Földhivatal kizárására egyelőre nem találtam precedens ügyet, de más hatóság kizárására igen.
Minden esetben, ha úgy érzi, hogy a hatóságok részrehajlóak, vagy felmerül az összeférhetetlenség, javaslom ügyvéd felkeresését, és megbeszélni a jogi részét, megvannak-e a feltételei az illetékességgel, és hatáskörrel rendelkező hatóság kizárására, és másik hatóság kijelölésére.
10. Kizárás
22. § [A kizárás általános szabálya]
Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
23. § * [A kizárási okok]
(1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, az eljárás egyéb résztvevője és a támogató.
(2) Az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
(3) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
(4) A jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél.
(5) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.
24. § [Döntés a kizárásról és az eljáró ügyintéző vagy hatóság kijelölése]
(1) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a hatóság vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.
(2) A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a hatóság végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.
(3) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani.
(4) * Ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a hatóság a felügyeleti szerv számára bejelenti. A felügyeleti szerv dönt a hatóság kizárásáról, egyúttal – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – rendelkezik az ügyben eljáró másik, az eljárásból kizárt hatósággal azonos hatáskörű hatóság kijelöléséről.
(5) Ha
a) nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság, vagy
b) a hatóságnak nincs felügyeleti szerve,
az a hatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn.
(6) A hatóság az (5) bekezdésben foglaltakról az ügyfelet és a felügyeleti szervet értesíti.
(7) Az ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az eljáró hatóság kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a hatáskör gyakorlója jár el.
(8) Önkormányzati hatósági ügyben a kizárásra vonatkozó döntésre a törvényben meghatározott, személyes érintettséggel kapcsolatos eljárás az irányadó.
Az [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 9. §, 23. §].
2016. évi CL. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról *
I. FEJEZET
ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. Alapelvek
1. § [Az alapelvek szerepe]
A közigazgatási hatósági eljárásokban – összhangban az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkével – az eljárás minden résztvevője a rá irányadó szabályoknak megfelelően és az eljárás minden szakaszában az e fejezetben meghatározott alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el.
2. § [A jogszerűség elve]
(1) A közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.
(2) A hatóság a hatásköre gyakorlása során
a) a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően,
b) a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül,
c) a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben
jár el.
3. § [A hivatalbóliság elve]
A hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását.
4. § [A hatékonyság elve]
A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és – a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.
5. § [Az ügyfélre vonatkozó alapelvek]
(1) Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet.
(2) A hatóság biztosítja
a) az ügyfél, továbbá
b) a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője (a továbbiakban együtt: eljárás egyéb résztvevője)
számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
6. § [A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv]
(1) Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni.
(2) Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.
(3) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
9. § [A hatóság]
E törvény alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
15. § [Az eljárási kötelezettség]
(1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni.
(2) Ha a hatóság – a jogszerű hallgatás esetét kivéve – eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a jogszabályban meghatározott felügyeleti szerve (a továbbiakban: felügyeleti szerv) az eljárás lefolytatására utasítja. Ha nincs felügyeleti szerv, vagy az nem intézkedik, az eljárás lefolytatására a közigazgatási perben eljáró bíróság (a továbbiakban: közigazgatási bíróság) kötelezi a hatóságot.
30. A tényállás tisztázása
62. § [A tényállás tisztázása]
(1) Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le.
(2) A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.
(3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(4) A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.
(5) Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.
63. § [Az ügyfél nyilatkozata]
Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.
64. § [Az ügyfél nyilatkozatának kiemelt szerepe]
(1) Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges.
(2) Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, ha vele szemben a 66. § (2) bekezdésében vagy (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok áll fenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében a 105. § (2) bekezdésében foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható.
(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire.
65. § [Az iratra vonatkozó szabályok]
(1) A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be – a 36. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.
(3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.
(4) Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el.
Forrás: (Kúria Kfv.VI.37.616/2022/5.)https://kuria-birosag..hu/hu/kuriai-dontesek/86-szervezetet-erinto-kizarasi-ok-azzal-kozigazgatasi-szervvel-szemben
Sajnos tapasztalatom az, hogy ha a hatósági eljárásban felmerült a hiba lehetősége, sajnos nem javították ki. Azért, hogy ne legyen aggályos a döntés, egyik félnek sem, indítványozható az illetékességgel, és hatáskörrel rendelkező hatóság kizárása.
71. § [A szakértő kirendelésére vonatkozó szabályok]
(1) Szakértőt kell meghallgatni vagy – legalább tizenöt napos határidő tűzésével – szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.
(2) Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni.
(3) A szakértő kizárására a 23. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.
72. § [A szakértői vizsgálatra vonatkozó általános szabályok]
(1) Törvény elrendelheti az ügyfél szakértői vizsgálatban való közreműködését.
(2) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire.
(3) Az itt nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértőkről szóló törvény rendelkezései irányadóak.
Hivatkozás : Szervezetet érintő kizárási ok azzal a közigazgatási szervvel szemben érvényesítendő, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet jogosít fel hatósági hatáskör gyakorlására vagy jogszabály ekként hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A kizárás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a hatóság hatáskörében annak szervezeti egysége járt el [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 9. §, 23. §].
86. Szervezetet érintő kizárási ok azzal a közigazgatási szervvel szemben érvényesítendő, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet jogosít fel hatósági hatáskör gyakorlására vagy jogszabály ekként […]
Szervezetet érintő kizárási ok azzal a közigazgatási szervvel szemben érvényesítendő, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet jogosít fel hatósági hatáskör gyakorlására vagy jogszabály ekként hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A kizárás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a hatóság hatáskörében annak szervezeti egysége járt el [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 9. §, 23. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes felülvizsgálati eljárást kívánt kezdeményezni a Kúria előtt az alperes ellen, mivel az helybenhagyta az alperes a Járási Hivatalának határozatát. A döntés kirendelt eseti gondnok tisztségéből történő felmentéséről rendelkezett. A felperes a felülvizsgálati eljárásra vonatkozóan 2021. július 13. napján az alperesnél előterjesztett jogi segítségnyújtás iránti kérelmében pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérte. Kérelmében kizárási okot jelentett be az alperessel szemben hivatkozással az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 23. § (3) bekezdésére. Álláspontja szerint az alperes kizárt a kérelme elbírálásából, mivel az alperesi kormányhivatallal szemben indítandó eljáráshoz kell a pártfogó képviselet engedélyezése.
[2] Az alperes a hatósági eljárás során iratában a felperes kizárási kérelmét felterjesztette az Igazságügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: felügyeleti szerv), mely a 2021. augusztus 6. napján kelt végzésével a felperesnek az alperes kizárása és más azonos hatáskörű szerv kijelölése iránt benyújtott indítványát megtagadta. Végzése indokolásában hivatkozott az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § b) pontjában foglaltakra. A felügyeleti szerv álláspontja szerint az a tény, hogy a támogatással érintett peres eljárásban is az alperes járt el, a támogatási kérelem elbírálásának ügyében kizárási okot nem alapoz meg. A jogi segítségnyújtási támogatási kérelmet elbíráló alperes Hatósági Főosztály Pártfogó Felügyelői és Igazságügyi Osztálya, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárással érintett alperesi Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya ugyanis az alperes két külön szervezeti egysége. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában az a tény, miszerint a támogatással érintett peres eljárásban is az alperes jár el, nem jelent abszolút kizárási okot.
[3] Az alperes a továbbiakban határozatával a felperes jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolásában hivatkozott az Ákr. 1. § (1) bekezdésében rögzített, a közigazgatási hatósági eljárásokban érvényesülő alapelvek szerepét hangsúlyozó rendelkezéseire, az Ákr. 6. § (1) és (3) bekezdése szerinti jóhiszemű joggyakorlás és együttműködés kötelezettségére, valamint az Ákr. 62. §-ának a hatóság tényállástisztázási kötelezettségét rögzítő rendelkezéseire is.
A kereseti kérelem és a védirat
[5] A fenti határozattal szemben felperes keresetet terjesztett elő, melyben elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését, míg harmadlagosan az alperesi határozat megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az alperes határozata jogszabálysértő, tekintve, hogy az alperes az eljárásból kizárt hatóságként járt el a kérelem elbírálása során, figyelemmel az Ákr. 23. § (3) bekezdésében foglaltakra. Az alperesi hatóság megsértette az Ákr. 2. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 24. § (4) bekezdésében foglaltakat, továbbá a Ptk. 1:3. § (1) bekezdésében és az 1:4. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmére is hivatkozott.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
[9] A bíróság álláspontja szerint a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti eljárásban az alperes nem a saját ügyében jár el, nincs ügyféli jogállása, tekintettel arra, hogy nem az alperes valamely jogosultságára, illetve kötelezettségére van kihatással a keresettel támadott határozat alapjául szolgáló eljárás. Az abszolút kizárás kérdésének vizsgálata kapcsán tisztázandó, hogy mi az eljárás tárgya, vagyis milyen anyagi jogi viszonyban kell a hatóságnak döntést hoznia. Ehhez képest állapítható meg, hogy kinek van a jog által védett közvetlen érintettsége az ügyben. Mivel az alperes a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti eljárásban nem minősül ügyfélnek, így a jog által védett közvetlen érintettsége sincs a bíróság álláspontja szerint.
[10] A bíróság osztotta azon alperesi álláspontot is, mely szerint a kormányhivatal jogi segítségnyújtás iránti kérelmet elbíráló osztálya, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárással érintett határozatot meghozó másik osztálya a hivatal két külön szervezeti egysége. A bíróság a fentiekben részletezett jogi álláspontból kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási kérelem kapcsán indult eljárásban az egész kormányhivatallal szemben nem állapítható meg abszolút kizárási ok a felperes által hivatkozott korábbi eljárásra tekintettel. E tekintetben tehát az alperes kizárását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy a kormányhivatal alperesként járt el a felperes támogatás iránti kérelmével érintett korábbi bírósági eljárás során.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes kizárt a pártfogó ügyvéd iránti kérelem elbírálásából.
[13] Megsértett jogszabályhelyek álláspontja szerint a következők: Ákr. 2. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja, 23. § (3) bekezdés, 24. § (4) bekezdés, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (1), (3), (6) bekezdése, 6. §, 26. § (1) bekezdés, 77. § (5) bekezdés, 78. § (1)–(2) bekezdés, 84. § (2) bekezdés, 85. § (2) bekezdés, 89. § (1) bekezdés a)–b) pontja, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § b) pontja, 67. § (1) bekezdés, 70. §, 80. §, 81. § (2) bekezdés, 82. § (3) bekezdés, 346. § (4)–(5) bekezdés, 611. § (1) bekezdés, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3)–(4), (6) bekezdés, 4. § (1) bekezdés.
[14] A felperes szerint a jelen eljárásban is kizárási ok az alperessel szemben a pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelem elbírálása során, hogy éppen az alperes határozata elleni eljáráshoz kérte pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését. A korábbi eljárások alapján abszolút kizárási ok áll fenn, a bíróság megsértette a Kp. 78. § (2) bekezdését. Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes ügyintézéshez való jog is sérült ezáltal.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felperes felülvizsgálati kérelme megalapozott.
[18] Jelen ügyben a Kúriának arról kellett döntenie, hogy a felperes által megjelölt abszolút kizárási ok fennáll-e az alperesi hatósággal szemben és ezzel összefüggésben történt-e jogszabálysértés a keresettel támadott alperesi határozat meghozatala során. Fennáll-e az alperesi kormányhivatal kizártsága abban a közigazgatási eljárásban, melyben a felperes a kormányhivatal egy másik osztálya által hozott határozat kapcsán indult bírósági eljárással összefüggésben kéri jogi segítségnyújtás engedélyezését.
[19] A Kp. 2. § (1) bekezdése értelmében a bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson.
[20] Az Ákr. 2. § (1) bekezdése szerint: A közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.
[21] Az Ákr. 23. § (3) bekezdésének első mondata szerint az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.
[22] Az Ákr. 24. § (4) bekezdése szerint, ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a hatóság a felügyeleti szerv számára bejelenti. A felügyeleti szerv dönt a hatóság kizárásáról, egyúttal – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – rendelkezik az ügyben eljáró másik, az eljárásból kizárt hatósággal azonos hatáskörű hatóság kijelöléséről.
[23] Az alperesnek a Jstv. 6. § b) pontjában foglalt kijelölés alapján hatáskörében a felperes kérelméről kell döntenie. A közigazgatási hatósági eljárásban ugyanis nem csak úgy általában biztosítható a jogi segítségnyújtás, hanem mindig egy adott, konkrét perhez kapcsolódóan. A határozatban felhívott jogszabályi rendelkezések alapján a kérelemben megjelölt peres eljárás viszonylatában ítélhető csak meg, hogy a felperest megilleti-e a jogosultság vagy sem.
[24] Jelen esetben az alperesnek arról kellett határoznia, hogy a felperes éppen a vele szemben indított, pont az ő általa hozott határozatot támadó perben jogosult-e jogi támogatásra. Erre figyelemmel az eljárás már nem kizárólag a felperes ügye, hanem az alperesé is, hiszen ő az engedélyezéssel érintett perben ellenérdekű fél. Az alperes tehát lényegében a saját ügyében döntött.
[25] A felügyeleti szerv szerint a jogi segítségnyújtási támogatási kérelmet elbíráló alperes Hatósági Főosztály Pártfogó Felügyelői és Igazságügyi Osztálya, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárással érintett alperesi Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya az alperes két külön szervezeti egysége.
[26] A felügyeleti szerv állásfoglalását szervezeti viszony keretében fogalmazta meg, az a bíróságot jogalkalmazási tevékenysége során nem köti. Az a körülmény, hogy a felperes két ügyében az alperes két külön főosztálya járt el, jelen eljárásban a következőképpen veendő figyelembe.
[27] Az Ákr. 9. §-ában foglalt módon a törvény alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
[28] A Korm. rendelet 6. § b) pontja szerint a Kormány jogi segítségnyújtó szolgálatként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. E felhatalmazás alapján az Ákr. 9. §-ának megfelelően jelen ügyre vonatkozóan a hatáskört gyakorló hatóság az alperes és nem annak valamely osztálya, főosztálya.
[29] Ekként ő, azaz az alperes a kizárási szabály alanya is. Nem releváns tehát, hogy melyik szervezeti egysége járt el, és az sem, ha esetleg belső szervezeti szabályozás vagy intézkedés folytán a szervezeti egység vezetője kiadmányozási joggal rendelkezik. Az Ákr. szerinti hatóságfogalomnak csakis a 9. §-ban szereplő jogforrások által meghatározott feljogosítás, jelen esetben a Korm. rendeleté feleltethető meg.
[30] Mindezek alapján az alperesre alkalmazandó az Ákr. 23. § (3) bekezdése, miszerint az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.
[31] Egyértelmű, hogy két külön hatáskör jogszabályi elvárás szerint önálló gyakorlása során jogos érdekének érintettsége jelen ügyre vonatkoztathatóan egyaránt megállapítható. A jogszerűség elve tehát abszolút értelemben véve sérülhet, hiszen az Ákr. 2. § (1) bekezdése szerint a hatóság hatáskörét csak a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolhatja. Nyilvánvalóan nem fér ezzel össze, ha e szempontokat, jelen esetben a jogi segítség igénybevételére való jogosultság megítélését, akárcsak eshetőlegesen is befolyásolhatja az a szempont, hogy olyan ügyben való eljárásról van szó, amelyben ugyanezen hatóság ellenérdekű fél is egyben.
[32] A Kúria mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Kp. 2. §-át. A felperes jogvédelemhez való joga sérült, amikor az Ákr.-ben meghatározottakkal ellentétes módon történt a közigazgatási hatóság eljárási jogosultságának megállapítása.
[33] Figyelemmel ezen eljárási megállapításra, a felperes egyéb jogszabályi hivatkozásainak vizsgálata nem volt szükséges.
[34] A kifejtett érvelés alapján a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával úgy változtatta meg, hogy az alperes határozatát megsemmisítette, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.
[35] A megismételt eljárásban az alperesnek az Ákr. 24. § (4) bekezdése szerint kell eljárnia.
OMBUDSMAN ELŐTTI ÜGY:
Az alapvető jogok biztosának
Jelentése
az AJB-581/2020. számú ügyben
Az eljárás megindítása
A panaszos a helyi jegyzőnél indult, kizárási ok miatt más hatóság kijelölése iránti kérelem
kormányhivatali elbírálásának elhúzódását sérelmezve fordult az Alapvető Jogok Biztosa
Hivatalához. Tekintettel arra, hogy a panaszbeadvány alapján felmerült a jogállamiság elvével, a
jogbiztonság követelményével és a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggő
visszásság gyanúja, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban:
Ajbt.) 18. § (1) bekezdése alapján hivatali elődöm vizsgálatot indított. A vizsgálat eredményes
lefolytatása érdekében az Ajbt. 21. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján tájékoztatást
és az iratok megküldését kérte Kiskunlacháza Polgármesteri Hivatal jegyzőjétől és a Pest Megyei
Kormányhivataltól.
Az érintett alapvető jogok és alkotmányos elvek
A jogállamiság elve és a jogbiztonság követelménye: „Magyarország független demokratikus
jogállam.” (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés);
A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a
hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.” (Alaptörvény
XXIV. cikk (1) bekezdés)
Az alkalmazott jogszabályok
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.);
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.);
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet);
A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok
nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet)
Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet);
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.)
Minden esetben, ha úgy érzi, hogy a hatóságok részrehajlóak, vagy felmerül az összeférhetetlenség, javaslom ügyvéd felkeresését, és megbeszélni a jogi részét, megvannak-e a feltételei az illetékességgel, és hatáskörrel rendelkező hatóság kizáráásra, és másik hatóság kijelölésére.
Kiss Tibor
földmérő
