földmérés kategória bejegyzései

MEZSGYE, hétköznapi és bíróság előtti szóhasználatban és térképen

Minden vélemény számít!

A telekhatár viták többsége az ereszcsorgás vitákból adódik.

Az építkezések során előfordul, hogy nem a kitűzött helyre kerül megépítésre a lakóház, vagy melléképület. Jön a földmérő beméri a házat, beméri a teléekhatárt, ekkor szokott kiderülni az is, ha az épület mögött nem maradt hely ereszcsorgásnak, vagy esetleg hibahatáron belül a szomszéd telkére épült meg.

Ha hibahatáron túl van, akkor az épületet csak telekalakítás után lehet feltüntetni.

Ehhez földmérő, és telekalakításii vázrajz, telekalakítási engedély is kell.

A térképezési hibák javításánál, telekhatár eredeti állapotának visszaállításakor

felmerül hogy van-e, volt- ereszcsorgás?

Az ereszcsorgások nem tűnnek el, és nem is képződnek a térképeken. A földmérő kitűzi a telekhatárpkat, ekkor derül ki, hová lesz leütve a fölmérő cövek. ekkor fog kiderülni, hogy maradt-e hely a kerítés és az épület között?

Vannak térképek, ahol EM feliratokat és FA feliratokat helyeztek el, hogy telken belül

hol található a lakóház? Ebből is szokott vita lenni. Nem az épülethez kell kitűzni a telekhatárt, hanem a földhivatalból kapott méreteket kell kitűzni. Ekkor látható, hogy a lakóház hol van a földmérő karók között. Jó esetben telekhatáron belül van.

A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám

Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.


„Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”

Forrás: Bírósági határozatok

MEZSGYE:

  • határ, határvonal
  • Hétköznapi szóhasználatban: Két szomszédos szántóföld, szőlő, kert stb. között a határt jelölő, megműveletlenül hagyott keskeny, kiemelkedő földcsík.
  • Tájszó: Keskeny út; mezei vagy erdei gyalogösvény; csapás.
  • Átvitt értelemben: Választóvonal, különbség, amely két vagy több dolog jellege közt megvan, megnyilvánul.
  • tágabb értelemben: limit, határ, választóvonal, határvonal, korlát

Okirat beszerzése az épületfeltüntetéshez vagy épület bontáshoz az ingatlan tulajdonos feladata

Minden vélemény számít!

A földmérő az okirat beszerzésében nem vesz részt.

Ha Ön az ingatlan-nyilvántartásban való változáshoz szeretne földmérővel változási vázrajzot készíttetni, akkor a földmérő a Földhivatali adat vásárlást követően, néhány napon belül elvégzi a változási vázrajz elkészítését.

A Földhivatalba beadja a földmérő a változási vázrajzot, a Földhivatal ezt záradékkal látja el, majd visszaküldi a földmérőnek, vagy a földmérő által megadott címre.

Ahhoz, hogy a tulajdoni lapon megjelenjen a bejegyzés, ahhoz valamilyen OKIRAT szükséges.

Milyen OKIRATra lehet szükség az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez?

Épület feltüntetéshez, bővítéshez, HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY, vagy FENNMARADÁSI engedély kell, ha nincs meg az építési engedély.

Honnan lehet kérni ilyen okiratokat?

Az Építési hatóság jogosult okiratokat kiadni, használatbavételi engedélyt, ha volt építési engedély. Fennmaradási engedélyt szintén az építési hatóság ad ki, ha megfelel az épület a szakmai előírásoknak, törvényeknek.

Építési Hatóságok listája

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Építésügyi Osztályok elérhetőségei:

Edelény, István király útja 52 48/795-275

Encs Petőfi út 75. 46/795-670

Mezőkövesd, Rákóczi u. 4 49/795-009

Miskolc, Rákóczi u. 11. 46/795-793

Ózd, Bajcsy-Zsilinszky E. utca 1. 48/570-494

Tiszaújváros, Kazinczy út 3. 49/795-043

Sárospatak, Kossuth L. u. 44. 47/795-050

Szerencs, Rákóczi utca 89. 47/795-131

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei

építési hatóságok elérhetősége:

Nyíregyháza, Hősök tere 5. (42)599-617 , (42)795-695

Kisvárda, Szent György tér 8. (45)795-021

Mátészalka, Eötvös utca 6. (44)795-673

Nyírbátor, Martinovics utca 19. (42)795-026

Heves megyei

építési hatóság elérhetősége:

Eger, Kossuth L. u. 26. 36/482-920

Gyöngyös, Fő tér 13. 37/795-023

Idő közbeni cím, vagy telefonszám változásért felelősséget nem vállalunk.

Azért került közlésre az építési hatóságok helye, és telefonszáma, hogy megkönnyítsük azok dolgát, akik szeretnének földmérési vázrajzot készíttetni földmérővel, és okirat beszerzésében segítséget adni, hogy hová fordulhatnak kérelmükkel.

Azért célszerű előbb az okiratot, építési hatósági engedélyt beszerezni, mert enélkül a Földhivatal nem vezeti át az ingatlan-nyilvántartási változást.

Ha Ön az okirat beszerzése után megbíz engem Földmérési vázrajz elkészítésével, a Földhivatalból megkapott adat megérkezése után kimegyek a helyszínre, elvégzem a felmérést.

Gyakorlatilag néhány napon belül, sürgős esetben sürgősségi felárral, 1-2 napon belül, akár hétvégén is elkészítem a kért vázrajzot. Maximum 8-10 napon belül beadásra kerül a vázrajz a Földhivatalba.

Ha szeretne munkát megrendelni, vagy árajánlatot kérni az alábbi email címen megteheti:

kisstibi.szerencs@gmail.com,

Ha bővebb információt szeretne, hívjon bizalommal: Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő tel: 06-20-586-11-79, vagy 06-30/58-77-363

Telekhatárra épült házak problémái, gázbekötés, szigetelés

4 hozzászólás

Vannak települések, ahol kötelező volt az ingatlanok határvonalától elhagyni 50-60 cm ereszcsorgást. Ennek az volt a célja, hogy a tetőről lefolyó víz, még a saját telken kerüljön elvezetésre, és ne kerüljön át a szomszédos ingatlanra. Voltak települések, ahol a ház mögött 80 cm -1 méter is volt. Az ereszcsatornák elterjedésével már engedélyezett volt a telekhatárra építkezés is. Nagyon sok telekhatár vita van abból, hogy van-e ereszcsorgás, vagy nincs? Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek van. Akkor van „csurgó”, ereszcsorgás, amikor az építtető beljebb építi a házát a telekhatártól. annyi cm-es az ereszcsorgása, amennyit elhagyott a telekhatár szélétől. Mielőbb ház szigetelésébe kezdünk, érdemes megkérni a szomszédot, hogy engedélyezze.

Mit lehet tenni, ha a szomszéd nem engedélyezi a kb. 10 cm-es szigetelés felrakását sem. Ebben az esetben érdemes földmérőt hívni, hogy meg lehet nézni, van-e esetleg „tartalék”, lehet, hogy nem pontosan a telekhatárra épült a ház, és még van hely akár egy 5 cm-es szigetelésre is.

Ha nincs hely, akkor csak belülről lehet szigetelni a ház falát.

Más magántulajdonát nem lehet elvenni. Ezt az alkotmány védi.

Telekhatárra épült ház gázbekötési problémája. Ahhoz, hogy a szomszéd ingatlanára kerüljön a gázcső, ahhoz be kell szerezni a szomszéd engedélyét. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ügyvéd előtt szolgalmi jogi szerződést kell kötni. Földmérővel szolgalmi jogi vázrajzot kell készíttetni. Értékbecslővel fel kell értékeltetni, hogy a szolgalmi joggal mennyit csökken az ingatlan értéke. Ezt ki szokták fizetni a szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosának. A szolgalmi jog örökre ott marad az ingatlanon. Akkor is, ha akár 10 tulajdonos váltja egymást az évtizedek alatt. (Van jogi lehetőség felbontásra, de az már jogi, ügyvédi, bírósági eljárás stb.)

Vannak olyan ingatlanok, melyek régen lettek térképezve, még a régi papír alapú rajzolással. Ezen ingatlanok esetében előfordulhat, hogy digitalizálás miatt úgy tűnik, van még hely a gázcső elvezetésére az ingatlan mögött. Aztán, ha a szomszéd földmérőt hív, Kitűzeti a telekhatárt, akkor derül ki, hogy le kell szedni a gázvezetéket. Előfordul, hogy a gáztervező a földhivatali térkép alapján tervezte be a gázcsövet. Aztán a földmérő kiméri, helyesen tünteti fel az épületet a térképen. Jóval később derül ki, hogy nem maradt hely a gázcsőnek, az ingatlan telekhatárán belül. Ekkor ha nincs szolgalmi jogunk, akkor bizony a szomszéd akár bírósághoz is fordulhat.

Érdemes a jószomszédi viszony megőrzésére törekedni, és saját telken belül bekötni a gázvezetéket, a szomszéd ingatlanának érintése nélkül.

Senki nem köteles eltűrni a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán. Sajnos vannak olyan települések, ahol rendkívül keskeny a kapubejáró, valamilyen érthetetlen módon a gáztervező a kapubejáróba tervezi meg a gázcsövet. Nagyon sok helyen az eresz alatt viszik el a gázvezetéket, hogy ne zavarják vele a szomszédot, a szomszéd közlekedését. Az ütődés a kocsiajtó kinyitásakor nem tesz jót a gázvezetéknek sem. Van olyan gáztervező, aki meg sem kérdezi, hogy a szomszéd engedélyezi-e az udvarán a gázvezetéket, a szomszéd tudta nélkül tervezi be idegen ingatlanra a vezetéket. Ez jogszabályba ütközik.

A fenti képen látható, az első képen, hogy a térképen még van hely a ház és a telekhatár között. Sajnos ha térképezési hiba van, földmérő felmérése során derül ki, és javítják, akkor eltűnik a hézag a telekhatár és az épület között. Ebben az esetben nem tervezhető be az épület falára a gázvezeték a szomszéd beleegyezése nélkül, szolgalmi jog nélkül. Ha felmérés során derül ki, hogy a ház a telekhatárra épült közvetlenül. Nagyon sok ilyen eset van. A földmérővel történő telekhatár kitűzés megelőzheti a telekhatár vitákat, hosszú évekig tartó bírósági eljárásokat, pereskedést, bosszúságot, szomszédháborút.

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a szomszéd mutogat egy ősrégi térképet, hogy neki mekkora hely van a ház és a telekhatár között, amikor a kerítése a ház falsíkjában van. Ekkor érdemes gyanakodni, hogy valóban jól van-e térképezve az épület. A földmérő a telekhatárokat tűzi ki. A telekhatár nem függ az épület helyétől. Előfordult már olyan is, telekhatár kitűzéskor, hogy a szoba ablakon ment át a telekhatár, a tv-n keresztül. Előfordult olyan eset is, hogy a térképmásolaton volt 50 cm hely a telekhatártól, a gyakorlatban pedig a ház átlógott a szomszéd telkére 60 cm-rel. Ezeket az eseteket a földmérő tudja kideríteni, kimérni a birtokhatárokat pontosan. A földmérők közül csak azok mérhetnek ki telekhatárokat, akik benne vannak a nyilvántartásban. eljárnak évente továbbképzésekre. Van földmérő igazolványuk, és IRM ingatlanrendező földmérő jogosultságuk.

Mit lehet tenni az ellen a szomszéd ellen, aki esetleg arra hivatkozással akarja megszerezni a területünket, hogy van ereszcsorgása? Kell a szomszédnak a tulajdonunkból például 50 cm széles telekrész, 30 méter hosszan? A vita lezárására földmérővel lehetséges. A földmérő elkészíti a kitűzési vázrajzot. A földmérő kitűzés előtt kiértesíti a telekhatárral érintett szomszédokat. A telekhatár kitűzéskor jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet alá kell írni, hogy a szomszéd elfogadja, vagy nem fogadja el a kitűzést. Ha a szomszéd elfogadja a kitűzést, akkor megoldódik a helyzet a vita elmérgesedése előtt. Ha a szomszéd nem fogadja el, akkor a kitűzési vázrajzzal ügyvédet kell keresni, és a bíróságtól kérni a hivatalos telekhatár kitűzést.

Amennyiben szeretné a saját telkét felméretni, hogy tudja Ön az ingatlanának méreteit a kitűzés előtt, vagy már a kitűzést szeretné kérni egyből, akkor hívjon.

Kiss Tibor 06 (harminc) 58-77-363

Lehet-e pótolni az elveszett földmérő karót, vagy új telekhatár kitűzést kell megrendelni?

Minden vélemény számít!

A földmérő vállalkozóként dolgozik, és az általa elhelyezett földmérési jelek, karók őrzését nem tartalmazza a telekhatár kitűzések munkadíja. Elveszett, elmozdított földmérő karók miatt a földmérő nem vállal felelősséget. Az őrzés az ingatlan tulajdonos joga.

Ha valaki szándékosan helyez át földmérési jelet, vagy karót, esetleg elviszi, az szabálysértést követ el.

2012 évi II. törvény177. § 2 a.”Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.”

Ha megvan a tettes, akkor a büntetési tételén felül, kártérítéssel is tartozik a tulajdonosnak, akár sérelem díjat is megállapíthatnak a tulajdonosnak. Építés akadályozása stb.

Ügyfeleim részére VIP szolgáltatás, 30 napig

Előfordulnak olyan esetek, amikor megsérül a földmérő karó, vagy eltűnik.

A gyerekek kifocizzák, kerti munkák, építkezés során megsérül a karó, vannak olyan esetek, amikor nem derül ki, hogy hová is tűnt el a földmérési jel, a földmérő karó?

Mit tehet ilyenkor a megrendelő, vagy a károkozó?

Ha én készítettem a kitűzési vázrajzot, én mértem ki a telekhatárt, és a munka ki is lett fizetve, akkor ügyfeleim részére kedvezményes áron 15 napon belül, újra kitűzöm az elveszett

1 db karó, 1 db sarokpont helyét. Ebben az esetben is jelen kell lennie a telekszomszédnak, hiszen Őt is érinti.

Kiszállási díj: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: 15.000.- Ft

Földmérési jel, sarokpont helyének kimérése:

Csak 1 db karó újra kimérése és elhelyezése: 15.000.- Ft

Munkadíj BAZ megyében,

saját ügyfeleim részére: Összesen: 30.000.- Ft

Amennyiben 2 db, vagy több darab karó hiányzik, akkor újra kell méretni a telekhatárokat, ez már újabb földmérési megrendelést, és újabb árajánlatot jelent.

A Földmérési jelek, földmérő karók őrzése nem a földmérő feladata, hanem a kitűzött karók őrzése, az ingatlan tulajdonosok saját érdeke.

Javasolt szőlőkaró, kerítés léc stb. nagyobb karók leütése a földmérő karók mellé, hogy gazos, bozótos helyen jobban láthatóak legyenek, vagy ahol gyerekek játszanak.

Ha szüksége van újra mérésre, elérhetőségem:

Kiss Tibor földmérő mérnök, IRM

20/586-11-79, vagy 30/58-77-363

Földmérési vázrajz készítés fennmaradási engedélyhez és ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Minden vélemény számít!

Mikor lehet szükség fennmaradási engedély kiadásához?

Évtizedekkel ezelőtt előfordult, hogy engedély nélkül építkeztek és nem kértek használatbavételi engedély, így okirat hiányában nem lehetett térképezni az épületet.

Gyakran előfordul az is, hogy csak üres telek van a térképen, épület egyetlenegy sincs rajta ábrázolva, vagy az utólag épített épületrészek hiányoznak. Ebben az esetben, ha szeretné, hogy az épületet a valóságnak megfelelően ábrázolva legyen a térképen , akkor Önnek be kell szereznie a fennmaradási engedélyt az építési hatóságtól és készíttetnie kell vázrajzot földmérővel.

Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei

42. § (1) *  Az építésügyi hatóság az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

(2) * 

(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben

a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,

b) * 

c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény

ca) továbbépítésére vagy

cb) használatbavételére

irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) *  A fennmaradási engedély iránti kérelemhez tartalmától függően mellékelni kell az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) *  a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt hatóság vagy a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményt adott,

b) *  a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott.

(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van

a) *  a Khvr.-ben meghatározott esetekben végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

c) *  termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.

(7) A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,

b) *  a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

43. § (1) *  A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tarthat.

(2) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.

(3) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálhatja, hogy

a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,

b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá

c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

(4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.

(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

(6) *  A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.

(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

44. § (1) * 

(2) *  Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény vagy településképi véleményben a polgármester nem javasolta.

(3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.

(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – határozattal tudomásul veszi.

(5) *  Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni,

a) amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött,

b) az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve mégis, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése alá esik, vagy

c) az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha azt nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

(5a) *  Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

(6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.

(7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.

(8) A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,

b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,

c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,

d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,

e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,

f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,

g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,

h) *  a jogorvoslat tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.

(9) A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,

b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,

c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,

d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,

e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.

(10) A határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető.

(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.