A telekalakítási eljárás elsőre egyszerűnek tűnhet: néhány papír, egy bejárás, egy jóváhagyás, és máris indulhat az építkezés vagy az értékesítés. A valóságban azonban sokak tapasztalata szerint ez az eljárás hónapokig, sőt akár fél évnél is tovább húzódik. De miért?
Milyen lépésekből áll a telekalakítási eljárás?
A legtöbb esetben a folyamat az alábbi lépésekből áll:
földmérő megbízása és a telekalakítási tervdokumentáció elkészítése,
Földhivatali adatkiadás földmérő részére 1-8 nap kivéve, ha térképezési hiba van, akár több hónapig is tarthat a hiba kivizsgálása, és kijavítására,
Földmérő felmérése, vázrajz készítés maximum 2 hét, ha van adat,
Földmérő a telekalakítási vázrajzot beadja a földhivatal műszaki osztályára ellenőrzésre,
Földhivatali záradékolás 30-60 nap
szakhatósági és közműszolgáltatói nyilatkozatok beszerzése, általában 8 napon belül, de változó
a főépítész jóváhagyása a telekalakítási tervre,60 nap
földhivatali bejegyzés, tulajdoni lapra 30-60 nap
A változás lényege: a döntés már nem az önkormányzaté, hanem az illetékes főépítészé. Ez elvileg szakmai szempontok érvényesülését segíti, de a gyakorlatban sokszor épp emiatt torpannak meg az ügyek.
Miért húzódik el az ügyintézés?
Létszámhiány: A főépítészek sokszor túlterheltek, egy személy viszi az egész körzet településképi ügyeit.
Átláthatóság hiánya: Sok ügyfél nem tudja pontosan, milyen szempontok alapján bírál a főépítész – nincs egységes rendszer.
Korlátozott kommunikáció: A főépítészi hivatal gyakran nehezen elérhető, és az ügyfél kevés információt kap az eljárás állásáról.
Digitalizációs lemaradás: A telekalakítási dokumentáció beadása gyakran még mindig papíralapon történik, ami önmagában is hetekre nyújtja a folyamatot.
Telekalakítási eljárás – Időtartam táblázat
Lépés | Leírás | Időtartam | Megjegyzés
Földhivatali bejegyzés | A változások rögzítése a tulajdoni lapon | 30–60 nap | A vázrajz alapján történik
Helyi Építési Szabályzat előírásainak ismerete fontos ✔️ Érdemes előzetesen tájékozódni a főépítész elvárásairól. ✔️ Célszerű szakemberrel ellenőriztetni a dokumentációt benyújtás előtt. ✔️ Ajánlott folyamatosan nyomon követni az eljárás állását. ✔️ Javasolt legalább 4–6 hónapos átfutással számolni, és nem szoros határidőkhöz igazítani a további terveket.
A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.
A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám
Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata a Kúria precedens ítéletében.
“Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem. A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése. A telekhatárnak a mezsgyén belül, de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”
Azt jelenti, hogy az eresz nem teljesen a telekhatáron van, hanem csak egy
része nyúlik át a szomszédba.
Forrás: Bírósági határozatok
2012. óta az alsóbb bíróságok általában nem térhetnek ek a Kúria által hozott precedens
ítéletektől.
PP. 346 §
(5) * A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.
A telekhatár kitűzés törvényi előírásoknak megfelelően történik. Jogszabály írja elő a telekhatár kitűzéséről készült jegyzőkönyvek, vázrajzok, vázlatok egyéb mellékletek földhivatalba beadását.
A TELEKHATÁR KITŰZÉSE csak akkor hivatalos, ha a KITŰZÉST VÉGZŐ FÖLDMÉRŐ, a telekhatár
kimérését követő 8 napon belül a dokumentumokat beadja az illetékes földhivatalnak.
A Földhivatal a kitűzést vizsgálja, ellenőrzi, vagy nyilvántartásba veszi, vagy elutasítja. (ha nem jogosult földmérő végezte, vagy hiányos, vagy szakmailag nem megfelelő a munka)
Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Csak figyelemfelhívás, hogy a Kúria már döntött az
Em feliratok bírósági eljárásokban, per megelőző kitűzésekben való figyelembe vételével.
Amennyiben telekhatárt szeretne kitűzetni, rövid határidővel vállalom a munkát.
A Földhivatalok 1-8 nap között szolgáltatnak adatot a kitűzéshez.
A földhivatali adat megérkezését követően, egyeztetek időpontot a MEGRENDELŐVEL, ÚGY,
hogy kitűzést megelőzően értesítem, a kitűzés idejéről a kitűzendő terület, az ingatlannal határos telkek tulajdonosait, szomszédokat.
Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179
email: kisstibi.szerencs@gmail.com
Amikor egy családi házhoz a Magyar Államtól vásároltak építési telket, akkor általában az adás-vételi szerződésben előírtak beépítési kötelezettséget is. A telekkönyvben 1972. december 31-ig rögzítették a Bíróságok és a Földhivatalok által hozott határozatokat, jog és tény feljegyzéseket.
1973. 01. 01-től felváltotta a TELEKKÖNYV-et a TULAJDONI LAP. A tulajdoni lapra, a földhivatali határozatok alapján, kerülhetett épület létesítési bejegyzés, illetve, a már meglévő épület bővítéséről bejegyző határozat.
Minden esetben ha törvényeket betartva építkeztek, a lakóházról építési tervet kellett beadni az építési engedély kérelem mellé, valamint csatolni kellett a földhivatali térkép másolatot is. A térkép másolattal igazolta az ingatlan tulajdonosa, hogy az a telek, amelyre építkezni szeretne, még beépítetlen terület. Az építési hatóság (korábban a jegyző volt az I. fokú építési hatóság), az építési engedély kérelem, az építési terv alapján, hivatalos nyomtatványon, építési engedélyt adott ki. Az építési engedély általában 2 évig volt érvényes, és további 2 évre lehetett meghosszabbítani.
A felépített családi házra, -amelynek műszaki állapota megfelelő volt-, az építési hatóság HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYt adott ki.
A Használatbavételi engedély egy példányát és földmérő által készített (helyszínrajzot), épületfeltüntetési vázrajzzal együtt, kérelemmel, be kellett adni az építtetőnek, ingatlan tulajdonosának a helyileg illetékes földhivatalba.
Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés során ellenőrizte a földhivatal az okiratot, a Használatbavételi engedélyt, és a vázrajzot a földhivatal átvezetés előtt hivatalos záradékkal látta el, hogy a földmérési törvénynek megfelelően készült.
Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a földhivatal határozatot hozott, mely határozatot a tulajdoni lapra sorszámozottan bejegyezte. A sorszám után a tulajdoni lapnak tartalmazni kell a bejegyző határozat számát, és bejegyzés pontos dátumát is. Ezután került a lakóház, családi ház felrajzolásra a földhivatali térképre. Az ügyintézőnek úgy kellett felrajzolnia a családi házat a telken belülre, ahogyan megépítették. Akkor is pontosan be kellett mérnie a földmérőnek az épületet, családi házat, ha a tulajdonos eltért az építési tervtől. A földhivatal köteles volt úgy felrajzolni az épületfeltüntetési vázrajzról a lakóházat, ahogyan a földmérő ábrázolta azt.
A földhivatal OKIRATTÁRÁBAN a tulajdoni lapon szereplő határozatok, és dátumok alapján visszakereshető a hivatalos, földhivatal által meghozott bejegyző határozat.
A bejegyző határozat mellett megtalálható az eredeti, jogerősített Használatbavételi engedély példánya. A földhivatalnak meg kell őriznie a földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajzot is.Ezen iratok nem selejtezhetőek.
Hivatkozott jogszabályok:
1973. 01. 01-től kötelező a tulajdoni lapra bejegyezni az épület létesítést. Kellett hozzá használatbavételi engedély és vázrajz is. Erről a hivatalos határozatot a földhivatal hozta meg.
1972. december 31-e előtt TELEKKÖNYVEK VOLTAK.
1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról,
27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról,
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,
109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról,
1964. évi III. törvény az építésügyről Az építésügyi hatósági engedélyezés 26. § (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) – a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben – az építésügyi hatóság engedélye szükséges.2) Az építményt csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. Az engedélyezett céltól eltérő használathoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges
54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelettelekkönyvről, és
2/1960. (XII. 25.) IM rendelet a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról .
Sokkal korábbi törvények:
„Az Osztrák Polgári Törvénykönyvet (Optk.) 1853. május 1. napján vezették be hazánkban, telekkönyvi szabályait az Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban hatályában fenntartotta.
A telekkönyvi rendtartást hosszú ideig az 1855. évi december 15-i igazságügyi miniszteri rendelet tartalmazta,
majd a régi Ptk. 116.§-a rendelkezett szűkszavúan az ingatlan-nyilvántartásról.
A telekkönyv szabályait az 54/1960.(XI.27.) Korm. rendelet állapította meg, míg az eljárási kérdéseket a
118/1960.(I.K. 23-24.) IM utasítás tartalmazta.
Az egységes ingatlan-nyilvántartást rendező 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletet 2001. január 1. napjától a több módosítást megért 1997.évi CXLI. törvény váltotta fel, a végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelettel.
A telekkönyv – részben anyagi, részben eljárásjogi – alapelveit már az 1855. évi rendelet is tartalmazta (pl. bejegyzés, nyilvánosság, különlegesség, jogosság elve).”
Fenti ismertetés nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatásul szolgál, ha Ön nem a családi ház első tulajdonosa, hogyan szerezheti be a 2024-ben induló lakásfelújítási támogatáshoz a családi házról az igazolást, mikor épült, mikor kaptak a korábbi tulajdonosok Használatbavételi engedélyt? Valamint ellenőrizheti, hogy a földhivatalban az eredeti telekhatár van-e a hivatalos térképen, ugyanaz-e, amit a korábbi épületfeltüntetési vázrajz készítésekor bemért a földmérő.
Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179
email: kisstibi.szerencs@gmail.com
2013. évi V. törvénya Polgári Törvénykönyvről
NEGYEDIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
X. CÍM
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI
5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás]
Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.
5:167. § [Az okirati elv]
Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.
5:168. § [A bejegyzési elv]
(1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.
(2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.
(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.
(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.
(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.
5:169. § [A rangsor elve]
Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.
Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.
1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.
Amennyiben kiderül, hogy a lakóháza nem szerepel a hivatalos földhivatali térképen, akkor vállalom az épületfeltüntetési vázrajz készítését, rövid határidővel. De ekkor is szükséges a Használatbavételi engedély.
A Használatbavételi engedély esetlegesen kereshető, és fellelhető még, ha nem adták be a földhivatalba, az építési hatóságon, település jegyzőjénél.
30 éven túli építés esetén a helyileg illetékes levéltárban.
Szerencs például a Sátoraljaújhelyi levéltárhoz tartozik. Van levéltár Felsőzsolcán, és Miskolcon is.
Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179
email: kisstibi.szerencs@gmail.com
Mit jelent a rövid határidővel való földmérési változási vázrajz készítés?
Ön megrendeli az épület feltüntetést, ehhez kell a település neve, és a helyrajzi szám (semmilyen személyes adatra nincs szükség, soha nem kérem el online felületen)
Megigénylem a földhivatal földmérési osztályától az épületfeltüntetéshez szükséges hivatalos földmérési adatokat.
A földhivatalból az adatok érkezése változó 2-8 nap között van
Egyeztetek Önnel időpontot az épület körbe mérésére. Ha személyesen nem tud ott lenni, nem akadály, ha meghatalmaz valakit.
A házat, épületet, építményt a földmérő csak kívülről méri be, az épületbe nem megy be
Az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez Önnek szükséges kitölteni egy nyomtatványt, mely letölthető a földhivatal oldaláról, vagy viszek magammal ilyen nyomtatványt, és helyszínen kitölti.
A Használatbavételi engedély beszerzése NEM A FÖLDMÉRŐ FELADATA.
A földmérő munkája az épületfeltüntetési vázrajz beadásával, záradékolásával véget ér.
Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179
Földmérési szempontból lényeges a telekalakítási bejegyzés, épületfeltüntetés, épület létesítés, épület bővítés, és épület elbontása.
Fent felsorolt földmérési tevékenységhez, nemcsak okirat kell, hanem földmérési vázrajz is.
ezeket a vázrajzokat a földhivatal záradékkal látja el a vizsgálat során. a záradékolás arról szól, a földhivatal megvizsgálta a földmérő vázrajzát, és az ingatlan-nyilvántartási eljárásra, tulajdoni lapi bejegyzésre alkalmasnak találta.
Ezekhez a fent felsorolt vázrajzokhoz, TELEKALAKÍTÁSI engedély is kell, valamint az Építési Hatóság engedélye. Épület elbontása esetén, ha minden épület el van bontva, már nem kell földmérési vázrajz, csak Építési Hatósági okirat az épület elbontásáról. Ha van megmaradó épület, ami nem kerül elbontásra, csak abban az esetben kell külön vázrajz az épület elbontásáról.
A tulajdoni lapon a III. részbe való bejegyzés csak okirattal, és vázrajzzal történhet.
A TULAJDONI LAP
1. A tulajdoni lap részei
1. § A tulajdoni lap három részből áll.
A tulajdoni lap III. része jogszabály alapján az alábbi adatokat tartalmazza:
4. § (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:
a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,
b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,
d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vasúti használati jog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,
e) elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,
f) tartási és életjáradéki jog,
g)jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és végrehajtási jog,
h)olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.
(2)A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:
1. a III. részen bejegyzett jogosult
1.1. kiskorúságának ténye,
1.2. gondnokság alá helyezésének ténye,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás
ténye az ügyszám megjelölésével,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
6. kisajátítási eljárás megindításának ténye,
7. telekalakítási eljárás megindításának ténye,
8. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye,
10.2 közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél benyújtásának,
10.3. ügyészi felhívás benyújtásának,
10.4. ügyészi fellépés bejelentésének,
10.5. felügyeleti eljárás megindításának
ténye,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,
12. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
12.2. elidegenítési tilalom,
12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
13. a tv. 64. §-ában meghatározott
13.1. perek,
13.2. büntetőeljárás
megindításának ténye,
14. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,
15. a zárlat, a zár alá vétel, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,
16. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
17. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,
18. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
19. ranghely megváltoztatása,
20. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,
21. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
22. az épület (építmény, műtárgy)
22.1. építésének,
22.2. lebontásának
ténye,
23. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
24. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
25. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
26. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. nemzeti emlékhely ténye,
28. történelmi emlékhely ténye,
29. pénzügyi lízingbeadás ténye,
30. föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye,
31.eljárás megszüntetésének ténye,
32 olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését – a tv. 2. § (2) bekezdése alapján – törvény elrendeli.
(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.
a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;
b) a jog, tény megnevezése;
c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;
d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
g) törölt bejegyzésre való utalás,
h) kiegészítő szöveges bejegyzés.
(3a)Az illetékességiterület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része – ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is – önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó és az átvevő ingatlanügyi hatóság megjelölését.
(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.
(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.
4/A. § (1) Az 1–4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:
a)az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság neve és címe,
b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,
c) tulajdoni lap megnevezés,
d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),
e) dátumként:
ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;
eb)
ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,
f) a megrendelés száma,
g) záradékként:
ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;
gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza.
(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés szerepel.
(3)
(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.
(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.
(6)
1/A. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon *
5. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.
(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.
(3) A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.
(4) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.
(5)
19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás *
24. § (1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.
Forrás: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
Korábbi jogszabály: hatályon kívül helyezve:
1997. évi CXLI. törvénnyel, az ingatlan-nyilvántartásról szóló,
1972. évi 31. törvényerejű rendeletet az ingatlan-nyilvántartásról, hatályon kívül helyezte.
Hatályos volt: 1973. 01. 01-től. 1997. évi CXLI törvényig.
Korábbi törvényi rendelkezések ezek voltak: Hasonlóak, illetve néhány területen megegyeznek
a jelenleg is érvényes Ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezéseivel.
A tulajdoni lap korábbi bejegyzlései ennek a törvénynek az alapján történtek a tulajdoni lapokra,
1973.01.01-től.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.
(2) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel (a továbbiakban: bejegyzés) keletkeznek
………
IV. Fejezet
A változás vezetése
Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatos eljárás
12. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint a jogosult nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) a megváltoztatását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) A tulajdonos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet köteles bejelenteni a változás tényleges bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül
a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett változást,
b) a nyilvántartás tárgyát képező épület létesítését, illetve lebontását
A tulajdoni lap III. részében lévő bejegyzések bemutatása, nem minősül jogi tanácsadásnak.
A társasházzá alakulást a jogszabályok szerint kell elvégezni.
Ami szükséges hozzá:
Társasház alapító okirat, amit be kell nyújtani a földhivatalba.
Társasház alaprajz, amit földmérő készít el.
Feltételek:
Műszakilag megosztható legyen
példa:
2 lakás kialakítása, két albetétként, két külön bejárat kell hozzá.
Kialakítható úgy is, hogy 1 lakás, és 1 nem lakás céljára szolgáló albetét.
A közösen használt nem lakás céljára szolgáló ingatlan részek közös tulajdonban maradnak. De lehet ezekre használati megállapodást is kötni.
Mindezeket az társasház alapító okiratban kell rögzíteni.
Amennyiben szüksége van társasház alaprajzra, a társasház alapító okirat mellé,
kérem, hívjon bizalommal.
Az építési terv megléte segítséget jelenthet. A földmérő mindent felmér, megmér az épületen belül, mert lehetnek eltérések, esetlegesen átépítették a válaszfalakat, ajtó, ablak helyét is jelölni kell stb.
Társasház alaprajz módosításra is szükség lehet, ha átépítik az ingatlant.
Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő.
