Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.
Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.
Kiss Tibor Földmérő mérnök
06205861179
06305877363
kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com
Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.
Előzetes bejelentkezés szükséges.
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2020.06.11.-én hatályos állapota
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
VIII. FEJEZET
HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei
39. § (1) * Használatbavételi engedély alapján vehető használatba az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény, építményrész, amelyre az építtetőnek építési engedélyt kellett kérnie, ha
a) *
b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni, vagy
c) a 11/A. § (1) bekezdés szerinti építésügyi hatóság építési engedélye a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott valamely szakkérdés tekintetében kikötést vagy feltételt tartalmazott, vagy ha az építési tevékenységgel az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a vizsgált szakkérdést érinti.
(2) *
(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.
(4) * A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz.
(5) * Új épület építése vagy meglévő épület – az az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha az (5) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.
(7) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.
(8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell
a) papír alapon vezetett építési napló esetében
aa) * a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatát,
ab) a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot,
b) * a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,
c) *
d) *
(8a) * Az építtetőnek a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek esetében az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.
(9) A kérelemhez mellékelni lehet
a) az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,
b) * a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
(10) * Meglévő épület bővítése esetén, ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, igazolni kell az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.
31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala
40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.
(2) * A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy
a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,
b) a tapasztalt eltérések
ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,
bb) *
c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint
e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,
f) * az Épkiv. 14. §-a szerinti nyilatkozat rendelkezésre áll-e,
g) *
(3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és
a) * az eltérés nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött és a megvalósulási dokumentációban szerepel,
b) *
c) * a (2) bekezdés f) pontja szerinti dokumentum rendelkezésre áll,
d) * a 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott épület az ott meghatározott határnapot követően energetikai tanúsítvánnyal igazoltan közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületként épült meg.
(4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel – a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint – kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.
(4a)-(4c) *
(5) * Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha
a) az észlelt hibák, hiányosságok, valamint a kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza,
b) a 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott épület az ott meghatározott határnapon túl a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényt nem teljesíti,
c) * a 39. § (10) bekezdésében meghatározott esetben az épületenergetikai számítás nem igazolja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést,
d) az építtető a 39. § (8a) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget,
e) * a (2) bekezdés f) pontja szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, vagy
f) * az építtető – a 22. §-ban meghatározott kivétellel – építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel tért el az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól.
(6) *
(7) * A határozat rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) az építési engedély számát, keltét,
c) a használatbavételi engedély kikötéseit,
d) * kötelezést
da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére,
db) *
dc) * arról, hogy a használatbavételi engedély véglegessé válását követő hatvan napon belül – amennyiben erre korábban nem került sor – a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni,
e) * az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, valamint az önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetésének megjelölését és hasznos alapterületét önálló rendeltetési egységenként.
(8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.
(9) Az építésügyi hatóság a határozaton a 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti az értesítettek körét.
32. A döntés közlése
41. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.
(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.
(3) A végleges döntést közölni kell: *
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) * az ingatlan-nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatósággal.
(4) * A használatbavételi engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti.
(5) * Az építésügyi hatóság a végleges használatbavételi engedélyt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően.
(6) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.
(7) * A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a végleges használatbavételi engedély ÉTDR-en keresztül történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.