384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet írja elő a teendőket, ha földmérő szakvéleményt készít a térképezési hibáról.

A térképezési hiba bejelentését követően a földhivatal köteles bejegyezni a tulajdoni lapra.

Ha telekhatárt érintő térképezési hiba van, vagy gyanúja, (akár egy vonal összekötési hiba, akár előkerült eredeti megosztási vázrajz, vagy a levéltárból kerültek elő iratok, amelyek dokumentálják az eredeti állapotot, stb. ) Mindaddig rajta kell lenni a tulajdoni lapokon, ha telekhatár vita van, akkor mindkét szomszédos ingatlan tulajdoni lapjára fel kell vezetni a földhivatali eljárás tényét.

Mindaddig rajta kell lenni, amíg a vizsgálat le nem zárul.

Ha az ingatlan tulajdonos fellebbez, akinek nem kedvező a döntés, akkor a földhivatal köteles megküldeni a szomszédnak a fellebbezés egy példányát.

Rendkívül fontos, hogy a közigazgatási per esetében rajta legyen a tulajdoni lapokon a térképezési hibakijavítása tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási per megindulásának ténye. Mindaddig, amíg nincs jogerős bírósági végzés, rajta is kell maradni.

Ebben az esetben amíg a térképezési hiba ki nincs javítva, vagy nincs jogerős bírósági végzés, telekhatár kitűzést nem lehet végezni. A földhivatal nem adhat ki kitűzésre adatot. Meg kell várni a per végét a kitűzéssel.

Sajnos ügyfelem nem volt elég körültekintő. Nem ellenőrizte, hogy a földhivatal bejegyezte-e a közigazgatási per megindulásának a tényét.

Az ügyben volt birtokvédelmi polgári per. A bíróság úgy hozott végzést, hogy nem vette figyelembe a közigazgatási pert a telekhatár tárgyában. Ügyfelem jelezte a bíróságnak, a kirendelt szakértőnek, hogy folyamatban van a térképezési hiba kijavítása tárgyában közigazgatási bírósági per.

A bíróság kikérte az alperes, és felperes tulajdoni lapját. A tárgyaláson felolvasták.

Mivel nem volt jele a tulajdoni lapon annak, hogy a közigazgatási per megindult, folyamatban van, a polgári bíróság ítéletet hozott, első és másodfokon is.

Akkor derült ki, hogy 9 hónapig nem volt feljegyezve tulajdoni lapon a közigazgatási per.

Ha valakit érint ilyen ügy, akkor javaslom, hogy menjen be személyesen a földhivatalba, és nézze meg a tulajdoni lapját, be van-e jegyezve a megindult közigazgatási per.

A földhivatal online oldaláról pedig letölthető évente 2 db tulajdoni lap díjmentesen.

Akár egy otthoni letöltéssel is ellenőrizhető lehet.

Ha nincs rajta a térképezési hiba eljárás megindítása a tulajdoni lapokon, vagy a közigazgatási eljárás megindulásának a ténye, az alábbi jogszabályokra lehet hivatkozni.

Ne utólag derüljön ki, hogy nem volt perfeljegyzés, és úgy tűzött ki telekhatárt a földmérési szakértő, akit a polgári perben a bíróság jelölt ki. Az ügyfél hiába mondja szóban, hogy per van folyamatban, ha nincs rajta a közigazgatási per feljegyzés a tulajdoni lapokon.

Az alábbi jogszabályi előírásokat be kell tartani a földhivatali ügyintézőknek.

3. Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása

7. § (1) ^*  A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás hivatalból, a kormányhivatal észlelése alapján, a tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentésére (amennyiben ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező személy által készített szakvéleményt mellékel), vagy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személy bejelentésére indul.

(2) ^*  Az ingatlanügyi hatóság a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényét az eljárás megindításának napján a folyamatban lévő széljegyek rangsorától függetlenül az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára széljegyzi és feljegyezi.

(3) ^* 

(4) ^*  Törölni kell a tényfeljegyzést a kormányhivatal ügy érdemében hozott döntésének véglegessé válását követő munkanapon.

6. ^*  A közigazgatási per

12. § ^*  (1) Az érintett ingatlan tulajdoni lapjára fel kell jegyezni az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtásának a tényét.

(2) Az ingatlan határvonalát vagy területét érintő keresetlevelet az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtása tényének feljegyzésével egyidejűleg meg kell küldeni valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának is.

Ha szüksége van szakvéleményre térképezési hibával kapcsolatban, akkor

ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező földmérő tud majd Önnek segíteni.

Ha kérdése van, hívjon a 06/harminc/587-7363 telefonszámon.

Építkezés előtt célszerű kitűzetni a telekhatárokat. Munkám során előfordult, hogy a kerítés helye, nem volt azonos a telekhatárral, Korábban bozóttal benőtt drótkerítés választotta el a telkeket egymástól. Majd a szomszéddal közösen új kerítést építettek, de nem hívtak földmérőt.

Ha földmérőt hívtak volna a kerítés építése előtt, megkímélték volna magukat egy későbbi peres eljárástól. A régi kerítés helyét az előző tulajdonosok egymás között megbeszélték. Így sajnos hibahatáron túli eltérés volt. Ezt a hibahatáron túli eltérést még tovább tetézte az új kerítés építése.

Nem mindig az a több, ami többnek látszik. Lehet, hogy a földmérési munkadíj csak töredéke lesz egy későbbi pernek. A peres eljárások több évig elhúzódnak. Szakértőt kell kirendelni. kb.

200.000-280.000.- Ft az a szakértői díj, amit letétbe kell tenni a bírósági számlára. Nem biztos, hogy a szakértő tudja, hogy kitűzési vázrajzot kell készíteni a bírósági ítélethez. Sajnos előfordult első fokon olyan peres eljárás, hogy a bíróság nem tudta, hogy az ítéletéhez csatolni kell a földmérési szakértő által készített kitűzési vázrajzot. A szakértő szakvéleményt készített. De a telekhatár kitűzéséről nem adott be a földhivatalba ellenőrzésre, záradékolásra és nyilvántartásba vételre kitűzési vázrajzot.

Sajnos ebben az esetben, mivel bírósági eljárás van folyamatban, másik szakértőt nem rendelt ki a bíróság, hiába kérte a peres fél. Úgy zárult le az első fokú bírósági eljárás, hogy született egy ítélet, de nem készített a szakértő telekhatár kitűzéséről vázrajzot. A másodfokú eljárás nehézkes lesz, mivel nincs vázrajz az ítélethez.

2012. XLVI. 1. § 2.

2. állami alapadat: állami földmérési és térképészeti alapmunkák, valamint ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő, államilag átvett földmérési és térképi adat, valamint ezek sokszorosított, kinyomtatott változata; állami alapadat, továbbá bármelyik állami térképnek és térképi adatbázisnak vagy részletének sokszorosított vagy kinyomtatott példánya;

2012. XLVI.

11. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis

13. § (1) ^*  Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.

(1a) ^*  Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis a 11. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokhoz rendelt címkoordinátát is.

(2) ^* 

(3) A Nemzeti Kataszteri Program keretében készült, digitálisan átalakított térképeket az ingatlan-nyilvántartás átalakításáig állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak kell tekinteni.

(4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egységes ingatlan-nyilvántartás geometriai alapja.

(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma kötelező alapul szolgál az adatbázis változását eredményező állami alapadat tartalmat érintő földmérési tevékenységhez, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.

14. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a változások vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az adatbázisokat kezelő szervek feladata.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (a továbbiakban: kötelezett), a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon esetén, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő felelősség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

(3) ^*  Ha az ingatlanügyi hatóság bejelentésre vagy hivatalból a (2) bekezdés hatálya alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, – határidő tűzésével – harminc napon belül kötelezi a kötelezettet a változás átvezetésére alkalmas munkarészek, valamint az átvezetéshez szükséges okiratok és egyéb hatósági engedélyek, igazolások benyújtására.

(4) ^*  Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a kötelezésnek nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről.

(5) A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező közigazgatási, illetve bírósági határozatokat – az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából vizsgált, érvényes záradékkal rendelkező – az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmi és pontossági előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján kell meghozni.

(6) ^*  A végleges határozatot és a változási vázrajzot az eljáró szerv tizenöt napon belül az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából köteles megküldeni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(7) Jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban a határozatnak megfelelően kell feltüntetni.

(8) Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján végzett földrészlethatár-kitűzés esetében az adatbázis tartalmát – a természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben – a földmérésre vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni.

14. Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása

17. § (1) ^*  Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzá tartozó területi adatokat hivatalból bármikor kijavíthatja.

(2) ^*  Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítása kizárólag a térképi határvonalakat érinti, és nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítására irányuló eljárásban nincs szükség az eljárásba bevont ingatlanok jogosultjainak hozzájáruló nyilatkozatára.

(4) ^*  A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi hibakiigazításnak minősül.

(5) ^*  A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági engedélyre vagy bírósági határozatra.