Képzeld el úgy, mint egy „bizonyítványt” a mérésről. A GNSS (műholdas helymeghatározás, aminek a GPS is a része) és az RTK (valós idejű korrekció) technológia lehetővé teszi, hogy centiméteres pontossággal tudjuk, hol van egy pont a Földön. A jegyzőkönyv azt igazolja, hogy a mérés pillanatában minden technikai feltétel adott volt a pontossághoz.
Hogyan néz ki? (A legfontosabb részek)
Egy tipikus jegyzőkönyv általában egy táblázat, tele számokkal és rövidítésekkel. A legfontosabb oszlopok, amiket keresni kell:
1. A pont neve és koordinátái
Itt látod, hogy mit mértünk le.
- Pomszám/Név: Pl. „telek_sarka_1”
- Y és X koordináták: Ezek a „GPS koordináták” magyarországi megfelelői (EOV rendszerben). Olyanok, mint a keresztrejtvényben a betűk helye: pontosan megmondják, hol van a pont a térképen.
2. A mérés minősége
Ez a legfontosabb rész egy laikus számára. Itt dől el, mennyire hihetünk a mérésnek.
- Megoldás típusa (Solution): Itt a „Fix” szót kell látnod. Ha „Float” (lebegő), az azt jelenti, hogy a mérés bizonytalan volt – olyan, mintha homályos szemüveggel néznénk a tájat.
- HRMS / VRMS (Vízszintes és függőleges hiba): Ez mutatja meg centiméterben a pontosságot.
- Egy jó mérésnél ez általában 0.01 – 0.03 (azaz 1-3 centiméter).
3. Műholdak száma (Satellites)
Minél több, annál jobb! Ha 15-20 feletti számot látsz, az már szuper. Ha csak 4-5 lenne, a mérés pontatlanabbá válna.
Mit nézz rajta laikusként? (Checklist)
Ha kezedbe nyomják a papírt, ezt a három dolgot ellenőrizd:
- Mindenhol „Fix” a státusz? Ha igen, a gép stabilan látta a műholdakat.
- Kicsik a hibahatárok? Ha a HRMS oszlopban 0.05-nél kisebb számokat látsz, a mérésed centiméterre pontos.
- Dátum és Idő: A földhivatal által ellenőrizhető, hogy tényleg akkor készült-e, amikor a földmérő kint járt nálad.