Ma már egy kisebb telek, és lakóház is több millió Forintba kerül. Vásárlás esetén érdemes-e kiméretni az ingatlan jogi telekhatárait?
Az ingatlanok négyzetméter árai nagyon változóak, attól függ, hogy falu, vagy kisvárosban vásárolunk telket, zártkertet, vagy kertes házat. És az övezeti beosztások is növelhetik a négyzetméter árakat.
A tulajdoni lapon szerepel, hogy az ingatlan hány négyzetméteres. A térképmásolaton is láthatjuk az ingatlan határait.
Az, hogy valóban mekkora az ingatlan területe, és hol van a jogi telekhatár, azt a földmérő tudja kimérni, és megmutatni. A földmérő a mérés során földmérési jeleket helyez el, gyakorlatilag földmérő karók kerülnek elhelyezésre. Ezeket a földmérő karókat a földmérő vörös, vagy sárga, általában harsány, messziről látható festékkel fújja le. Célszerű több millió forintos vételár kifizetése előtt kiméretni az ingatlant, hogy valójában mit is vásárolunk meg.
Gyakran előfordul, hogy CSOK, vagy Banki hitel igénylésekor derül ki, hogy megvásárolt lakóház, vagy annak egy része nem szerepel a földhivatali térképen. Ez az ingatlan tulajdonos mulasztására, feledékenységére, vagy az anyagi nehézségekre vezethető vissza. Hiszen mire felépül egy ház, már belefárad a család az építkezésbe, és egy lakás felújítás, vagy egy lakás bővítés is nagyon sokba kerül.
A használatbavételi engedély, az építési hatóság határozata tartalmazza, hogy az ingatlan tulajdonosnak 30 napon belül be kell jelenteni változást a Földhivatalba. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ingatlan tulajdonosa(i), megbíznak egy földmérőt, hogy mérje be az épületet kívülről, és készítsen el egy ÉPÜLETFELTÜNTETÉSI VÁZRAJZ-ot, és adja be a földhivatalba a Földmérési Osztályra záradékolásra. Majd a záradékolt vázrajzot a használatbavételi engedéllyel együtt be kell adni szintén a Földhivatalba az Ingatlan-nyilvántartási osztályra. Ezután történik meg a végleges térképre rajzolás, és az átvezetés ezután fog megjelenni a tulajdoni lapon. Így fog megfelelni a közhiteles nyilvántartás a valóságnak.
Ha az ingatlan tulajdonos elmulasztja a bejelentést, akkor számíthat „mulasztási bírságra is”.
Hivatkozott jogszabályok:
2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről
14. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a változások vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az adatbázisokat kezelő szervek feladata.
(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (a továbbiakban: kötelezett), a változás bekövetkeztétől számított 30. azaz harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon esetén, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő felelősség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
(3) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak
a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában – ideértve a művelés alól kivett területet is – és a föld minőségében bekövetkezett változást,
b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.
Csak a helyszínen derül ki, hogy valami nincs rendben az ingatlan-nyilvántartásban. Ha egy épület elkészül, minden esetben be kell rajzoltatni a földhivatali nyilvántartási térképre. Ennek elmaradása akár komoly bírságot is vonhat maga után.
8/2018. (VI. 29.) AM rendeletaz ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól
A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inyvhr.) alapján az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárással érintett épületváltozást (vagyis építési vagy bontási engedélyhez kötött építést, bővítést, bontást) érint a kérelem.
Ebben az esetben ugyanis az alábbi dokumentumok alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni a változást:
– jogerős használatbavételi engedély, vagy
– jogerős fennmaradási engedély, vagy
– jogerős bontási engedély, vagy bontási tevékenységről elvégzéséről szóló végzés, vagy
– használatbavételi tudomásulvételről szóló tájékoztató végzés.
Az Inyvhr. alapján a járási földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges a fenti dokumentumok mellett ahhoz, hogy az épület megjelenjen vagy eltűnjön a tulajdoni lapról, térképmásolatról [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 65. § (3) bek.].
A jogszabályi előírás, hogy 30 napon belül elkészüljön a változási vázrajz, és bekerüljön a Földhivatalba. Ehhez szükséges okirat is az Ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez. Enélkül nem lesz átvezetve a tulajdoni lapra.
Ha földmérőt keres, hívjon bizalommal. Rövid határidőn belül elkészítem a kért változási vázrajzot, és beadom a Földhivatalba záradékolásra.
Gyakori kérdés:
Mennyi idő alatt készül el egy vázrajz?
Először is meg kell vásárolni a Földhivatalból a méréshez szükséges adatokat. A földhivatal jogszabály alapján 8 napon belül kiadja a méréshez szükséges adatokat. Vannak Földhivatalok, ahol 1-2 napon belül ki tudják adni az adatokat, és vannak, ahol túlterheltek a dolgozók, és az adatkiadás csak a 8. napon történik meg. A Földhivatali adat megérkezését követően 8 napon belül elkészítem, és beadom a változási vázrajzot, például, épületfeltüntetési vázrajzot, szolgalmi jogi vázrajzot a földhivatalba. A kitűzésről már korábban írtam, hogyan történik.
A Földhivataloknak 60 nap áll rendelkezésre, hogy záradékolják a vázrajzokat. Vannak Földhivatalok, ahol 8-14 napon belül záradékolásra kerül a vázrajz, és van, ahol csak kb. 30 nap. Leterheltségtől, és dolgozói létszámtól függ.
Vannak esetek, amikor lehetőség van SORONKÍVÜLI eljárást kérni, ennek díja: 10.000.- Ft.
Ha kérdése van, vagy szeretne földmérést megrendelni, hívjon bizalommal.
Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363 vagy 0620/586-1179