vázrajz kategória bejegyzései

Szakvélemény készítés térképezési hiba miatt

Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ingatlan tulajdonos köteles bejelenteni a Földhivatalba az ingatlanával kapcsolatos változásokat.

  • lebontja az épületeit, vagy épületek egy részét
  • toldalékot épít a meglévő házfalhoz
  • egy üres telekre teljesen új házat épít stb.

Ezekhez a változások bejelentésekhez okirat szükséges.

A térképezési hiba keresése kutatómunka

Kép forrása: pixabay, kép készítő: Darius Sankovski

Épületfeltüntetési vázrajz kell ahhoz, ha üres telekre házat építünk, meglévő házhoz hozzátoldottunk egy szobát, nappalit, vagy nyári konyhát stb. Ezeknek a földhivatalba való bejelentése állampolgári kötelesség.

Ha minden épületet lebontunk, akkor nincs szükség épülettörlési vázrajzra, ha viszont, nem minden épület kerül elbontásra, maradnak épületek, akkor kötelező vázrajz is.

Az ügyfelek úgy szereznek tudomást arról általában, ha térképezési hiba van, hogy kapnak felszólítást a Földhivatalból, hogy készíttessenek először ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező földmérővel szakvéleményt.

Aki térképezési hibával kapcsolatban szakvéleményt rendel, akkor a megbízott földmérő kutatásba kezd, a régi térképek, telekkönyv, földhivatali iratok, dokumentumokban.

Előfordul, hogy nem talál térképezési hibát, a kutatás díját, költségeket, időt, akkor is ki kell fizetni. Megrendelés előtt érdemes megfontolni ezt is.

Milyen hibák lehetnek:

  • Felmérési,
  • térképezési
  • területszámítási hiba

A hiba a gyakorlatban lehet az, hogy a térképen a pontokat, koordinátákat nem megfelelően kötik össze, vagy a szőlő sor oszlopait kerítésnek jelölték a műholdas képről, támfalat jelöltek be kerítésnek, vagy fordítva írtak be térképi méreteket, összecserélték az adatokat, nem a mérési vázlaton szereplő méréseket ábrázolták a térképen, előfordult olyan, hogy helyes volt a mérés, a térképi, rajzi vonal, csak a területet rosszul számították ki, emiatt történhetnek elírások.Helyesek a számítások, de valamiért a tulajdoni lapra nem az került fel stb. Előfordulhat, hogy adat átvezetéskor történik számcsere, elírás.

Ezek kiderítése utólagosan több számítást, és ellenőrzést igényelnek, mint egy egyszerű vázrajz elkészítése.

A szakvélemény elkészítésének ára függ a ráfordított időről, mérések mennyiségétől, helyszíni ellenőrzésektől stb.

Szakvélemény készítés ára kisebb munkák esetén kb. 80.000.- Ft, minden eset egyedi, megrendelés előtt kérjen árajánlatot.

Fontos: a megrendelő akkor is köteles kifizetni a szakvélemény elkészítését, ha a kutató munka során nem észlelhető, nem fellelhető térképezési hiba, helyesek a számítások. Kérem, hogy ezt a megrendelés előtt vegye figyelembe, megéri-e?

Amennyiben IRM jogosultsággal rendelkező földmérővel szeretne térképezési hiba miatt szakvéleményt készíttetni, akkor hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

06/harminc/58-77-363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com

Lehet-e pótolni az elveszett földmérő karót, vagy új telekhatár kitűzést kell megrendelni?

Minden vélemény számít!

A földmérő vállalkozóként dolgozik, és az általa elhelyezett földmérési jelek, karók őrzését nem tartalmazza a telekhatár kitűzések munkadíja. Elveszett, elmozdított földmérő karók miatt a földmérő nem vállal felelősséget. Az őrzés az ingatlan tulajdonos joga.

Ha valaki szándékosan helyez át földmérési jelet, vagy karót, esetleg elviszi, az szabálysértést követ el.

2012 évi II. törvény177. § 2 a.”Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.”

Ha megvan a tettes, akkor a büntetési tételén felül, kártérítéssel is tartozik a tulajdonosnak, akár sérelem díjat is megállapíthatnak a tulajdonosnak. Építés akadályozása stb.

Ügyfeleim részére VIP szolgáltatás, 30 napig

Előfordulnak olyan esetek, amikor megsérül a földmérő karó, vagy eltűnik.

A gyerekek kifocizzák, kerti munkák, építkezés során megsérül a karó, vannak olyan esetek, amikor nem derül ki, hogy hová is tűnt el a földmérési jel, a földmérő karó?

Mit tehet ilyenkor a megrendelő, vagy a károkozó?

Ha én készítettem a kitűzési vázrajzot, én mértem ki a telekhatárt, és a munka ki is lett fizetve, akkor ügyfeleim részére kedvezményes áron 15 napon belül, újra kitűzöm az elveszett

1 db karó, 1 db sarokpont helyét. Ebben az esetben is jelen kell lennie a telekszomszédnak, hiszen Őt is érinti.

Kiszállási díj: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: 15.000.- Ft

Földmérési jel, sarokpont helyének kimérése:

Csak 1 db karó újra kimérése és elhelyezése: 15.000.- Ft

Munkadíj BAZ megyében,

saját ügyfeleim részére: Összesen: 30.000.- Ft

Amennyiben 2 db, vagy több darab karó hiányzik, akkor újra kell méretni a telekhatárokat, ez már újabb földmérési megrendelést, és újabb árajánlatot jelent.

A Földmérési jelek, földmérő karók őrzése nem a földmérő feladata, hanem a kitűzött karók őrzése, az ingatlan tulajdonosok saját érdeke.

Javasolt szőlőkaró, kerítés léc stb. nagyobb karók leütése a földmérő karók mellé, hogy gazos, bozótos helyen jobban láthatóak legyenek, vagy ahol gyerekek játszanak.

Ha szüksége van újra mérésre, elérhetőségem:

Kiss Tibor földmérő mérnök, IRM

20/586-11-79, vagy 30/58-77-363

Földmérési vázrajz készítés fennmaradási engedélyhez és ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Minden vélemény számít!

Mikor lehet szükség fennmaradási engedély kiadásához?

Évtizedekkel ezelőtt előfordult, hogy engedély nélkül építkeztek és nem kértek használatbavételi engedély, így okirat hiányában nem lehetett térképezni az épületet.

Gyakran előfordul az is, hogy csak üres telek van a térképen, épület egyetlenegy sincs rajta ábrázolva, vagy az utólag épített épületrészek hiányoznak. Ebben az esetben, ha szeretné, hogy az épületet a valóságnak megfelelően ábrázolva legyen a térképen , akkor Önnek be kell szereznie a fennmaradási engedélyt az építési hatóságtól és készíttetnie kell vázrajzot földmérővel.

Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei

42. § (1) *  Az építésügyi hatóság az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

(2) * 

(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben

a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,

b) * 

c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény

ca) továbbépítésére vagy

cb) használatbavételére

irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) *  A fennmaradási engedély iránti kérelemhez tartalmától függően mellékelni kell az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) *  a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt hatóság vagy a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményt adott,

b) *  a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott.

(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van

a) *  a Khvr.-ben meghatározott esetekben végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

c) *  termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.

(7) A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,

b) *  a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

43. § (1) *  A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tarthat.

(2) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.

(3) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálhatja, hogy

a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,

b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá

c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

(4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.

(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

(6) *  A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.

(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

44. § (1) * 

(2) *  Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény vagy településképi véleményben a polgármester nem javasolta.

(3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.

(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – határozattal tudomásul veszi.

(5) *  Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni,

a) amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött,

b) az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve mégis, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése alá esik, vagy

c) az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha azt nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

(5a) *  Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

(6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.

(7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.

(8) A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,

b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,

c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,

d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,

e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,

f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,

g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,

h) *  a jogorvoslat tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.

(9) A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,

b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,

c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,

d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,

e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.

(10) A határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető.

(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.