Tudta, hogyan kerülnek az épületek a térképre?
Minden vélemény számít!
épületfeltüntetés kategória bejegyzései
Kfv.III.37.549/2014/4.szám a Kúria döntése EM felíratok esetében, fontos lehet, ereszcsorgási perek esetében, a Kúria precedens ítélete, általában kötelező az alsóbb bíróságokra
A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.
A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám
Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.
“Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”
Azt jelenti, hogy az eresz nem teljesen a telekhatáron van, hanem csak egy
része nyúlik át a szomszédba.
Forrás: Bírósági határozatok
2012. óta az alsóbb bíróságok általában nem térhetnek ek a Kúria által hozott precedens
ítéletektől.
PP. 346 §
(5) * A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.
A telekhatár kitűzés törvényi előírásoknak megfelelően történik. Jogszabály írja elő a telekhatár kitűzéséről készült jegyzőkönyvek, vázrajzok, vázlatok egyéb mellékletek földhivatalba beadását.
A TELEKHATÁR KITŰZÉSE csak akkor hivatalos, ha a KITŰZÉST VÉGZŐ FÖLDMÉRŐ, a telekhatár
kimérését követő 8 napon belül a dokumentumokat beadja az illetékes földhivatalnak.
A Földhivatal a kitűzést vizsgálja, ellenőrzi, vagy nyilvántartásba veszi, vagy elutasítja. (ha nem jogosult földmérő végezte, vagy hiányos, vagy szakmailag nem megfelelő a munka)
Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Csak figyelemfelhívás, hogy a Kúria már döntött az
Em feliratok bírósági eljárásokban, per megelőző kitűzésekben való figyelembe vételével.
Amennyiben telekhatárt szeretne kitűzetni, rövid határidővel vállalom a munkát.
A Földhivatalok 1-8 nap között szolgáltatnak adatot a kitűzéshez.
A földhivatali adat megérkezését követően, egyeztetek időpontot a MEGRENDELŐVEL, ÚGY,
hogy kitűzést megelőzően értesítem, a kitűzés idejéről a kitűzendő terület, az ingatlannal határos telkek tulajdonosait, szomszédokat.
Kiss Tibor földmérő mérnök 06305877363
kisstibi.szerencs(@)gmail.com
1990 előtt épült családi házakról a tulajdoni lapon HOL, ÉS HOGYAN található meg, az épület létesítési határozat száma, dátuma? Mi alapján tudja, a Földhivatali ügyintéző visszakeresni, megtalálni a Használatbavételi engedélyt, és az épületfeltüntetési vázrajzot?
Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179
email: kisstibi.szerencs@gmail.com
Amikor egy családi házhoz a Magyar Államtól vásároltak építési telket, akkor általában az adás-vételi szerződésben előírtak beépítési kötelezettséget is. A telekkönyvben 1972. december 31-ig rögzítették a Bíróságok és a Földhivatalok által hozott határozatokat, jog és tény feljegyzéseket.
1973. 01. 01-től felváltotta a TELEKKÖNYV-et a TULAJDONI LAP. A tulajdoni lapra, a földhivatali határozatok alapján, kerülhetett épület létesítési bejegyzés, illetve, a már meglévő épület bővítéséről bejegyző határozat.
Minden esetben ha törvényeket betartva építkeztek, a lakóházról építési tervet kellett beadni az építési engedély kérelem mellé, valamint csatolni kellett a földhivatali térkép másolatot is. A térkép másolattal igazolta az ingatlan tulajdonosa, hogy az a telek, amelyre építkezni szeretne, még beépítetlen terület. Az építési hatóság (korábban a jegyző volt az I. fokú építési hatóság), az építési engedély kérelem, az építési terv alapján, hivatalos nyomtatványon, építési engedélyt adott ki. Az építési engedély általában 2 évig volt érvényes, és további 2 évre lehetett meghosszabbítani.
A felépített családi házra, -amelynek műszaki állapota megfelelő volt-, az építési hatóság HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYt adott ki.
A Használatbavételi engedély egy példányát és földmérő által készített (helyszínrajzot), épületfeltüntetési vázrajzzal együtt, kérelemmel, be kellett adni az építtetőnek, ingatlan tulajdonosának a helyileg illetékes földhivatalba.
Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés során ellenőrizte a földhivatal az okiratot, a Használatbavételi engedélyt, és a vázrajzot a földhivatal átvezetés előtt hivatalos záradékkal látta el, hogy a földmérési törvénynek megfelelően készült.
Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a földhivatal határozatot hozott, mely határozatot a tulajdoni lapra sorszámozottan bejegyezte. A sorszám után a tulajdoni lapnak tartalmazni kell a bejegyző határozat számát, és bejegyzés pontos dátumát is. Ezután került a lakóház, családi ház felrajzolásra a földhivatali térképre. Az ügyintézőnek úgy kellett felrajzolnia a családi házat a telken belülre, ahogyan megépítették. Akkor is pontosan be kellett mérnie a földmérőnek az épületet, családi házat, ha a tulajdonos eltért az építési tervtől. A földhivatal köteles volt úgy felrajzolni az épületfeltüntetési vázrajzról a lakóházat, ahogyan a földmérő ábrázolta azt.
A földhivatal OKIRATTÁRÁBAN a tulajdoni lapon szereplő határozatok, és dátumok alapján visszakereshető a hivatalos, földhivatal által meghozott bejegyző határozat.
A bejegyző határozat mellett megtalálható az eredeti, jogerősített Használatbavételi engedély példánya. A földhivatalnak meg kell őriznie a földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajzot is.Ezen iratok nem selejtezhetőek.
Hivatkozott jogszabályok:
1973. 01. 01-től kötelező a tulajdoni lapra bejegyezni az épület létesítést. Kellett hozzá használatbavételi engedély és vázrajz is. Erről a hivatalos határozatot a földhivatal hozta meg.
1972. december 31-e előtt TELEKKÖNYVEK VOLTAK.
1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról,
27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról,
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,
109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról,
1964. évi III. törvény
az építésügyről Az építésügyi hatósági engedélyezés
26. § (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) – a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben – az építésügyi hatóság engedélye szükséges.2) Az építményt csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. Az engedélyezett céltól eltérő használathoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges
54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelettelekkönyvről, és
2/1960. (XII. 25.) IM rendelet a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról .
Sokkal korábbi törvények:
„Az Osztrák Polgári Törvénykönyvet (Optk.) 1853. május 1. napján vezették be hazánkban, telekkönyvi szabályait az Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban hatályában fenntartotta.
A telekkönyvi rendtartást hosszú ideig az 1855. évi december 15-i igazságügyi miniszteri rendelet tartalmazta,
majd a régi Ptk. 116.§-a rendelkezett szűkszavúan az ingatlan-nyilvántartásról.
A telekkönyv szabályait az 54/1960.(XI.27.) Korm. rendelet állapította meg, míg az eljárási kérdéseket a
118/1960.(I.K. 23-24.) IM utasítás tartalmazta.
Az egységes ingatlan-nyilvántartást rendező 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletet 2001. január 1. napjától a több módosítást megért 1997.évi CXLI. törvény váltotta fel, a végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelettel.
A telekkönyv – részben anyagi, részben eljárásjogi – alapelveit már az 1855. évi rendelet is tartalmazta (pl. bejegyzés, nyilvánosság, különlegesség, jogosság elve).”
Fenti ismertetés nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatásul szolgál, ha Ön nem a családi ház első tulajdonosa, hogyan szerezheti be a 2024-ben induló lakásfelújítási támogatáshoz a családi házról az igazolást, mikor épült, mikor kaptak a korábbi tulajdonosok Használatbavételi engedélyt? Valamint ellenőrizheti, hogy a földhivatalban az eredeti telekhatár van-e a hivatalos térképen, ugyanaz-e, amit a korábbi épületfeltüntetési vázrajz készítésekor bemért a földmérő.
Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179
email: kisstibi.szerencs@gmail.com
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
NEGYEDIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
X. CÍM
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI
5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás]
Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.
5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]
(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.
5:167. § [Az okirati elv]
Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.
5:168. § [A bejegyzési elv]
(1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.
(2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.
(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.
(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.
(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.
5:169. § [A rangsor elve]
Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.
5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]
Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.
1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.
Amennyiben kiderül, hogy a lakóháza nem szerepel a hivatalos földhivatali térképen, akkor vállalom az épületfeltüntetési vázrajz készítését, rövid határidővel. De ekkor is szükséges a Használatbavételi engedély.
A Használatbavételi engedély esetlegesen kereshető, és fellelhető még, ha nem adták be a földhivatalba, az építési hatóságon, település jegyzőjénél.
30 éven túli építés esetén a helyileg illetékes levéltárban.
Szerencs például a Sátoraljaújhelyi levéltárhoz tartozik. Van levéltár Felsőzsolcán, és Miskolcon is.
Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179
email: kisstibi.szerencs@gmail.com
Mit jelent a rövid határidővel való földmérési változási vázrajz készítés?
- Ön megrendeli az épület feltüntetést, ehhez kell a település neve, és a helyrajzi szám (semmilyen személyes adatra nincs szükség, soha nem kérem el online felületen)
- Megigénylem a földhivatal földmérési osztályától az épületfeltüntetéshez szükséges hivatalos földmérési adatokat.
- A földhivatalból az adatok érkezése változó 2-8 nap között van
- Egyeztetek Önnel időpontot az épület körbe mérésére. Ha személyesen nem tud ott lenni, nem akadály, ha meghatalmaz valakit.
- A házat, épületet, építményt a földmérő csak kívülről méri be, az épületbe nem megy be
- Az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez Önnek szükséges kitölteni egy nyomtatványt, mely letölthető a földhivatal oldaláról, vagy viszek magammal ilyen nyomtatványt, és helyszínen kitölti.
- A Használatbavételi engedély beszerzése NEM A FÖLDMÉRŐ FELADATA.
- A földmérő munkája az épületfeltüntetési vázrajz beadásával, záradékolásával véget ér.
Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179
email: kisstibi.szerencs@gmail.com
Tulajdoni lap III. RÉSZ-ben milyen bejegyzések találhatóak?
Földmérési szempontból lényeges a telekalakítási bejegyzés, épületfeltüntetés, épület létesítés, épület bővítés, és épület elbontása.
Fent felsorolt földmérési tevékenységhez, nemcsak okirat kell, hanem földmérési vázrajz is.
ezeket a vázrajzokat a földhivatal záradékkal látja el a vizsgálat során. a záradékolás arról szól, a földhivatal megvizsgálta a földmérő vázrajzát, és az ingatlan-nyilvántartási eljárásra, tulajdoni lapi bejegyzésre alkalmasnak találta.
Ezekhez a fent felsorolt vázrajzokhoz, TELEKALAKÍTÁSI engedély is kell, valamint az Építési Hatóság engedélye. Épület elbontása esetén, ha minden épület el van bontva, már nem kell földmérési vázrajz, csak Építési Hatósági okirat az épület elbontásáról. Ha van megmaradó épület, ami nem kerül elbontásra, csak abban az esetben kell külön vázrajz az épület elbontásáról.
A tulajdoni lapon a III. részbe való bejegyzés csak okirattal, és vázrajzzal történhet.
A TULAJDONI LAP
1. A tulajdoni lap részei
1. § A tulajdoni lap három részből áll.
A tulajdoni lap III. része jogszabály alapján az alábbi adatokat tartalmazza:
4. § (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:
a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,
b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,
d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vasúti használati jog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,
e) elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,
f) tartási és életjáradéki jog,
g) jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és végrehajtási jog,
h) olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.
(2) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:
1. a III. részen bejegyzett jogosult
1.1. kiskorúságának ténye,
1.2. gondnokság alá helyezésének ténye,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás
ténye az ügyszám megjelölésével,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
6. kisajátítási eljárás megindításának ténye,
7. telekalakítási eljárás megindításának ténye,
8. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye,
9. földminősítési eljárás megindításának ténye,
10. ingatlan-nyilvántartási hatósági döntéssel szembeni
10.1.
10.2 közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél benyújtásának,
10.3. ügyészi felhívás benyújtásának,
10.4. ügyészi fellépés bejelentésének,
10.5. felügyeleti eljárás megindításának
ténye,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,
12. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
12.2. elidegenítési tilalom,
12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
13. a tv. 64. §-ában meghatározott
13.1. perek,
13.2. büntetőeljárás
megindításának ténye,
14. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,
15. a zárlat, a zár alá vétel, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,
16. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
17. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,
18. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
19. ranghely megváltoztatása,
20. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,
21. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
22. az épület (építmény, műtárgy)
22.1. építésének,
22.2. lebontásának
ténye,
23. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
24. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
25. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
26. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. nemzeti emlékhely ténye,
28. történelmi emlékhely ténye,
29. pénzügyi lízingbeadás ténye,
30. föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye,
31.eljárás megszüntetésének ténye,
32 olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését – a tv. 2. § (2) bekezdése alapján – törvény elrendeli.
(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.
a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;
b) a jog, tény megnevezése;
c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;
d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,
g) törölt bejegyzésre való utalás,
h) kiegészítő szöveges bejegyzés.
(3a) Az illetékességiterület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része – ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is – önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó és az átvevő ingatlanügyi hatóság megjelölését.
(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.
(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.
4/A. § (1) Az 1–4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:
a)az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság neve és címe,
b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,
c) tulajdoni lap megnevezés,
d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),
e) dátumként:
ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;
eb)
ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,
f) a megrendelés száma,
g) záradékként:
ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;
gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza.
(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés szerepel.
(3)
(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.
(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.
(6)
1/A. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon *
5. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.
(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.
(3) A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.
(4) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.
(5)
19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás *
24. § (1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.
Forrás: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
Korábbi jogszabály: hatályon kívül helyezve:
1997. évi CXLI. törvénnyel, az ingatlan-nyilvántartásról szóló,
1972. évi 31. törvényerejű rendeletet az ingatlan-nyilvántartásról, hatályon kívül helyezte.
Hatályos volt: 1973. 01. 01-től. 1997. évi CXLI törvényig.
Korábbi törvényi rendelkezések ezek voltak: Hasonlóak, illetve néhány területen megegyeznek
a jelenleg is érvényes Ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezéseivel.
A tulajdoni lap korábbi bejegyzlései ennek a törvénynek az alapján történtek a tulajdoni lapokra,
1973.01.01-től.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.
(2) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel (a továbbiakban: bejegyzés) keletkeznek
………
IV. Fejezet
A változás vezetése
Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatos eljárás
12. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint a jogosult nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) a megváltoztatását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) A tulajdonos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet köteles bejelenteni a változás tényleges bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül
a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett változást,
b) a nyilvántartás tárgyát képező épület létesítését, illetve lebontását
A tulajdoni lap III. részében lévő bejegyzések bemutatása, nem minősül jogi tanácsadásnak.
Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) változási vázrajzok feltöltése: földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajz feltöltése az OÉNY-be
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szabályozza, milyen változási vázrajzokat tölthetnek fel az ingatlan tulajdonosok, vagy a földmérő, vagy az építési vállalkozó.
A 313/2012. (XI.8) kormányrendelet 4. § szerinti dokumentumok:
4.§ (1) g) szerinti épület feltüntetési vázrajzok feltöltése
Ki töltheti fel az OÉNY-be a változási vázrajzokat?
- ingatlan tulajdonosa
- ingatlan tulajdonos meghatalmazottja
Mi szükséges az épületfeltüntetési változási vázrajz elkészítéséhez?
- a földmérő megbízása az épületfeltüntetési vázrajz készítésével
- a földmérő megigényli az épületfeltüntetési vázrajz elkészítéséhez a földhivatalból a szükséges adatot a munka elvégzéséhez
- földmérő beméri az épületet (helyszíni munka)
- irodai munka: földmérő elkészíti az épületfeltüntetési vázrajzot
- a földmérő beadja a változási vázrajzot a földhivatalba
- a földhivatal földmérő osztálya megvizsgálja, és záradékkal látja el a vázrajzot
- ezután a munkát megküldi az ügyfélnek, vagy a földmérőnek.
Amennyiben van okirat, használatbavételi engedély, akkor a földmérési szakügyintéző átadja az épületfeltüntetési vázrajzot és az okiratot, a használatbavételi engedélyt az ingatlan-nyilvántartási osztálynak.
- az ingatlanügyi-hatóság határozatot hoz
- határozat és vázrajz, valamint okirat alapján bejegyzi a tulajdoni lapra az épületfeltüntetés szöveget
- a földhivatal a bejegyzésről egyszerűsített tulajdoni lapot küld, a bejegyző határozattal együtt
Ügyintézési határidők maximuma:
- földmérés adatszolgáltatás : 8 nap
- földmérő vázrajz készítése: 8 nap
- földhivatali záradékolás: 60 nap, soronkívüli eljárás, 10.000.- Ft befizetésével: 30 nap
- (Vannak földhivatalok, ahol betartják a jogszabály által előírt 8 napos határidőt)
Ingatlan-nyilvántartási átvezetés:
60 nap, soronkívüli eljárásban, 10.000.- Ft befizetésével: 30 nap.
Amennyiben szeretne Ön épületfeltüntetési vázrajzot, változási vázrajzot készíttetni
földmérővel, kérem, hívjon bizalommal.
Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő
tel: 06/30-58-77-363 vagy 06/20-586-11-79
MEZSGYE, hétköznapi és bíróság előtti szóhasználatban és térképen
A telekhatár viták többsége az ereszcsorgás vitákból adódik.
Az építkezések során előfordul, hogy nem a kitűzött helyre kerül megépítésre a lakóház, vagy melléképület. Jön a földmérő beméri a házat, beméri a teléekhatárt, ekkor szokott kiderülni az is, ha az épület mögött nem maradt hely ereszcsorgásnak, vagy esetleg hibahatáron belül a szomszéd telkére épült meg.
Ha hibahatáron túl van, akkor az épületet csak telekalakítás után lehet feltüntetni.
Ehhez földmérő, és telekalakításii vázrajz, telekalakítási engedély is kell.
A térképezési hibák javításánál, telekhatár eredeti állapotának visszaállításakor
felmerül hogy van-e, volt- ereszcsorgás?
Az ereszcsorgások nem tűnnek el, és nem is képződnek a térképeken. A földmérő kitűzi a telekhatárpkat, ekkor derül ki, hová lesz leütve a fölmérő cövek. ekkor fog kiderülni, hogy maradt-e hely a kerítés és az épület között?
Vannak térképek, ahol EM feliratokat és FA feliratokat helyeztek el, hogy telken belül
hol található a lakóház? Ebből is szokott vita lenni. Nem az épülethez kell kitűzni a telekhatárt, hanem a földhivatalból kapott méreteket kell kitűzni. Ekkor látható, hogy a lakóház hol van a földmérő karók között. Jó esetben telekhatáron belül van.
A Kúria egy korábbi ítéletében nevesíti a MEZSGYE szóhasználatot. Míg újabb precedens ítélet nem születik erről, ez az irányadó a térképezési hiba kijavítására irányuló peres eljárásokban.
A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III.37.549/2014/4.szám
Az EM feliratok magyarázata: Eresz a mezsgyén feliratok magyarázata
a Kúria precedens ítéletében.
„Az iratokban található eltérő szóhasználat miatt utal
a Kúria arra, hogy a mezsgye fogalma
nem azonos mezsgye határ és a telekhatár fogalmával sem.
A mezsgye egy keskenyebb-szélesebb sáv két ingatlan között, a
minek határvonaláig terjed az egyes ingatlanok mezőgazdasági művelése.
A telekhatárnak a mezsgyén belül,
de nem szükségképpen valamelyik mezsgyehatáron kell elhelyezkednie.”
Forrás: Bírósági határozatok
MEZSGYE:
- határ, határvonal
- Hétköznapi szóhasználatban: Két szomszédos szántóföld, szőlő, kert stb. között a határt jelölő, megműveletlenül hagyott keskeny, kiemelkedő földcsík.
- Tájszó: Keskeny út; mezei vagy erdei gyalogösvény; csapás.
- Átvitt értelemben: Választóvonal, különbség, amely két vagy több dolog jellege közt megvan, megnyilvánul.
- tágabb értelemben: limit, határ, választóvonal, határvonal, korlát
Okirat beszerzése az épületfeltüntetéshez vagy épület bontáshoz az ingatlan tulajdonos feladata
A földmérő az okirat beszerzésében nem vesz részt.
Ha Ön az ingatlan-nyilvántartásban való változáshoz szeretne földmérővel változási vázrajzot készíttetni, akkor a földmérő a Földhivatali adat vásárlást követően, néhány napon belül elvégzi a változási vázrajz elkészítését.
A Földhivatalba beadja a földmérő a változási vázrajzot, a Földhivatal ezt záradékkal látja el, majd visszaküldi a földmérőnek, vagy a földmérő által megadott címre.
Ahhoz, hogy a tulajdoni lapon megjelenjen a bejegyzés, ahhoz valamilyen OKIRAT szükséges.
Milyen OKIRATra lehet szükség az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez?
Épület feltüntetéshez, bővítéshez, HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY, vagy FENNMARADÁSI engedély kell, ha nincs meg az építési engedély.
Honnan lehet kérni ilyen okiratokat?
Az Építési hatóság jogosult okiratokat kiadni, használatbavételi engedélyt, ha volt építési engedély. Fennmaradási engedélyt szintén az építési hatóság ad ki, ha megfelel az épület a szakmai előírásoknak, törvényeknek.
Építési Hatóságok listája
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Építésügyi Osztályok elérhetőségei:
Edelény, István király útja 52 48/795-275
Encs Petőfi út 75. 46/795-670
Mezőkövesd, Rákóczi u. 4 49/795-009
Miskolc, Rákóczi u. 11. 46/795-793
Ózd, Bajcsy-Zsilinszky E. utca 1. 48/570-494
Tiszaújváros, Kazinczy út 3. 49/795-043
Sárospatak, Kossuth L. u. 44. 47/795-050
Szerencs, Rákóczi utca 89. 47/795-131
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
építési hatóságok elérhetősége:
Nyíregyháza, Hősök tere 5. (42)599-617 , (42)795-695
Kisvárda, Szent György tér 8. (45)795-021
Mátészalka, Eötvös utca 6. (44)795-673
Nyírbátor, Martinovics utca 19. (42)795-026
Heves megyei
építési hatóság elérhetősége:
Eger, Kossuth L. u. 26. 36/482-920
Gyöngyös, Fő tér 13. 37/795-023
Idő közbeni cím, vagy telefonszám változásért felelősséget nem vállalunk.
Azért került közlésre az építési hatóságok helye, és telefonszáma, hogy megkönnyítsük azok dolgát, akik szeretnének földmérési vázrajzot készíttetni földmérővel, és okirat beszerzésében segítséget adni, hogy hová fordulhatnak kérelmükkel.
Azért célszerű előbb az okiratot, építési hatósági engedélyt beszerezni, mert enélkül a Földhivatal nem vezeti át az ingatlan-nyilvántartási változást.
Ha Ön az okirat beszerzése után megbíz engem Földmérési vázrajz elkészítésével, a Földhivatalból megkapott adat megérkezése után kimegyek a helyszínre, elvégzem a felmérést.
Gyakorlatilag néhány napon belül, sürgős esetben sürgősségi felárral, 1-2 napon belül, akár hétvégén is elkészítem a kért vázrajzot. Maximum 8-10 napon belül beadásra kerül a vázrajz a Földhivatalba.
Ha szeretne munkát megrendelni, vagy árajánlatot kérni az alábbi email címen megteheti:
kisstibi.szerencs@gmail.com,
Ha bővebb információt szeretne, hívjon bizalommal: Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő tel: 06-20-586-11-79, vagy 06-30/58-77-363
Földmérési vázrajz készítés fennmaradási engedélyhez és ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.
Mikor lehet szükség fennmaradási engedély kiadásához?
Évtizedekkel ezelőtt előfordult, hogy engedély nélkül építkeztek és nem kértek használatbavételi engedély, így okirat hiányában nem lehetett térképezni az épületet.
Gyakran előfordul az is, hogy csak üres telek van a térképen, épület egyetlenegy sincs rajta ábrázolva, vagy az utólag épített épületrészek hiányoznak. Ebben az esetben, ha szeretné, hogy az épületet a valóságnak megfelelően ábrázolva legyen a térképen , akkor Önnek be kell szereznie a fennmaradási engedélyt az építési hatóságtól és készíttetnie kell vázrajzot földmérővel.
Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.
Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.
Kiss Tibor Földmérő mérnök
06205861179
06305877363
kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com
Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.
Előzetes bejelentkezés szükséges
FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei
42. § (1) * Az építésügyi hatóság az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.
(2) *
(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) *
c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca) továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető.
(4) * A fennmaradási engedély iránti kérelemhez tartalmától függően mellékelni kell az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy
a) * a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt hatóság vagy a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményt adott,
b) * a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott.
(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van
a) * a Khvr.-ben meghatározott esetekben végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
c) * termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.
(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:
a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.
(7) A kérelemhez mellékelni lehet
a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,
b) * a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala
43. § (1) * A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tarthat.
(2) * Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.
(3) * Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálhatja, hogy
a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,
b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá
c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.
(4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.
(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.
(6) * A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.
(7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.
(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.
44. § (1) *
(2) * Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény vagy településképi véleményben a polgármester nem javasolta.
(3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.
(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – határozattal tudomásul veszi.
(5) * Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni,
a) amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött,
b) az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve mégis, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése alá esik, vagy
c) az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha azt nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.
(5a) * Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.
(6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.
(7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.
(8) A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:
a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,
b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,
c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,
d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,
e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,
f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,
g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,
h) * a jogorvoslat tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.
(9) A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:
a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,
b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,
c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,
d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,
e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.
(10) A határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető.
(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.