I. A földmérők számára fontos dokumentumok, többen összekeverik, de mindkettő fontos:
MÉRÉSI VÁZLAT ÉS VÁZRAJZ
Ez a két fogalom a leggyakrabban összekevert irattípus.
1. Mérési vázlat
(A helyszíni munkadokumentum)
A mérési vázlat a terepen készül.
A mérés pillanatában jön létre.
Ez a földmérő „jegyzetlapja”, amelyen rögzíti:
- mit mért le,
- mely pontokat jelölte ki,
- milyen távolságokat mért,
- milyen tereptárgyak találhatók ott.
Lehet kézzel rajzolt, lehet egyszerű, akár „firkás” jellegű is.
Nem esztétikai dokumentum, hanem munkairat.
A mérési vázlat célja:
annak rögzítése, hogy a mérés a helyszínen megtörtént, és pontosan mit mértek.
Nem joghatás kiváltására szolgál.
Nem kerül be az ingatlan-nyilvántartásba.
2. Vázrajz
(A szerkesztett, hivatalos térképi dokumentum)
A vázrajz már nem a helyszínen készül.
A mérési adatok alapján, irodai körülmények között szerkesztik meg.
Ez:
- szabványos,
- méretarányos,
- jogi változást mutat (pl. telekhatár-rendezés),
- alkalmas arra, hogy a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezesse a változást.
A vázrajz tehát:
nem jegyzet,
hanem a mérésből levont jogi következtetés térképi formája.
A kettő közötti lényegi különbség
A mérési vázlat azt mutatja, mit mértek a helyszínen.
A vázrajz azt mutatja, milyen jogi következménye lett a mérésnek.
A vázlat az alapadat.
A vázrajz a szerkesztett végeredmény.
II. HELYSZÍNI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV
Ez nem műszaki dokumentum.
A földhivatal helyszíni eljárása során készül.
Papír alapú irat, amely:
- tartalmazza a megjelent tulajdonosok nevét,
- aláírásukat,
- a helyszínen tett nyilatkozataikat,
- a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
- gyakran pontozott sorokon kitöltve.
Ez hatósági eljárási jegyzőkönyv.
Azt rögzíti:
- ki volt jelen,
- mit mondott,
- mit lehetett szemmel észlelni.
Nem tartalmaz:
- koordinátalistát,
- hibahatár-adatot,
- műholdas mérési paramétereket.
A tulajdonosi aláírás a jelenlétet és a nyilatkozat megtételét igazolja.
Nem igazolja a mérés pontosságát.
III. MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS DOKUMENTUMAik
A mérési vázlat mögött különböző mérési technológiák állhatnak. Ezeket fontos elválasztani.
1. Mérőszalagos mérés
Ez a legegyszerűbb módszer.
A mérőszalag:
- távolságot mér,
- két pont közötti hosszúságot ad meg.
A szalag nem ad koordinátát.
Nem generál digitális adatot.
A földmérő kijelöli a pontot (például kerítéssarok),
annak ad egy azonosítót (pontszámot),
majd a távolságokat szalaggal méri meg.
A pontszám nem a szalagtól származik.
A pontszám a földmérő által adott azonosító.
2. GNSS–RTK mérés
(Műholdas mérés)
Ez korszerű, műszeres eljárás.
A GNSS–RTK mérés során:
- a vevő műholdjeleket fog,
- valós idejű korrekciót kap,
- centiméteres pontosságú koordinátát számít.
Fontos különbség:
A GNSS–RTK mérés adatát nem a helyszíni papíron rögzítik.
A műszer:
- digitális adatfájlt hoz létre,
- ezt a földmérő irodában tudja kiolvasni,
- abból készül a mérési jegyzőkönyv.
Ez a mérési jegyzőkönyv tartalmazza:
- a koordinátákat (X, Y, esetleg Z),
- a mérés időpontját,
- a műholdak számát,
- minőségi mutatókat,
- hibahatárt,
- „fix” állapotot.
Ez műszaki bizonyíték.
IV. HELYSZÍNI JEGYZŐKÖNYV ÉS GNSS–RTK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG
A legfontosabb gyakorlati különbség:
A helyszíni szemle-jegyzőkönyv papíron készül a helyszínen.
A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv digitálisan keletkezik, és jellemzően irodában kerül kinyerésre.
A szemle-jegyzőkönyv:
- eljárási dokumentum,
- ember által írt,
- nyilatkozatokat tartalmaz.
A GNSS–RTK jegyzőkönyv:
- műszer által generált adat,
- koordinátákat tartalmaz,
- mérési minőséget igazol.
Az egyik jogi eseményt rögzít.
A másik geometriai valóságot mér.
A kettő funkciója eltérő.
V. ÖSSZEFOGLALÓ
A földmérési ügyekben külön kell választani:
- A helyszíni munkairatot (mérési vázlat)
- A szerkesztett jogi dokumentumot (vázrajz)
- A hatósági eljárási jegyzőkönyvet (szemle-jegyzőkönyv)
- A műszeres digitális bizonyítékot (GNSS–RTK jegyzőkönyv)
Ezek nem azonosak, nem helyettesítik egymást, és bizonyító erejük sem azonos.
A határvonal geometriai helye műszaki kérdés.
A jelenlét és a nyilatkozat eljárási kérdés.
A jogi átvezetés pedig közigazgatási kérdés.
A dokumentumokat mindig a saját rendeltetésük szerint kell értékelni.
