2021. március hónap bejegyzései

Megtörtént eset: „Kiment a tulajdonos a szőlőbe, és talált a földjén földmérő cövekeket, és vasrudakat leverve a területére” A tulajdonost senki nem értesítette a birtokhatár kitűzéséről.

Esettanulmány: Mi a teendő, ha a szomszéd, vagy általa megbízott személy karókat üt le az általa vélt birtokhatárra?

Először is ha ismeri a szomszédot, meg kell kérdeznie, hogy mi volt ezzel a célja? Megbízott-e földmérőt? Miért nem értesítette a tulajdonost a kitűzésről, minimum 5 nappal a kitűzés előtt?

Nagyon fontos, hogy tisztázva legyen, hogy földmérő helyezte el az ideiglenes földmérési jeleket, karókat, vagy esetleg telefonnal kijelölte a szomszéd, földmérő végzettség nélkül?

Lehet vásárolni koordinátákat, de azok nem alkalmasak földmérésre. A földmérők földmérő igazolvánnyal igazolják végzettségüket, és jogosultságukat. A földmérők között sincs mindenkinek jogosultsága ingatlan határok kitűzésére. Vannak esetek, amikor a kitűzés bonyolult és nehéz szakmai munka. Több órás tevékenység, ami felérhet a szakértői tevékenységgel is.

A telekhatár kitűzésnek a földhivatalokban nyoma van! Kérem, hogy menjen be a Földhivatalba,, hogy ellenőrizze, hogy a lakcíme helyesen van-e bejelentve? Előfordulhat, hogy esetleg elköltözött, és a földhivatal a földmérőnek, az Ön régi lakcímét adta meg, és arra ment ki az értesítés a telekhatár kitűzéséről. Ebben az esetben kérem, a valós lakcímét adja meg a tulajdoni lapon, értesítési címként, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az ilyen helyzetek.

A Földhivatalokban a tulajdonosok elköltözésekor nem írják át automatikusan a lakcímeket, ezt mindig az ingatlan tulajdonosnak kell bejelentenie, 30 napon belül.

Ha hivatalosan, földmérőt bízott meg az ingatlan tulajdonos, a szomszéd a kitűzésre, akkor annak nyoma van a Földhivatalban. a földmérő adatot vásárolt a kitűzéshez. a kitűzési vázrajzon szerepel az adatvásárlás iktatószáma. A Földmérő a kitűzési vázrajzát 8 napon belül leadja a földhivatalba. Az ingatlan tulajdonos lebélyegezve kapja meg a Földhivatalból ,a kitűzési vázrajzokat. Több példányban, papír alapon.

Amennyiben nem földmérő tűzte ki a telekhatárt, vagy nem vásárolt erre adatot, vagy nem ingatlanrendezői jogosultsággal történt a birtokhatár kitűzése, abban az esetben a jogosulatlan földmérés szabálysértés, és 100.000.- Ft pénzbírsággal sújtható a magánszemély. Ahányszor jogosulatlan földmérést végez, annyiszor 100.000.- Ft a pénzbírság.

Az ingatlan tulajdonosnak joga van utána járni, hogy ki végzett földmérést a telkén, a szomszédban? Jogosult volt-e? Hivatalosan végzett-e földmérési munkát valaki, a földmérési törvénynek, és a szakmai szabályoknak megfelelően?

Ha földmérő üti le a földmérő cöveket, akkor megfesti a karókat. Vállalja a felelősséget a munkáért. A földmérő hivatalosan jár el. Igazolja, hogy jogosult adatot vásárolni, földet mérni.

Fontos: Az a földmérő, aki hivatalosan végez munkát, akkor is leadja a kitűzési vázrajzot, ha a

szomszédok nem jelennek meg a kitűzés időpontjában. A kitűzést nem befolyásolja, ha a szomszédok nem jelennek meg. De a lehetőséget meg kell adni Nekik, hogy jelen legyenek, amikor a földmérő mér, és elhelyezi az ideiglenes földmérési jeleket. Javasolt fotókat készíteni az elhelyezett karók helyéről is. Az is előfordult már, hogy néhány nap, vagy néhány hét elteltével eltűnnek a karók.

Ha régóta nem járt a telkén, zárt kertben, szőlőben, és ott kitűzést tapasztalt, valaki kijelölte a telekhatárokat, akkor mindenképpen érdemes utána járni, hogy ki volt? Hivatalosan történt-e?

Földmérő végezte-e a kitűzést? Vásárolt-e hivatalosan adatot a Földhivatalból? Jogosult volt-e? Szerepel-e a földmérő az ingatlanrendezői jogosultsággal rendelkezők névsorában? Leadta-e a kitűzési vázrajzot a kitűzés napjától számított 8 napon belül a földhivatalba?

Ha Ön hivatalosan szeretné kitűzetni a telekhatárokat, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06-30-58-77-363, vagy 06-20-586-11-79

Ha még nem tudja, hogy mit szeretne megrendelni, szívesen segítek.

Településnevet, és helyrajzi számot kérek, meg tudom nézni interneten a területet.

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

ki

Esettanulmány: Mi a teendő, ha volt építési terv, és építési engedély, de elmulasztották kikérni a Használatbavételi engedélyt a 20-30 évvel ezelőtt épült melléképületekre, tárolóra, gépkocsi tárolóra?

Földmérő tevékenységem során elég gyakran előfordul, hogy az 1971-1980-as években épület házak nincsenek rajta a Földhivatali térképen. Van, hogy a hagyatéki tárgyaláson derül ki, hogy a szülők, nagyszülők leélték az életüket a családi házukban, de az még nincs rajta a földhivatali térképeken. Gyakran előfordul, hogy semmilyen terv dokumentáció, sem építési engedély nem lelhető fel. Jó esetben megvan az építési terv, és az építési engedély, így már csak használatba vételi engedély kell utólagosan.

Ezekben az esetekben Használatbavétel tudomásulvételét kell kérnie az ingatlan tulajdonosnak.

Én személy szerint javaslom, hogy csak akkor rendeljék meg a földmérőtől az épületfeltüntetési vázrajzokat, amikor már megvannak az okiratok. Előfordulhat, hogy az építési hatóság nem engedélyezi az épületet utólag. Nem ad ki sem Használatbavétel tudomásulvétele okiratot, sem Fennmaradási engedélyt. Ennek az az egyik oka, hogy az építés kezdetétől többször változtak az építési előírások, építési jogszabályok. Ha ennek nem felel meg az épület, akkor lehet, hogy át kell építeni. Az építési hatóság nem bontat el épületet, ha már eltelt az építéstől a 10 év, és nem is büntet. Ingatlan eladáskor viszont feltétlenül szükséges lehet, hogy az épületek rajta legyenek a földhivatali térképen, térkép másolaton. Ha nincsenek rajta a térképmásolaton az épületek, akkor a bank értékbecslője kevesebbre értékeli az ingatlan árát, és lehet, hogy a hitel felvétel is akadályozott lehet.

Mit tehet a tulajdonos? Milyen okirat beszerzésére van szüksége, az épület feltüntetéshez?

  • Ha volt építési terv,
  • záradékolt terv
  • Ha volt építési engedély (akármilyen régi, gyűrött, megrongálódott, a lényeg, hogy megvan)
  • építési napló összesítő lap
  • statisztikai adatlap (312/2012. XI. 08. Kormányrendelet 4. számú melléklet)
  • építési szakértői nyilatkozat (191/2009. IX.15. Kormányrendelet 14 §-ának megfelelő)

Fennmaradási engedélyhez az alábbi dokumentumokat kell beszereznie az ingatlan tulajdonosnak:

  • építész által készített hivatalos dokumentációk
  • tartószerkezeti szakértői vélemény (statikus)

Amennyiben a fenti eljárások lezárultak, és az építményekre megvannak az Építési Hatóság által kiadott engedélyek, hivatalos okiratok, akkor lehet beadni ezeket és a Földmérő által készített változási vázrajzokat záradékolásra a Földhivatalba. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés a tulajdoni lapra történő bejegyzés a záradékolt vázrajz, és a beadott okiratok alapján történik.

A fentebb leírtak a mai napon érvényes jogszabályok alapján kerültek leírásra, csak általánosságban tájékoztat a várható teendőkről, nem minősül sem építési, sem jogi tanácsadásnak. Kérem, hogy konkrét ügyben tájékozódjanak a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező Építési Hatóságnál.

Ha szeretne változási vázrajzot készíttetni hívjon bizalommal. A Földhivatali adatok megérkezése után 2-3 munkanapon belül elkészítem az épületfeltüntetési vázrajzokat, és beadom a Földhivatalba záradékolásra.

Kiss Tibor földmérő mérnök ingatlanrendező földmérő

tel: 06-30/587-7363, vagy 06/20-586-1179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Hivatkozott jogszabályok és mellékletek:

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. § Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy * 

a) *  az építőipari kivitelezési tevékenységet

aa) a végleges építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően, vagy

ab) az egyszerű bejelentéssel végzett építési tevékenységet a 22. § (1a) bekezdésének figyelembevételével

végezte, valamint

b) *  a 22. § (2) bekezdés és az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) *  az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel,

e) *  a 22. § (2) bekezdése és az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól eltérés történt-e, és ha igen, azt ismerteti,

f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,

g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

4. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez * 

Statisztikai adatlap az épület használatbavételéhez

1. Az épület készültsége
(1) az épület egésze (összes lakása) használatra alkalmas (2) az épület egésze nem alkalmas használatra
A jelen ügyben használatban vett lakások száma (db)
2. A használatra alkalmas lakás(ok) címe: ………………………………. helység ……….. kerület
…………………. településrész, ………………………………… utca, ….. hsz, ….. hrsz, ……. épület, …… emelet, …… ajtó
Többlakásos épületben történő lakásépítésnél (a fentieken túl)
………lépcsőház …… emelet, …… ajtó
………lépcsőház …… emelet, …… ajtó
………lépcsőház …… emelet, …… ajtó
………lépcsőház …… emelet, …… ajtó
3. (1) Belterület (3) Külterület
4. Az építtető:
(10) Természetes személy (21) Helyi önkormányzati költségvetési szerv (22) Központi költségvetési szerv (30) Vállalkozás (40) Egyéb (nonprofit szervezet)
5. Az építés célja:
(1) Saját használat (2) Bérbeadás (3) Értékesítés (4) Szolgálati használatra átadás
6. Az építés jellege:
(10) Új épület építése (20) Épület-helyreállítás (31) Emeletráépítés (32) Tetőtér-, padlástér-beépítés (33) Toldaléképítés (41) Lakássá alakítás (42) Lakás műszaki megosztása (43) Lakásösszevonás
7. Az épület rendeltetése:
(11) Egylakásos lakóépület (12) Kétlakásos lakóépület (13) Három és annál több lakásos lakóépület (14) Közösségi lakóépület (30) Nem lakóépület (40) Nem új épület
8. Az épület formája
(1) Családi ház (2) Csoportház (sorház, láncház, átriumház) (3) Többszintes, többlakásos épület (4) Lakóparki épület (5) Nem lakóépület
9. Az első építési engedély kiadásának vagy az építési tevékenység bejelentésének az éve ……..
10.A kivitelezés megkezdése: ……… év ……… hónap
11. A kivitelezés befejezése: ……… év ……… hónap
12. A fővállalkozó kivitelező, vagy fővállalkozó kivitelezők
(1) Gazdasági társaság (2) Egyéni vállalkozás (3) Több fővállakozó
13. Az épület / lakás függőleges teherhordó szerkezete
(01) Beton falazóelemből készült falszerkezet (02) Tégla falszerkezet (03) Előregyártott teherhordó vázszerkezet (04) Helyszínen készült vázszerkezet (05) Favázszerkezet (06) Vályog falszerkezet (07) Hőszigetelt zsaluzatba öntött fal
(08) Egyéb
14. Az épülethez / lakáshoz tartozó gépkocsitárolók száma ……….. férőhely
15. Az épület / lakás -átlagostól eltérő – felszereltsége: (1) van (0) nincs
Klímaberendezés
Mesterséges szellőzés
Napkollektor
Lift
Elektronikus vagyonvédelem
Az épület közműellátottsága:
16. (1) Közüzemi vízzel ellátott (2) Házi vízvezetékkel ellátott
17. (1) Közműves csatornahálózatba kapcsolt (2) Házi csatornával ellátott
18. (1) Vezetékes gázzal ellátott (2) Tartályos gázzal ellátott (3) Telken belüli biogáz (0) Nincs gázellátása
Új épület építése esetén:
19. Az építési telek területe: ……………………m2
A lakóépület szintjeinek hasznos alapterülete:
20. Pince területe ………………….. m2
21. Alagsor területe ………………….. m2
22. Földszint területe ………………….. m2
23. Emeletszintek száma …………… db
24. A lakóépület funkciója:
(1) Kizárólag lakást tartalmaz (2) Nem kizárólag lakást tartalmaz
25. A tetőtér beépítettsége:
(1) Csak padlástér (2) Tetőtérbeépítésre műszakilag előkészített (3) Beépített
26. A tetőfedés anyaga:
(1) Betoncserép (2) Mázas cserép (3) Mázatlan cserép (4) Bitumenes zsindely (5) Lemezfedés (6) Egyéb, éspedig ……………………
27. A tetőszerkezet formája:
(1) Lapostető (2) Sátortető (3) Nyeregtető (4) Tagolt (5) Erősen tagolt
28. A homlokzati felületképzés anyaga:
(1) Nem készült el (2) Festésre előkészített sima vakolat (3) Kőporos (4) Nemesvakolat (5) Hőszigetelő vakolatrendszer (6) Kerámia, tégla vagy kőburkolat
(7) Egyéb, éspedig ……………….
29. Ha az épület lakásainak használatbavétele nem egyszerre történik: az épület lakásainak száma ………..db
(1) még van használatba nem vett lakás – (2) már nincs több használatba nem vett lakás, mert az épület többi lakását már korábban használatba vették.
Az épített lakások területe, helyiségei lakástípusonként kell kitölteni:
A B C D E F G H
1 1 2 3 4 5 6
típusú lakás
2 A típushoz tartozó lakások száma (db)
3 Lakás alapterülete (m2)
4 Ebből: szobák alapter.össz. (m2)
5 A lakás összes helyisége (db)
6 Ebből: 8,1-12,0 m2 -es szoba (db)
7 12,1-17,0 m2-es szoba (db)
8 17,1-25,0 m2-es szoba (db)
9 25,1- m2 feletti szoba (db)
10 -4,0 m2-es főzőhelyiség (db)
11 4,1-10,0 m2-es főzőhelyiség. (db)
12 10,1- m2 feletti főzőhelyiség. (db)
13 Gardróbhelyiség (db)
14 Fürdőszoba (db)
15 Mosdó, zuhanyozó (db)
16 Külön WC-helyiség (db)
17 Szauna (db)
18 Uszoda (db)
19 Edzőterem (db)
20 A lakás fűtési rendszere szerint:
21 Távfűtés
22 Épület központi hőtermelővel
23 Lakás központi hőtermelővel
(pl.cirkofűtés)
24 Helyiségenkénti hőtermelő
(pl.konvektor)
25 A hőleadás módja szerint:
26 Légfűtés
27 Felületfűtés (pl.padlófűtés, falfűtés)
28 Vízkörös (pl.radiátoros, fancoil)
29 Konvektor
30 Közvetlen hőleadó (pl: kályha, kandalló)
31 A fűtés energiája szerint:
32 Gáz
33 Elektromos direkt
34 Elektromos hőszivattyú
35 Szilárd, vegyes tüzelés
36 Szilárd, fatüzelés
37 Pellet tüzelés
38 Olaj
39 Egyéb

Térképezési hibák, területszámítási hibák, felmérési hibák és ki jogosult kijavítani?

A Földhivatal jogszabályban előírt kötelessége térképezési, területszámítási, felmérési hiba esetén a természetbeni állapot ellenőrzése. A Földhivatal munkatársai végezhetnek helyszíni ellenőrzést is, a hiba kijavítása érdekében. a helyszíni állapotnak meg kell egyeznie a térképi állapottal.

Mi okozhatja a helyszíni állapot, és a térképi állapotok különbségét?

  • Előfordulhat felmérési hiba
  • térképezési hiba
  • földmérő nem mérte be az épületet, hanem csak építési tervről rajzolta be az épületet
  • földmérő felmérte, de lemaradt az épület a vázrajzról, vagy rajta van a vázrajzon, csak lemaradt a földhivatali térképről
  • építtető elmulasztotta földmérővel elkészíttetni az épületfeltüntetési vázrajzot
  • a földmérő által készített vázrajzot ugyan záradékolták, de elmulasztottak okiratot becsatolni az ingatlan-nyilvántartási, tulajdoni lapra történő átvezetéshez
  • papír térképek digitalizálása során is keletkezhetett térképezési hiba

Ki javíthatja ki ezeket a hibákat?

  • földmérő, ha felméréskor észleli az eltéréseket, kéri a földhivatalt a térképezési, felmérési, vagy terület számítási hiba javítására
  • a földhivatali adatszolgáltatás kiadása előtt: – a földhivatal ügyintézője ellenőrzi a kiadott adatokat, ha hibát észlel, kijavítja, erről határozatot is hoz,
  • ha az ingatlan tulajdonos megbízza a földmérőt, hogy készítsen szakvéleményt, vizsgálja ki a korábbi térképi eltéréseket, és felméréseket,
  • bírósági szakértő

Milyen épületeknek kell szerepelnie az ingatlan-nyilvántartásban:

  • Állandó jellegű épületek:
  • a 12 négyzetméternél nagyobb:
  • kőből,
  • téglából,
  • keresztúri blokkból
  • szilikátból
  • itongból
  • vályogból,
  • tömött falból,
  • vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület;
  • a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van.

Mi történik akkor, ha az ingatlan tulajdonos elmulasztja az épületfeltüntetési vázrajz elkészítését, vagy a változás bejelentését?

A Földhivatal helyszíni ellenőrzést végez. Ha eltérés van, felszólítja az ingatlan tulajdonost, hogy bízzon meg ingatlanrendező földmérőt, hogy elkészítse a változási vázrajzot, és nyújtsa be a földhivatalba záradékolásra. Ha ennek a felszólításnak nem tesz eleget az ingatlan tulajdonos, akkor a földhivatal beméri. De ennek jóval nagyobb a költsége.

A díjfizetési kötelezettséget az ingatlanügyi hatóság határozattal állapítja meg. A tulajdonos a „Mérnöki Szolgáltatások Ajánlott Díjszabása” (MÉDI) szerinti munkadíj 130 százalékát köteles befizetni a földhivatalnak, ezen felül az adatszolgáltatás és a földhivatali vizsgálat díját is meg kell térítenie. A NAV adók módjára behajtja.

Ki végezheti a vázrajz készítést? Ingatlanrendező földmérő készítheti el a vázrajzot, vagy ha még nincs meg a pályakezdő földmérőnek a jogosultsága, akkor ingatlanrendező földmérő vizsgálata kell hozzá, aki tanúsítja a munka minőségét. A földhivatal ezeknek a szakmai előírásoknak meglétét ellenőrzi, földmérő igazolvány számot, földmérő végzettséget, és ingatlanrendezői jogosultság meglétét a vázrajz vizsgálatakor, záradékolás előtt felülvizsgálja.

Ha Önnek ilyen jellegű problémája van, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor ingatlanrendező földmérő 06-20-586-11-79, vagy 06-30-58-77-363

Az épületfeltüntetési vázrajzhoz kell okirat is:

  • használatbavételi engedély
  • használatbavétel tudomásulvétele
  • fennmaradási engedély, ha nincs meg az építési terv, vagy engedély, vagy engedély nélkül épület az épület 30-40 évvel ezelőtti épület található

Előfordulhat akár olyan helyzet is, hogy Ön eleget tesz a Földhivatal felhívásának, megbízza a földmérőt az épületfeltüntetési vázrajz készítéssel, a vázrajzot záradékolja a földhivatal. Az építész tervező, statikus, műszaki ellenőr elvégzi a fennmaradási engedélyhez szükséges megbízást, de az építési hatóság mégsem engedélyezi. Ebben az esetben mégsem lesz rajta az épület a Földhivatali térképen. Általában a melléképületek esetében fordul elő ez.

Fontos: jelenlegi jogszabályok alapján a régi minimum 10 éven túli épületek esetében nem rendelhető el automatikusan az épület elbontása. Kialakul egy patt helyzet. Sem lebontani nem kell, de fel sem lehet tüntetni az ingatlan-nyilvántartási térképen. Korábban volt egy lehetőség, a régi épületek feltüntetésére: a Hatósági bizonyítvány. Mára már csak a Fennmaradási engedélyezés lehetséges.

Ha hitelhez, CSOK-hoz, felújításhoz kellene az épület feltüntetés, Javaslom először az okirat beszerzését,

Kiss Tibor ingatlanrendező földmérő 06-20-586-11-79, vagy 06-30-58-77-363

kisstibi.szerencs@gmail.com

Kitűzés: jogi és természetbeni telekhatár

Mikor lehet szükség a birtokának, telkének a határainak megjelölésére, kitűzésére?

  • Telekhatár vita esetén a jegyző előtti, vagy bíróság előtti birtokvédelmi eljárás megindítása előtt érdemes kitűzetni a telekhatárt földmérővel, hiszen ezzel fogja bizonyítani, a jogi telekhatár helyét.
  • Kerítés építése előtt érdemes a szomszédoknak együttesen kitűzetni földmérővel a telekhatárt. Mindkét szomszédnak érdeke, hogy a későbbi viták, peres eljárás helyett valóban a jogi telekhatáron legyen a kerítés elhelyezve. Munkám során többször előfordul, hogy a szomszédok közösen kérik, közösen fizetik ki a két ingatlant elválasztó kerítés helyét.
  • Mielőtt házat kezdene építeni, érdemes kitűzetni a telkének a határait, hogy telken belülre építse meg a házát. Előfordult már munkám során, hogy a szomszédos ingatlanra belelógott az épület sarka és telekalakítási eljárással lehetett csak megoldani az épületfeltüntetést a Földhivatalba. Ennek elkerülése megoldható földmérővel történő birtokhatár kitűzéssel.
  • Ingatlan vásárláskor szintén érdemes tudnia, hogy valóban hol húzódik a jogi, a hivatalos telekhatár, ami a Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában szerepel , jó helyen van-e a kerítés? Különösen nagy értékű vásárolt ingatlan esetében érdemes kitűzetni a telekhatárt, hiszen a mai telek négyzetméter árak mellett, jó ha pontosan tudja, mit, és mekkora ingatlant vásárol meg.

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy mint ingatlan tulajdonosok, a térkép másolatról saját maguknak kimérik a kerítés helyét, vagy a ház alapját. Ennek komoly veszélyei vannak, áttervezés, átépítés a szomszéd ingatlanára stb. Bontás esetén költséges is.

Térképmásolatra rá van írva, hogy méret levételére nem alkalmas. Sőt a jogosulatlan földmérést a törvény büntetni rendeli. Komoly pénzbírság lehet a következménye. Későbbiek során a tévesen megállapított telekhatár bírósági perhez is vezethet. Ami hosszú évekbe telik, elveszi az időt az értékes dolgoktól, és pervesztés esetén több százezer forintba kerül. A szomszédvita megmérgezi a mindennapi életet.

Miért érdemes szakembert, földmérőt hívni, földmérővel kitűzetni a telekhatár:

A földmérő hosszú évekig tanulja a szakmát. Telekhatár kitűzéshez a szakmai gyakorlaton kívül, felsőfokú végzettség kell, és ingatlanrendező földmérői jogosultság is.

Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a földmérő térképmásolat alapján tűzi ki a telekhatár. A földmérő nem használja telekhatár kitűzéshez a magánszemélyek részére kiadott térképmásolatot.

A Földmérő nem használja fel az ÉPÍTÉSI TERVET sem. A földmérő az épületnek a ténylegesen, természetben megtalálható helyét méri be.

A földmérő hivatalosan kéri ki az ingatlanhoz tartozó adatokat. Ezen hivatalos adatokat csak földmérő igazolvánnyal lehet megvásárolni, és felhasználni. Magánszemély nem kaphatja meg ezeket az adatokat.

A földmérő kifizeti a Földhivatal adatszolgáltatási díját, a megrendelt munkavégzés előtt. A Földhivatal általában 8 napon belül megküldi a földmérő által igényelt adatot, a megadott településre, és helyrajzi számara vonatkozóan. Erre kérik a földmérők az előleget, Előfordulhat olyan eset, hogy térképezési, felmérési hibát észlel a földhivatali ügyintéző. Ekkor adatot csak a térképezési hiba javítása után ad ki a Földhivatal. Ebben az esetben akár több hetes is lehet a várakozás.

A Földmérőnek kötelező feltüntetni a kitűzési vázrajzon a Földhivataltól kapott adatszolgáltatás iktatószámát. ezzel bizonyítja, hogy hivatalosan megvásárolta az adatot a földméréshez.

A földmérő a Földhivatalból nemcsak a kitűzéshez szükséges adatokat kapja meg, hanem a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak a nevét, és a lakcímét is. Köteles a földmérő kiértesíteni a szomszédokat arról, hogy melyik ingatlanon végez telekhatár kitűzést. A földmérő megadja a nevét, elérhetőségét.

Hogyan történik a telekhatár megállapítása?

  • lakott területen belül, ahol épületek, házak vannak:

A földmérő egy előre egyeztetett időpontban felméri az épületeket, a kerítések helyét, Nem csak a kitűzést megrendelő ingatlanán végez méréseket. A szomszédos ingatlanokat is felméri a földmérési szakmai szabályzatokban előírtak szerint.

A telekhatár kitűzést megelőző szakmai munka komoly szakmai felelősséget is jelent, és a kitűzés előkészítése akár több órát is igénybe vehet. ITR programot használ a földmérő, ezt fogadja el a Földhivatal. Egy bonyolultabb telekhatár kitűzés felérhet akár egy szakértői feladattal is.

A földmérő a terepi mérések után az ITR programmal megszerkeszti a kitűzési vázrajzot. Amikor elkészül, értesíti az ingatlan tulajdonosát a földmérés idejéről. Időpont egyeztetés után fontos feladata a földmérőnek a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak a kiértesítése.

A szomszédos ingatlanok tulajdonosai jelen lehetnek a hivatalosan történő földmérés, telekhatár kitűzés során. Akár fénykép felvételeket is készíthetnek a megfestett földmérő cövek helyéről. A földmérő karó leütése ideiglenes földmérési jel. Az ideiglenes földmérési jel őrzése az ingatlan tulajdonos feladata.

A földmérés, a birtokhatár kijelölése után az ingatlan tulajdonosa, és a jelenlévő szomszédok a kitűzési pontok helyét ismerve jegyzőkönyvet írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy aláhúzással jelölje meg, hogy elfogadja , vagy nem fogadja el a kitűzési karók helyét, a tényleges jogi telekhatár helyét.

A nem hivatalosan, jogszabályoknak nem megfelelő kitűzés ugyan olcsóbb lehet, de kérem, hogy gondolja meg, megéri-e? A nem hivatalosan, kézi GPS-sel, földmérő végzettség nélküli kitűzésről nincs leadva a földhivatalba kitűzési vázrajz, nincs jegyzőkönyv beadva a földhivatalba. Egy idő után nyoma veszik a magát földmérőnek kiadó személynek. Marad az esetlegesen nem megfelelően kitűzött telekhatár. Ami majd akkor derül ki, ha a szomszéd olyan földmérőt bíz meg, aki felelősséget vállal a munkáért. Érdemes átgondolni, hogy szakembert, vagy kontárt bíz meg a földméréssel. A jó szakember képezi magát, korszerű földmérő eszközzel dolgozik, centiméteres pontossággal. A földmérő mérnökök a Magyar Mérnök Kamara által meghatározott munkadíjjal dolgoznak. Már innen felismerhető, ha valaki gyanúsan olcsón vállal földmérést.

A földmérő ha hivatalosan, a szakmai előírások, és jogosultsággal készíti el a kitűzési vázrajzot, a mérési vázlatokat, és jegyzőkönyveket beadja a Földhivatalba.

A földhivatal ellenőrzi, ebből marad példány a Földhivatal irattárában. A többi példányt a földhivatal lebélyegzi, és megküldi az ingatlan tulajdonos lakcímére.

Ha Ön hivatalosan és ingatlanrendező földmérői jogosultsággal rendelkező földmérővel szeretné kitűzetni az ingatlanának a jogi telekhatárát, akkor állok rendelkezésére.

Földmérési tájékoztató árak az alábbi weboldalon találhatóak:

Kiss Tibor ingatlanrendező földmérő mérnök telefonszám: 06-30-58-77-363 vagy 06-20586-1179

Árajánlat kérés: kisstibi.szerencs@gmail.com

A telefonszám, és az email cím személyes adat, csak árajánlat kérése céljából, vagy földmérési munka megrendelésére, földméréssel kapcsolatos tájékoztatás kérése esetén használható fel.

Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Bárhol írásban történő felhasználása csak az írásos engedélyemmel lehetséges. Engedély nélküli felhasználás esetén leütésenként 5.000.- Ft a szerzői jogdíj.