ingatlanrendező földmérő kategória bejegyzései

Hogyan készülhet fel a földhivatali térképezési hiba helyszíni szemléjére?

Minden vélemény számít!

A földhivataltól kap egy hivatalos tértivevényes értesítést, a helyszíni szemle dátumáról, amelyben az időpont is pontosan meg van jelölve.

A helyszíni szemlére, kérem, szedje össze az iratait, dokumentumait, és célszerű leírni előre a gondolatait, mert ott lehet jegyzőkönyvbe mondani. Ezen az iraton kevés a hely, csak a lényeges dolgok kerüljenek rá. De külön lapon, vagy külön beadvány is lehet hozzá csatolni.

A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.(azért jelzem külön, mert sokan összekeverik)

2. Mit tartalmaz tipikusan a hatósági földhivatali helyszíni szemle jegyzőkönyv?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”? Volt, hogy öszekeverték a két dokumentumot. ezért készült ezen leírás, mi a különbség a helyszíni szemle jegyzőkönyv, és a GNSS-RTK mérési jegyzőkönyv között. Nehéz összekeverni, megtörtént eset miatt írom ezt a blogot.

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelték
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelték

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A FÖLDHIVATAL ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV JOGI TERMÉSZETE

1. Mi ez a dokumentum?

Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) által helyszíni eljárás során felvett irat hatósági szemle-jegyzőkönyv.

Ez:

  • hatósági eljárási cselekmény során készül,
  • a kiértesített tulajdonosok jelenlétében,
  • a megjelent személyek aláírásával,
  • kézzel kitöltött, pontozott (pöttyözött) sorokkal ellátott formanyomtatványon.

Ez nem mérési jegyzőkönyv, és nem GNSS–RTK adatlap.

2. Mit tartalmaz tipikusan?

A leírása alapján az irat tartalmazza:

  • az eljárás helyét, idejét,
  • az ügy tárgyát (pl. határfelülvizsgálat),
  • a megjelent tulajdonosok nevét,
  • nyilatkozataikat,
  • esetleges észrevételeiket,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • aláírásokat.

A pöttyözött sorok arra szolgálnak, hogy a helyszínen rögzítsék a felek nyilatkozatait vagy a földmérő észrevételeit.

MI NEM EZ A DOKUMENTUM?

1. Nem GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv

A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv:

  • műszer által generált digitális adat,
  • koordinátákat tartalmaz (X, Y, esetleg Z),
  • PDOP értéket,
  • hibahatárt,
  • fix megoldási státuszt.

A szemle-jegyzőkönyv ezzel szemben:

  • szöveges,
  • nyilatkozatokat tartalmaz,
  • ember által kézzel kitöltött,
  • nem tartalmaz műholdas mérési paramétereket.

A kettő funkciója és bizonyító ereje eltérő.

2. Nem mérési vázlat

A mérési vázlat:

  • geometriai adatokat rögzít,
  • pontszámokat,
  • ellenőrző távolságokat,
  • tereptárgyakat ábrázol.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • nem geometriai dokumentum,
  • nem koordinátákat tartalmaz,
  • hanem nyilatkozatokat és észleléseket.

3. Nem puszta jelenléti ív

Fontos különbség:

  • A jelenléti ív csak a megjelenést igazolja.
  • A szemle-jegyzőkönyv ennél több: tartalmazhat érdemi nyilatkozatokat.

Ugyanakkor a jelenléti rész (név, aláírás) nem teszi műszaki bizonyítékká a dokumentumot.

HOGYAN LETT „MÁS”?

Ha a bíróság ezt az iratot:

  • műszaki mérési jegyzőkönyvként értékelte,
  • vagy a GNSS–RTK adatlap helyett/azzal azonosítva kezelte,

akkor kategóriatévesztés történt.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási cselekmény dokumentuma,
  • hatósági tényrögzítés,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS jegyzőkönyv:

  • objektív műszeradat,
  • pontossági bizonyíték,
  • koordináta-alapú műszaki adat.

A kettő nem konvertálható egymásba.

A JOGI LÉNYEG

A tulajdonosok aláírása:

  • a jelenlétet,
  • és a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozat megtételét

igazolja.

Nem igazolja:

  • a mérési pontosságot,
  • a koordináták helyességét,
  • a hibahatárt,
  • a műholdas mérés minőségét.

Egy tulajdonosi aláírás nem minősíti műszaki adattá a dokumentumot.

MIÉRT FONTOS EZ A PERBEN?

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • csak azt rögzíti, hogy ki mit mondott és mi volt látható.

Ha ezt a bíróság, vagy más hatóság a műszaki bizonyíték helyett értékeli, akkor:

a bizonyító erőt hibásan minősíti

a bizonyítás tárgyát tévesen határozza meg,

Határvitában a döntés alapja:

  • a geometriai valóság (koordináták),
  • a mérés pontossága,
  • a hibahatár.

Földmérés: pontszám és koordináta

Minden vélemény számít!

1. A PONTSZÁM ÉS A KOORDINÁTA KÜLÖNBSÉGE

  • a pontszám csak azonosító,
  • a koordináta a geometriai hely meghatározása.

Fontos kimondani:

Lehet pontszám koordináta nélkül (szalagos vázlaton).
De koordináta mindig egy számított, rendszerbe illesztett adat (pl. EOV).

Ez a bizonyító erő szempontjából kulcskérdés.

2. HIBAHATÁR ÉS TŰRÉSHATÁR

Nem szerepelt külön:

  • a mérési hibahatár fogalma,
  • és a jogszabályi tűréshatár különbsége.

Pedig ez határvitában alapvető.

A GNSS–RTK jegyzőkönyv tartalmaz hibahatárt.
A szemle-jegyzőkönyv nem.

Ha nincs hibahatár, nincs mérési minősítés.

3. ELLENŐRZŐ MÉRÉS (KONTROLL)

  • GNSS mérésnél ellenőrző pont mérés szükséges,
  • szalagos mérésnél kötőméret biztosítja az ellenőrizhetőséget.

Ez azért fontos, mert a per esetén a bíróság számára érthetővé teszi:
a mérés nem „bemondásra” történik.

4. MIKOR MELYIK DOKUMENTUM KELETKEZIK?

időrendi sorrend:

  1. Helyszíni szemle-jegyzőkönyv (eljárási cselekmény)
  2. Mérési vázlat (munkadokumentum)
  3. GNSS adat kinyerése irodában
  4. Mérési jegyzőkönyv összeállítása
  5. Vázrajz szerkesztése

5. MI MINŐSÜL BIZONYÍTÉKNAK?

jogi kategorizálás:

  • műszaki bizonyíték,
  • okirati bizonyíték,
  • eljárási cselekményről készült jegyzőkönyv.

A bíróság számára ez kulcsfontosságú, per van.

6. A FÖLDHIVATALI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV NEM EGYENLŐ MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYVVEL

Ezt sokan összekeverik!

A szemle-jegyzőkönyv akkor is elkészülhet, ha egyáltalán nem történik műszeres mérés.

Ez teljesen más kategória.

7. MI TÖRTÉNIK, HA ÖSSZEKeverik?

Ha a szemle-jegyzőkönyvet műszaki bizonyítékként értékelik,
akkor:

  • a mérési pontosság nincs bizonyítva,
  • a geometriai tényállás nem kerül szakmailag alátámasztásra.

Ez per esetén a döntés megalapozottságát érinti.

8. MÓDSZERTANI KÜLÖNBSÉG: SZEMMEL LÁTOTT ÁLLAPOT VS. KOORDINÁTA

Ez nagyon fontos, de nem lett külön hangsúlyozva:

A szemle-jegyzőkönyv „szemmel látható állapotot” rögzít.
A GNSS mérés matematikai-geometriai helyet határoz meg.

A kettő eltérő bizonyítási természetű.

Térképezési hibas gyanúja esetén hívjon földmérőt.

Ha tanácsot sezretne, hívjon bizalommal: Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

Minden vélemény számít!

I. A földmérők számára fontos dokumentumok, többen összekeverik, de mindkettő fontos:

MÉRÉSI VÁZLAT ÉS VÁZRAJZ

Ez a két fogalom a leggyakrabban összekevert irattípus.

1. Mérési vázlat

(A helyszíni munkadokumentum)

A mérési vázlat a terepen készül.
A mérés pillanatában jön létre.

Ez a földmérő „jegyzetlapja”, amelyen rögzíti:

  • mit mért le,
  • mely pontokat jelölte ki,
  • milyen távolságokat mért,
  • milyen tereptárgyak találhatók ott.

Lehet kézzel rajzolt, lehet egyszerű, akár „firkás” jellegű is.
Nem esztétikai dokumentum, hanem munkairat.

A mérési vázlat célja:

annak rögzítése, hogy a mérés a helyszínen megtörtént, és pontosan mit mértek.

Nem joghatás kiváltására szolgál.
Nem kerül be az ingatlan-nyilvántartásba.

2. Vázrajz

(A szerkesztett, hivatalos térképi dokumentum)

A vázrajz már nem a helyszínen készül.

A mérési adatok alapján, irodai körülmények között szerkesztik meg.

Ez:

  • szabványos,
  • méretarányos,
  • jogi változást mutat (pl. telekhatár-rendezés),
  • alkalmas arra, hogy a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezesse a változást.

A vázrajz tehát:

nem jegyzet,
hanem a mérésből levont jogi következtetés térképi formája.

A kettő közötti lényegi különbség

A mérési vázlat azt mutatja, mit mértek a helyszínen.
A vázrajz azt mutatja, milyen jogi következménye lett a mérésnek.

A vázlat az alapadat.
A vázrajz a szerkesztett végeredmény.

II. HELYSZÍNI SZEMLE-JEGYZŐKÖNYV

Ez nem műszaki dokumentum.

A földhivatal helyszíni eljárása során készül.

Papír alapú irat, amely:

  • tartalmazza a megjelent tulajdonosok nevét,
  • aláírásukat,
  • a helyszínen tett nyilatkozataikat,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit,
  • gyakran pontozott sorokon kitöltve.

Ez hatósági eljárási jegyzőkönyv.

Azt rögzíti:

  • ki volt jelen,
  • mit mondott,
  • mit lehetett szemmel észlelni.

Nem tartalmaz:

  • koordinátalistát,
  • hibahatár-adatot,
  • műholdas mérési paramétereket.

A tulajdonosi aláírás a jelenlétet és a nyilatkozat megtételét igazolja.
Nem igazolja a mérés pontosságát.

III. MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS DOKUMENTUMAik

A mérési vázlat mögött különböző mérési technológiák állhatnak. Ezeket fontos elválasztani.

1. Mérőszalagos mérés

Ez a legegyszerűbb módszer.

A mérőszalag:

  • távolságot mér,
  • két pont közötti hosszúságot ad meg.

A szalag nem ad koordinátát.
Nem generál digitális adatot.

A földmérő kijelöli a pontot (például kerítéssarok),
annak ad egy azonosítót (pontszámot),
majd a távolságokat szalaggal méri meg.

A pontszám nem a szalagtól származik.
A pontszám a földmérő által adott azonosító.

2. GNSS–RTK mérés

(Műholdas mérés)

Ez korszerű, műszeres eljárás.

A GNSS–RTK mérés során:

  • a vevő műholdjeleket fog,
  • valós idejű korrekciót kap,
  • centiméteres pontosságú koordinátát számít.

Fontos különbség:

A GNSS–RTK mérés adatát nem a helyszíni papíron rögzítik.

A műszer:

  • digitális adatfájlt hoz létre,
  • ezt a földmérő irodában tudja kiolvasni,
  • abból készül a mérési jegyzőkönyv.

Ez a mérési jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a koordinátákat (X, Y, esetleg Z),
  • a mérés időpontját,
  • a műholdak számát,
  • minőségi mutatókat,
  • hibahatárt,
  • „fix” állapotot.

Ez műszaki bizonyíték.

IV. HELYSZÍNI JEGYZŐKÖNYV ÉS GNSS–RTK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

A legfontosabb gyakorlati különbség:

A helyszíni szemle-jegyzőkönyv papíron készül a helyszínen.
A GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv digitálisan keletkezik, és jellemzően irodában kerül kinyerésre.

A szemle-jegyzőkönyv:

  • eljárási dokumentum,
  • ember által írt,
  • nyilatkozatokat tartalmaz.

A GNSS–RTK jegyzőkönyv:

  • műszer által generált adat,
  • koordinátákat tartalmaz,
  • mérési minőséget igazol.

Az egyik jogi eseményt rögzít.
A másik geometriai valóságot mér.

A kettő funkciója eltérő.

V. ÖSSZEFOGLALÓ

A földmérési ügyekben külön kell választani:

  1. A helyszíni munkairatot (mérési vázlat)
  2. A szerkesztett jogi dokumentumot (vázrajz)
  3. A hatósági eljárási jegyzőkönyvet (szemle-jegyzőkönyv)
  4. A műszeres digitális bizonyítékot (GNSS–RTK jegyzőkönyv)

Ezek nem azonosak, nem helyettesítik egymást, és bizonyító erejük sem azonos.

A határvonal geometriai helye műszaki kérdés.
A jelenlét és a nyilatkozat eljárási kérdés.
A jogi átvezetés pedig közigazgatási kérdés.

A dokumentumokat mindig a saját rendeltetésük szerint kell értékelni.

Mit jelent ez a mondat az ingatlan tulajdonosoknak?’Alperes a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tartott a felek személyes jelenlétében, amely során GNSS technológiával felmérte a helyszíni jelenlegi állapotot, melyet jegyzőkönyvben rögzített, továbbá a helyszíni kiegészítő méréseket alperes mérési vázlaton dokumentálta.’  

Minden vélemény számít!

Fogalmak tisztázása:

Esettanulmány, az ügyben az alperes a földhivatal volt, és térképezési hiba per lett az ügy vége.

Időrendi sorrend, hogyan zajlik egy ingatlanrendező földmérői jogosultsággal rendelkező, földmérő mérnök által bejelentett térképezési hiba kivizsgálás?

IDŐRENDI CSELEKMÉNYEK TÉRKÉPEZÉSI HIBA FÖLDHIVATALI KIVIZSGÁLÁSA SORÁN

Jelen összefoglaló célja annak közérthető bemutatása, hogy egy térképezési hiba kivizsgálása során milyen cselekmények milyen sorrendben történnek, és az egyes szakaszokban milyen dokumentum keletkezik. Mire elég a 60 napos ügyintézés? Mi történik ezen térképezési hiba vizsgálat alatt? Milyen dokumentumok keletkeznek? Mit igazolnak, mire valók?

A folyamat időrendje segít elkülöníteni az eljárási iratokat a műszaki bizonyítékoktól.

I. A KIVIZSGÁLÁS MEGINDULÁSA

  1. Kérelem vagy hivatalból eljárás megindítása, ( földhivatal bármikor észlel térképezési hibát köteles kijavítani, mérlegelés nélkül)

A földhivatali eljárás indulhat:

  • tulajdonosi kérelemre, (ebben az esetben földmérő jelenti be a térképezési hibát szakvéleménnyel)
  • hatósági észlelés alapján,
  • vagy bírósági megkeresésre.

Ebben a szakaszban még nincs mérés.
Csak az ügy tárgya kerül meghatározásra.

II. KIÉRTESÍTÉS ÉS HELYSZÍNI ELJÁRÁS

  1. Tulajdonosok kiértesítése

A földhivatal értesíti az érintett tulajdonosokat a helyszíni eljárás időpontjáról.

Ez eljárási cselekmény.

  1. Helyszíni szemle megtartása

A földhivatal a helyszínen megjelenik.

Itt történhet:

  • szemrevételezés,
  • felek nyilatkozatának rögzítése,
  • esetleg mérés előkészítése.
  1. Szemle-jegyzőkönyv felvétele

A helyszínen papír alapú jegyzőkönyv készül.

Ez tartalmazza:

  • a jelenlévő személyek nevét,
  • aláírásukat,
  • a felek nyilatkozatait,
  • a földhivatali földmérő kézzel írt megjegyzéseit.

Ez hatósági eljárási dokumentum.

Fontos:
Ebben a szakaszban még nem keletkezik GNSS–RTK mérési jegyzőkönyv.

III. A MÉRÉS TÉNYLEGES ELVÉGZÉSE

  1. Helyszíni mérés

Ha műszaki vizsgálat szükséges, a földmérő mérést végezhet.

A mérés történhet:

  • mérőszalaggal,
  • mérőállomással,
  • GNSS–RTK műszerrel.

Ekkor keletkezik a mérési vázlat, amely a terepi munkairat.

  1. GNSS–RTK mérés esetén digitális adat keletkezik

Ha műholdas mérés történik:

  • a műszer digitális adatfájlt rögzít,
  • a koordináták a készülék memóriájában tárolódnak,
  • a hibahatár és minőségi paraméterek is digitálisan rögzülnek.

Ez az adat nem a helyszíni papíron jelenik meg.

A digitális adatot később, irodai körülmények között lehet kiolvasni.

IV. IRODAI FELDOLGOZÁS

  1. Adatok kinyerése és mérési jegyzőkönyv készítése

A földmérő az irodában:

  • letölti a GNSS adatot,
  • ellenőrzi a minőségi mutatókat,
  • elkészíti a GNSS–RTK mérési jegyzőkönyvet.

Ez már műszaki bizonyíték.

Tartalmazza:

  • koordinátákat,
  • hibahatárt,
  • mérési időpontot,
  • minőségi paramétereket.

Ez nem azonos a helyszíni szemle-jegyzőkönyvvel.

V. SZERKESZTÉS ÉS JOGI DOKUMENTUM

  1. Vázrajz elkészítése

A mérési adatok alapján a földmérő megszerkeszti a vázrajzot.

Ez:

  • szabványos térképi dokumentum,
  • a jogi változást ábrázolja,
  • alkalmas lehet hatósági átvezetésre.

VI. ÖSSZEFOGLALÓ – A DOKUMENTUMOK IDŐRENDI ELHELYEZKEDÉSE

IdőpontCselekményKeletkező dokumentumJelleg
1Eljárás megindítása–Eljárási
2KiértesítésÉrtesítésEljárási
3Helyszíni szemleSzemle-jegyzőkönyvEljárási
4Mérési munkaMérési vázlatMűszaki munkairat
5GNSS mérésDigitális adatMűszeres adat
6Irodai feldolgozásGNSS–RTK mérési jegyzőkönyvMűszaki bizonyíték
7SzerkesztésVázrajzJogi térképi dokumentum

LÉNYEGI KÖVETKEZTETÉS

A helyszíni szemle-jegyzőkönyv időben és természetében megelőzi a GNSS–RTK mérési jegyzőkönyvet.

A szemle-jegyzőkönyv a helyszíni eljárás irata.
A GNSS–RTK jegyzőkönyv az irodai adatfeldolgozás eredménye.
A vázrajz pedig a jogi következmény térképi formája.

Ezek egymásra épülő, de eltérő természetű dokumentumok.

Amennyiben földmérőre van szüksége, tanácsot szeretne kérni hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363

Szerencs. Hegy u. 9/b fsz. 1.