admin bejegyzései

Régi építési engedélyek és tervrajzok kereshetőek e a levéltárban?

2 hozzászólás

A Földhivatal az épületek feltüntetéséhez földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajzot kér. A vázrajz alapján kerül a földhivatali térképre az épület. Ahhoz, hogy bekerüljön a tulajdoni lapra is, okirat kell hozzá. Okirat nélkül nem történhet meg az ingatlan-nyilvántartási átvezetés.

Sokszor csak az értékbecslő jelzi a tulajdonosoknak, hogy a régi 60-as, 70-es években épült házak nincsenek rajta a földhivatali térképeken. Vagy az időközben hozzáépítések, toldások nem kerültek feltüntetésre a térképeken. Sajnos előfordul, hogy az első ingatlan tulajdonos már nem is él, így nem ismerjük az iratokat, sem az építések, toldások idejét. Nincsenek meg a tervek, építési engedély, sem a használatbavételi engedély.

Hivatalos okirat nélkül nem lehet a tulajdoni lapra bejegyezni, sem feltüntetni az épületet.

Van, aki emiatt bukná a CSOK-ot.

Mit lehet tenni, és hol lehet keresni régi terveket, iratokat, építési engedélyeket, használatbavételi engedélyeket?

A Magánszemélyek által építtetett lakóházak, illetve közületi építkezések építési engedélyeinek, tervrajzainak megkereséséhez az alábbi információkra van szüksége a levéltáraknak:

  • a tulajdonos neve
  • az építtető neve
  • tervező neve
  • hol építették az épületet (település, út, utca)
  • mikor építették az épületet (év)
  • lakhatási engedély megkérésének éve
  • egyéb megjegyzések


Lehet-e lakótelepi épületekről is terveket találni, ha szükséges?

Ha rendelkezésére áll a lakásához kapott tervkivonat – a fent említett információkon kívül adja meg az épület építésekor használt betűjelzést („munkaszámot”: E1, E2, B1, stb.), mert így gyorsabban elő tudják keresni az Önnek szükséges iratokat a levéltárak munkatársai.


Amennyiben nem találhatóak okiratok, akkor fennmaradási engedélyt lehet kérni az épületekre. Ebben az esetben tervezőt kell keresni az ingatlan tulajdonosának.

Ha engem bíz meg az épületfeltüntetési vázrajz készítésével, rövid határidővel vállalom, és beadom a Földhivatalba.

Kiss Tibor földmérő mérnök

06/30-58-77-363

Telekhatárra épült házak problémái, gázbekötés, szigetelés

4 hozzászólás

Vannak települések, ahol kötelező volt az ingatlanok határvonalától elhagyni 50-60 cm ereszcsorgást. Ennek az volt a célja, hogy a tetőről lefolyó víz, még a saját telken kerüljön elvezetésre, és ne kerüljön át a szomszédos ingatlanra. Voltak települések, ahol a ház mögött 80 cm -1 méter is volt. Az ereszcsatornák elterjedésével már engedélyezett volt a telekhatárra építkezés is. Nagyon sok telekhatár vita van abból, hogy van-e ereszcsorgás, vagy nincs? Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek van. Akkor van „csurgó”, ereszcsorgás, amikor az építtető beljebb építi a házát a telekhatártól. annyi cm-es az ereszcsorgása, amennyit elhagyott a telekhatár szélétől. Mielőbb ház szigetelésébe kezdünk, érdemes megkérni a szomszédot, hogy engedélyezze.

Mit lehet tenni, ha a szomszéd nem engedélyezi a kb. 10 cm-es szigetelés felrakását sem. Ebben az esetben érdemes földmérőt hívni, hogy meg lehet nézni, van-e esetleg „tartalék”, lehet, hogy nem pontosan a telekhatárra épült a ház, és még van hely akár egy 5 cm-es szigetelésre is.

Ha nincs hely, akkor csak belülről lehet szigetelni a ház falát.

Más magántulajdonát nem lehet elvenni. Ezt az alkotmány védi.

Telekhatárra épült ház gázbekötési problémája. Ahhoz, hogy a szomszéd ingatlanára kerüljön a gázcső, ahhoz be kell szerezni a szomszéd engedélyét. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ügyvéd előtt szolgalmi jogi szerződést kell kötni. Földmérővel szolgalmi jogi vázrajzot kell készíttetni. Értékbecslővel fel kell értékeltetni, hogy a szolgalmi joggal mennyit csökken az ingatlan értéke. Ezt ki szokták fizetni a szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosának. A szolgalmi jog örökre ott marad az ingatlanon. Akkor is, ha akár 10 tulajdonos váltja egymást az évtizedek alatt. (Van jogi lehetőség felbontásra, de az már jogi, ügyvédi, bírósági eljárás stb.)

Vannak olyan ingatlanok, melyek régen lettek térképezve, még a régi papír alapú rajzolással. Ezen ingatlanok esetében előfordulhat, hogy digitalizálás miatt úgy tűnik, van még hely a gázcső elvezetésére az ingatlan mögött. Aztán, ha a szomszéd földmérőt hív, Kitűzeti a telekhatárt, akkor derül ki, hogy le kell szedni a gázvezetéket. Előfordul, hogy a gáztervező a földhivatali térkép alapján tervezte be a gázcsövet. Aztán a földmérő kiméri, helyesen tünteti fel az épületet a térképen. Jóval később derül ki, hogy nem maradt hely a gázcsőnek, az ingatlan telekhatárán belül. Ekkor ha nincs szolgalmi jogunk, akkor bizony a szomszéd akár bírósághoz is fordulhat.

Érdemes a jószomszédi viszony megőrzésére törekedni, és saját telken belül bekötni a gázvezetéket, a szomszéd ingatlanának érintése nélkül.

Senki nem köteles eltűrni a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán. Sajnos vannak olyan települések, ahol rendkívül keskeny a kapubejáró, valamilyen érthetetlen módon a gáztervező a kapubejáróba tervezi meg a gázcsövet. Nagyon sok helyen az eresz alatt viszik el a gázvezetéket, hogy ne zavarják vele a szomszédot, a szomszéd közlekedését. Az ütődés a kocsiajtó kinyitásakor nem tesz jót a gázvezetéknek sem. Van olyan gáztervező, aki meg sem kérdezi, hogy a szomszéd engedélyezi-e az udvarán a gázvezetéket, a szomszéd tudta nélkül tervezi be idegen ingatlanra a vezetéket. Ez jogszabályba ütközik.

A fenti képen látható, az első képen, hogy a térképen még van hely a ház és a telekhatár között. Sajnos ha térképezési hiba van, földmérő felmérése során derül ki, és javítják, akkor eltűnik a hézag a telekhatár és az épület között. Ebben az esetben nem tervezhető be az épület falára a gázvezeték a szomszéd beleegyezése nélkül, szolgalmi jog nélkül. Ha felmérés során derül ki, hogy a ház a telekhatárra épült közvetlenül. Nagyon sok ilyen eset van. A földmérővel történő telekhatár kitűzés megelőzheti a telekhatár vitákat, hosszú évekig tartó bírósági eljárásokat, pereskedést, bosszúságot, szomszédháborút.

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a szomszéd mutogat egy ősrégi térképet, hogy neki mekkora hely van a ház és a telekhatár között, amikor a kerítése a ház falsíkjában van. Ekkor érdemes gyanakodni, hogy valóban jól van-e térképezve az épület. A földmérő a telekhatárokat tűzi ki. A telekhatár nem függ az épület helyétől. Előfordult már olyan is, telekhatár kitűzéskor, hogy a szoba ablakon ment át a telekhatár, a tv-n keresztül. Előfordult olyan eset is, hogy a térképmásolaton volt 50 cm hely a telekhatártól, a gyakorlatban pedig a ház átlógott a szomszéd telkére 60 cm-rel. Ezeket az eseteket a földmérő tudja kideríteni, kimérni a birtokhatárokat pontosan. A földmérők közül csak azok mérhetnek ki telekhatárokat, akik benne vannak a nyilvántartásban. eljárnak évente továbbképzésekre. Van földmérő igazolványuk, és IRM ingatlanrendező földmérő jogosultságuk.

Mit lehet tenni az ellen a szomszéd ellen, aki esetleg arra hivatkozással akarja megszerezni a területünket, hogy van ereszcsorgása? Kell a szomszédnak a tulajdonunkból például 50 cm széles telekrész, 30 méter hosszan? A vita lezárására földmérővel lehetséges. A földmérő elkészíti a kitűzési vázrajzot. A földmérő kitűzés előtt kiértesíti a telekhatárral érintett szomszédokat. A telekhatár kitűzéskor jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet alá kell írni, hogy a szomszéd elfogadja, vagy nem fogadja el a kitűzést. Ha a szomszéd elfogadja a kitűzést, akkor megoldódik a helyzet a vita elmérgesedése előtt. Ha a szomszéd nem fogadja el, akkor a kitűzési vázrajzzal ügyvédet kell keresni, és a bíróságtól kérni a hivatalos telekhatár kitűzést.

Amennyiben szeretné a saját telkét felméretni, hogy tudja Ön az ingatlanának méreteit a kitűzés előtt, vagy már a kitűzést szeretné kérni egyből, akkor hívjon.

Kiss Tibor 06 (harminc) 58-77-363

Építésügyi hatósági szolgáltatásról röviden

Minden vélemény számít!

Az épületfeltüntetési vázrajz megrendelésekor, vagy építési hatósági eljárások során előfordul, hogy az ingatlan eladásakor az ingatlan tulajdonos nem adta át az építési tervet, építési engedélyt, vagy használatbavételi engedélyt. Ezekre akkor van szüksége az ingatlan tulajdonosnak, ha például nincs feltüntetve az épület a földhivatali térképen. Szeretné a későbbiekben bővíteni a megvásárolt házat.

Amennyiben meg van az okirat, akkor természetesen nincs akadálya az épületfeltüntetési vázrajz elkészítésének, földhivatalba történő beadásához, és az ingatlan-nyilvántartási átvezetésnek.

Mielőtt földmérőt hív épület feltüntetésre, és megrendelné az épületfeltüntetési vázrajzot, javaslom, hogy keresse meg a használatbavételi engedélyt, ellenőrizze, hogy jogerős-e?

Okirat nélkül a földhivatal nem vezeti át az épület feltüntetést. Ez azt jelenti, ha nincs okirat, van egy záradékolt vázrajza, de nem tudja az ingatlan-nyilvántartási eljárást lefolytatni a hozzá tartozó okirat nélkül.

Mit lehet tenni, ha egyáltalán nincs semmilyen okirat az épület feltüntetéshez?

Építész tervezőre lesz szükség, aki a Fennmaradási engedélyhez elkészíti a szükséges okiratokat.

Jogszabályi előírás: Építésügyi hatósági eljárások támogatása – a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 3. § az építésügyi hatósági szolgáltatáshoz az Inytv. szerinti bejegyzés, feljegyzés, erről szóló határozat igazolása – hiteles másolat kérése – másolat kérése;

Amennyiben nincs, vagy nem találjuk meg a szükséges okiratokat, akkor ha valóban léteztek, a Magyar Nemzeti Levéltár Ügyfélszolgálatához lehet fordulni. Levéltár kérésre megküldi az űrlapmintát Ezt ki lehet tölteni kézzel, vagy géppel is. Az űrlapot a lehető legpontosabban kell kitölteni, hiszen a keresést könnyíti meg.

Milyen adatokat kell feltüntetni a Levéltár Ügyfélszolgálatára beküldött iraton?

  • ingatlan jelenlegi és korabeli címe,
  • ingatlan tulajdonos neve
  • ingatlan építésének éve +/- 2 éves eltéréssel
  • építtető adatai

Kell-e a levéltári szolgáltatásért fizetni?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének VII. 2. pontja alapján az eljárásban általános tételű eljárási illetéket kell fizetni, 2020-ban ez az illeték: 3.000.- ft.

Fontos tudni azt is, hogy ha a keresés eredménytelen, nem található a kért irat, vagy nem adható ki, akkor is meg kell fizetni az illetéket.

Hogyan fizethető ki az illeték?

Az illeték megfizetésének lehetséges módjai:
Postai úton: illetékbélyeggel – értéknyilvántartás szolgáltatás igénybevételével.

Vannak olyan személyek, akik kérhetnek illeték mentességet is. Erről érdemes előre tájékozódni a levéltárban. Ha Ön illetékmentességet élvez, akkor be kell adni az erről szóló dokumentukokat is.

Fontos tudni: Egy űrlapon csak egy igény benyújtására van lehetőség. Több megkeresés benyújtása esetén,
igényenként új űrlap kitöltése szükséges, és ügyenként kell megfizetni az illetéket is.

Milyen ügytípusokban lehet beszerezni dokumentációkat a levéltárból?


Építésügyi hatósági eljárásokhoz az Inytv. szerinti bejegyzés, feljegyzés, erről szóló határozatok igazolása – hiteles másolat kérése.

Leggyakrabban előforduló ügyek:

– építési, bontási engedélyek,

tervdokumentációk,

használatbavételi engedélyek,
tervrajzok,

közművek.

Űrlaphoz csatolandó mellékletek
1.) Az ügyintézés megkönnyítése érdekében az ügyfél rendelkezésére álló dokumentumok másolatai, ismert tények,
információk közlése.
2.) Írásos meghatalmazás abban az esetben, ha az ügyfél saját ügyeinek intézésével más személyt bízott meg és a
Rendelkezési nyilvántartásban nem tett rendelkezést.

A hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok szerint – az 1990 előtti építési
tervdokumentációi adatvédelmi okokból anonimizált másolata iránti kérelmet lehet beadni. (Azért 1990 a korszakhatár, mert Az Ltv. 22 – 24. § alapján, a törvényben
foglalt adatvédelmi kivételekkel alapesetben a közlevéltárban őrzött, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli levéltári anyagban lehet kutatni.

Szerencs Város 1990 utáni építési iratai még nem kerültek be a Levéltár őrizetébe, azok Szerencs Város Polgármesteri Hivatala irattárában kereshetőek. Az adatvédelemre vonatkozó előírások betartásával.

Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának a Miskolc mellett még több fiókja is van:

Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár,

Alsózsolcai Fiók levéltár

Az építésügyi hatósági szolgáltatásokról itt olvasható a törvényi rendelkezés

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

3. § (1) *  Az építtető az építésügyi hatósági engedély vagy tudomásulvétel iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az illetékes hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely igénybevételével.

(2) *  Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti

a) *  annak vizsgálatát, hogy a 2. § (2) bekezdése szerinti elektronikus gyűjtő tárhelyen gyűjtött dokumentumai megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásban benyújtandó kérelemre és annak mellékleteire vonatkozó előírásoknak,

b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e

ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy

bb) további szakhatósági közreműködés,

c) *  tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének, továbbá jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről,

d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,

e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint

f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.

(3) *  Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély vagy az építésügyi hatósági tudomásulvétel iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély vagy az építésügyi hatósági tudomásulvétel iránti kérelem benyújtására.

(4) *  Az építésügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti szakmai nyilatkozatát a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek.

(5) *  Az építésügyi hatósági szolgáltatást a hatósági engedély vagy tudomásulvétel iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni.

(6) *  A hatóság szakmai nyilatkozatát az építtetőhöz intézett elektronikus levélben, a (2) bekezdésben meghatározott kérdéskörben állíthatja ki. A kiadott nyilatkozat a hatóságot a hatósági eljárása során nem köti.

Megosztható-e a banki hitellel terhelt ingatlan?

Minden vélemény számít!

Ha az ingatlant jelzálogkölcsön terheli, akkor a telekmegosztás előtt az első teendő, hogy elolvassuk a banki kölcsön szerződést, hogy mit tartalmaz az ingatlannal kapcsolatban, mire van jogosultságunk, és mihez kell a bank engedélye.

Jelen poszt nem minősül jogi, pénzügyi tanácsadásnak, állásfoglalásnak, csak tájékoztatás a lehetőségekről, és figyelemfelhívás a földmérési munkák megrendelése előtt, A bankok gyakorlata ezektől nagyon eltérő lehet.

Minden olyan esetben, ahol érintett lehet a leírásban szereplő ügyekben, kérem, hogy forduljon először a saját bankjához, hiszen ott kaphat ezekről teljes körű tájékoztatást, Bankkal kötött hitel szerződésben, kölcsön megállapodásban rögzítve vannak a feltételek. A banki üzletszabályzat ezekre vonatkozó részét is kérem, hogy olvassák el.

A földmérési munka megrendelése előtt ajánlott megkérni a bank írásbeli hozzájárulását.

Milyen munkák esetén lehet a bankoknak az engedélyét kérni, ha hitellel terhelt az ingatlanunk. Minden banki kölcsön szerződés egyedi, mielőtt belefogunk változtatásba érdemes elolvasni, szükség esetén a bankkal egyeztetni. Jó ha nem szóban, hanem írásban kérünk ezekre engedélyt, ha a szerződésben van erre külön kitétel.

  • toldalék építés lakóházhoz, melléképület építés, épületbontás,
  • telek alakítás, telekmegosztás, telek határrendezés
  • ide tartozhat még a társasház alapítás, vagy a társasház alapító okiratának módosítása is
  • ide tartozhat a szolgalmi jog is, hiszen a szolgalmi jog bejegyzésével az ingatlan forgalmi értéke jelentősen csökkenhet. Ha a hitelfedezetként felajánlott ingatlan forgalmi értéke csökken, akkor előfordulhat, a bank nem járul hozzá a szolgalmi jog bejegyzéséhez
  • kisajátítás

Mindent ingatlant érintő ügyben érdemes a földmérési munka megrendelése előtt a bankkal tisztázni hogy engedélyezi-e, ha jelzáloghitel van a házon, telken.

Ha a lakáshitel szerződésben rögzítve van az elidegenítési és terhelési tilalom, és tulajdoni lapra bejegyzésre került, akkor előfordulhat az a helyzet, hogy a bank nem járul hozzá a telekmegosztáshoz. Feltétlenül tájékozódjon, és kérjen írásbeli engedélyt,hiszen a telekmegosztásnak nagyon komoly munkadíja van. Ne fizessen feleslegesen, ha bank nem adja meg a telekmegosztásra az engedélyt.

Lehet a banktól hitel fedezet cserét kérni, ez azt jelenti:

Fedezetcsere során a hitel jelenlegi fedezetét képező ingatlan(ok) helyett egy másik ingatlan kerül bevonásra. Például: Egy telek, ingatlan, két felé történő megosztása esetén a bank mindkét ingatlanra ráteheti a jelzálogot.

Ha nagy a telkünk, amin a banki kölcsön rajta van, lehet kérni fedezetkivonást.

A fedezetkivonás a gyakorlatban azt jelenti, a hitel jelenlegi fedezetét képező ingatlanok közül az egyik ingatlan mentesítését jelenti. Tehát ha kétfelé osztunk egy ingatlant, akkor az egyik ingatlan mentesülhet a jelzáloghitel alól, és szabadon eladható.

Ha telekalakítást szeretné, akkor készíttetnie kell földmérővel telekalakítási vázrajzot. Be kell szerezni az önkormányzat jóváhagyását hozzá.

Társasház-alapítás esetén szintén kell a bank előzetes hozzájárulása, lehetőleg nem szóban, hanem írásban. A társasház alaprajz készítésnek jelentős a munkadíja. A jelzáloghitel fedezetét képező ingatlanról, a társasház alapítását követően, jelzálogkölcsönt a bank, hitelintézet, külön albetétre vezeti fel. A Földhivatalban így lesz nyilvántartva, külön albetéti számon.

társasház alapítás: az eddigiek alapján szintén kötelezően elvárt, hogy megtörténjen az épület kiemelés, a telek rendezés és a társasházzá alakítás, amennyiben az ügyfél egy újabb lakóingatlant szeretne a saját telkén meglévő ingatlana mellé építeni.

Ráépítés,

Ráépítés következtében a hitel fedezetét képező ingatlanon egy új ingatlan kerül kialakításra, melynek következtében a tulajdoni viszonyok változnak.

Épület külön helyrajzi számon történő kiemelése

Épület kiemelése esetén a hitel fedezetét képező ingatlan ugyanazon a helyrajzi számon több lakóegységet foglal magában, melyek közül egy, vagy több külön helyrajzi számon kiemelésre kerül az ingatlan-nyilvántartásban.

épület kiemelés: ez úgy történik, hogy új helyrajzi számra kerül az adott telken lévő épület (ennek az a feltétele, hogy meglegyen a jogerős használatbavételi engedély+ épület feltüntetése).
Ekkor nem kell figyelembe venni a kötelező legkisebb teleknagyságot, mivel itt új helyrajzi számra csak az épület kerül,

Azaz itt csak az új épület kap új helyrajzi számot a korábbi helyrajzi számon belül, amely így nem szűnik meg.

Az új Ptk. 5:18. § (2) bekezdése a következőket mondja ki: „Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.”

Amennyiben az Ön bankja előzetesen írásban hozzájárulását adta a hitellel terhelt ingatlanának megosztásához, vagy egyéb földmérési vázrajz elkészítéséhez, és szeretne változási vázrajzot készíttetni, vagy még kérdése van ezekkel kapcsolatban, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

06/20/586-11-79, vagy 06-30-58-77-363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com

Szakvélemény készítés térképezési hiba miatt

Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ingatlan tulajdonos köteles bejelenteni a Földhivatalba az ingatlanával kapcsolatos változásokat.

  • lebontja az épületeit, vagy épületek egy részét
  • toldalékot épít a meglévő házfalhoz
  • egy üres telekre teljesen új házat épít stb.

Ezekhez a változások bejelentésekhez okirat szükséges.

A térképezési hiba keresése kutatómunka

Kép forrása: pixabay, kép készítő: Darius Sankovski

Épületfeltüntetési vázrajz kell ahhoz, ha üres telekre házat építünk, meglévő házhoz hozzátoldottunk egy szobát, nappalit, vagy nyári konyhát stb. Ezeknek a földhivatalba való bejelentése állampolgári kötelesség.

Ha minden épületet lebontunk, akkor nincs szükség épülettörlési vázrajzra, ha viszont, nem minden épület kerül elbontásra, maradnak épületek, akkor kötelező vázrajz is.

Az ügyfelek úgy szereznek tudomást arról általában, ha térképezési hiba van, hogy kapnak felszólítást a Földhivatalból, hogy készíttessenek először ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező földmérővel szakvéleményt.

Aki térképezési hibával kapcsolatban szakvéleményt rendel, akkor a megbízott földmérő kutatásba kezd, a régi térképek, telekkönyv, földhivatali iratok, dokumentumokban.

Előfordul, hogy nem talál térképezési hibát, a kutatás díját, költségeket, időt, akkor is ki kell fizetni. Megrendelés előtt érdemes megfontolni ezt is.

Milyen hibák lehetnek:

  • Felmérési,
  • térképezési
  • területszámítási hiba

A hiba a gyakorlatban lehet az, hogy a térképen a pontokat, koordinátákat nem megfelelően kötik össze, vagy a szőlő sor oszlopait kerítésnek jelölték a műholdas képről, támfalat jelöltek be kerítésnek, vagy fordítva írtak be térképi méreteket, összecserélték az adatokat, nem a mérési vázlaton szereplő méréseket ábrázolták a térképen, előfordult olyan, hogy helyes volt a mérés, a térképi, rajzi vonal, csak a területet rosszul számították ki, emiatt történhetnek elírások.Helyesek a számítások, de valamiért a tulajdoni lapra nem az került fel stb. Előfordulhat, hogy adat átvezetéskor történik számcsere, elírás.

Ezek kiderítése utólagosan több számítást, és ellenőrzést igényelnek, mint egy egyszerű vázrajz elkészítése.

A szakvélemény elkészítésének ára függ a ráfordított időről, mérések mennyiségétől, helyszíni ellenőrzésektől stb.

Szakvélemény készítés ára kisebb munkák esetén kb. 80.000.- Ft, minden eset egyedi, megrendelés előtt kérjen árajánlatot.

Fontos: a megrendelő akkor is köteles kifizetni a szakvélemény elkészítését, ha a kutató munka során nem észlelhető, nem fellelhető térképezési hiba, helyesek a számítások. Kérem, hogy ezt a megrendelés előtt vegye figyelembe, megéri-e?

Amennyiben IRM jogosultsággal rendelkező földmérővel szeretne térképezési hiba miatt szakvéleményt készíttetni, akkor hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

06/harminc/58-77-363

kisstibi.szerencs(@)gmail.com

Lehet-e pótolni az elveszett földmérő karót, vagy új telekhatár kitűzést kell megrendelni?

Minden vélemény számít!

A földmérő vállalkozóként dolgozik, és az általa elhelyezett földmérési jelek, karók őrzését nem tartalmazza a telekhatár kitűzések munkadíja. Elveszett, elmozdított földmérő karók miatt a földmérő nem vállal felelősséget. Az őrzés az ingatlan tulajdonos joga.

Ha valaki szándékosan helyez át földmérési jelet, vagy karót, esetleg elviszi, az szabálysértést követ el.

2012 évi II. törvény177. § 2 a.”Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.”

Ha megvan a tettes, akkor a büntetési tételén felül, kártérítéssel is tartozik a tulajdonosnak, akár sérelem díjat is megállapíthatnak a tulajdonosnak. Építés akadályozása stb.

Ügyfeleim részére VIP szolgáltatás, 30 napig

Előfordulnak olyan esetek, amikor megsérül a földmérő karó, vagy eltűnik.

A gyerekek kifocizzák, kerti munkák, építkezés során megsérül a karó, vannak olyan esetek, amikor nem derül ki, hogy hová is tűnt el a földmérési jel, a földmérő karó?

Mit tehet ilyenkor a megrendelő, vagy a károkozó?

Ha én készítettem a kitűzési vázrajzot, én mértem ki a telekhatárt, és a munka ki is lett fizetve, akkor ügyfeleim részére kedvezményes áron 15 napon belül, újra kitűzöm az elveszett

1 db karó, 1 db sarokpont helyét. Ebben az esetben is jelen kell lennie a telekszomszédnak, hiszen Őt is érinti.

Kiszállási díj: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: 15.000.- Ft

Földmérési jel, sarokpont helyének kimérése:

Csak 1 db karó újra kimérése és elhelyezése: 15.000.- Ft

Munkadíj BAZ megyében,

saját ügyfeleim részére: Összesen: 30.000.- Ft

Amennyiben 2 db, vagy több darab karó hiányzik, akkor újra kell méretni a telekhatárokat, ez már újabb földmérési megrendelést, és újabb árajánlatot jelent.

A Földmérési jelek, földmérő karók őrzése nem a földmérő feladata, hanem a kitűzött karók őrzése, az ingatlan tulajdonosok saját érdeke.

Javasolt szőlőkaró, kerítés léc stb. nagyobb karók leütése a földmérő karók mellé, hogy gazos, bozótos helyen jobban láthatóak legyenek, vagy ahol gyerekek játszanak.

Ha szüksége van újra mérésre, elérhetőségem:

Kiss Tibor földmérő mérnök, IRM

20/586-11-79, vagy 30/58-77-363

Szolgalmi jog

Minden vélemény számít!

SZOLGALOM ÉS KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLAT

A telki szolgalom

5:160. § [A telki szolgalom fogalma]

(1) Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

(2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.

5:161. § [A telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással]

(1) A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.

(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.

(4) A telki szolgalom nem lehet önállóan forgalom tárgya.

5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása]

(1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.

(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét – eltérő megállapodás hiányában – olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.

5:163. § [A telki szolgalom megszűnése]

(1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges.

(2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.

(3) A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.

Bontási engedélyhez kell-e földmérő által készített vázrajz

Minden vélemény számít!

Amennyiben az ingatlanon az összes épület elbontásra kelül nem kell vázrajzot készíteni

Ha csak épületrész, vagy melléképület kerül elbontásra, vagy esetleg megmentesült, vázrajzot is kell készíttetni.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges

BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei

45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,

b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,

c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő

bontási tevékenység.

(2) *  A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

(3) *  A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy * 

a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,

b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,

c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.

(2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy * 

a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,

b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,

c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,

d) *  a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,

e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak.

(3) * 

(4) Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja.

(5) *  Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(6) * 

(7) *  Ha az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet elutasítja és

a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,

b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki.

(8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja.

47. § (1) A határozat rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: * 

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit.

(2) A határozat indokolási része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: * 

a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,

b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.

(3) A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy

a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,

b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,

c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,

d) *  az építtető a bontási tevékenységet csak a végleges bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,

e) *  az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,

f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,

g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

(4) *  Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a (3) bekezdés g) pontjának teljesítéséről a változás átvezetése iránt az ÉTDR-en keresztül, végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

37. A döntés közlése

48. § (1) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik.

(3) A végleges döntést közölni kell: * 

a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,

c) *  a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, a területi vízvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi hatósággal.

(4) * 

(5) *  A bontási engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(6) *  A bontási engedélyezési eljárás során hozott végleges döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

(7) *  Az építésügyi hatóság a végleges bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően.

38. A bontási engedély hatálya

49. § (1) *  A bontási engedély a véglegessé válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt

a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy

b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.

(2) *  Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal, amelyhez a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot mellékelni kell.

(3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni.

Földmérési vázrajz készítés fennmaradási engedélyhez és ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Minden vélemény számít!

Mikor lehet szükség fennmaradási engedély kiadásához?

Évtizedekkel ezelőtt előfordult, hogy engedély nélkül építkeztek és nem kértek használatbavételi engedély, így okirat hiányában nem lehetett térképezni az épületet.

Gyakran előfordul az is, hogy csak üres telek van a térképen, épület egyetlenegy sincs rajta ábrázolva, vagy az utólag épített épületrészek hiányoznak. Ebben az esetben, ha szeretné, hogy az épületet a valóságnak megfelelően ábrázolva legyen a térképen , akkor Önnek be kell szereznie a fennmaradási engedélyt az építési hatóságtól és készíttetnie kell vázrajzot földmérővel.

Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei

42. § (1) *  Az építésügyi hatóság az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

(2) * 

(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben

a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,

b) * 

c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény

ca) továbbépítésére vagy

cb) használatbavételére

irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) *  A fennmaradási engedély iránti kérelemhez tartalmától függően mellékelni kell az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) *  a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt hatóság vagy a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményt adott,

b) *  a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott.

(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van

a) *  a Khvr.-ben meghatározott esetekben végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

c) *  termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.

(7) A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,

b) *  a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

43. § (1) *  A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tarthat.

(2) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.

(3) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálhatja, hogy

a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,

b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá

c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

(4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.

(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

(6) *  A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.

(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

44. § (1) * 

(2) *  Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény vagy településképi véleményben a polgármester nem javasolta.

(3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.

(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – határozattal tudomásul veszi.

(5) *  Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni,

a) amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött,

b) az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve mégis, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése alá esik, vagy

c) az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha azt nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

(5a) *  Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

(6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.

(7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.

(8) A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,

b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,

c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,

d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,

e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,

f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,

g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,

h) *  a jogorvoslat tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.

(9) A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,

b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,

c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,

d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,

e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.

(10) A határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető.

(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Földmérési vázrajz készítés használatbavételi engedélyhez és ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Minden vélemény számít!

Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2020.06.11.-én hatályos állapota

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

VIII. FEJEZET

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei

39. § (1) *  Használatbavételi engedély alapján vehető használatba az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény, építményrész, amelyre az építtetőnek építési engedélyt kellett kérnie, ha

a) * 

b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni, vagy

c) a 11/A. § (1) bekezdés szerinti építésügyi hatóság építési engedélye a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott valamely szakkérdés tekintetében kikötést vagy feltételt tartalmazott, vagy ha az építési tevékenységgel az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a vizsgált szakkérdést érinti.

(2) * 

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) *  A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

(5) *  Új épület építése vagy meglévő épület – az az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha az (5) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

(7) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.

(8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

a) papír alapon vezetett építési napló esetében

aa) *  a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatát,

ab) a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot,

b) *  a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,

c) * 

d) * 

(8a) *  Az építtetőnek a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek esetében az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.

(9) A kérelemhez mellékelni lehet

a) az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,

b) *  a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

(10) *  Meglévő épület bővítése esetén, ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, igazolni kell az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.

(2) *  A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,

b) a tapasztalt eltérések

ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,

bb) * 

c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint

e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,

f) *  az Épkiv. 14. §-a szerinti nyilatkozat rendelkezésre áll-e,

g) * 

(3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és

a) *  az eltérés nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött és a megvalósulási dokumentációban szerepel,

b) * 

c) *  a (2) bekezdés f) pontja szerinti dokumentum rendelkezésre áll,

d) *  a 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott épület az ott meghatározott határnapot követően energetikai tanúsítvánnyal igazoltan közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületként épült meg.

(4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel – a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint – kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.

(4a)-(4c) * 

(5) *  Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha

a) az észlelt hibák, hiányosságok, valamint a kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza,

b) a 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott épület az ott meghatározott határnapon túl a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényt nem teljesíti,

c) *  a 39. § (10) bekezdésében meghatározott esetben az épületenergetikai számítás nem igazolja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést,

d) az építtető a 39. § (8a) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget,

e) *  a (2) bekezdés f) pontja szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, vagy

f) *  az építtető – a 22. §-ban meghatározott kivétellel – építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel tért el az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól.

(6) * 

(7) *  A határozat rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) az építési engedély számát, keltét,

c) a használatbavételi engedély kikötéseit,

d) *  kötelezést

da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére,

db) * 

dc) *  arról, hogy a használatbavételi engedély véglegessé válását követő hatvan napon belül – amennyiben erre korábban nem került sor – a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni,

e) *  az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, valamint az önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetésének megjelölését és hasznos alapterületét önálló rendeltetési egységenként.

(8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.

(9) Az építésügyi hatóság a határozaton a 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti az értesítettek körét.

32. A döntés közlése

41. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

(3) A végleges döntést közölni kell: * 

a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

b) *  az ingatlan-nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatósággal.

(4) *  A használatbavételi engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti.

(5) *  Az építésügyi hatóság a végleges használatbavételi engedélyt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően.

(6) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

(7) *  A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a végleges használatbavételi engedély ÉTDR-en keresztül történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.