A telekalakítási eljárás elsőre egyszerűnek tűnhet: néhány papír, egy bejárás, egy jóváhagyás, és máris indulhat az építkezés vagy az értékesítés. A valóságban azonban sokak tapasztalata szerint ez az eljárás hónapokig, sőt akár fél évnél is tovább húzódik. De miért?
Milyen lépésekből áll a telekalakítási eljárás?
A legtöbb esetben a folyamat az alábbi lépésekből áll:
földmérő megbízása és a telekalakítási tervdokumentáció elkészítése,
Földhivatali adatkiadás földmérő részére 1-8 nap kivéve, ha térképezési hiba van, akár több hónapig is tarthat a hiba kivizsgálása, és kijavítására,
Földmérő felmérése, vázrajz készítés maximum 2 hét, ha van adat,
Földmérő a telekalakítási vázrajzot beadja a földhivatal műszaki osztályára ellenőrzésre,
Földhivatali záradékolás 30-60 nap
szakhatósági és közműszolgáltatói nyilatkozatok beszerzése, általában 8 napon belül, de változó
a főépítész jóváhagyása a telekalakítási tervre,60 nap
földhivatali bejegyzés, tulajdoni lapra 30-60 nap
A változás lényege: a döntés már nem az önkormányzaté, hanem az illetékes főépítészé. Ez elvileg szakmai szempontok érvényesülését segíti, de a gyakorlatban sokszor épp emiatt torpannak meg az ügyek.
Miért húzódik el az ügyintézés?
Létszámhiány: A főépítészek sokszor túlterheltek, egy személy viszi az egész körzet településképi ügyeit.
Átláthatóság hiánya: Sok ügyfél nem tudja pontosan, milyen szempontok alapján bírál a főépítész – nincs egységes rendszer.
Korlátozott kommunikáció: A főépítészi hivatal gyakran nehezen elérhető, és az ügyfél kevés információt kap az eljárás állásáról.
Digitalizációs lemaradás: A telekalakítási dokumentáció beadása gyakran még mindig papíralapon történik, ami önmagában is hetekre nyújtja a folyamatot.
Telekalakítási eljárás – Időtartam táblázat
Lépés | Leírás | Időtartam | Megjegyzés
Földhivatali bejegyzés | A változások rögzítése a tulajdoni lapon | 30–60 nap | A vázrajz alapján történik
Helyi Építési Szabályzat előírásainak ismerete fontos ✔️ Érdemes előzetesen tájékozódni a főépítész elvárásairól. ✔️ Célszerű szakemberrel ellenőriztetni a dokumentációt benyújtás előtt. ✔️ Ajánlott folyamatosan nyomon követni az eljárás állását. ✔️ Javasolt legalább 4–6 hónapos átfutással számolni, és nem szoros határidőkhöz igazítani a további terveket.
A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.
A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám
Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata a Kúria precedens ítéletében.
“Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem. A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése. A telekhatárnak a mezsgyén belül, de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”
Azt jelenti, hogy az eresz nem teljesen a telekhatáron van, hanem csak egy
része nyúlik át a szomszédba.
Forrás: Bírósági határozatok
2012. óta az alsóbb bíróságok általában nem térhetnek ek a Kúria által hozott precedens
ítéletektől.
PP. 346 §
(5) * A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.
A telekhatár kitűzés törvényi előírásoknak megfelelően történik. Jogszabály írja elő a telekhatár kitűzéséről készült jegyzőkönyvek, vázrajzok, vázlatok egyéb mellékletek földhivatalba beadását.
A TELEKHATÁR KITŰZÉSE csak akkor hivatalos, ha a KITŰZÉST VÉGZŐ FÖLDMÉRŐ, a telekhatár
kimérését követő 8 napon belül a dokumentumokat beadja az illetékes földhivatalnak.
A Földhivatal a kitűzést vizsgálja, ellenőrzi, vagy nyilvántartásba veszi, vagy elutasítja. (ha nem jogosult földmérő végezte, vagy hiányos, vagy szakmailag nem megfelelő a munka)
Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Csak figyelemfelhívás, hogy a Kúria már döntött az
Em feliratok bírósági eljárásokban, per megelőző kitűzésekben való figyelembe vételével.
Amennyiben telekhatárt szeretne kitűzetni, rövid határidővel vállalom a munkát.
A Földhivatalok 1-8 nap között szolgáltatnak adatot a kitűzéshez.
A földhivatali adat megérkezését követően, egyeztetek időpontot a MEGRENDELŐVEL, ÚGY,
hogy kitűzést megelőzően értesítem, a kitűzés idejéről a kitűzendő terület, az ingatlannal határos telkek tulajdonosait, szomszédokat.
Földmérési szempontból lényeges a telekalakítási bejegyzés, épületfeltüntetés, épület létesítés, épület bővítés, és épület elbontása.
Fent felsorolt földmérési tevékenységhez, nemcsak okirat kell, hanem földmérési vázrajz is.
ezeket a vázrajzokat a földhivatal záradékkal látja el a vizsgálat során. a záradékolás arról szól, a földhivatal megvizsgálta a földmérő vázrajzát, és az ingatlan-nyilvántartási eljárásra, tulajdoni lapi bejegyzésre alkalmasnak találta.
Ezekhez a fent felsorolt vázrajzokhoz, TELEKALAKÍTÁSI engedély is kell, valamint az Építési Hatóság engedélye. Épület elbontása esetén, ha minden épület el van bontva, már nem kell földmérési vázrajz, csak Építési Hatósági okirat az épület elbontásáról. Ha van megmaradó épület, ami nem kerül elbontásra, csak abban az esetben kell külön vázrajz az épület elbontásáról.
A tulajdoni lapon a III. részbe való bejegyzés csak okirattal, és vázrajzzal történhet.
A TULAJDONI LAP
1. A tulajdoni lap részei
1. § A tulajdoni lap három részből áll.
A tulajdoni lap III. része jogszabály alapján az alábbi adatokat tartalmazza:
4. § (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:
a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,
b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,
d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vasúti használati jog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,
e) elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,
f) tartási és életjáradéki jog,
g)jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és végrehajtási jog,
h)olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.
(2)A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:
1. a III. részen bejegyzett jogosult
1.1. kiskorúságának ténye,
1.2. gondnokság alá helyezésének ténye,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás
ténye az ügyszám megjelölésével,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
6. kisajátítási eljárás megindításának ténye,
7. telekalakítási eljárás megindításának ténye,
8. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye,
10.2 közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél benyújtásának,
10.3. ügyészi felhívás benyújtásának,
10.4. ügyészi fellépés bejelentésének,
10.5. felügyeleti eljárás megindításának
ténye,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,
12. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
12.2. elidegenítési tilalom,
12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
13. a tv. 64. §-ában meghatározott
13.1. perek,
13.2. büntetőeljárás
megindításának ténye,
14. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,
15. a zárlat, a zár alá vétel, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,
16. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
17. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,
18. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
19. ranghely megváltoztatása,
20. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,
21. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
22. az épület (építmény, műtárgy)
22.1. építésének,
22.2. lebontásának
ténye,
23. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
24. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
25. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
26. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. nemzeti emlékhely ténye,
28. történelmi emlékhely ténye,
29. pénzügyi lízingbeadás ténye,
30. föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye,
31.eljárás megszüntetésének ténye,
32 olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését – a tv. 2. § (2) bekezdése alapján – törvény elrendeli.
(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.
a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;
b) a jog, tény megnevezése;
c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;
d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
g) törölt bejegyzésre való utalás,
h) kiegészítő szöveges bejegyzés.
(3a)Az illetékességiterület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része – ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is – önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó és az átvevő ingatlanügyi hatóság megjelölését.
(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.
(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.
4/A. § (1) Az 1–4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:
a)az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság neve és címe,
b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,
c) tulajdoni lap megnevezés,
d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),
e) dátumként:
ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;
eb)
ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,
f) a megrendelés száma,
g) záradékként:
ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;
gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza.
(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés szerepel.
(3)
(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.
(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.
(6)
1/A. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon *
5. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.
(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.
(3) A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.
(4) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.
(5)
19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás *
24. § (1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.
Forrás: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
Korábbi jogszabály: hatályon kívül helyezve:
1997. évi CXLI. törvénnyel, az ingatlan-nyilvántartásról szóló,
1972. évi 31. törvényerejű rendeletet az ingatlan-nyilvántartásról, hatályon kívül helyezte.
Hatályos volt: 1973. 01. 01-től. 1997. évi CXLI törvényig.
Korábbi törvényi rendelkezések ezek voltak: Hasonlóak, illetve néhány területen megegyeznek
a jelenleg is érvényes Ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezéseivel.
A tulajdoni lap korábbi bejegyzlései ennek a törvénynek az alapján történtek a tulajdoni lapokra,
1973.01.01-től.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.
(2) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel (a továbbiakban: bejegyzés) keletkeznek
………
IV. Fejezet
A változás vezetése
Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatos eljárás
12. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint a jogosult nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) a megváltoztatását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) A tulajdonos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet köteles bejelenteni a változás tényleges bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül
a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett változást,
b) a nyilvántartás tárgyát képező épület létesítését, illetve lebontását
A tulajdoni lap III. részében lévő bejegyzések bemutatása, nem minősül jogi tanácsadásnak.
A telekhatár viták többsége az ereszcsorgás vitákból adódik.
Az építkezések során előfordul, hogy nem a kitűzött helyre kerül megépítésre a lakóház, vagy melléképület. Jön a földmérő beméri a házat, beméri a teléekhatárt, ekkor szokott kiderülni az is, ha az épület mögött nem maradt hely ereszcsorgásnak, vagy esetleg hibahatáron belül a szomszéd telkére épült meg.
Ha hibahatáron túl van, akkor az épületet csak telekalakítás után lehet feltüntetni.
Ehhez földmérő, és telekalakításii vázrajz, telekalakítási engedély is kell.
A térképezési hibák javításánál, telekhatár eredeti állapotának visszaállításakor
felmerül hogy van-e, volt- ereszcsorgás?
Az ereszcsorgások nem tűnnek el, és nem is képződnek a térképeken. A földmérő kitűzi a telekhatárpkat, ekkor derül ki, hová lesz leütve a fölmérő cövek. ekkor fog kiderülni, hogy maradt-e hely a kerítés és az épület között?
Vannak térképek, ahol EM feliratokat és FA feliratokat helyeztek el, hogy telken belül
hol található a lakóház? Ebből is szokott vita lenni. Nem az épülethez kell kitűzni a telekhatárt, hanem a földhivatalból kapott méreteket kell kitűzni. Ekkor látható, hogy a lakóház hol van a földmérő karók között. Jó esetben telekhatáron belül van.
A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.
A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám
Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata a Kúria precedens ítéletében.
„Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem. A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése. A telekhatárnak a mezsgyén belül, de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”
Forrás: Bírósági határozatok
MEZSGYE:
határ, határvonal
Hétköznapi szóhasználatban: Két szomszédos szántóföld, szőlő, kert stb. között a határt jelölő, megműveletlenül hagyott keskeny, kiemelkedő földcsík.
Tájszó: Keskeny út; mezei vagy erdei gyalogösvény; csapás.
Átvitt értelemben: Választóvonal, különbség, amely két vagy több dolog jellege közt megvan, megnyilvánul.
Vannak települések, ahol kötelező volt az ingatlanok határvonalától elhagyni 50-60 cm ereszcsorgást. Ennek az volt a célja, hogy a tetőről lefolyó víz, még a saját telken kerüljön elvezetésre, és ne kerüljön át a szomszédos ingatlanra. Voltak települések, ahol a ház mögött 80 cm -1 méter is volt. Az ereszcsatornák elterjedésével már engedélyezett volt a telekhatárra építkezés is. Nagyon sok telekhatár vita van abból, hogy van-e ereszcsorgás, vagy nincs? Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek van. Akkor van „csurgó”, ereszcsorgás, amikor az építtető beljebb építi a házát a telekhatártól. annyi cm-es az ereszcsorgása, amennyit elhagyott a telekhatár szélétől. Mielőbb ház szigetelésébe kezdünk, érdemes megkérni a szomszédot, hogy engedélyezze.
Mit lehet tenni, ha a szomszéd nem engedélyezi a kb. 10 cm-es szigetelés felrakását sem. Ebben az esetben érdemes földmérőt hívni, hogy meg lehet nézni, van-e esetleg „tartalék”, lehet, hogy nem pontosan a telekhatárra épült a ház, és még van hely akár egy 5 cm-es szigetelésre is.
Ha nincs hely, akkor csak belülről lehet szigetelni a ház falát.
Más magántulajdonát nem lehet elvenni. Ezt az alkotmány védi.
Telekhatárra épült ház gázbekötési problémája. Ahhoz, hogy a szomszéd ingatlanára kerüljön a gázcső, ahhoz be kell szerezni a szomszéd engedélyét. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ügyvéd előtt szolgalmi jogi szerződést kell kötni. Földmérővel szolgalmi jogi vázrajzot kell készíttetni. Értékbecslővel fel kell értékeltetni, hogy a szolgalmi joggal mennyit csökken az ingatlan értéke. Ezt ki szokták fizetni a szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosának. A szolgalmi jog örökre ott marad az ingatlanon. Akkor is, ha akár 10 tulajdonos váltja egymást az évtizedek alatt. (Van jogi lehetőség felbontásra, de az már jogi, ügyvédi, bírósági eljárás stb.)
Vannak olyan ingatlanok, melyek régen lettek térképezve, még a régi papír alapú rajzolással. Ezen ingatlanok esetében előfordulhat, hogy digitalizálás miatt úgy tűnik, van még hely a gázcső elvezetésére az ingatlan mögött. Aztán, ha a szomszéd földmérőt hív, Kitűzeti a telekhatárt, akkor derül ki, hogy le kell szedni a gázvezetéket. Előfordul, hogy a gáztervező a földhivatali térkép alapján tervezte be a gázcsövet. Aztán a földmérő kiméri, helyesen tünteti fel az épületet a térképen. Jóval később derül ki, hogy nem maradt hely a gázcsőnek, az ingatlan telekhatárán belül. Ekkor ha nincs szolgalmi jogunk, akkor bizony a szomszéd akár bírósághoz is fordulhat.
Érdemes a jószomszédi viszony megőrzésére törekedni, és saját telken belül bekötni a gázvezetéket, a szomszéd ingatlanának érintése nélkül.
Senki nem köteles eltűrni a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán. Sajnos vannak olyan települések, ahol rendkívül keskeny a kapubejáró, valamilyen érthetetlen módon a gáztervező a kapubejáróba tervezi meg a gázcsövet. Nagyon sok helyen az eresz alatt viszik el a gázvezetéket, hogy ne zavarják vele a szomszédot, a szomszéd közlekedését. Az ütődés a kocsiajtó kinyitásakor nem tesz jót a gázvezetéknek sem. Van olyan gáztervező, aki meg sem kérdezi, hogy a szomszéd engedélyezi-e az udvarán a gázvezetéket, a szomszéd tudta nélkül tervezi be idegen ingatlanra a vezetéket. Ez jogszabályba ütközik.
A fenti képen látható, az első képen, hogy a térképen még van hely a ház és a telekhatár között. Sajnos ha térképezési hiba van, földmérő felmérése során derül ki, és javítják, akkor eltűnik a hézag a telekhatár és az épület között. Ebben az esetben nem tervezhető be az épület falára a gázvezeték a szomszéd beleegyezése nélkül, szolgalmi jog nélkül. Ha felmérés során derül ki, hogy a ház a telekhatárra épült közvetlenül. Nagyon sok ilyen eset van. A földmérővel történő telekhatár kitűzés megelőzheti a telekhatár vitákat, hosszú évekig tartó bírósági eljárásokat, pereskedést, bosszúságot, szomszédháborút.
Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a szomszéd mutogat egy ősrégi térképet, hogy neki mekkora hely van a ház és a telekhatár között, amikor a kerítése a ház falsíkjában van. Ekkor érdemes gyanakodni, hogy valóban jól van-e térképezve az épület. A földmérő a telekhatárokat tűzi ki. A telekhatár nem függ az épület helyétől. Előfordult már olyan is, telekhatár kitűzéskor, hogy a szoba ablakon ment át a telekhatár, a tv-n keresztül. Előfordult olyan eset is, hogy a térképmásolaton volt 50 cm hely a telekhatártól, a gyakorlatban pedig a ház átlógott a szomszéd telkére 60 cm-rel. Ezeket az eseteket a földmérő tudja kideríteni, kimérni a birtokhatárokat pontosan. A földmérők közül csak azok mérhetnek ki telekhatárokat, akik benne vannak a nyilvántartásban. eljárnak évente továbbképzésekre. Van földmérő igazolványuk, és IRM ingatlanrendező földmérő jogosultságuk.
Mit lehet tenni az ellen a szomszéd ellen, aki esetleg arra hivatkozással akarja megszerezni a területünket, hogy van ereszcsorgása? Kell a szomszédnak a tulajdonunkból például 50 cm széles telekrész, 30 méter hosszan? A vita lezárására földmérővel lehetséges. A földmérő elkészíti a kitűzési vázrajzot. A földmérő kitűzés előtt kiértesíti a telekhatárral érintett szomszédokat. A telekhatár kitűzéskor jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet alá kell írni, hogy a szomszéd elfogadja, vagy nem fogadja el a kitűzést. Ha a szomszéd elfogadja a kitűzést, akkor megoldódik a helyzet a vita elmérgesedése előtt. Ha a szomszéd nem fogadja el, akkor a kitűzési vázrajzzal ügyvédet kell keresni, és a bíróságtól kérni a hivatalos telekhatár kitűzést.
Amennyiben szeretné a saját telkét felméretni, hogy tudja Ön az ingatlanának méreteit a kitűzés előtt, vagy már a kitűzést szeretné kérni egyből, akkor hívjon.
Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ingatlan tulajdonos köteles bejelenteni a Földhivatalba az ingatlanával kapcsolatos változásokat.
lebontja az épületeit, vagy épületek egy részét
toldalékot épít a meglévő házfalhoz
egy üres telekre teljesen új házat épít stb.
Ezekhez a változások bejelentésekhez okirat szükséges.
A térképezési hiba keresése kutatómunka
Kép forrása: pixabay, kép készítő: Darius Sankovski
Épületfeltüntetési vázrajz kell ahhoz, ha üres telekre házat építünk, meglévő házhoz hozzátoldottunk egy szobát, nappalit, vagy nyári konyhát stb. Ezeknek a földhivatalba való bejelentése állampolgári kötelesség.
Ha minden épületet lebontunk, akkor nincs szükség épülettörlési vázrajzra, ha viszont, nem minden épület kerül elbontásra, maradnak épületek, akkor kötelező vázrajz is.
Az ügyfelek úgy szereznek tudomást arról általában, ha térképezési hiba van, hogy kapnak felszólítást a Földhivatalból, hogy készíttessenek először ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező földmérővel szakvéleményt.
Aki térképezési hibával kapcsolatban szakvéleményt rendel, akkor a megbízott földmérő kutatásba kezd, a régi térképek, telekkönyv, földhivatali iratok, dokumentumokban.
Előfordul, hogy nem talál térképezési hibát, a kutatás díját, költségeket, időt, akkor is ki kell fizetni. Megrendelés előtt érdemes megfontolni ezt is.
Milyen hibák lehetnek:
Felmérési,
térképezési
területszámítási hiba
A hiba a gyakorlatban lehet az, hogy a térképen a pontokat, koordinátákat nem megfelelően kötik össze, vagy a szőlő sor oszlopait kerítésnek jelölték a műholdas képről, támfalat jelöltek be kerítésnek, vagy fordítva írtak be térképi méreteket, összecserélték az adatokat, nem a mérési vázlaton szereplő méréseket ábrázolták a térképen, előfordult olyan, hogy helyes volt a mérés, a térképi, rajzi vonal, csak a területet rosszul számították ki, emiatt történhetnek elírások.Helyesek a számítások, de valamiért a tulajdoni lapra nem az került fel stb. Előfordulhat, hogy adat átvezetéskor történik számcsere, elírás.
Ezek kiderítése utólagosan több számítást, és ellenőrzést igényelnek, mint egy egyszerű vázrajz elkészítése.
A szakvélemény elkészítésének ára függ a ráfordított időről, mérések mennyiségétől, helyszíni ellenőrzésektől stb.
Szakvélemény készítés ára kisebb munkák esetén kb. 80.000.- Ft, minden eset egyedi, megrendelés előtt kérjen árajánlatot.
Fontos: a megrendelő akkor is köteles kifizetni a szakvélemény elkészítését, ha a kutató munka során nem észlelhető, nem fellelhető térképezési hiba, helyesek a számítások. Kérem, hogy ezt a megrendelés előtt vegye figyelembe, megéri-e?
Amennyiben IRM jogosultsággal rendelkező földmérővel szeretne térképezési hiba miatt szakvéleményt készíttetni, akkor hívjon bizalommal.
Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő
A földmérő vállalkozóként dolgozik, és az általa elhelyezett földmérési jelek, karók őrzését nem tartalmazza a telekhatár kitűzések munkadíja. Elveszett, elmozdított földmérő karók miatt a földmérő nem vállal felelősséget. Az őrzés az ingatlan tulajdonos joga.
Ha valaki szándékosan helyez át földmérési jelet, vagy karót, esetleg elviszi, az szabálysértést követ el.
2012 évi II. törvény177. § 2 a.”Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.”
Ha megvan a tettes, akkor a büntetési tételén felül, kártérítéssel is tartozik a tulajdonosnak, akár sérelem díjat is megállapíthatnak a tulajdonosnak. Építés akadályozása stb.
Ügyfeleim részére VIP szolgáltatás, 30 napig
Előfordulnak olyan esetek, amikor megsérül a földmérő karó, vagy eltűnik.
A gyerekek kifocizzák, kerti munkák, építkezés során megsérül a karó, vannak olyan esetek, amikor nem derül ki, hogy hová is tűnt el a földmérési jel, a földmérő karó?
Mit tehet ilyenkor a megrendelő, vagy a károkozó?
Ha én készítettem a kitűzési vázrajzot, én mértem ki a telekhatárt, és a munka ki is lett fizetve, akkor ügyfeleim részére kedvezményes áron 15 napon belül, újra kitűzöm az elveszett
1 db karó, 1 db sarokpont helyét. Ebben az esetben is jelen kell lennie a telekszomszédnak, hiszen Őt is érinti.
Kiszállási díj: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: 15.000.- Ft
Földmérési jel, sarokpont helyének kimérése:
Csak 1 db karó újra kimérése és elhelyezése: 15.000.- Ft
Munkadíj BAZ megyében,
saját ügyfeleim részére: Összesen: 30.000.- Ft
Amennyiben 2 db, vagy több darab karó hiányzik, akkor újra kell méretni a telekhatárokat, ez már újabb földmérési megrendelést, és újabb árajánlatot jelent.
A Földmérési jelek, földmérő karók őrzése nem a földmérő feladata, hanem a kitűzött karók őrzése, az ingatlan tulajdonosok saját érdeke.
Javasolt szőlőkaró, kerítés léc stb. nagyobb karók leütése a földmérő karók mellé, hogy gazos, bozótos helyen jobban láthatóak legyenek, vagy ahol gyerekek játszanak.
Mikor lehet szükség fennmaradási engedély kiadásához?
Évtizedekkel ezelőtt előfordult, hogy engedély nélkül építkeztek és nem kértek használatbavételi engedély, így okirat hiányában nem lehetett térképezni az épületet.
Gyakran előfordul az is, hogy csak üres telek van a térképen, épület egyetlenegy sincs rajta ábrázolva, vagy az utólag épített épületrészek hiányoznak. Ebben az esetben, ha szeretné, hogy az épületet a valóságnak megfelelően ábrázolva legyen a térképen , akkor Önnek be kell szereznie a fennmaradási engedélyt az építési hatóságtól és készíttetnie kell vázrajzot földmérővel.
Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre,
ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási
Vázrajz.
Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.
Kiss Tibor Földmérő mérnök
06205861179
06305877363
kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com
Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.
Előzetes bejelentkezés szükséges
FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei
42. § (1) * Az építésügyi hatóság az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében
meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben
annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az
építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási
engedélyt ad.
c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca) továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető.
(4) *
A fennmaradási engedély iránti kérelemhez tartalmától függően
mellékelni kell az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú
nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül
végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg igazolni kell, hogy
a) * a
kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének
településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek
módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt
hatóság vagy a települési önkormányzat polgármestere településképi
véleményt adott,
b) * a
településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács
szakmai véleményt adott.
(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van
a) * a
Khvr.-ben meghatározott esetekben végleges környezetvédelmi, illetve
egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont
telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati
eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott
építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
b) erdőterület
igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az
összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
c) * termőföld
igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának
engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat – kivéve, ha az az
összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.
(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:
a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
b) ha
a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll
rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet
szerinti dokumentációt.
(7) A kérelemhez mellékelni lehet
a) ha
a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett
szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR
igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság
által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,
b) * a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala
43. § (1) *
A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a
hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás
tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében
helyszíni szemlét tarthat.
(2) *
Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a
helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás
megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.
(3) *
Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, az
építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes
igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálhatja, hogy
a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,
b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá
c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.
(4)
Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a
tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.
(5)
Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a
11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett
eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.
(6) *
A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási
kötelezettség teljesítésének határideje a döntés véglegessé válásától
számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére
indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.
(7)
A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész
továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.
(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.
(2) *
Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet
elutasítja, ha az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény vagy
településképi véleményben a polgármester nem javasolta.
(3)
A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság
egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. §
(5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási
kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3)
bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.
(4)
Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az
építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett –
határozattal tudomásul veszi.
(5) *
Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése
(rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának
elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni,
a) amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött,
b) az
Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett
építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos
alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet,
kivéve mégis, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv.
33/A. § (2) vagy (3) bekezdése alá esik, vagy
c) az
Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel
megkezdett építési tevékenység esetén, ha azt nem természetes személy
építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.
(5a) *
Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fennmaradási és a
továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az
építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.
(6)
Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény
rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül
sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra
külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem
szükséges.
(7)
Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési
tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság
megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus
építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.
(8)
A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési,
használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi
elemein túl tartalmazza:
a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,
b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,
c) az
építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási
megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító
kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének
feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,
d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,
e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,
f) az
építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges
kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának
jogkövetkezményét,
g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,
h) * a jogorvoslat tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.
(9)
A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési,
használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi
elemein túl tartalmazza:
a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,
b) a
szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény
rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos
leírását,
c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,
d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,
e) a
bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és
számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény
mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő
egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.
(10)
A határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban
hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást
tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének
határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság
elengedhető.
(11)
A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi
és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás
szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
