Címke: telekkönyv

Szakvélemény készítés térképezési hiba miatt

Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ingatlan tulajdonos köteles bejelenteni a Földhivatalba az ingatlanával kapcsolatos változásokat.

  • lebontja az épületeit, vagy épületek egy részét
  • toldalékot épít a meglévő házfalhoz
  • egy üres telekre teljesen új házat épít stb.

Ezekhez a változások bejelentésekhez okirat szükséges.

A térképezési hiba keresése kutatómunka

Kép forrása: pixabay, kép készítő: Darius Sankovski

Épületfeltüntetési vázrajz kell ahhoz, ha üres telekre házat építünk, meglévő házhoz hozzátoldottunk egy szobát, nappalit, vagy nyári konyhát stb. Ezeknek a földhivatalba való bejelentése állampolgári kötelesség.

Ha minden épületet lebontunk, akkor nincs szükség épülettörlési vázrajzra, ha viszont, nem minden épület kerül elbontásra, maradnak épületek, akkor kötelező vázrajz is.

Az ügyfelek úgy szereznek tudomást arról általában, ha térképezési hiba van, hogy kapnak felszólítást a Földhivatalból, hogy készíttessenek először ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező földmérővel szakvéleményt.

Aki térképezési hibával kapcsolatban szakvéleményt rendel, akkor a megbízott földmérő kutatásba kezd, a régi térképek, telekkönyv, földhivatali iratok, dokumentumokban.

Előfordul, hogy nem talál térképezési hibát, a kutatás díját, költségeket, időt, akkor is ki kell fizetni. Megrendelés előtt érdemes megfontolni ezt is.

Milyen hibák lehetnek:

  • Felmérési,
  • térképezési
  • területszámítási hiba

A hiba a gyakorlatban lehet az, hogy a térképen a pontokat, koordinátákat nem megfelelően kötik össze, vagy a szőlő sor oszlopait kerítésnek jelölték a műholdas képről, támfalat jelöltek be kerítésnek, vagy fordítva írtak be térképi méreteket, összecserélték az adatokat, nem a mérési vázlaton szereplő méréseket ábrázolták a térképen, előfordult olyan, hogy helyes volt a mérés, a térképi, rajzi vonal, csak a területet rosszul számították ki, emiatt történhetnek elírások.Helyesek a számítások, de valamiért a tulajdoni lapra nem az került fel stb. Előfordulhat, hogy adat átvezetéskor történik számcsere, elírás.

Ezek kiderítése utólagosan több számítást, és ellenőrzést igényelnek, mint egy egyszerű vázrajz elkészítése.

A szakvélemény elkészítésének ára függ a ráfordított időről, mérések mennyiségétől, helyszíni ellenőrzésektől stb.

Szakvélemény készítés ára kisebb munkák esetén kb. 80.000.- Ft, minden eset egyedi, megrendelés előtt kérjen árajánlatot.

Fontos: a megrendelő akkor is köteles kifizetni a szakvélemény elkészítését, ha a kutató munka során nem észlelhető, nem fellelhető térképezési hiba, helyesek a számítások. Kérem, hogy ezt a megrendelés előtt vegye figyelembe, megéri-e?

Amennyiben IRM jogosultsággal rendelkező földmérővel szeretne térképezési hiba miatt szakvéleményt készíttetni, akkor hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

06/harminc/58-77-363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com

Esettanulmány: ” A jegyző elutasította a birtokvédelmi kérelmemet azzal, hogy telekhatár vita esetén nem jogosult eljárni.”

Birtokvédelem kérhető a település jegyzőjétől egy éven belül az eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére.

Munkám során azzal keresnek meg, hogy tűzzem ki a telekhatárt, mert a település jegyzője elutasította a bírtok védelmi kérelmet, mivel nem ismert pontos telekhatár.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

Ilyen esetekben a települések jegyzői azt javasolják, hogy aki vitatja a telekhatárt, vagy közösen tűzessék ki földmérővel az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő telehatárt. Gyakori, hogy a viták oka, hogy a térképi és a természetbeni állapot között minimális eltérés van. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni a telekhatár kijelölése végett. Javaslom, hogy célszerű megállapodni a kitűzést követően a jószomszédi viszony megőrzése érdekében.

A földmérő nem hatóság, nem kötelezhet senkit a kitűzött telekhatár elfogadására.

Gyakori kérdés, ha a szomszéd nem engedi be a földmérőt az udvarába?

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 24. §

(1) bekezdése értelmében: „A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el.”

(3) bekezdése értelmében: „Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, azok elvégzését nem akadályozhatja.”

Amennyiben ezt a szomszéd megpróbálja megakadályozni, abban az esetben kérhető a helyi jegyzőtől segítség.

Ha nem sikerül megegyezni a földmérő által kitűzött birtokhatárban, közvetlenül a Bíróságtól kell kérni a telekhatár megállapítását és a földmérő által kimutatott eltérés birtokba adását.

Érdemes-e kitűzetni bírósági pereskedés előtt kitűzetni a telekhatárokat?

Abban az esetben érdemes, ha a szomszéd hajlandó megegyezni, vagy elfogadni a kitűzött birtokhatárt.

Amennyiben nem várható megegyezés, akkor is kitűzhető az ingatlan határa, nehogy a hosszú pereskedés után derüljön, ki hogy nem is volt igazunk.

Javasolt ingatlan vásárlás előtt tisztázni a telekhatárokat.

A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha szeretné kitűzetni a telekhatárt, forduljon hozzám bizalommal.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy utca 8/B fsz.1..

06-20-586-1179

06-30-587-7363


Jó helyen van-e a telekhatár? Iránymutatás szomszédviták, birtokhatáron lévő kerítés helyének eldöntéséhez. Mikor van szükség földmérőre, földmérésre?

PK 265. szám*
I. Ha vitássá válik a szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, azt a bíróságnak az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia.

II. Ha az ingatlan tulajdonosa az érvényben levő ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat tartja sérelmesnek, a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét a bíróság előtt keresettel érvényesítheti. Bírósági döntésnek azonban csak akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg.

III. Ha az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt és a valóságos tulajdoni viszonyoknak egyébként megfelelő határvonal a természetben csak az ún. földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül tűzhető ki, a bíróságnak kell megállapítania a határvonal helyét és ennek megfelelően kell rendeznie a felek birtoklási viszonyait, megállapítva az esetleges birtokháborítás elkövetését is.

IV. A helyes térképi határvonalnak a bíróság által történő megállapításához nincs szükség az építésügyi hatóság telekalakítási engedélyére. Ez csak akkor szükséges, ha a bíróság a valóságos térképi határt kívánja megváltoztatni valamely területrésznek – érvényes tulajdonszerzési jogcímen – az egyik szomszédos földrészletből a másikhoz csatolásával.

I. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Iny. tvr.) 35. §-a elrendelte az egységes ingatlannyilvántartás szerkesztését. Egyebek mellett kimondta, hogy a szerkesztés során az ingatlanokra vonatkozó jogoknál, tényeknél a telekkönyvi, a földrészlet adatainál és térképi ábrázolásnál pedig a földnyilvántartási, valamint a földmérési adatokból kell kiindulni. Az észlelt eltéréseket a helyszíni állapot felmérésével, illetőleg az érdekeltek meghallgatásával kell rendezni.

A szerkesztés megkezdésének előfeltétele volt, hogy rendelkezésre álljon a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Ft.) az 51/1979. (XII. 20.) MT rendelettel módosított 5. §-ában foglaltaknak megfelelően elkészített földmérési alaptérkép. Ennek a nyilvántartási példánya – az ingatlannyilvántartási térkép (a továbbiakban: nyilvántartási térkép) – szolgál az ingatlannyilvántartás céljára [Iny. tvr. 9. § (4) bekezdés]. A földmérési alaptérkép kötelező alapja az ingatlannyilvántartásnak (állami földnyilvántartásnak és telekkönyvnek), továbbá minden olyan tevékenységnek és eljárásnak, amely a térképi ábrázolással, a területnagysággal, a koordinátás azonosítók meghatározásával vagy a helyrajzi számozással kapcsolatos [Ft. 5. § (3) bekezdés]. A földmérési alaptérkép a tartalmat mérethelyesen, valósághűen ábrázolja és hitelesen tanúsítja [Ft. 5. § (2) bek.].

Az ingatlannyilvántartás érvényessé válásával az alapjául szolgáló nyilvántartási térkép is érvénybe lép. Ezért mindazokban a jogvitákban, amelyeknek a tárgya a felek által birtokolt szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, a bíróságnak ezt a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia.

Ennek érdekében a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kirendelt igazságügyi földmérő szakértő feladatává teszi annak kellő részletességgel elkészített vázrajzon történő szemléltetését is, hogy hol tűzhető ki a természetben a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelő határvonal, megjelölve annak azokat a kellően rögzített kitűzési pontjait, amelyek ismeretében a határvonal utóbb – szakértő bevonása nélkül is kitűzhető.

II. Az egységes ingatlannyilvántartás egyik fontos alapelvét fogalmazza meg az Iny. tvr. 2. §-nak (1) bekezdése, amely szerint az ingatlannyilvántartás – ha jogszabály kivételt nem tesz – hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és tények mellett a feltüntetett adatok, így a földrészletek határvonalára vonatkozó adatok fennállását is. Ez az alapelv szolgálja egyebek mellett – a tulajdoni és használati viszonyok védelmét, továbbá az ingatlanforgalom biztonságát. Fontos érdek fűződik ezért ahhoz, hogy a bíróságok is elősegítsék az ingatlannyilvántartás alapjául is szolgáló nyilvántartási térkép adatainak minél pontosabbá tételét, így adva jogvédelmet azoknak, akiket jogsérelem ért a nyilvántartási térkép téves adata miatt.

Az ingatlannyilvántartás szerkesztése során hozott határozat ellen az érdekeltek az Iny. tvr. VI. fejezetében (23-32. §-ok) szabályozott jogorvoslattal élhettek, illetőleg élhetnek [Iny. tvr. 42. § (4) bekezdés). A járási földhivatal határozata ellen tehát a megyei földhivatalhoz (Budapesten a Fővárosi Földhivatalhoz) lehet fellebbezni, a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott megyei (fővárosi) földhivatali határozat megváltoztatása iránt pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbíróságnál (kerületi bíróságnál) lehet kérelmet előterjeszteni, amely bíróság a kérelem felöl tárgyaláson kívül – az Iny. tvr-ben foglalt eltérésekkel – a polgári nemperes eljárás szabályai szerint határoz. Az első fokú bíróság végzése elleni fellebbezésre és a fellebbezési eljárásra – meghatározott eltéréssel – ugyancsak a polgári nemperes eljárás szabályai az irányadók (Iny. tvr. 23-29. §).

Az ingatlannyilvántartás átalakítása során hozott határozat ellen is az érdekeltek az ingatlannyilvántartási jogszabályok szerinti jogorvoslattal élhetnek [27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet 7. § (3) bekezdés].

Az említett rendelkezések tehát csak a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott megyei (fővárosi) földhivatali határozat ellen teszik lehetővé a nemperes eljárás szabályaihoz igazodó bírósági út igénybevételét. Ezzel összhangban rendelkezik a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet akként, hogy a bíróság által felülvizsgálható az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről szóló, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító földhivatali határozat [1. § (1) bekezdés 16. pont]. Ezek az eljárások azonban nem szükségképpen vezetnek a szomszédos ingatlanok (földrészletek) határvonalával kapcsolatos viták rendezésére.

Az ingatlannyilvántartás szerkesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből is következik, hogy a szerkesztés nem járhat a tulajdonos vagy más jogosult korábban szerzett jogainak a sérelmével. Az ingatlannyilvántartás átalakításáról szóló 27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet 3. §-a is kimondja, hogy az ingatlanok helyrajzi számának, területének és egyéb adatainak megváltoztatása az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érintheti. A 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 3. §-nak (6) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén a járási földhivatal a földmérési alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor hivatalból is kijavíthatja. Nincs tehát jogszabályi akadálya annak, hogy ugyanezt a járási földhivatal a sérelmet szenvedett fél kérelmére vagy a bíróság jelzésére tegye meg.

Abban az esetben, ha a jogsérelem az említett földhivatali eljárásban nem orvosolható, illetőleg azt nem orvosolják, az érdekelt fél nem zárható el attól, hogy igényét a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben keresettel a bíróság előtt érvényesítse. Nyilvánvaló, hogy a nyilvántartási térkép esetleges hibája a bejegyzett jog sérelmével jár. A tulajdonjogból eredő birtoklási jog terjedelme ugyanis minden esetben annak a földrészletnek a határvonalához igazodik, amelyet a nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően feltüntetett határvonalak határoznak meg. Ha az ingatlan tulajdonosa sérelmesnek tartja az érvényben levő nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat, a bíróság előtt érvényesítheti a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét.

Az igény tárgyában azonban a bíróság csak akkor dönthet, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg. Ezért – amennyiben a földhivatali eljárásban való orvoslás egyáltalán szóba jöhet – le kell folytatni az említett földhivatali eljárást, és meg kell várni annak jogerős befejezését.

Az említett kereset alapján indult perben a sérelmet állító felet terheli annak bizonyítása, hogy az ingatlannyilvántartási térkép hibás, továbbá hogy annak hibája miatt öt jogsérelem érte, amely a földhivatali eljárásban nem volt orvosolható [Pp. 164. § (1) bekezdés].

III. A nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően ábrázolt határvonal a természetben nem mindig tűzhető ki teljes pontossággal, hanem csak az ún. földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül. Ilyen esetben – igazságügyi földmérési szakértő szakvéleményének beszerzése után – a bíróságnak kell megállapítania, hogy a természetben hol húzódik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak leginkább megfelelő határvonal.

A szakértő feladatává kell tenni azoknak a kitűzési nehézségeknek a feltárását is, amelyek indokolttá teszik a megengedett eltérés figyelembevételét. Ennek ismeretében kell a bíróságnak megállapítania a határvonal természetbeni helyét olyan módon, hogy az – szakértő bevonása nélkül is – bármikor kitűzhető legyen. Ennek érdekében a bíróságnak a határozatában szabatosan meg kell állapítania a határvonal – s egyben a birtokba adni rendelt területrész – kitűzési pontjait.

Ha a perben bizonyítják, hogy a jogvitát megelőzően kialakult békés birtokállapotnak megfelelő határvonal a természetben a szóban levő „földmérési hibahatáron” belül van, ezt a határvonalat kell olyannak tekinteni mint amely megegyezik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonallal. Ehhez képest kell eldönteni, hogy a szomszédos ingatlanok birtokosai követtek-e el egymás sérelmére birtokháborítást. A békés birtoklásban megzavart fél jogszerű birtoklását ugyanis védelmezni kell, erre alapítottan a megengedett eltérésen belüli birtoklási határvonal önkényes megváltoztatása is birtokháborításnak minősül. A sérelmet szenvedett félnek ezért birtokvédelmet kell adni, elrendelve a megzavart birtokállapot helyreállítását [Ptk. 192. § (3) bekezdés, Ptk. 188. § (1) bekezdés].

IV. Ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa a helyes térképi határvonalat, nincs szükség az építésügyi hatóság engedélyére. A bíróság ugyanis a határozatában a helyes térképi határvonalat határozza meg, s ennek megfelelően rendezi az érdekelt felek birtokviszonyait úgy, hogy az többé nem tehető vitassa [Pp. 229. § (1) bekezdés].

Építésügyi hatósági engedély beszerzésére csak akkor van szükség, ha a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonal megváltoztatásának bírósági határozattal történő elrendelése azon alapul, hogy a szomszédos ingatlanok közös határvonala mentén – érvényes tulajdonszerzési jogcímen – meghatározott területrészt kell az egyik szomszédos földrészletből a másikhoz átcsatolni. Ilyenkor ezért először a helyes térképi határvonalat kell megállapítani, és ehhez képest kell dönteni a vitás területrész tulajdonjogát, illetőleg birtoka iránt előterjesztett kereseti vagy viszontkereseti kérelemről.

A bíróságnak minden olyan határozatát, amellyel a helyes térképi határvonalat állapítja meg, az igazságügyi földmérési szakértő által készített kitűzési vázlattal, mérési és területszámítási munkarészekkel együtt meg kell küldenie a területileg illetékes megyei (fővárosi) földhivatalnak. Csak így biztosítható ugyanis az, hogy a bírósági határozattal megállapított határvonaltól – annak későbbi kitűzésekor – a földmérő szerv se térjen el [4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 4. § (4) bekezdés].

Nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 1/2014. PJE határozat 1. pont.

Cikk forrása: Kúria


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com