Az épületfeltüntetési vázrajz megrendelésekor, vagy építési hatósági eljárások során előfordul, hogy az ingatlan eladásakor az ingatlan tulajdonos nem adta át az építési tervet, építési engedélyt, vagy használatbavételi engedélyt. Ezekre akkor van szüksége az ingatlan tulajdonosnak, ha például nincs feltüntetve az épület a földhivatali térképen. Szeretné a későbbiekben bővíteni a megvásárolt házat.
Amennyiben meg van az okirat, akkor természetesen nincs akadálya az épületfeltüntetési vázrajz elkészítésének, földhivatalba történő beadásához, és az ingatlan-nyilvántartási átvezetésnek.
Mielőtt földmérőt hív épület feltüntetésre, és megrendelné az épületfeltüntetési vázrajzot, javaslom, hogy keresse meg a használatbavételi engedélyt, ellenőrizze, hogy jogerős-e?
Okirat nélkül a földhivatal nem vezeti át az épület feltüntetést. Ez azt jelenti, ha nincs okirat, van egy záradékolt vázrajza, de nem tudja az ingatlan-nyilvántartási eljárást lefolytatni a hozzá tartozó okirat nélkül.
Mit lehet tenni, ha egyáltalán nincs semmilyen okirat az épület feltüntetéshez?
Építész tervezőre lesz szükség, aki a Fennmaradási engedélyhez elkészíti a szükséges okiratokat.
Jogszabályi előírás: Építésügyi hatósági eljárások támogatása – a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 3. § az építésügyi hatósági szolgáltatáshoz az Inytv. szerinti bejegyzés, feljegyzés, erről szóló határozat igazolása – hiteles másolat kérése – másolat kérése;
Amennyiben nincs, vagy nem találjuk meg a szükséges okiratokat, akkor ha valóban léteztek, a Magyar Nemzeti Levéltár Ügyfélszolgálatához lehet fordulni. Levéltár kérésre megküldi az űrlapmintát Ezt ki lehet tölteni kézzel, vagy géppel is. Az űrlapot a lehető legpontosabban kell kitölteni, hiszen a keresést könnyíti meg.
Milyen adatokat kell feltüntetni a Levéltár Ügyfélszolgálatára beküldött iraton?
- ingatlan jelenlegi és korabeli címe,
- ingatlan tulajdonos neve
- ingatlan építésének éve +/- 2 éves eltéréssel
- építtető adatai
Kell-e a levéltári szolgáltatásért fizetni?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének VII. 2. pontja alapján az eljárásban általános tételű eljárási illetéket kell fizetni, 2020-ban ez az illeték: 3.000.- ft.
Fontos tudni azt is, hogy ha a keresés eredménytelen, nem található a kért irat, vagy nem adható ki, akkor is meg kell fizetni az illetéket.
Hogyan fizethető ki az illeték?
Az illeték megfizetésének lehetséges módjai:
Postai úton: illetékbélyeggel – értéknyilvántartás szolgáltatás igénybevételével.
Vannak olyan személyek, akik kérhetnek illeték mentességet is. Erről érdemes előre tájékozódni a levéltárban. Ha Ön illetékmentességet élvez, akkor be kell adni az erről szóló dokumentukokat is.
Fontos tudni: Egy űrlapon csak egy igény benyújtására van lehetőség. Több megkeresés benyújtása esetén,
igényenként új űrlap kitöltése szükséges, és ügyenként kell megfizetni az illetéket is.
Milyen ügytípusokban lehet beszerezni dokumentációkat a levéltárból?
Építésügyi hatósági eljárásokhoz az Inytv. szerinti bejegyzés, feljegyzés, erről szóló határozatok igazolása – hiteles másolat kérése.
Leggyakrabban előforduló ügyek:
– építési, bontási engedélyek,
tervdokumentációk,
használatbavételi engedélyek,
tervrajzok,
közművek.
Űrlaphoz csatolandó mellékletek
1.) Az ügyintézés megkönnyítése érdekében az ügyfél rendelkezésére álló dokumentumok másolatai, ismert tények,
információk közlése.
2.) Írásos meghatalmazás abban az esetben, ha az ügyfél saját ügyeinek intézésével más személyt bízott meg és a
Rendelkezési nyilvántartásban nem tett rendelkezést.
A hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok szerint – az 1990 előtti építési
tervdokumentációi adatvédelmi okokból anonimizált másolata iránti kérelmet lehet beadni. (Azért 1990 a korszakhatár, mert Az Ltv. 22 – 24. § alapján, a törvényben
foglalt adatvédelmi kivételekkel alapesetben a közlevéltárban őrzött, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli levéltári anyagban lehet kutatni.
Szerencs Város 1990 utáni építési iratai még nem kerültek be a Levéltár őrizetébe, azok Szerencs Város Polgármesteri Hivatala irattárában kereshetőek. Az adatvédelemre vonatkozó előírások betartásával.
Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának a Miskolc mellett még több fiókja is van:
Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár,
Alsózsolcai Fiók levéltár
Az építésügyi hatósági szolgáltatásokról itt olvasható a törvényi rendelkezés
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
3. § (1) * Az építtető az építésügyi hatósági engedély vagy tudomásulvétel iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az illetékes hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely igénybevételével.
(2) * Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti
a) * annak vizsgálatát, hogy a 2. § (2) bekezdése szerinti elektronikus gyűjtő tárhelyen gyűjtött dokumentumai megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásban benyújtandó kérelemre és annak mellékleteire vonatkozó előírásoknak,
b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e
ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy
bb) további szakhatósági közreműködés,
c) * tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének, továbbá jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről,
d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,
e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint
f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.
(3) * Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély vagy az építésügyi hatósági tudomásulvétel iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély vagy az építésügyi hatósági tudomásulvétel iránti kérelem benyújtására.
(4) * Az építésügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti szakmai nyilatkozatát a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek.
(5) * Az építésügyi hatósági szolgáltatást a hatósági engedély vagy tudomásulvétel iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni.
(6) * A hatóság szakmai nyilatkozatát az építtetőhöz intézett elektronikus levélben, a (2) bekezdésben meghatározott kérdéskörben állíthatja ki. A kiadott nyilatkozat a hatóságot a hatósági eljárása során nem köti.