711204 – Földmérés, térképészet

Ki végezhet földmérési tevékenységet? Milyen képesítés kell hozzá?

Forrás a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara E-tus rendszeréből,

2020. december 31-től érvényes változások:

ÖVTJ tartalom

• 711204
  • ÖVTJ megnevezés:
    Földmérés, térképészet
  • Tartalom:
    Ebbe a tételbe tartozik: – a földfelszín alakzatával és/vagy földfelszín részlet, helyzetével, határvonalainak felmérésével kapcsolatos földmérés különböző módszerek segítségével, beleértve a passzázsműszeres, fotogrammetriai, hidrográfiai módszereket térképkészítés céljából – a műholdas adatgyűjtés – a földmérés (pl. tulajdon, határ kijelölése) – a térképkészítés, valamennyi térképfajta elkészítése és aktualizálása (pl. úthálózati, kataszteri, topográfiai, síkhálózati és vízrajzi térképek), felhasználva a felmérés eredményeit, valamint más térképeket és egyéb információs forrásokat – a GPS-el való koordinátameghatározás – az internetes térképrajzolás és ehhez kapcsolódóan az EOV koordináták meghatározása

A képesítéshez kötött gazdasági tevékenységek

ÖVTJ kód	ÖVTJ megnevezés	Gazdasági tevékenység	Jogszabály szerint előírt szakképesítés	A képesítést előíró jogszabály
711204	Földmérés, térképészet	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 28. § (1) bekezdésében előírt földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez középfokú végzettségűnek minősül: a) a földmérő technikusi, a földmérő és térinformatikai technikusi, a földmérő térképész és térinformatikai technikusi, a földmérő technikus elágazáson, földügyi térinformatikai szaktechnikusi, kataszteri szaktechnikusi, létesítménygeodéta szaktechnikusi és távérzékelési szaktechnikusi képesítés; b) az olyan egyéb szaktechnikusi, technikusi, illetve szakközépiskolai végzettség, ahol a képesítő (érettségi) tárgyak között a földmérés szerepel. A külföldön szerzett képesítés esetén, az Fttv. 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szakképzettségeknek megfelelő, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által elismert végzettség szükséges.	Földmérő technikus Földmérő és térinformatikai technikus Digitálistérkép- kezelő (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Fotogrammetriai kiértékelő (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Földügyi számítógépes adatkezelő (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Térinformatikai menedzser-asszisztens (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus részszakképesítés) Földmérő és térinformatikai technikus (Földmérő, térképész és térinformatikai technikus szakképesítés-elágazás) Földügyi térinformatikai szaktechnikus Kataszteri szaktechnikus Létesítménygeodéta szaktechnikus Távérzékelési szaktechnikus	2012. évi XLVI. törvény; 19/2013. (III. 21.) VM rendelet
711204	Földmérés, térképészet	Földmérési és térképészeti tevékenység.	Földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 28. § (1) bekezdésében előírt földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez felsőfokú végzettségnek minősül: a) az egyetemi végzettségek közül az 1967 előtt a Budapesti Műszaki Egyetemen vagy jogelődjén kiállított okleveles mérnöki, valamint okleveles földmérő mérnöki, földmérő szakon szerzett okleveles mérnöki, földmérő mérnöki szakon szerzett okleveles építőmérnöki és az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki szakon szerzett képesítés; b) a főiskolai végzettségek közül a földmérő üzemmérnöki, a földrendező üzemmérnöki, a földmérő mérnöki, a földrendező mérnöki szakképzettség, c) a mesterszakon (MSc) szerzett végzettségek közül az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki képesítés, vagy az okleveles birtokrendező mérnöki képesítés, d) az alapszakon (BSc) szerzett végzettségek közül a földmérő és földrendező mérnöki szakképzettség, vagy építőmérnöki szakon építőipari geodézia, geodéziai vagy térinformatikai szakirányon vagy specializáción szerzett szakképzettség, e) amennyiben a kérelmező rendelkezik a 19/2013. (III. 21.) VM rendelet (továbbiakban: R.) 1. mellékletben (továbbiakban: 1. melléklet) meghatározott minden tárgycsoport vonatkozásában az előírt minimálisan megszerzendő kreditek számával, összességében – a felsőfokú szakmai végzettség elismeréséhez szükséges – hetven kreditszámmal ea) az okleveles építőmérnök vagy építő üzemmérnöki, eb) az okleveles erdőmérnöki, ec) az okleveles bányamérnöki, ed) az okleveles útépítő mérnöki, ee) az útépítő mérnöki vagy útépítő üzemmérnöki szakirányú, ef) az okleveles vízépítő mérnöki vagy vízépítő üzemmérnöki, eg) az okleveles térképész, eh) az építőmérnöki szakterületen szerzett építőmérnöki vagy üzemmérnöki, ei) a tüzér-földmérő mérnöki szakirányú szakképzettség, f) a külföldön szerzett, az a)-e) pontban meghatározott szakképzettségeknek megfelelő és a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által elismert képesítés, amennyiben a kérelmező rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott összes tárgycsoport vonatkozásában előírt minimálisan megszerzendő kreditek számával, összességében – a felsőfokú szakmai végzettség elismeréséhez szükséges – hetven kreditszámmal. A c) pontban meghatározott képesítés – amennyiben a kérelmező az alapvégzettségét az e) pontban meghatározott szakokon szerezte – az R. szerint akkor minősül felsőfokú végzettségnek, ha az 1. mellékletben meghatározott tárgykörökből és tantárgyakból a felsőoktatási intézményben szerzett legalább hetven kredittel rendelkezik.	2012. évi XLVI. törvény; 19/2013. (III. 21.) VM rendelet
711204	Földmérés, térképészet	Földrészlet-határvonalak kitűzési munkái.	Földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése: – Ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges. Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki a) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll, b) büntetlen előéletű, c) földmérő igazolvánnyal, d) rendekezik a meghatározott felsőoktatási szakképzettséggel, azaz da) az egyetemi végzettség közül, amely okleveles mérnöki, okleveles földmérő mérnöki, földmérő szakon szerzett okleveles mérnöki, földmérő mérnöki szakon szerzett okleveles építőmérnöki és az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki szakon szerzett képesítés; db) a főiskolai végzettségek közül a földmérő üzemmérnöki, a földrendező üzemmérnöki, a földmérő mérnöki, a földrendező mérnöki, valamint a tüzér-földmérő mérnök földmérő mérnöki szakirányon szerzett képesítés, amennyiben az rendelkezik a 19/2013. (III. 21.) VM rendelet 1. mellékletben meghatározott tárgykörökből, tantárgyakból legalább hetven kredittel; dc) a mesterszakon (MSc) szerzett végzettségek közül az okleveles földmérő és térinformatikai mérnöki, az okleveles birtokrendező mérnöki képesítés, amennyiben az alapvégzettségét a da) és dd) pontokban meghatározott szakokon szerezte. A más szakokon vagy alapszakokon végzetteknek a 19/2013. (III. 21.) VM rendelet 1. mellékletben meghatározott tárgykörökből és tantárgyakból, a felsőoktatási intézményben szerzett legalább hetven kredittel kell rendelkeznie; dd) az alapszakon (BSc) szerzett végzettségek közül az építőmérnöki szak geoinformatika-építőmérnöki ágazat (építőipari geodézia vagy térinformatikai szakirány), földmérő és földrendező mérnöki képesítés; de) az okleveles építőmérnöki, az okleveles erdőmérnöki, az okleveles bányamérnöki vagy okleveles térképész végzettség, továbbá az építőmérnöki szakterületen szerzett üzemmérnöki vagy mérnöki képesítés, amennyiben a 19/2013. (III. 21.) VM rendelet 1. mellékletben meghatározott tárgykörökből, tantárgyakból rendelkezik legalább hetven kredittel; e) az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 6. §-ban meghatározott szakmai gyakorlattal, azaz ea) a felsőoktatási szakképzettség megszerzését követően az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál vagy a járási hivatalnál legalább 3 évet a földmérési szakterületen eltöltött, eb) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetnél a felsőoktatási szakképzettséget követően legalább 5 év földmérési gyakorlatot szerzett, vagy ec) legalább 5 évig közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben földmérési szakmai oktatói tevékenységet végzett.

A szomszédviták során előfordul, hogy birtokháborítás történik, és a telekhatár viták egy része

a település jegyzője elé kerül.

Az alábbi írás nem minősül jogi tanácsadásnak, csak a jogszabály általi lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Akik nem járatosak a jogban, észre sem veszik, ha eljárási hibák történnek.

Mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, és ügyének a legjobb úton, módon történő rendezéséhez.

Munkám során előfordult, hogy nem a birtokvédelmet kérő kapott védelmet, hanem a jegyző birtokháborítást rendelt el. Ilyenkor sajnos fordított bizonyítást kell lefolytatni. Mit jelent ez a gyakorlatban. A birtokháborító fél, aki például gázvezetéket akar átvezetni másnak a magántulajdonán, birtokvédelmet kap, jegyzői határozattal. A birtokháborítást elszenvedő félnek kell majd földmérőt hívnia, és bizonyítania, hogy a kerítés évek, vagy évtizedek óta ugyanott áll. Ez több évbe, és több százezer forintba fog kerülni. A jegyzőt, aki a határozata előtt nem tisztázta, ki van kerítésen belül, vagy kívül, egyáltalán nem fogják felelősségre vonni.

A birtokháborítást elrendelő határozat ellen időben kell tiltakozni. Ha a szomszéd a kerítésen akarja átvezetni idegen ingatlanra a gázvezetéket, akkor kötelező szolgalmi jogi szerződést kötni. A szolgalmi jogi szerződést ügyvéd előtt kell kötni. Szolgalmi jogi szerződéssel nem adunk korlátlan bejárást a szomszédnak az ingatlanunkra. Földmérő készíti el a szolgalmi jogi vázrajzot. Megjelöli a változási vázrajzon azt az útvonalat, ahol a gázszerelők közlekedhetnek, bemehetnek karbantartást, állagmegóvást, szerelést végezni. Fontos, hogy rögzítsünk minden fontos tényt szerződésben. Mikor, milyen napszakban mehetnek be állagmegóvásra, kik mehetnek be? Hány fő? Délelőtt, délután, hétköznap, hétvégén? Gázvezetéknél pedig számíthatunk arra, hogy idegenek is bemehetnek ellenőrizni a vezetéket bármikor.

Meggondolandó, hogy adunk-e szolgalmi jogot, ha igen, akkor minden újabb ingatlan tulajdonosra kötelező lesz. Köteles adni, és köteles eltűrni az ingatlan használatát ideiglenesen átengedni másoknak.

Ez a probléma másokat is érinthet: Van Valós jegyzői határozat, ami jelenleg bírósági szakban van, hogy a jegyző elrendelte, hogy a szomszéd átvezesse a kerítésen a gázcsövet. Szolgalmi jog nélkül. A gázbekötő szomszéd kifogásolta a kerítés helyét, amit nem mellesleg Ő helyezett el, évtizedekkel ezelőtt az oldalhatáros beépítési módú ingatlanon. A jegyzői eljárásban nagyon fontos, hogy az ellenérdekű félnek meg legyen küldve a birtokvédelmet kérő személy kérelme.

Ez sajnos van, hogy utólag derül ki, hogy meg sem küldte a település jegyzője. Így nem tudott az ingatlan tulajdonos időben tiltakozni.

A jegyző által megküldött birtokvédelmi kérelemre választ kell küldeni, érvekkel, bizonyítékokkal. Kézhezvételtől számított 5 nap áll rendelkezésre. Be lehet menni a jegyzőhöz személyesen is, időpont kérésével, és jegyzőkönyvet készítenek.

Az iratok ismeretében a jegyző határozatot hoz. Sajnos van, hogy a kerítés helyét vitatják. Laikus számára is látható, hol van a kerítés, ki melyik oldalon lakik. A jegyzői határozat mégis megengedi, hogy a birtokvédelmet kérő személy átvezesse a gázcsövet a kerítésen, a szomszédba, szolgalmi jog nélkül.

Ha a jegyző meghozza a határozatát, hogy a tulajdonos tűrni köteles a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán, Ebben az esetben akinek az udvarára a jegyzői határozatra bevezetik a gázcsövet, nem tehet mást, csak azt, hogy bírósághoz fordul, ügyvédet keres. Földmérőt is kereshet, hogy a földmérő felmérje, vagy kitűzze a területet.

A bírósági eljárások elkerülése végett egyre több jegyző kér bizonyítékot, hogy valóban rossz helyen van-e a kerítés. Földmérő általi telekhatár kitűzés előtt nem is hoz határozatot, vagy be sem fogadja a kérelmeket bizonyíték nélkül.

Esettanulmány: Sem az Ombudsman, sem a Rendőrség nem vonja felelősségre azt a jegyzőt, aki elrendeli, hogy a kerítésen vezessék át a gázcsövet mások magántulajdonára. Hiába mondja ki a gáztörvény, hogy tilos a kerítésen átvezetni a gázcsövet idegen ingatlanra szolgalmi jog nélkül.

A szakértő kirendelését lehet kérni a bíróságon. Ennek díja ügytől függően 120.000-160.000.- Ft, vagy még több.

Milyen megoldás lehet a fenti ügyre? Egy lehetőség lehet, hogy ha ilyen helyzetbe kerül, megbíz

ingatlanrendező földmérőt, aki utána néz, hogy van-e esetleges térképezési hiba. Egy ilyen szakvélemény készítés rövidebb idő. A földmérő felméri a területet, kerítések helyét. Összehasonlítja a térképi állapottal. Ha a földmérő talál térképezési hibát azt javítja a földhivatal. A földhivatal rávezeti a tulajdoni lap III. részére a térképezési hiba javítására szóló határozat számát. A kivizsgálás után természetesen törli ezt a bejegyzést. A térképezési hiba javítása akár bírósági eljárásban is megtörténhet.

A fentebb leirt eset sajnos megtörtént. ennek jogorvoslata bíróság előtt van, ami már több, mint egy éve húzódik. Természetesen a bírósági ítéletet név és település név nélkül, azonosítható személyes adatok nélkül közzéteszem a honlapomon.

Együttérzek azokkal, akiknek az otthonát birtokháborítás éri. Igyekszem segíteni a jogszabályok elérhetőségével is.

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

Az Alkotmány a legmagasabb szintű törvény.

XIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Nagyon fontos a magán tulajdon védelme.

Előfordul, hogy a tulajdoni lap III. részén különböző jogokat tartanak nyilván:

A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződõ egyéb jogokat és azok jogosultjait:

• földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
• földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
• vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog
• elõ-, visszavásárlási, vételi jog
• tartási és életjáradéki jog
• jelzálogjog, végrehajtási jog

A vezetékjogot, szolgalmi jogot nemcsak a vezeték helyére kell bejegyeztetni, hanem a

védőtávolságot is jelölni kell.

a védősáv miatt – sem épület, sem fa nem telepíthető – a telkének az értéke ezzel csökken. A telek használhatósága – és vele az értéke – is jelentősen csökkenhet a szolgalmi jog, vezetékjog miatt.

17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapelvek

1. § (1) A felek a birtokvédelmi eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni.

(2) A jegyző a birtokvédelmi eljárás során

a) biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, valamint a felek közötti esélyegyenlőséget;

b) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, biztosítva a birtokvita pártatlan eldöntését;

c) elősegíti az eljárásban részt vevő felek jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlását;

d) a szakszerűség, az egyszerűség és a felekkel való együttműködés követelményeinek betartásával biztosítja a tisztességes ügyintézést;

e) a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményeinek figyelembevételével szervezi meg a tevékenységét;

f) valamely fél jogát és jogos érdekét csak a másik fél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

2. Az eljárás megindítása

2. § (1) A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

(2) A kérelem tartalmazza

a) ^*  a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,

b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),

c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

(3) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

(4) ^*  A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

3. Az eljárás

3. § (1) ^*  A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárási határidő megkezdődésétől számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek.

(2) A jegyző az eljárás során tájékoztatja az eljárásban részt vevőket az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről.

4. § Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

5. § A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

6. § A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.

7. § (1) A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha

a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,

b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,

c) valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,

d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,

e) a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,

f) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,

g) ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

(2) A jegyző a kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott okok alapján – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – bármikor elutasíthatja.

4. Az eljárási határidő, a határidő számítása

8. § (1) Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tizenöt napon belül folytatja le.

(2) A birtokvédelmi eljárást a jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.

(3) Az eljárási határidőbe nem számít bele

a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,

b) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

(4) Kijelölés esetén a kijelölt jegyző vonatkozásában az eljárási határidő a kijelölő határozat átvételét követő napon újrakezdődik.

(5) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a jegyző által vezetett polgármesteri hivatalnál vagy közös önkormányzati hivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

5. Képviselet

9. § A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.

6. Kizárás és kijelölés

10. § (1) A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.

(2) A jegyző nem vehet részt annak a birtokvédelmi ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területén működő helyi önkormányzat, a képviselő-testület vagy annak szerve az ügy érintettje.

(3) A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(4) A jegyző a kizárási okról történő tudomásszerzést követő munkanapon az ügy iratait – a kizárással kapcsolatos álláspontjával együtt – felterjeszti az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részére.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal nyolc napon belül határozattal dönt a kizárásról, és az ügy iratait megküldi az eljáró jegyző részére.

11. § Ha a jegyző a birtokvédelmi eljárást az eljárási határidőn belül nem folytatja le, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal – az arról történő tudomásszerzést követő nyolc napon belül – határozatával másik jegyzőt jelöl ki a birtokvédelmi eljárás lefolytatására, és ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó jegyző ellen a polgármesternél.

12. § A fővárosi és megyei kormányhivatal határozata a jegyző birtokvédelmi határozata elleni jogorvoslatban támadható meg.

7. A tényállás tisztázása

13. § (1) A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.

(2) A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

8. A helyszíni szemle

14. § (1) A helyszíni szemle során a jegyző a tényállás tisztázása érdekében a birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintését vagy személy magatartásának megfigyelését végezheti.

(2) A helyszíni szemle során a jegyző a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ingóról és ingatlanról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(3) Az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles.

(4) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a jegyző a rendőrség közreműködését kérheti.

9. A meghallgatás

15. § (1) A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A jegyző a feleket egyidejűleg is meghallgathatja.

(2) Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

(3) Tanúvallomás-tétel esetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.

(4) A cselekvőképtelen, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tanú meghallgatását csak a tanú gondnokának vagy törvényes képviselőjének jelenlétében lehet lefolytatni.

10. Az eljárás nyelve

16. § (1) Az eljárás nyelve a magyar.

(2) A jegyző a magyar nyelvet nem ismerő fél vagy tanú esetén tolmács, hallássérült, siketvak vagy beszédfogyatékos fél vagy tanú esetén jelnyelvi tolmács közreműködésével folytatja le az eljárást, amennyiben az a nyilatkozat vagy a tanúvallomás megtétele szempontjából szükséges.

11. A jegyzőkönyv

17. § (1) A jegyző az egyes eljárási cselekményekről a (2) bekezdés szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) készítésének helyét, időpontját,

b) az eljáró jegyző megnevezését,

c) az ügyintéző nevét,

d) az ügy tárgyát, ügyiratszámát,

e) a nyilatkozatot vagy tanúvallomást tevő személy nevét, továbbá lakcímét, eljárásjogi helyzetét, egyéb elérhetőségét,

f) a nyilatkozatot vagy tanúvallomást tevő személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtének megjelölését,

g) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, megállapításokat, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények megjelölését,

h) a nyilatkozatot tevő személy, valamint a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.

12. Adatkezelés és iratbetekintés

18. § (1) ^*  A birtokvédelmi eljárás során az adatkezelésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a birtokvédelmi eljárásban részt vevő feleket kell érteni.

(2) A birtokvédelmet kérő, valamint az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet – a határozat tervezete, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető.

13. A határozat

19. § A birtokvédelmi eljárásban hozott határozat tartalmazza

a) az eljáró szerv megnevezését, az eljáró ügyintéző nevét és az ügy számát,

b) a felek nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét,

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) ^*  a döntést, a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és a határidejéről való tájékoztatást,

db) a kérelemnek helyt adó határozat esetén a kötelezettség teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeit,

dc) a birtokvédelmi eljárásban felmerült eljárási költség megfizetésre vonatkozó döntést,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

eb) a fél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

ec) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az eljáró szerv a határozatot hozta,

ed) az eljáró szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,

f) a határozathozatal helyét és idejét,

g) ^*  a határozat kiadmányozójának nevét, aláírását vagy elektronikus aláírását és az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát vagy elektronikus bélyegzőjét.

14. A határozat közlése és kézbesítése

20. § (1) A határozatot közölni kell a felekkel – képviselő eljárása esetén a képviselővel – és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg.

(2) ^*  Az eljáró szerv a határozatot elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként, illetve személyesen átadott iratként vagy saját kézbesítője útján közli a felekkel, továbbá képviselő eljárása esetén a képviselővel.

(3) A közölt határozatot az átvétel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A hivatalos iratként postai úton közölni kívánt határozatot annak sikertelen kézbesítése esetén azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a határozat a jegyzőhöz visszaérkezik.

15. A határozat kijavítása és kiegészítése

21. § (1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az eljáró szerv a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) A kijavítást az eljáró szerv önálló kijavító határozattal, vagy a hibás határozat bevonása mellett a határozat kicserélésével teljesíti.

(3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó határozatot közölték.

22. § (1) Ha a határozatból kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, az eljáró szerv a határozatot kiegészíti.

(2) Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha

a) a határozat meghozatalától számított egy év már eltelt, vagy

b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

(3) A kiegészítést az eljáró szerv önálló kiegészítő határozattal, vagy a hiányos határozat bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes határozatba foglalva a határozat kicserélésével teljesíti.

(4) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő határozatot közölték.

16. A végrehajtás

23. § (1) A birtokvédelem kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

(2) ^*  Ha a bíróság a határozat megváltoztatása iránt indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtását – a hasznok, károk és költségek kivételével – a jegyző foganatosítja.

24. § (1) ^*  A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtására irányuló eljárásban (a továbbiakban: végrehajtási eljárás) az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) ahol az Ákr. jogosultat említ, azon a jegyző birtokvédelmi határozatában foglaltak jogosultját,

b) ahol az Ákr. kötelezettet említ, azon a jegyző által a birtokvédelmi határozatban kötelezettet,

c) ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a birtokvédelmi eljárásban részt vevő feleket

kell érteni.

(2) A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.

(3) A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása iránt indult eljárásban a jegyző felügyeleti szerve az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal.

17. Az eljárási költség és viselése

25. § (1) Eljárási költségek a birtokvédelmi eljárásban:

a) az eljárási illeték,

b) a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége,

c) a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege,

d) az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,

e) az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,

f) jogszabályban meghatározott, az a)-e) pont alá nem tartozó eljárási költség.

(2) A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi

a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt,

b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.

26. § A 11. § szerinti határozatban a fővárosi és megyei kormányhivatal kötelezi a birtokvédelmi eljárás lefolytatására eredetileg illetékes jegyzőt, hogy a kijelölt jegyző részére a birtokvédelmi határozat meghozatalát követő harminc napon belül tízezer forint összegű eljárási költségátalányt fizessen meg.

18. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) ^* 

28. § ^*  E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 2. § (2) bekezdés a) pontját, 2. § (4) bekezdését, 3. § (1) bekezdését, 19. § g) pontját és 20. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

---