyása a telekalakítási tervre,60 nap
  • földhivatali bejegyzés, tulajdoni lapra 30-60 nap

A változás lényege: a döntés már nem az önkormányzaté, hanem az illetékes főépítészé. Ez elvileg szakmai szempontok érvényesülését segíti, de a gyakorlatban sokszor épp emiatt torpannak meg az ügyek.

Miért húzódik el az ügyintézés?

  1. Létszámhiány: A főépítészek sokszor túlterheltek, egy személy viszi az egész körzet településképi ügyeit.
  2. Átláthatóság hiánya: Sok ügyfél nem tudja pontosan, milyen szempontok alapján bírál a főépítész – nincs egységes rendszer.
  3. Korlátozott kommunikáció: A főépítészi hivatal gyakran nehezen elérhető, és az ügyfél kevés információt kap az eljárás állásáról.
  4. Digitalizációs lemaradás: A telekalakítási dokumentáció beadása gyakran még mindig papíralapon történik, ami önmagában is hetekre nyújtja a folyamatot.

Telekalakítási eljárás – Időtartam táblázat

Lépés | Leírás | Időtartam | Megjegyzés

Földhivatali bejegyzés | A változások rögzítése a tulajdoni lapon | 30–60 nap | A vázrajz alapján történik

Földmérő megbízása | Telekalakítási tervdokumentáció elkészítése | Egyéni megállapodás | Földmérő kapacitásától függ

Földhivatali adatkiadás | Adatok a földmérő részére | 1–8 nap | Térképezési hiba esetén: akár hónapok

Földmérői felmérés | Mérés és vázrajz készítés | max. 2 hét | Ha az adatok rendelkezésre állnak

Vázrajz beadása | Földhivatal műszaki osztály ellenőrzése | 30–60 nap | „Záradékolás” néven is ismert

Szakhatósági nyilatkozatok | Közműszolgáltatók, egyéb hatóságok nyilatkozatai | Ált. 8 nap/hatóság | Időnként tovább is tarthat

Főépítész jóváhagyása | A telekalakítási terv bírálata | max. 60 nap | Főépítész döntés, nem önkormányzat

„Hosszú az út a megosztásig – telekalakítás közérthetően” – TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS –

📍 LÉPÉSEK:
1️⃣ Földmérő megbízása
2️⃣ Dokumentáció összeállítása
3️⃣ Közműszolgáltatói nyilatkozatok
4️⃣ FŐÉPÍTÉSZ jóváhagyása
5️⃣ Földhivatali bejegyzés

💡 TANÁCSOK ÜGYFELEKNEK:

Helyi Építési Szabályzat előírásainak ismerete fontos
✔️ Érdemes előzetesen tájékozódni a főépítész elvárásairól.
✔️ Célszerű szakemberrel ellenőriztetni a dokumentációt benyújtás előtt.
✔️ Ajánlott folyamatosan nyomon követni az eljárás állását.
✔️ Javasolt legalább 4–6 hónapos átfutással számolni, és nem szoros határidőkhöz igazítani a további terveket.

telekalakítás #ingatlanügyintézés #főépítész #ingatlantipp #adminisztráció

Ha telekalakítási eljáráshoz szeretne vázrajzot készíttetni, a földméri

részt rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor földmérő mérnök

06305877363

Tudta, hogyan kerülnek az épületek a térképre?

Minden vélemény számít!

Kfv.III.37.549/2014/4.szám a Kúria döntése EM felíratok esetében, fontos lehet, ereszcsorgási perek esetében, a Kúria precedens ítélete, általában kötelező az alsóbb bíróságokra

1 hozzászólás

A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám

Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.


“Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”

Azt jelenti, hogy az eresz nem teljesen a telekhatáron van, hanem csak egy

része nyúlik át a szomszédba.

Forrás: Bírósági határozatok

2012. óta az alsóbb bíróságok általában nem térhetnek ek a Kúria által hozott precedens

ítéletektől.

PP. 346 §

(5) *  A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.

A telekhatár kitűzés törvényi előírásoknak megfelelően történik. Jogszabály írja elő a telekhatár kitűzéséről készült jegyzőkönyvek, vázrajzok, vázlatok egyéb mellékletek földhivatalba beadását.

A TELEKHATÁR KITŰZÉSE csak akkor hivatalos, ha a KITŰZÉST VÉGZŐ FÖLDMÉRŐ, a telekhatár

kimérését követő 8 napon belül a dokumentumokat beadja az illetékes földhivatalnak.

A Földhivatal a kitűzést vizsgálja, ellenőrzi, vagy nyilvántartásba veszi, vagy elutasítja. (ha nem jogosult földmérő végezte, vagy hiányos, vagy szakmailag nem megfelelő a munka)

Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Csak figyelemfelhívás, hogy a Kúria már döntött az

Em feliratok bírósági eljárásokban, per megelőző kitűzésekben való figyelembe vételével.

Amennyiben telekhatárt szeretne kitűzetni, rövid határidővel vállalom a munkát.

A Földhivatalok 1-8 nap között szolgáltatnak adatot a kitűzéshez.

A földhivatali adat megérkezését követően, egyeztetek időpontot a MEGRENDELŐVEL, ÚGY,

hogy kitűzést megelőzően értesítem, a kitűzés idejéről a kitűzendő terület, az ingatlannal határos telkek tulajdonosait, szomszédokat.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com

1990 előtt épült családi házakról a tulajdoni lapon HOL, ÉS HOGYAN található meg, az épület létesítési határozat száma, dátuma? Mi alapján tudja, a Földhivatali ügyintéző visszakeresni, megtalálni a Használatbavételi engedélyt, és az épületfeltüntetési vázrajzot?

Minden vélemény számít!

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Amikor egy családi házhoz a Magyar Államtól vásároltak építési telket, akkor általában az adás-vételi szerződésben előírtak beépítési kötelezettséget is. A telekkönyvben 1972. december 31-ig rögzítették a Bíróságok és a Földhivatalok által hozott határozatokat, jog és tény feljegyzéseket.

1973. 01. 01-től felváltotta a TELEKKÖNYV-et a TULAJDONI LAP. A tulajdoni lapra, a földhivatali határozatok alapján, kerülhetett épület létesítési bejegyzés, illetve, a már meglévő épület bővítéséről bejegyző határozat.

Minden esetben ha törvényeket betartva építkeztek, a lakóházról építési tervet kellett beadni az építési engedély kérelem mellé, valamint csatolni kellett a földhivatali térkép másolatot is. A térkép másolattal igazolta az ingatlan tulajdonosa, hogy az a telek, amelyre építkezni szeretne, még beépítetlen terület. Az építési hatóság (korábban a jegyző volt az I. fokú építési hatóság), az építési engedély kérelem, az építési terv alapján, hivatalos nyomtatványon, építési engedélyt adott ki. Az építési engedély általában 2 évig volt érvényes, és további 2 évre lehetett meghosszabbítani.

A felépített családi házra, -amelynek műszaki állapota megfelelő volt-, az építési hatóság HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYt adott ki.

A Használatbavételi engedély egy példányát és földmérő által készített (helyszínrajzot), épületfeltüntetési vázrajzzal együtt, kérelemmel, be kellett adni az építtetőnek, ingatlan tulajdonosának a helyileg illetékes földhivatalba.

Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés során ellenőrizte a földhivatal az okiratot, a Használatbavételi engedélyt, és a vázrajzot a földhivatal átvezetés előtt hivatalos záradékkal látta el, hogy a földmérési törvénynek megfelelően készült.

Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a földhivatal határozatot hozott, mely határozatot a tulajdoni lapra sorszámozottan bejegyezte. A sorszám után a tulajdoni lapnak tartalmazni kell a bejegyző határozat számát, és bejegyzés pontos dátumát is. Ezután került a lakóház, családi ház felrajzolásra a földhivatali térképre. Az ügyintézőnek úgy kellett felrajzolnia a családi házat a telken belülre, ahogyan megépítették. Akkor is pontosan be kellett mérnie a földmérőnek az épületet, családi házat, ha a tulajdonos eltért az építési tervtől. A földhivatal köteles volt úgy felrajzolni az épületfeltüntetési vázrajzról a lakóházat, ahogyan a földmérő ábrázolta azt.

A földhivatal OKIRATTÁRÁBAN a tulajdoni lapon szereplő határozatok, és dátumok alapján visszakereshető a hivatalos, földhivatal által meghozott bejegyző határozat.

A bejegyző határozat mellett megtalálható az eredeti, jogerősített Használatbavételi engedély példánya. A földhivatalnak meg kell őriznie a földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajzot is.Ezen iratok nem selejtezhetőek.

Hivatkozott jogszabályok:

1973. 01. 01-től kötelező a tulajdoni lapra bejegyezni az épület létesítést. Kellett hozzá használatbavételi engedély és vázrajz is. Erről a hivatalos határozatot a földhivatal hozta meg.

1972. december 31-e előtt TELEKKÖNYVEK VOLTAK.

1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról,

27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról,

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról,

1964. évi III. törvény
az építésügyről Az építésügyi hatósági engedélyezés
26. § (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) – a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben – az építésügyi hatóság engedélye szükséges.2) Az építményt csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. Az engedélyezett céltól eltérő használathoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges

54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelettelekkönyvről, és

2/1960. (XII. 25.) IM rendelet a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról .

Sokkal korábbi törvények:

„Az Osztrák Polgári Törvénykönyvet (Optk.) 1853. május 1. napján vezették be hazánkban, telekkönyvi szabályait az Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban hatályában fenntartotta.

A telekkönyvi rendtartást hosszú ideig az 1855. évi december 15-i igazságügyi miniszteri rendelet tartalmazta,

majd a régi Ptk. 116.§-a rendelkezett szűkszavúan az ingatlan-nyilvántartásról.

A telekkönyv szabályait az 54/1960.(XI.27.) Korm. rendelet állapította meg, míg az eljárási kérdéseket a

118/1960.(I.K. 23-24.) IM utasítás tartalmazta.

Az egységes ingatlan-nyilvántartást rendező 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletet 2001. január 1. napjától a több módosítást megért 1997.évi CXLI. törvény váltotta fel, a végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelettel.

A telekkönyv – részben anyagi, részben eljárásjogi – alapelveit már az 1855. évi rendelet is tartalmazta (pl. bejegyzés, nyilvánosság, különlegesség, jogosság elve).”

Fenti ismertetés nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatásul szolgál, ha Ön nem a családi ház első tulajdonosa, hogyan szerezheti be a 2024-ben induló lakásfelújítási támogatáshoz a családi házról az igazolást, mikor épült, mikor kaptak a korábbi tulajdonosok Használatbavételi engedélyt? Valamint ellenőrizheti, hogy a földhivatalban az eredeti telekhatár van-e a hivatalos térképen, ugyanaz-e, amit a korábbi épületfeltüntetési vázrajz készítésekor bemért a földmérő.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

NEGYEDIK RÉSZ

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

X. CÍM

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI

5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.

5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]

(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

5:167. § [Az okirati elv]

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

5:168. § [A bejegyzési elv]

(1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.

(2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.

(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

5:169. § [A rangsor elve]

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

Amennyiben kiderül, hogy a lakóháza nem szerepel a hivatalos földhivatali térképen, akkor vállalom az épületfeltüntetési vázrajz készítését, rövid határidővel. De ekkor is szükséges a Használatbavételi engedély.

A Használatbavételi engedély esetlegesen kereshető, és fellelhető még, ha nem adták be a földhivatalba, az építési hatóságon, település jegyzőjénél.

30 éven túli építés esetén a helyileg illetékes levéltárban.

Szerencs például a Sátoraljaújhelyi levéltárhoz tartozik. Van levéltár Felsőzsolcán, és Miskolcon is.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Mit jelent a rövid határidővel való földmérési változási vázrajz készítés?

  • Ön megrendeli az épület feltüntetést, ehhez kell a település neve, és a helyrajzi szám (semmilyen személyes adatra nincs szükség, soha nem kérem el online felületen)
  • Megigénylem a földhivatal földmérési osztályától az épületfeltüntetéshez szükséges hivatalos földmérési adatokat.
  • A földhivatalból az adatok érkezése változó 2-8 nap között van
  • Egyeztetek Önnel időpontot az épület körbe mérésére. Ha személyesen nem tud ott lenni, nem akadály, ha meghatalmaz valakit.
  • A házat, épületet, építményt a földmérő csak kívülről méri be, az épületbe nem megy be
  • Az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez Önnek szükséges kitölteni egy nyomtatványt, mely letölthető a földhivatal oldaláról, vagy viszek magammal ilyen nyomtatványt, és helyszínen kitölti.
  • A Használatbavételi engedély beszerzése NEM A FÖLDMÉRŐ FELADATA.
  • A földmérő munkája az épületfeltüntetési vázrajz beadásával, záradékolásával véget ér.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Tulajdoni lap III. RÉSZ-ben milyen bejegyzések találhatóak?

Minden vélemény számít!

Földmérési szempontból lényeges a telekalakítási bejegyzés, épületfeltüntetés, épület létesítés, épület bővítés, és épület elbontása.

Fent felsorolt földmérési tevékenységhez, nemcsak okirat kell, hanem földmérési vázrajz is.

ezeket a vázrajzokat a földhivatal záradékkal látja el a vizsgálat során. a záradékolás arról szól, a földhivatal megvizsgálta a földmérő vázrajzát, és az ingatlan-nyilvántartási eljárásra, tulajdoni lapi bejegyzésre alkalmasnak találta.

Ezekhez a fent felsorolt vázrajzokhoz, TELEKALAKÍTÁSI engedély is kell, valamint az Építési Hatóság engedélye. Épület elbontása esetén, ha minden épület el van bontva, már nem kell földmérési vázrajz, csak Építési Hatósági okirat az épület elbontásáról. Ha van megmaradó épület, ami nem kerül elbontásra, csak abban az esetben kell külön vázrajz az épület elbontásáról.

A tulajdoni lapon a III. részbe való bejegyzés csak okirattal, és vázrajzzal történhet.

A TULAJDONI LAP

1. A tulajdoni lap részei 

1. § A tulajdoni lap három részből áll.

A tulajdoni lap III. része jogszabály alapján az alábbi adatokat tartalmazza:

4. § (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:

a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,

b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,

d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vasúti használati jog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,

e)  elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,

f) tartási és életjáradéki jog,

g) jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és végrehajtási jog,

h) olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.

(2) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:

1. a III. részen bejegyzett jogosult

1.1. kiskorúságának ténye,

1.2. gondnokság alá helyezésének ténye,

2. a jogosulttal szemben megindított

2.1. felszámolási eljárás,

2.2. végelszámolás

ténye az ügyszám megjelölésével,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,

4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,

6. kisajátítási eljárás megindításának ténye,

7. telekalakítási eljárás megindításának ténye,

8. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye,

9. földminősítési eljárás megindításának ténye,

10. ingatlan-nyilvántartási hatósági döntéssel szembeni

10.1.

10.2 közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél benyújtásának,

10.3. ügyészi felhívás benyújtásának,

10.4. ügyészi fellépés bejelentésének,

10.5. felügyeleti eljárás megindításának

ténye,

11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,

12. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,

12.2. elidegenítési tilalom,

12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,

13. a tv. 64. §-ában meghatározott

13.1. perek,

13.2. büntetőeljárás

megindításának ténye,

14. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,

15.  a zárlat, a zár alá vétel, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,

16. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,

17. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,

18. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,

19. ranghely megváltoztatása,

20. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,

21. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

22. az épület (építmény, műtárgy)

22.1. építésének,

22.2. lebontásának

ténye,

23. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

24. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

25. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,

26. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

27. nemzeti emlékhely ténye,

28. történelmi emlékhely ténye,

29. pénzügyi lízingbeadás ténye,

30. föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye,

31.eljárás megszüntetésének ténye,

32 olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését – a tv. 2. § (2) bekezdése alapján – törvény elrendeli.

(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.

a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;

b) a jog, tény megnevezése;

c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;

d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),

e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

g) törölt bejegyzésre való utalás,

h) kiegészítő szöveges bejegyzés.

(3a) Az illetékességiterület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része – ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is – önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó és az átvevő ingatlanügyi hatóság megjelölését.

(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.

(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.

4/A. § (1) Az 1–4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:

a)az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság neve és címe,

b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,

c) tulajdoni lap megnevezés,

d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),

e) dátumként:

ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;

eb)

ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,

f) a megrendelés száma,

g) záradékként:

ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;

gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés szerepel.

(3)

(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.

(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.

(6)

1/A. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon * 

5. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.

(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.

(3) A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.

(4) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.

(5)

19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás * 

24. § (1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

Forrás: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Korábbi jogszabály: hatályon kívül helyezve:

1997. évi CXLI. törvénnyel, az ingatlan-nyilvántartásról szóló,

1972. évi 31. törvényerejű rendeletet az ingatlan-nyilvántartásról, hatályon kívül helyezte.

Hatályos volt: 1973. 01. 01-től. 1997. évi CXLI törvényig.

Korábbi törvényi rendelkezések ezek voltak: Hasonlóak, illetve néhány területen megegyeznek

a jelenleg is érvényes Ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezéseivel.

A tulajdoni lap korábbi bejegyzlései ennek a törvénynek az alapján történtek a tulajdoni lapokra,

1973.01.01-től.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

(2) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel (a továbbiakban: bejegyzés) keletkeznek

………

IV. Fejezet

A változás vezetése

Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatos eljárás

12. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint a jogosult nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) a megváltoztatását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) A tulajdonos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet köteles bejelenteni a változás tényleges bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képező épület létesítését, illetve lebontását

A tulajdoni lap III. részében lévő bejegyzések bemutatása, nem minősül jogi tanácsadásnak.

Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) változási vázrajzok feltöltése: földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajz feltöltése az OÉNY-be

Minden vélemény számít!

313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szabályozza, milyen változási vázrajzokat tölthetnek fel az ingatlan tulajdonosok, vagy a földmérő, vagy az építési vállalkozó.

A 313/2012. (XI.8) kormányrendelet 4. § szerinti dokumentumok:

4.§ (1) g) szerinti épület feltüntetési vázrajzok feltöltése

Ki töltheti fel az OÉNY-be a változási vázrajzokat?

  • ingatlan tulajdonosa
  • ingatlan tulajdonos meghatalmazottja

Mi szükséges az épületfeltüntetési változási vázrajz elkészítéséhez?

  • a földmérő megbízása az épületfeltüntetési vázrajz készítésével
  • a földmérő megigényli az épületfeltüntetési vázrajz elkészítéséhez a földhivatalból a szükséges adatot a munka elvégzéséhez
  • földmérő beméri az épületet (helyszíni munka)
  • irodai munka: földmérő elkészíti az épületfeltüntetési vázrajzot
  • a földmérő beadja a változási vázrajzot a földhivatalba
  • a földhivatal földmérő osztálya megvizsgálja, és záradékkal látja el a vázrajzot
  • ezután a munkát megküldi az ügyfélnek, vagy a földmérőnek.

Amennyiben van okirat, használatbavételi engedély, akkor a földmérési szakügyintéző átadja az épületfeltüntetési vázrajzot és az okiratot, a használatbavételi engedélyt az ingatlan-nyilvántartási osztálynak.

  • az ingatlanügyi-hatóság határozatot hoz
  • határozat és vázrajz, valamint okirat alapján bejegyzi a tulajdoni lapra az épületfeltüntetés szöveget
  • a földhivatal a bejegyzésről egyszerűsített tulajdoni lapot küld, a bejegyző határozattal együtt

Ügyintézési határidők maximuma:

  • földmérés adatszolgáltatás : 8 nap
  • földmérő vázrajz készítése: 8 nap
  • földhivatali záradékolás: 60 nap, soronkívüli eljárás, 10.000.- Ft befizetésével: 30 nap
  • (Vannak földhivatalok, ahol betartják a jogszabály által előírt 8 napos határidőt)

Ingatlan-nyilvántartási átvezetés:

60 nap, soronkívüli eljárásban, 10.000.- Ft befizetésével: 30 nap.

Amennyiben szeretne Ön épületfeltüntetési vázrajzot, változási vázrajzot készíttetni

földmérővel, kérem, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06/30-58-77-363 vagy 06/20-586-11-79