85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet

a telekalakításról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi telket érintő telekalakításra.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

a) nyúlványos (nyeles) telek: a telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak – a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas – nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz,

b) tömbtelek: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított, több épülettel beépített építési telek,

c) úszótelek: a b) pontban meghatározott tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek,

d) telek homlokvonala: a teleknek a közúttal vagy magánúttal közös határvonala.

A telekalakítás sajátos szabályai

3. § ^*  (1) A telket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével – úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek.

(2) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.

(3) Magánút céljára szolgáló telek kialakítása esetében a helyi építési szabályzatban előírt építési övezet, övezet szerinti rendeltetés céljára szolgáló telek méretére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.

(4) A telekalakítás

a) meglévő, beépített telek vagy

b) végrehajtható építési engedéllyel érintett telek

esetében csak akkor engedélyezhető, ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kialakuló telkek meglévő és tervezett beépítettsége, valamint a telekalakítással érintett telkeken lévő összes meglévő és tervezett építmény távolsága a tervezett telekhatártól a jogszabályoknak megfelel.

(5) Ha az építésügyi jogszabályoknak megfelelő telekalakítás a telken álló épületet, melléképítményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az épületet, melléképítményt elbontják, áthelyezik, vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá az épületgépészeti és a villamosenergia-hálózat, a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közmű becsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké alakították át.

(6) Telekalakítással érintett telek esetében a telekalakítás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéséig a telekre új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére építési engedély nem adható.

4. § (1) ^*  Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé – a területre vonatkozó helyi építési szabályzat alapján – nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

(2) ^*  A nyúlványos (nyeles) teleknek a nyél nélkül is a helyi építési szabályzatban előírt méretűnek kell lennie.

(3) A nyúlvány (nyél) 3 méternél keskenyebb, építési telek esetén 50 méternél hosszabb nem lehet.

(3a) ^*  Kettőnél több nyúlványos telek kialakítása csak akkor történhet, ha a telkek nyúlványai nincsenek egymás mellett.

(4) A 2. § b) pontja szerinti tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki.

(5) Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább

a) az épületet,

b) az előlépcsőt és az épület körüli járdát,

c) az épülethez tartozó közmű-műtárgyakat, valamint

d) az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért – a tömbtelken belüli – 1 méteres területsávot.

(6) Az úszótelek kialakításának feltétele az épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.

(7) ^* 

5-16. § ^* 

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után indított ügyekben kell alkalmazni.

(2) ^* 

Esettanulmány: Mi a teendő, ha a szomszéd, vagy általa megbízott személy karókat üt le az általa vélt birtokhatárra?

Először is ha ismeri a szomszédot, meg kell kérdeznie, hogy mi volt ezzel a célja? Megbízott-e földmérőt? Miért nem értesítette a tulajdonost a kitűzésről, minimum 5 nappal a kitűzés előtt?

Nagyon fontos, hogy tisztázva legyen, hogy földmérő helyezte el az ideiglenes földmérési jeleket, karókat, vagy esetleg telefonnal kijelölte a szomszéd, földmérő végzettség nélkül?

Lehet vásárolni koordinátákat, de azok nem alkalmasak földmérésre. A földmérők földmérő igazolvánnyal igazolják végzettségüket, és jogosultságukat. A földmérők között sincs mindenkinek jogosultsága ingatlan határok kitűzésére. Vannak esetek, amikor a kitűzés bonyolult és nehéz szakmai munka. Több órás tevékenység, ami felérhet a szakértői tevékenységgel is.

A telekhatár kitűzésnek a földhivatalokban nyoma van! Kérem, hogy menjen be a Földhivatalba,, hogy ellenőrizze, hogy a lakcíme helyesen van-e bejelentve? Előfordulhat, hogy esetleg elköltözött, és a földhivatal a földmérőnek, az Ön régi lakcímét adta meg, és arra ment ki az értesítés a telekhatár kitűzéséről. Ebben az esetben kérem, a valós lakcímét adja meg a tulajdoni lapon, értesítési címként, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az ilyen helyzetek.

A Földhivatalokban a tulajdonosok elköltözésekor nem írják át automatikusan a lakcímeket, ezt mindig az ingatlan tulajdonosnak kell bejelentenie, 30 napon belül.

Ha hivatalosan, földmérőt bízott meg az ingatlan tulajdonos, a szomszéd a kitűzésre, akkor annak nyoma van a Földhivatalban. a földmérő adatot vásárolt a kitűzéshez. a kitűzési vázrajzon szerepel az adatvásárlás iktatószáma. A Földmérő a kitűzési vázrajzát 8 napon belül leadja a földhivatalba. Az ingatlan tulajdonos lebélyegezve kapja meg a Földhivatalból ,a kitűzési vázrajzokat. Több példányban, papír alapon.

Amennyiben nem földmérő tűzte ki a telekhatárt, vagy nem vásárolt erre adatot, vagy nem ingatlanrendezői jogosultsággal történt a birtokhatár kitűzése, abban az esetben a jogosulatlan földmérés szabálysértés, és 100.000.- Ft pénzbírsággal sújtható a magánszemély. Ahányszor jogosulatlan földmérést végez, annyiszor 100.000.- Ft a pénzbírság.

Az ingatlan tulajdonosnak joga van utána járni, hogy ki végzett földmérést a telkén, a szomszédban? Jogosult volt-e? Hivatalosan végzett-e földmérési munkát valaki, a földmérési törvénynek, és a szakmai szabályoknak megfelelően?

Ha földmérő üti le a földmérő cöveket, akkor megfesti a karókat. Vállalja a felelősséget a munkáért. A földmérő hivatalosan jár el. Igazolja, hogy jogosult adatot vásárolni, földet mérni.

Fontos: Az a földmérő, aki hivatalosan végez munkát, akkor is leadja a kitűzési vázrajzot, ha a

szomszédok nem jelennek meg a kitűzés időpontjában. A kitűzést nem befolyásolja, ha a szomszédok nem jelennek meg. De a lehetőséget meg kell adni Nekik, hogy jelen legyenek, amikor a földmérő mér, és elhelyezi az ideiglenes földmérési jeleket. Javasolt fotókat készíteni az elhelyezett karók helyéről is. Az is előfordult már, hogy néhány nap, vagy néhány hét elteltével eltűnnek a karók.

Ha régóta nem járt a telkén, zárt kertben, szőlőben, és ott kitűzést tapasztalt, valaki kijelölte a telekhatárokat, akkor mindenképpen érdemes utána járni, hogy ki volt? Hivatalosan történt-e?

Földmérő végezte-e a kitűzést? Vásárolt-e hivatalosan adatot a Földhivatalból? Jogosult volt-e? Szerepel-e a földmérő az ingatlanrendezői jogosultsággal rendelkezők névsorában? Leadta-e a kitűzési vázrajzot a kitűzés napjától számított 8 napon belül a földhivatalba?

Ha Ön hivatalosan szeretné kitűzetni a telekhatárokat, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06-30-58-77-363, vagy 06-20-586-11-79

Ha még nem tudja, hogy mit szeretne megrendelni, szívesen segítek.

Településnevet, és helyrajzi számot kérek, meg tudom nézni interneten a területet.

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

ki

Földmérő tevékenységem során elég gyakran előfordul, hogy az 1971-1980-as években épület házak nincsenek rajta a Földhivatali térképen. Van, hogy a hagyatéki tárgyaláson derül ki, hogy a szülők, nagyszülők leélték az életüket a családi házukban, de az még nincs rajta a földhivatali térképeken. Gyakran előfordul, hogy semmilyen terv dokumentáció, sem építési engedély nem lelhető fel. Jó esetben megvan az építési terv, és az építési engedély, így már csak használatba vételi engedély kell utólagosan.

Ezekben az esetekben Használatbavétel tudomásulvételét kell kérnie az ingatlan tulajdonosnak.

Én személy szerint javaslom, hogy csak akkor rendeljék meg a földmérőtől az épületfeltüntetési vázrajzokat, amikor már megvannak az okiratok. Előfordulhat, hogy az építési hatóság nem engedélyezi az épületet utólag. Nem ad ki sem Használatbavétel tudomásulvétele okiratot, sem Fennmaradási engedélyt. Ennek az az egyik oka, hogy az építés kezdetétől többször változtak az építési előírások, építési jogszabályok. Ha ennek nem felel meg az épület, akkor lehet, hogy át kell építeni. Az építési hatóság nem bontat el épületet, ha már eltelt az építéstől a 10 év, és nem is büntet. Ingatlan eladáskor viszont feltétlenül szükséges lehet, hogy az épületek rajta legyenek a földhivatali térképen, térkép másolaton. Ha nincsenek rajta a térképmásolaton az épületek, akkor a bank értékbecslője kevesebbre értékeli az ingatlan árát, és lehet, hogy a hitel felvétel is akadályozott lehet.

Mit tehet a tulajdonos? Milyen okirat beszerzésére van szüksége, az épület feltüntetéshez?

• Ha volt építési terv,
• záradékolt terv
• Ha volt építési engedély (akármilyen régi, gyűrött, megrongálódott, a lényeg, hogy megvan)
• építési napló összesítő lap
• statisztikai adatlap (312/2012. XI. 08. Kormányrendelet 4. számú melléklet)
• építési szakértői nyilatkozat (191/2009. IX.15. Kormányrendelet 14 §-ának megfelelő)

Fennmaradási engedélyhez az alábbi dokumentumokat kell beszereznie az ingatlan tulajdonosnak:

• építész által készített hivatalos dokumentációk
• tartószerkezeti szakértői vélemény (statikus)

Amennyiben a fenti eljárások lezárultak, és az építményekre megvannak az Építési Hatóság által kiadott engedélyek, hivatalos okiratok, akkor lehet beadni ezeket és a Földmérő által készített változási vázrajzokat záradékolásra a Földhivatalba. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés a tulajdoni lapra történő bejegyzés a záradékolt vázrajz, és a beadott okiratok alapján történik.

A fentebb leírtak a mai napon érvényes jogszabályok alapján kerültek leírásra, csak általánosságban tájékoztat a várható teendőkről, nem minősül sem építési, sem jogi tanácsadásnak. Kérem, hogy konkrét ügyben tájékozódjanak a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező Építési Hatóságnál.

Ha szeretne változási vázrajzot készíttetni hívjon bizalommal. A Földhivatali adatok megérkezése után 2-3 munkanapon belül elkészítem az épületfeltüntetési vázrajzokat, és beadom a Földhivatalba záradékolásra.

Kiss Tibor földmérő mérnök ingatlanrendező földmérő

tel: 06-30/587-7363, vagy 06/20-586-1179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Hivatkozott jogszabályok és mellékletek:

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. § Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy ^* 

a) ^*  az építőipari kivitelezési tevékenységet

aa) a végleges építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően, vagy

ab) az egyszerű bejelentéssel végzett építési tevékenységet a 22. § (1a) bekezdésének figyelembevételével

végezte, valamint

b) ^*  a 22. § (2) bekezdés és az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) ^*  az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel,

e) ^*  a 22. § (2) bekezdése és az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól eltérés történt-e, és ha igen, azt ismerteti,

f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,

g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

4. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ^* 

Statisztikai adatlap az épület használatbavételéhez

1. Az épület készültsége
(1) az épület egésze (összes lakása) használatra alkalmas (2) az épület egésze nem alkalmas használatra
A jelen ügyben használatban vett lakások száma (db)
2. A használatra alkalmas lakás(ok) címe: ………………………………. helység ……….. kerület
…………………. településrész, ………………………………… utca, ….. hsz, ….. hrsz, ……. épület, …… emelet, …… ajtó
Többlakásos épületben történő lakásépítésnél (a fentieken túl)
………lépcsőház …… emelet, …… ajtó
………lépcsőház …… emelet, …… ajtó
………lépcsőház …… emelet, …… ajtó
………lépcsőház …… emelet, …… ajtó
3. (1) Belterület (3) Külterület
4. Az építtető:
(10) Természetes személy (21) Helyi önkormányzati költségvetési szerv (22) Központi költségvetési szerv (30) Vállalkozás (40) Egyéb (nonprofit szervezet)
5. Az építés célja:
(1) Saját használat (2) Bérbeadás (3) Értékesítés (4) Szolgálati használatra átadás
6. Az építés jellege:
(10) Új épület építése (20) Épület-helyreállítás (31) Emeletráépítés (32) Tetőtér-, padlástér-beépítés (33) Toldaléképítés (41) Lakássá alakítás (42) Lakás műszaki megosztása (43) Lakásösszevonás
7. Az épület rendeltetése:
(11) Egylakásos lakóépület (12) Kétlakásos lakóépület (13) Három és annál több lakásos lakóépület (14) Közösségi lakóépület (30) Nem lakóépület (40) Nem új épület
8. Az épület formája
(1) Családi ház (2) Csoportház (sorház, láncház, átriumház) (3) Többszintes, többlakásos épület (4) Lakóparki épület (5) Nem lakóépület
9. Az első építési engedély kiadásának vagy az építési tevékenység bejelentésének az éve ……..
10.A kivitelezés megkezdése: ……… év ……… hónap
11. A kivitelezés befejezése: ……… év ……… hónap
12. A fővállalkozó kivitelező, vagy fővállalkozó kivitelezők
(1) Gazdasági társaság (2) Egyéni vállalkozás (3) Több fővállakozó
13. Az épület / lakás függőleges teherhordó szerkezete
(01) Beton falazóelemből készült falszerkezet (02) Tégla falszerkezet (03) Előregyártott teherhordó vázszerkezet (04) Helyszínen készült vázszerkezet (05) Favázszerkezet (06) Vályog falszerkezet (07) Hőszigetelt zsaluzatba öntött fal
(08) Egyéb
14. Az épülethez / lakáshoz tartozó gépkocsitárolók száma ……….. férőhely
15. Az épület / lakás -átlagostól eltérő – felszereltsége: (1) van (0) nincs
Klímaberendezés
Mesterséges szellőzés
Napkollektor
Lift
Elektronikus vagyonvédelem
Az épület közműellátottsága:
16. (1) Közüzemi vízzel ellátott (2) Házi vízvezetékkel ellátott
17. (1) Közműves csatornahálózatba kapcsolt (2) Házi csatornával ellátott
18. (1) Vezetékes gázzal ellátott (2) Tartályos gázzal ellátott (3) Telken belüli biogáz (0) Nincs gázellátása
Új épület építése esetén:
19. Az építési telek területe: ……………………m2
A lakóépület szintjeinek hasznos alapterülete:
20. Pince területe ………………….. m2
21. Alagsor területe ………………….. m2
22. Földszint területe ………………….. m2
23. Emeletszintek száma …………… db
24. A lakóépület funkciója:
(1) Kizárólag lakást tartalmaz (2) Nem kizárólag lakást tartalmaz
25. A tetőtér beépítettsége:
(1) Csak padlástér (2) Tetőtérbeépítésre műszakilag előkészített (3) Beépített
26. A tetőfedés anyaga:
(1) Betoncserép (2) Mázas cserép (3) Mázatlan cserép (4) Bitumenes zsindely (5) Lemezfedés (6) Egyéb, éspedig ……………………
27. A tetőszerkezet formája:
(1) Lapostető (2) Sátortető (3) Nyeregtető (4) Tagolt (5) Erősen tagolt
28. A homlokzati felületképzés anyaga:
(1) Nem készült el (2) Festésre előkészített sima vakolat (3) Kőporos (4) Nemesvakolat (5) Hőszigetelő vakolatrendszer (6) Kerámia, tégla vagy kőburkolat
(7) Egyéb, éspedig ……………….
29. Ha az épület lakásainak használatbavétele nem egyszerre történik: az épület lakásainak száma ………..db
(1) még van használatba nem vett lakás – (2) már nincs több használatba nem vett lakás, mert az épület többi lakását már korábban használatba vették.
Az épített lakások területe, helyiségei lakástípusonként kell kitölteni:
	A	B	C	D	E	F	G	H
1		1	2	3	4	5	6	…
		típusú lakás
2	A típushoz tartozó lakások száma (db)
3	Lakás alapterülete (m2)
4	Ebből: szobák alapter.össz. (m2)
5	A lakás összes helyisége (db)
6	Ebből: 8,1-12,0 m2 -es szoba (db)
7	12,1-17,0 m2-es szoba (db)
8	17,1-25,0 m2-es szoba (db)
9	25,1- m2 feletti szoba (db)
10	-4,0 m2-es főzőhelyiség (db)
11	4,1-10,0 m2-es főzőhelyiség. (db)
12	10,1- m2 feletti főzőhelyiség. (db)
13	Gardróbhelyiség (db)
14	Fürdőszoba (db)
15	Mosdó, zuhanyozó (db)
16	Külön WC-helyiség (db)
17	Szauna (db)
18	Uszoda (db)
19	Edzőterem (db)
20	A lakás fűtési rendszere szerint:
21	Távfűtés
22	Épület központi hőtermelővel
23	Lakás központi hőtermelővel (pl.cirkofűtés)
24	Helyiségenkénti hőtermelő (pl.konvektor)
25	A hőleadás módja szerint:
26	Légfűtés
27	Felületfűtés (pl.padlófűtés, falfűtés)
28	Vízkörös (pl.radiátoros, fancoil)
29	Konvektor
30	Közvetlen hőleadó (pl: kályha, kandalló)
31	A fűtés energiája szerint:
32	Gáz
33	Elektromos direkt
34	Elektromos hőszivattyú
35	Szilárd, vegyes tüzelés
36	Szilárd, fatüzelés
37	Pellet tüzelés
38	Olaj
39	Egyéb

A Földhivatal jogszabályban előírt kötelessége térképezési, területszámítási, felmérési hiba esetén a természetbeni állapot ellenőrzése. A Földhivatal munkatársai végezhetnek helyszíni ellenőrzést is, a hiba kijavítása érdekében. a helyszíni állapotnak meg kell egyeznie a térképi állapottal.

Mi okozhatja a helyszíni állapot, és a térképi állapotok különbségét?

• Előfordulhat felmérési hiba
• térképezési hiba
• földmérő nem mérte be az épületet, hanem csak építési tervről rajzolta be az épületet
• földmérő felmérte, de lemaradt az épület a vázrajzról, vagy rajta van a vázrajzon, csak lemaradt a földhivatali térképről
• építtető elmulasztotta földmérővel elkészíttetni az épületfeltüntetési vázrajzot
• a földmérő által készített vázrajzot ugyan záradékolták, de elmulasztottak okiratot becsatolni az ingatlan-nyilvántartási, tulajdoni lapra történő átvezetéshez
• papír térképek digitalizálása során is keletkezhetett térképezési hiba

Ki javíthatja ki ezeket a hibákat?

• földmérő, ha felméréskor észleli az eltéréseket, kéri a földhivatalt a térképezési, felmérési, vagy terület számítási hiba javítására
• a földhivatali adatszolgáltatás kiadása előtt: – a földhivatal ügyintézője ellenőrzi a kiadott adatokat, ha hibát észlel, kijavítja, erről határozatot is hoz,
• ha az ingatlan tulajdonos megbízza a földmérőt, hogy készítsen szakvéleményt, vizsgálja ki a korábbi térképi eltéréseket, és felméréseket,
• bírósági szakértő

Milyen épületeknek kell szerepelnie az ingatlan-nyilvántartásban:

• Állandó jellegű épületek:
• a 12 négyzetméternél nagyobb:
• kőből,
• téglából,
• keresztúri blokkból
• szilikátból
• itongból
• vályogból,
• tömött falból,
• vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület;
• a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van.

Mi történik akkor, ha az ingatlan tulajdonos elmulasztja az épületfeltüntetési vázrajz elkészítését, vagy a változás bejelentését?

A Földhivatal helyszíni ellenőrzést végez. Ha eltérés van, felszólítja az ingatlan tulajdonost, hogy bízzon meg ingatlanrendező földmérőt, hogy elkészítse a változási vázrajzot, és nyújtsa be a földhivatalba záradékolásra. Ha ennek a felszólításnak nem tesz eleget az ingatlan tulajdonos, akkor a földhivatal beméri. De ennek jóval nagyobb a költsége.

A díjfizetési kötelezettséget az ingatlanügyi hatóság határozattal állapítja meg. A tulajdonos a „Mérnöki Szolgáltatások Ajánlott Díjszabása” (MÉDI) szerinti munkadíj 130 százalékát köteles befizetni a földhivatalnak, ezen felül az adatszolgáltatás és a földhivatali vizsgálat díját is meg kell térítenie. A NAV adók módjára behajtja.

Ki végezheti a vázrajz készítést? Ingatlanrendező földmérő készítheti el a vázrajzot, vagy ha még nincs meg a pályakezdő földmérőnek a jogosultsága, akkor ingatlanrendező földmérő vizsgálata kell hozzá, aki tanúsítja a munka minőségét. A földhivatal ezeknek a szakmai előírásoknak meglétét ellenőrzi, földmérő igazolvány számot, földmérő végzettséget, és ingatlanrendezői jogosultság meglétét a vázrajz vizsgálatakor, záradékolás előtt felülvizsgálja.

Ha Önnek ilyen jellegű problémája van, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor ingatlanrendező földmérő 06-20-586-11-79, vagy 06-30-58-77-363

Az épületfeltüntetési vázrajzhoz kell okirat is:

• használatbavételi engedély
• használatbavétel tudomásulvétele
• fennmaradási engedély, ha nincs meg az építési terv, vagy engedély, vagy engedély nélkül épület az épület 30-40 évvel ezelőtti épület található

Előfordulhat akár olyan helyzet is, hogy Ön eleget tesz a Földhivatal felhívásának, megbízza a földmérőt az épületfeltüntetési vázrajz készítéssel, a vázrajzot záradékolja a földhivatal. Az építész tervező, statikus, műszaki ellenőr elvégzi a fennmaradási engedélyhez szükséges megbízást, de az építési hatóság mégsem engedélyezi. Ebben az esetben mégsem lesz rajta az épület a Földhivatali térképen. Általában a melléképületek esetében fordul elő ez.

Fontos: jelenlegi jogszabályok alapján a régi minimum 10 éven túli épületek esetében nem rendelhető el automatikusan az épület elbontása. Kialakul egy patt helyzet. Sem lebontani nem kell, de fel sem lehet tüntetni az ingatlan-nyilvántartási térképen. Korábban volt egy lehetőség, a régi épületek feltüntetésére: a Hatósági bizonyítvány. Mára már csak a Fennmaradási engedélyezés lehetséges.

Ha hitelhez, CSOK-hoz, felújításhoz kellene az épület feltüntetés, Javaslom először az okirat beszerzését,

Kiss Tibor ingatlanrendező földmérő 06-20-586-11-79, vagy 06-30-58-77-363

kisstibi.szerencs@gmail.com

Mikor lehet szükség a birtokának, telkének a határainak megjelölésére, kitűzésére?

• Telekhatár vita esetén a jegyző előtti, vagy bíróság előtti birtokvédelmi eljárás megindítása előtt érdemes kitűzetni a telekhatárt földmérővel, hiszen ezzel fogja bizonyítani, a jogi telekhatár helyét.
• Kerítés építése előtt érdemes a szomszédoknak együttesen kitűzetni földmérővel a telekhatárt. Mindkét szomszédnak érdeke, hogy a későbbi viták, peres eljárás helyett valóban a jogi telekhatáron legyen a kerítés elhelyezve. Munkám során többször előfordul, hogy a szomszédok közösen kérik, közösen fizetik ki a két ingatlant elválasztó kerítés helyét.
• Mielőtt házat kezdene építeni, érdemes kitűzetni a telkének a határait, hogy telken belülre építse meg a házát. Előfordult már munkám során, hogy a szomszédos ingatlanra belelógott az épület sarka és telekalakítási eljárással lehetett csak megoldani az épületfeltüntetést a Földhivatalba. Ennek elkerülése megoldható földmérővel történő birtokhatár kitűzéssel.
• Ingatlan vásárláskor szintén érdemes tudnia, hogy valóban hol húzódik a jogi, a hivatalos telekhatár, ami a Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában szerepel , jó helyen van-e a kerítés? Különösen nagy értékű vásárolt ingatlan esetében érdemes kitűzetni a telekhatárt, hiszen a mai telek négyzetméter árak mellett, jó ha pontosan tudja, mit, és mekkora ingatlant vásárol meg.

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy mint ingatlan tulajdonosok, a térkép másolatról saját maguknak kimérik a kerítés helyét, vagy a ház alapját. Ennek komoly veszélyei vannak, áttervezés, átépítés a szomszéd ingatlanára stb. Bontás esetén költséges is.

Térképmásolatra rá van írva, hogy méret levételére nem alkalmas. Sőt a jogosulatlan földmérést a törvény büntetni rendeli. Komoly pénzbírság lehet a következménye. Későbbiek során a tévesen megállapított telekhatár bírósági perhez is vezethet. Ami hosszú évekbe telik, elveszi az időt az értékes dolgoktól, és pervesztés esetén több százezer forintba kerül. A szomszédvita megmérgezi a mindennapi életet.

Miért érdemes szakembert, földmérőt hívni, földmérővel kitűzetni a telekhatár:

A földmérő hosszú évekig tanulja a szakmát. Telekhatár kitűzéshez a szakmai gyakorlaton kívül, felsőfokú végzettség kell, és ingatlanrendező földmérői jogosultság is.

Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a földmérő térképmásolat alapján tűzi ki a telekhatár. A földmérő nem használja telekhatár kitűzéshez a magánszemélyek részére kiadott térképmásolatot.

A Földmérő nem használja fel az ÉPÍTÉSI TERVET sem. A földmérő az épületnek a ténylegesen, természetben megtalálható helyét méri be.

A földmérő hivatalosan kéri ki az ingatlanhoz tartozó adatokat. Ezen hivatalos adatokat csak földmérő igazolvánnyal lehet megvásárolni, és felhasználni. Magánszemély nem kaphatja meg ezeket az adatokat.

A földmérő kifizeti a Földhivatal adatszolgáltatási díját, a megrendelt munkavégzés előtt. A Földhivatal általában 8 napon belül megküldi a földmérő által igényelt adatot, a megadott településre, és helyrajzi számara vonatkozóan. Erre kérik a földmérők az előleget, Előfordulhat olyan eset, hogy térképezési, felmérési hibát észlel a földhivatali ügyintéző. Ekkor adatot csak a térképezési hiba javítása után ad ki a Földhivatal. Ebben az esetben akár több hetes is lehet a várakozás.

A Földmérőnek kötelező feltüntetni a kitűzési vázrajzon a Földhivataltól kapott adatszolgáltatás iktatószámát. ezzel bizonyítja, hogy hivatalosan megvásárolta az adatot a földméréshez.

A földmérő a Földhivatalból nemcsak a kitűzéshez szükséges adatokat kapja meg, hanem a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak a nevét, és a lakcímét is. Köteles a földmérő kiértesíteni a szomszédokat arról, hogy melyik ingatlanon végez telekhatár kitűzést. A földmérő megadja a nevét, elérhetőségét.

Hogyan történik a telekhatár megállapítása?

• lakott területen belül, ahol épületek, házak vannak:

A földmérő egy előre egyeztetett időpontban felméri az épületeket, a kerítések helyét, Nem csak a kitűzést megrendelő ingatlanán végez méréseket. A szomszédos ingatlanokat is felméri a földmérési szakmai szabályzatokban előírtak szerint.

A telekhatár kitűzést megelőző szakmai munka komoly szakmai felelősséget is jelent, és a kitűzés előkészítése akár több órát is igénybe vehet. ITR programot használ a földmérő, ezt fogadja el a Földhivatal. Egy bonyolultabb telekhatár kitűzés felérhet akár egy szakértői feladattal is.

A földmérő a terepi mérések után az ITR programmal megszerkeszti a kitűzési vázrajzot. Amikor elkészül, értesíti az ingatlan tulajdonosát a földmérés idejéről. Időpont egyeztetés után fontos feladata a földmérőnek a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak a kiértesítése.

A szomszédos ingatlanok tulajdonosai jelen lehetnek a hivatalosan történő földmérés, telekhatár kitűzés során. Akár fénykép felvételeket is készíthetnek a megfestett földmérő cövek helyéről. A földmérő karó leütése ideiglenes földmérési jel. Az ideiglenes földmérési jel őrzése az ingatlan tulajdonos feladata.

A földmérés, a birtokhatár kijelölése után az ingatlan tulajdonosa, és a jelenlévő szomszédok a kitűzési pontok helyét ismerve jegyzőkönyvet írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy aláhúzással jelölje meg, hogy elfogadja , vagy nem fogadja el a kitűzési karók helyét, a tényleges jogi telekhatár helyét.

A nem hivatalosan, jogszabályoknak nem megfelelő kitűzés ugyan olcsóbb lehet, de kérem, hogy gondolja meg, megéri-e? A nem hivatalosan, kézi GPS-sel, földmérő végzettség nélküli kitűzésről nincs leadva a földhivatalba kitűzési vázrajz, nincs jegyzőkönyv beadva a földhivatalba. Egy idő után nyoma veszik a magát földmérőnek kiadó személynek. Marad az esetlegesen nem megfelelően kitűzött telekhatár. Ami majd akkor derül ki, ha a szomszéd olyan földmérőt bíz meg, aki felelősséget vállal a munkáért. Érdemes átgondolni, hogy szakembert, vagy kontárt bíz meg a földméréssel. A jó szakember képezi magát, korszerű földmérő eszközzel dolgozik, centiméteres pontossággal. A földmérő mérnökök a Magyar Mérnök Kamara által meghatározott munkadíjjal dolgoznak. Már innen felismerhető, ha valaki gyanúsan olcsón vállal földmérést.

A földmérő ha hivatalosan, a szakmai előírások, és jogosultsággal készíti el a kitűzési vázrajzot, a mérési vázlatokat, és jegyzőkönyveket beadja a Földhivatalba.

A földhivatal ellenőrzi, ebből marad példány a Földhivatal irattárában. A többi példányt a földhivatal lebélyegzi, és megküldi az ingatlan tulajdonos lakcímére.

Ha Ön hivatalosan és ingatlanrendező földmérői jogosultsággal rendelkező földmérővel szeretné kitűzetni az ingatlanának a jogi telekhatárát, akkor állok rendelkezésére.

Földmérési tájékoztató árak az alábbi weboldalon találhatóak:

Földmérés Árak: 2023. szeptember 1-től

Kiss Tibor ingatlanrendező földmérő mérnök telefonszám: 06-30-58-77-363 vagy 06-20586-1179

Árajánlat kérés: kisstibi.szerencs@gmail.com

A telefonszám, és az email cím személyes adat, csak árajánlat kérése céljából, vagy földmérési munka megrendelésére, földméréssel kapcsolatos tájékoztatás kérése esetén használható fel.

Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Bárhol írásban történő felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges. Engedély nélküli felhasználás esetén leütésenként 5.000.- Ft a szerzői jogdíj.

711204 – Földmérés, térképészet

Ki végezhet földmérési tevékenységet? Milyen képesítés kell hozzá?

Forrás a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara E-tus rendszeréből,

2020. december 31-től érvényes változások:

ÖVTJ tartalom

• 711204
  • ÖVTJ megnevezés:
    Földmérés, térképészet
  • Tartalom:
    Ebbe a tételbe tartozik: – a földfelszín alakzatával és/vagy földfelszín részlet, helyzetével, határvonalainak felmérésével kapcsolatos földmérés különböző módszerek segítségével, beleértve a passzázsműszeres, fotogrammetriai, hidrográfiai módszereket térképkészítés céljából – a műholdas adatgyűjtés – a földmérés (pl. tulajdon, határ kijelölése) – a térképkészítés, valamennyi térképfajta elkészítése és aktualizálása (pl. úthálózati, kataszteri, topográfiai, síkhálózati és vízrajzi térképek), felhasználva a felmérés eredményeit, valamint más térképeket és egyéb információs forrásokat – a GPS-el való koordinátameghatározás – az internetes térképrajzolás és ehhez kapcsolódóan az EOV koordináták meghatározása

A képesítéshez kötött gazdasági tevékenységek

ÖVTJ kód	ÖVTJ megnevezés	Gazdasági tevékenység	Jogszabály szerint előírt szakképesítés	A képesítést előíró jogszabály
711204	Földmérés, térképészet	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 28. § (1) bekezdésében előírt földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez középfokú végzettségűnek minősül: a) a földmérő technikusi, a földmérő és térinformatikai technikusi, a földmérő térképész és térinformatikai technikusi, a földmérő technikus elágazáson, földügyi térinformatikai szaktechnikusi, kataszteri szaktechnikusi, létesítménygeodéta szaktechnikusi és távérzékelési szaktechnikusi képesítés; b) az olyan egyéb szaktechnikusi, technikusi, illetve szakközépiskolai végzettség, ahol a képesítő (érettségi) tárgyak között a földmérés szerepel. A külföldön szerzett képesítés esetén, az Fttv. 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szakképzettségeknek megfelelő, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által elismert végzettség szükséges.	Földmérő technikus Földmérő és térinformatikai technikus Digitálistérkép- kezelő (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Fotogrammetriai kiértékelő (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Földügyi számítógépes adatkezelő (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Térinformatikai menedzser-asszisztens (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Földmérő és térinformatikai technikus (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus szakképesítés-elágazás) Földügyi térinformatikai szaktechnikus Kataszteri szaktechnikus Létesítménygeodéta szaktechnikus Távérzékelési szaktechnikus	2012. évi XLVI. törvény; 19/2013. (III. 21.) VM rendelet
711204	Földmérés, térképészet	Földmérési és térképészeti tevékenység.	Földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 28. § (1) bekezdésében előírt földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez felsőfokú végzettségnek minősül: a) az egyetemi végzettségek közül az 1967 előtt a Budapesti Műszaki Egyetemen vagy jogelődjén kiállított okleveles mérnöki, valamint okleveles földmérő mérnöki, földmérő szakon szerzett okleveles mérnöki, földmérő mérnöki szakon szerzett okleveles építőmérnöki és az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki szakon szerzett képesítés; b) a főiskolai végzettségek közül a földmérő üzemmérnöki, a földrendező üzemmérnöki, a földmérő mérnöki, a földrendező mérnöki szakképzettség, c) a mesterszakon (MSc) szerzett végzettségek közül az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki képesítés, vagy az okleveles birtokrendező mérnöki képesítés, d) az alapszakon (BSc) szerzett végzettségek közül a földmérő és földrendező mérnöki szakképzettség, vagy építőmérnöki szakon építőipari geodézia, geodéziai vagy térinformatikai szakirányon vagy specializáción szerzett szakképzettség, e) amennyiben a kérelmező rendelkezik a 19/2013. (III. 21.) VM rendelet (továbbiakban: R.) 1. mellékletben (továbbiakban: 1. melléklet) meghatározott minden tárgycsoport vonatkozásában az előírt minimálisan megszerzendő kreditek számával, összességében – a felsőfokú szakmai végzettség elismeréséhez szükséges – hetven kreditszámmal ea) az okleveles építőmérnök vagy építő üzemmérnöki, eb) az okleveles erdőmérnöki, ec) az okleveles bányamérnöki, ed) az okleveles útépítő mérnöki, ee) az útépítő mérnöki vagy útépítő üzemmérnöki szakirányú, ef) az okleveles vízépítő mérnöki vagy vízépítő üzemmérnöki, eg) az okleveles térképész, eh) az építőmérnöki szakterületen szerzett építőmérnöki vagy üzemmérnöki, ei) a tüzér-földmérő mérnöki szakirányú szakképzettség, f) a külföldön szerzett, az a)-e) pontban meghatározott szakképzettségeknek megfelelő és a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által elismert képesítés, amennyiben a kérelmező rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott összes tárgycsoport vonatkozásában előírt minimálisan megszerzendő kreditek számával, összességében – a felsőfokú szakmai végzettség elismeréséhez szükséges – hetven kreditszámmal. A c) pontban meghatározott képesítés – amennyiben a kérelmező az alapvégzettségét az e) pontban meghatározott szakokon szerezte – az R. szerint akkor minősül felsőfokú végzettségnek, ha az 1. mellékletben meghatározott tárgykörökből és tantárgyakból a felsőoktatási intézményben szerzett legalább hetven kredittel rendelkezik.	2012. évi XLVI. törvény; 19/2013. (III. 21.) VM rendelet
711204	Földmérés, térképészet	Földrészlet-határvonalak kitűzési munkái.	Földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése: – Ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges. Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki a) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll, b) büntetlen előéletű, c) földmérő igazolvánnyal, d) rendekezik a meghatározott felsőoktatási szakképzettséggel, azaz da) az egyetemi végzettség közül, amely okleveles mérnöki, okleveles földmérő mérnöki, földmérő szakon szerzett okleveles mérnöki, földmérő mérnöki szakon szerzett okleveles építőmérnöki és az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki szakon szerzett képesítés; db) a főiskolai végzettségek közül a földmérő üzemmérnöki, a földrendező üzemmérnöki, a földmérő mérnöki, a földrendező mérnöki, valamint a tüzér-földmérő mérnök földmérő mérnöki szakirányon szerzett képesítés, amennyiben az rendelkezik a 19/2013. (III. 21.) VM rendelet 1. mellékletben meghatározott tárgykörökből, tantárgyakból legalább hetven kredittel; dc) a mesterszakon (MSc) szerzett végzettségek közül az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki, az okleveles birtokrendező mérnöki képesítés, amennyiben az alapvégzettségét a da) és dd) pontokban meghatározott szakokon szerezte. A más szakokon vagy alapszakokon végzetteknek a 19/2013. (III. 21.) VM rendelet 1. mellékletben meghatározott tárgykörökből és tantárgyakból, a felsőoktatási intézményben szerzett legalább hetven kredittel kell rendelkeznie; dd) az alapszakon (BSc) szerzett végzettségek közül az építőmérnöki szak geoinformatika-építőmérnöki ágazat (építőipari geodézia vagy térinformatikai szakirány), földmérő és földrendező mérnöki képesítés; de) az okleveles építőmérnöki, az okleveles erdőmérnöki, az okleveles bányamérnöki vagy okleveles térképész végzettség, továbbá az építőmérnöki szakterületen szerzett üzemmérnöki vagy mérnöki képesítés, amennyiben a 19/2013. (III. 21.) VM rendelet 1. mellékletben meghatározott tárgykörökből, tantárgyakból rendelkezik legalább hetven kredittel; e) az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 6. §-ban meghatározott szakmai gyakorlattal, azaz ea) a felsőoktatási szakképzettség megszerzését követően az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál vagy a járási hivatalnál legalább 3 évet a földmérési szakterületen eltöltött, eb) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetnél a felsőoktatási szakképzettséget követően legalább 5 év földmérési gyakorlatot szerzett, vagy ec) legalább 5 évig közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben földmérési szakmai oktatói tevékenységet végzett.

A szomszédviták során előfordul, hogy birtokháborítás történik, és a telekhatár viták egy része

a település jegyzője elé kerül.

Az alábbi írás nem minősül jogi tanácsadásnak, csak a jogszabály általi lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Akik nem járatosak a jogban, észre sem veszik, ha eljárási hibák történnek.

Mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, és ügyének a legjobb úton, módon történő rendezéséhez.

Munkám során előfordult, hogy nem a birtokvédelmet kérő kapott védelmet, hanem a jegyző birtokháborítást rendelt el. Ilyenkor sajnos fordított bizonyítást kell lefolytatni. Mit jelent ez a gyakorlatban. A birtokháborító fél, aki például gázvezetéket akar átvezetni másnak a magántulajdonán, birtokvédelmet kap, jegyzői határozattal. A birtokháborítást elszenvedő félnek kell majd földmérőt hívnia, és bizonyítania, hogy a kerítés évek, vagy évtizedek óta ugyanott áll. Ez több évbe, és több százezer forintba fog kerülni. A jegyzőt, aki a határozata előtt nem tisztázta, ki van kerítésen belül, vagy kívül, egyáltalán nem fogják felelősségre vonni.

A birtokháborítást elrendelő határozat ellen időben kell tiltakozni. Ha a szomszéd a kerítésen akarja átvezetni idegen ingatlanra a gázvezetéket, akkor kötelező szolgalmi jogi szerződést kötni. A szolgalmi jogi szerződést ügyvéd előtt kell kötni. Szolgalmi jogi szerződéssel nem adunk korlátlan bejárást a szomszédnak az ingatlanunkra. Földmérő készíti el a szolgalmi jogi vázrajzot. Megjelöli a változási vázrajzon azt az útvonalat, ahol a gázszerelők közlekedhetnek, bemehetnek karbantartást, állagmegóvást, szerelést végezni. Fontos, hogy rögzítsünk minden fontos tényt szerződésben. Mikor, milyen napszakban mehetnek be állagmegóvásra, kik mehetnek be? Hány fő? Délelőtt, délután, hétköznap, hétvégén? Gázvezetéknél pedig számíthatunk arra, hogy idegenek is bemehetnek ellenőrizni a vezetéket bármikor.

Meggondolandó, hogy adunk-e szolgalmi jogot, ha igen, akkor minden újabb ingatlan tulajdonosra kötelező lesz. Köteles adni, és köteles eltűrni az ingatlan használatát ideiglenesen átengedni másoknak.

Ez a probléma másokat is érinthet: Van Valós jegyzői határozat, ami jelenleg bírósági szakban van, hogy a jegyző elrendelte, hogy a szomszéd átvezesse a kerítésen a gázcsövet. Szolgalmi jog nélkül. A gázbekötő szomszéd kifogásolta a kerítés helyét, amit nem mellesleg Ő helyezett el, évtizedekkel ezelőtt az oldalhatáros beépítési módú ingatlanon. A jegyzői eljárásban nagyon fontos, hogy az ellenérdekű félnek meg legyen küldve a birtokvédelmet kérő személy kérelme.

Ez sajnos van, hogy utólag derül ki, hogy meg sem küldte a település jegyzője. Így nem tudott az ingatlan tulajdonos időben tiltakozni.

A jegyző által megküldött birtokvédelmi kérelemre választ kell küldeni, érvekkel, bizonyítékokkal. Kézhezvételtől számított 5 nap áll rendelkezésre. Be lehet menni a jegyzőhöz személyesen is, időpont kérésével, és jegyzőkönyvet készítenek.

Az iratok ismeretében a jegyző határozatot hoz. Sajnos van, hogy a kerítés helyét vitatják. Laikus számára is látható, hol van a kerítés, ki melyik oldalon lakik. A jegyzői határozat mégis megengedi, hogy a birtokvédelmet kérő személy átvezesse a gázcsövet a kerítésen, a szomszédba, szolgalmi jog nélkül.

Ha a jegyző meghozza a határozatát, hogy a tulajdonos tűrni köteles a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán, Ebben az esetben akinek az udvarára a jegyzői határozatra bevezetik a gázcsövet, nem tehet mást, csak azt, hogy bírósághoz fordul, ügyvédet keres. Földmérőt is kereshet, hogy a földmérő felmérje, vagy kitűzze a területet.

A bírósági eljárások elkerülése végett egyre több jegyző kér bizonyítékot, hogy valóban rossz helyen van-e a kerítés. Földmérő általi telekhatár kitűzés előtt nem is hoz határozatot, vagy be sem fogadja a kérelmeket bizonyíték nélkül.

Esettanulmány: Sem az Ombudsman, sem a Rendőrség nem vonja felelősségre azt a jegyzőt, aki elrendeli, hogy a kerítésen vezessék át a gázcsövet mások magántulajdonára. Hiába mondja ki a gáztörvény, hogy tilos a kerítésen átvezetni a gázcsövet idegen ingatlanra szolgalmi jog nélkül.

A szakértő kirendelését lehet kérni a bíróságon. Ennek díja ügytől függően 120.000-160.000.- Ft, vagy még több.

Milyen megoldás lehet a fenti ügyre? Egy lehetőség lehet, hogy ha ilyen helyzetbe kerül, megbíz

ingatlanrendező földmérőt, aki utána néz, hogy van-e esetleges térképezési hiba. Egy ilyen szakvélemény készítés rövidebb idő. A földmérő felméri a területet, kerítések helyét. Összehasonlítja a térképi állapottal. Ha a földmérő talál térképezési hibát azt javítja a földhivatal. A földhivatal rávezeti a tulajdoni lap III. részére a térképezési hiba javítására szóló határozat számát. A kivizsgálás után természetesen törli ezt a bejegyzést. A térképezési hiba javítása akár bírósági eljárásban is megtörténhet.

A fentebb leirt eset sajnos megtörtént. ennek jogorvoslata bíróság előtt van, ami már több, mint egy éve húzódik. Természetesen a bírósági ítéletet név és település név nélkül, azonosítható személyes adatok nélkül közzéteszem a honlapomon.

Együttérzek azokkal, akiknek az otthonát birtokháborítás éri. Igyekszem segíteni a jogszabályok elérhetőségével is.

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

Az Alkotmány a legmagasabb szintű törvény.

XIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Nagyon fontos a magán tulajdon védelme.

Előfordul, hogy a tulajdoni lap III. részén különböző jogokat tartanak nyilván:

A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződõ egyéb jogokat és azok jogosultjait:

• földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
• földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
• vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog
• elõ-, visszavásárlási, vételi jog
• tartási és életjáradéki jog
• jelzálogjog, végrehajtási jog

A vezetékjogot, szolgalmi jogot nemcsak a vezeték helyére kell bejegyeztetni, hanem a

védőtávolságot is jelölni kell.

a védősáv miatt – sem épület, sem fa nem telepíthető – a telkének az értéke ezzel csökken. A telek használhatósága – és vele az értéke – is jelentősen csökkenhet a szolgalmi jog, vezetékjog miatt.

17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapelvek

1. § (1) A felek a birtokvédelmi eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni.

(2) A jegyző a birtokvédelmi eljárás során

a) biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, valamint a felek közötti esélyegyenlőséget;

b) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, biztosítva a birtokvita pártatlan eldöntését;

c) elősegíti az eljárásban részt vevő felek jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlását;

d) a szakszerűség, az egyszerűség és a felekkel való együttműködés követelményeinek betartásával biztosítja a tisztességes ügyintézést;

e) a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményeinek figyelembevételével szervezi meg a tevékenységét;

f) valamely fél jogát és jogos érdekét csak a másik fél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

2. Az eljárás megindítása

2. § (1) A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

(2) A kérelem tartalmazza

a) ^*  a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,

b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),

c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

(3) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

(4) ^*  A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

3. Az eljárás

3. § (1) ^*  A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárási határidő megkezdődésétől számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek.

(2) A jegyző az eljárás során tájékoztatja az eljárásban részt vevőket az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről.

4. § Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

5. § A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

6. § A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.

7. § (1) A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha

a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,

b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,

c) valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,

d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,

e) a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,

f) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,

g) ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

(2) A jegyző a kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott okok alapján – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – bármikor elutasíthatja.

4. Az eljárási határidő, a határidő számítása

8. § (1) Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tizenöt napon belül folytatja le.

(2) A birtokvédelmi eljárást a jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.

(3) Az eljárási határidőbe nem számít bele

a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,

b) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

(4) Kijelölés esetén a kijelölt jegyző vonatkozásában az eljárási határidő a kijelölő határozat átvételét követő napon újrakezdődik.

(5) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a jegyző által vezetett polgármesteri hivatalnál vagy közös önkormányzati hivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

5. Képviselet

9. § A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.

6. Kizárás és kijelölés

10. § (1) A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.

(2) A jegyző nem vehet részt annak a birtokvédelmi ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területén működő helyi önkormányzat, a képviselő-testület vagy annak szerve az ügy érintettje.

(3) A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(4) A jegyző a kizárási okról történő tudomásszerzést követő munkanapon az ügy iratait – a kizárással kapcsolatos álláspontjával együtt – felterjeszti az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részére.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal nyolc napon belül határozattal dönt a kizárásról, és az ügy iratait megküldi az eljáró jegyző részére.

11. § Ha a jegyző a birtokvédelmi eljárást az eljárási határidőn belül nem folytatja le, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal – az arról történő tudomásszerzést követő nyolc napon belül – határozatával másik jegyzőt jelöl ki a birtokvédelmi eljárás lefolytatására, és ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó jegyző ellen a polgármesternél.

12. § A fővárosi és megyei kormányhivatal határozata a jegyző birtokvédelmi határozata elleni jogorvoslatban támadható meg.

7. A tényállás tisztázása

13. § (1) A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.

(2) A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

8. A helyszíni szemle

14. § (1) A helyszíni szemle során a jegyző a tényállás tisztázása érdekében a birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintését vagy személy magatartásának megfigyelését végezheti.

(2) A helyszíni szemle során a jegyző a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ingóról és ingatlanról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(3) Az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles.

(4) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a jegyző a rendőrség közreműködését kérheti.

9. A meghallgatás

15. § (1) A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A jegyző a feleket egyidejűleg is meghallgathatja.

(2) Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

(3) Tanúvallomás-tétel esetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.

(4) A cselekvőképtelen, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tanú meghallgatását csak a tanú gondnokának vagy törvényes képviselőjének jelenlétében lehet lefolytatni.

10. Az eljárás nyelve

16. § (1) Az eljárás nyelve a magyar.

(2) A jegyző a magyar nyelvet nem ismerő fél vagy tanú esetén tolmács, hallássérült, siketvak vagy beszédfogyatékos fél vagy tanú esetén jelnyelvi tolmács közreműködésével folytatja le az eljárást, amennyiben az a nyilatkozat vagy a tanúvallomás megtétele szempontjából szükséges.

11. A jegyzőkönyv

17. § (1) A jegyző az egyes eljárási cselekményekről a (2) bekezdés szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) készítésének helyét, időpontját,

b) az eljáró jegyző megnevezését,

c) az ügyintéző nevét,

d) az ügy tárgyát, ügyiratszámát,

e) a nyilatkozatot vagy tanúvallomást tevő személy nevét, továbbá lakcímét, eljárásjogi helyzetét, egyéb elérhetőségét,

f) a nyilatkozatot vagy tanúvallomást tevő személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtének megjelölését,

g) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, megállapításokat, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények megjelölését,

h) a nyilatkozatot tevő személy, valamint a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.

12. Adatkezelés és iratbetekintés

18. § (1) ^*  A birtokvédelmi eljárás során az adatkezelésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a birtokvédelmi eljárásban részt vevő feleket kell érteni.

(2) A birtokvédelmet kérő, valamint az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet – a határozat tervezete, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető.

13. A határozat

19. § A birtokvédelmi eljárásban hozott határozat tartalmazza

a) az eljáró szerv megnevezését, az eljáró ügyintéző nevét és az ügy számát,

b) a felek nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét,

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) ^*  a döntést, a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és a határidejéről való tájékoztatást,

db) a kérelemnek helyt adó határozat esetén a kötelezettség teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeit,

dc) a birtokvédelmi eljárásban felmerült eljárási költség megfizetésre vonatkozó döntést,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

eb) a fél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

ec) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az eljáró szerv a határozatot hozta,

ed) az eljáró szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,

f) a határozathozatal helyét és idejét,

g) ^*  a határozat kiadmányozójának nevét, aláírását vagy elektronikus aláírását és az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát vagy elektronikus bélyegzőjét.

14. A határozat közlése és kézbesítése

20. § (1) A határozatot közölni kell a felekkel – képviselő eljárása esetén a képviselővel – és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg.

(2) ^*  Az eljáró szerv a határozatot elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként, illetve személyesen átadott iratként vagy saját kézbesítője útján közli a felekkel, továbbá képviselő eljárása esetén a képviselővel.

(3) A közölt határozatot az átvétel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A hivatalos iratként postai úton közölni kívánt határozatot annak sikertelen kézbesítése esetén azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a határozat a jegyzőhöz visszaérkezik.

15. A határozat kijavítása és kiegészítése

21. § (1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az eljáró szerv a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) A kijavítást az eljáró szerv önálló kijavító határozattal, vagy a hibás határozat bevonása mellett a határozat kicserélésével teljesíti.

(3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó határozatot közölték.

22. § (1) Ha a határozatból kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, az eljáró szerv a határozatot kiegészíti.

(2) Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha

a) a határozat meghozatalától számított egy év már eltelt, vagy

b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

(3) A kiegészítést az eljáró szerv önálló kiegészítő határozattal, vagy a hiányos határozat bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes határozatba foglalva a határozat kicserélésével teljesíti.

(4) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő határozatot közölték.

16. A végrehajtás

23. § (1) A birtokvédelem kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

(2) ^*  Ha a bíróság a határozat megváltoztatása iránt indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtását – a hasznok, károk és költségek kivételével – a jegyző foganatosítja.

24. § (1) ^*  A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtására irányuló eljárásban (a továbbiakban: végrehajtási eljárás) az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) ahol az Ákr. jogosultat említ, azon a jegyző birtokvédelmi határozatában foglaltak jogosultját,

b) ahol az Ákr. kötelezettet említ, azon a jegyző által a birtokvédelmi határozatban kötelezettet,

c) ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a birtokvédelmi eljárásban részt vevő feleket

kell érteni.

(2) A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.

(3) A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása iránt indult eljárásban a jegyző felügyeleti szerve az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal.

17. Az eljárási költség és viselése

25. § (1) Eljárási költségek a birtokvédelmi eljárásban:

a) az eljárási illeték,

b) a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége,

c) a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege,

d) az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,

e) az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,

f) jogszabályban meghatározott, az a)-e) pont alá nem tartozó eljárási költség.

(2) A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi

a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt,

b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.

26. § A 11. § szerinti határozatban a fővárosi és megyei kormányhivatal kötelezi a birtokvédelmi eljárás lefolytatására eredetileg illetékes jegyzőt, hogy a kijelölt jegyző részére a birtokvédelmi határozat meghozatalát követő harminc napon belül tízezer forint összegű eljárási költségátalányt fizessen meg.

18. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) ^* 

28. § ^*  E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 2. § (2) bekezdés a) pontját, 2. § (4) bekezdését, 3. § (1) bekezdését, 19. § g) pontját és 20. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

---

A legtöbb esetben ma már az ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy megbízás alapján az építési vállalkozó az építkezés megkezdése előtt kitűzeti a telekhatárokat ingatlanrendező földmérővel. Így elkerülhető az átépítés a szomszédos telekre. Ha hosszú távon gondolkodunk, és elkerülhető egy esetleges birtokháborítás, túlépítés, akkor a földmérő munkadíj, ehhez képest jelentéktelen költség.

A földmérő által készített kitűzési vázrajz és a földmérő által földhivatalból kikért hivatalos ingatlan-nyilvántartási alaptérkép részletes adatai alapján, (Ezt csak földmérő igazolvánnyal lehet kérni) a kitűzés során derülhet ki, hogy a szomszéd kerítése nem a jogi telekhatáron áll. Ha az építkezés előtt ezt nem veszi fegyelembe a tervező, akkor plusz kiadása lehet az ingatlan tulajdonosnak az esetleges telekalakítás, telekhatár rendezés.

A felépített családi ház, társasház, melléképület tényleges helyét az épületfeltüntetési vázrajz ábrázolja. Ami bekerül a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba. Ha esetleg eltértek a tervtől, akkor az ingatlanrendező földmérő által készített változási vázrajz dokumentálja helyesen az épület nagyságát, és valóságban is megtalálható helyét az ingatlan-nyilvántartási térképen.

A Diófa kellemes árnyékot ad a kertben, és a dió fogyasztás nagyon egészséges. Diófa ültetés előtt fontos, hogy lesz-e elég hely a telken belül a lombkoronájának? Nagyon nagy területet árnyékol, és nagy területet foglal el egy idősebb diófa. egy diófa nagyon sok munkát igényel,

Szomszédvitára adhat okot, ha tavasszal a virágok a fűre, szomszéd drága térkövére hullanak, és szennyezi a szomszédos udvart. Ősszel elkezdődik a dió burok, a falevél hullás. Kiskertekben ajánlott a kert közepére ültetni. Az épületektől minél távolabb. Régen 7-8, 10-15 méterre is ültették az épületektől, nehogy alá menjen a házak alá a gyökerei.

Amennyiben kicsi a kert, akkor örökös szomszédvita, és perek lehetnek a diófa által okozott kellemetlenségekből. Beárnyékolja a szomszéd kertet, szemét van belőle stb. Panorámás telek vásárlása esetén bosszantó lehet, ha elveszi a kilátást egy óriásra nőtt fa.

Gyakori telekhatár vitát válthat ki, ha a diófa ágai átnyúlnak a szomszéd , birtokára.

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy hol van a telekhatár, ha átnyúlik a fa, vagy az épületre hullanak a levelek. Ilyenkor a helyszín ismerete nélkül csak általánosságban tudok tanácsot adni, földmérési szempontból. 

A legjobb, ha megbeszélik azt, hogy mit lehet tenni a békés birtoklásért a jó szomszédi viszony megőrzéséért. Ez nem mindig sikerül. Ilyenkor szoktak megkeresni, mint földmérőt.

Javaslom  (először lehet,) hogy érdemes kiméretni a telekhatárokat, van-e ereszcsorgás, csepegő,  tisztázni szükséges-e, valóban kié a terület, ahová a levelek hullanak? Esetleg a garázst hová építette-e?
A diófa tulajdonos, és a szomszédos épület tulajdonosa között kialakulnak a nézet eltérek, viták. Földmérő csak annyit tehet, hogy kitűzi a telekhatárokat, a békesség kedvéért, tisztázva van a tulajdoni viszony. Ez nem megoldás. Van aki hasznot remél a tetőre hullott dió, és falevél, letörő ágak miatt. Van, aki azt reméli, hogy a régi garázstető helyett, majd újat készíttet a szomszéddal, a lehulló levelek miatt. Milyen a tető a garázson? (Engedélyezett volt-e? lapos tető, sátortető, nyeregtető, utcaképnek megfelelő-e?) Végeláthatatlan problémák lesznek. tetővel probléma van a szomszédnak, rohad a garázs teteje, elképzelhető-e, hogy a garázs épületének állaga miatt esetleg a szomszédnak le kell-e bontani? Ezt építési hatóság, építésfelügyelet tudja megvizsgálni csak, ehhez én mint földmérő nem értek.Amennyiben állagmegóvásra lenne szükség, ezt az építési hatóság majd eldönti. 10 éven belül épült-e a garázs?

A békés birtoklás lenne a cél. Nagyon jó lehet, ha mindkét fél mediátorhoz fordul. Ekkor még kulturált körülmények között rendezhető a békés viszony.

Ha nem lehet mediálni a szomszédokat, akkor már kialakulhat a telekvita. Ekkor Először is tisztázni kell a birokhatárokat, valóban átnyúlik-e a fa? Jó helyen van-e a kerítés ?A helyi jegyző javasolhatja, kérheti, hogy földmérő jelölje a birtok határait, földmérő karóval. Illetve a földmérő készítsen felmérést, vagy kitűzést, a kitűzési vázrajzot,Ön vagy a szomszéd,mutassa be a helyi jegyzőnek. Ha a jegyző betartja a jogszabályokat,akkor döntés előtt kérheti, hogy tisztázzák egymás között, pontosan hol húzódik a telekhatár. Ha a jegyző nem kéri, akkor a bíróság biztosan fogja kérni.Ha a bíróság szakértőt rendel ki, a szakértő munkadíja nem 70-80.000.- Ft lesz, hanem akár 120.000-160.000.- Ft is lehet. vagy ettől sokkal több is, munkától, helyszíntől függően. Ezt a bírósági eljárásban letétbe kell helyeznie, vagy Önnek, vagy a szomszédnak. Javaslom a békés megegyezést, mint az évekig húzódó birtokpert.
A helyi rendelet szabályozza, hogy a fákat a kerítéstől milyen távolságra lehet ültetni? Van, ahol az átlagos fa, aminek magassága 4 méter, 2 méterre kell ültetni a telekhatártól. a diófát, eperfát,  7-8 méterre, mert a gyökerei akár 10-15 méterre is benyúlhatnak a házak alá. Ezt általában a helyi önkormányzati rendelet szabályozza.
A garázs építési engedély köteles volt-e? Szabályosan épült-e, és rajta van-e a földhivatali térképen?Ezt, ha van ügyfélkapuja, akkor az e-közműben tudja ellenőrizni, vagy személyesen is megnézheti a térképet a földhivatalban, személyi igazolványt, és lakcímkártyát vinni kell.
Hány éve ültette a fát? A szomszéd tiltakozott-e a ültetése ellen, láthatta-e a fát a garázstól?Tiltakozott-e a szomszéd a zavaró kilátás vagy a faágak miatt? Kérte-e korábban a fa kivágását?Fordult-e a település jegyzőjéhez a faágak levágása miatt? Született-e a jegyzői határozat arról, hogy a faág nem mehet át a telekhatáron? A jegyző csak 1 éven belül intézkedhet.
Feltehető egy csomó kérdés, ha ügyvédet fogadnak:

A garázs zavarja-e Önt az ingatlanának használatában, mikor épült a garázs? Szabályos-e a kivitelezés?Mekkora a szomszéd telek beépítési százaléka, nem lépte-e túl a szomszéd a beépítési százalékot a garázsterületével? Kellett-e elhagyni a  helyet a kerítéstől a szomszédnak a garázs építése során? Van-e ereszcsorgás?Amikor a szomszéd építette a garázsát, ott volt-e már a fa? Láthatta-e a szomszéd a fát? Számíthatott-e arra, ha közel építi a garázst a fához, hullanak-e rá levelek, termés?
Ön át szokott-e menni előző években a fa termését összeszedni? 

Minden esetben javaslom a békés megegyezést, hiszen a szomszédok egymás mellett élnek hosszú évtizedekig. Nem mindegy mennyire számíthatnak egymásra.

Az általam leírtak nem minősülnek jogi tanácsadásnak! Csak a kérdések segítségével, azok megválaszolásával tisztázható lehet a helyzet.
Javaslom jogi segítség igénybevételét. Az országban több helyen van ingyenes jogi tanácsaadás:elérhetőség: https://www..jogpontok..hu/A polgári törvénykönyv is szabályozza a szomszédjogot, birtokvédelmet.
Ptk. 2013 évi V törvény
Amennyiben telekhatárok tisztázása miatt földmérőre van szüksége, hívjon bizalommal.Tapasztalatom van telekhatárok kitűzésében, és erre ingatlanrendezői jogosultsággal is rendelkezem.

Hívjon bizalommal.