Építkezés előtt célszerű kitűzetni a telekhatárokat. Munkám során előfordult, hogy a kerítés helye, nem volt azonos a telekhatárral, Korábban bozóttal benőtt drótkerítés választotta el a telkeket egymástól. Majd a szomszéddal közösen új kerítést építettek, de nem hívtak földmérőt.

Ha földmérőt hívtak volna a kerítés építése előtt, megkímélték volna magukat egy későbbi peres eljárástól. A régi kerítés helyét az előző tulajdonosok egymás között megbeszélték. Így sajnos hibahatáron túli eltérés volt. Ezt a hibahatáron túli eltérést még tovább tetézte az új kerítés építése.

Nem mindig az a több, ami többnek látszik. Lehet, hogy a földmérési munkadíj csak töredéke lesz egy későbbi pernek. A peres eljárások több évig elhúzódnak. Szakértőt kell kirendelni. kb.

200.000-280.000.- Ft az a szakértői díj, amit letétbe kell tenni a bírósági számlára. Nem biztos, hogy a szakértő tudja, hogy kitűzési vázrajzot kell készíteni a bírósági ítélethez. Sajnos előfordult első fokon olyan peres eljárás, hogy a bíróság nem tudta, hogy az ítéletéhez csatolni kell a földmérési szakértő által készített kitűzési vázrajzot. A szakértő szakvéleményt készített. De a telekhatár kitűzéséről nem adott be a földhivatalba ellenőrzésre, záradékolásra és nyilvántartásba vételre kitűzési vázrajzot.

Sajnos ebben az esetben, mivel bírósági eljárás van folyamatban, másik szakértőt nem rendelt ki a bíróság, hiába kérte a peres fél. Úgy zárult le az első fokú bírósági eljárás, hogy született egy ítélet, de nem készített a szakértő telekhatár kitűzéséről vázrajzot. A másodfokú eljárás nehézkes lesz, mivel nincs vázrajz az ítélethez.

2012. XLVI. 1. § 2.

2. állami alapadat: állami földmérési és térképészeti alapmunkák, valamint ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő, államilag átvett földmérési és térképi adat, valamint ezek sokszorosított, kinyomtatott változata; állami alapadat, továbbá bármelyik állami térképnek és térképi adatbázisnak vagy részletének sokszorosított vagy kinyomtatott példánya;

2012. XLVI.

11. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis

13. § (1) ^*  Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.

(1a) ^*  Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis a 11. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokhoz rendelt címkoordinátát is.

(2) ^* 

(3) A Nemzeti Kataszteri Program keretében készült, digitálisan átalakított térképeket az ingatlan-nyilvántartás átalakításáig állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak kell tekinteni.

(4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egységes ingatlan-nyilvántartás geometriai alapja.

(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma kötelező alapul szolgál az adatbázis változását eredményező állami alapadat tartalmat érintő földmérési tevékenységhez, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.

14. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a változások vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az adatbázisokat kezelő szervek feladata.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (a továbbiakban: kötelezett), a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon esetén, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő felelősség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

(3) ^*  Ha az ingatlanügyi hatóság bejelentésre vagy hivatalból a (2) bekezdés hatálya alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, – határidő tűzésével – harminc napon belül kötelezi a kötelezettet a változás átvezetésére alkalmas munkarészek, valamint az átvezetéshez szükséges okiratok és egyéb hatósági engedélyek, igazolások benyújtására.

(4) ^*  Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a kötelezésnek nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről.

(5) A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező közigazgatási, illetve bírósági határozatokat – az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából vizsgált, érvényes záradékkal rendelkező – az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmi és pontossági előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján kell meghozni.

(6) ^*  A végleges határozatot és a változási vázrajzot az eljáró szerv tizenöt napon belül az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából köteles megküldeni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(7) Jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban a határozatnak megfelelően kell feltüntetni.

(8) Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján végzett földrészlethatár-kitűzés esetében az adatbázis tartalmát – a természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben – a földmérésre vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni.

14. Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása

17. § (1) ^*  Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzá tartozó területi adatokat hivatalból bármikor kijavíthatja.

(2) ^*  Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítása kizárólag a térképi határvonalakat érinti, és nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítására irányuló eljárásban nincs szükség az eljárásba bevont ingatlanok jogosultjainak hozzájáruló nyilatkozatára.

(4) ^*  A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi hibakiigazításnak minősül.

(5) ^*  A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági engedélyre vagy bírósági határozatra.