Ha az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő épületek ábrázolása eltér a valóságtól, a társasházasításhoz mindenképpen először az épületeket kell rendezni az ingatlanon.Az épületek valóságos feltüntetéséről vázrajzot kell készíteni. Az épületek térképi átvezetése után lehet a társasházasítást beadni. Ha a telket megosztani külön nem lehetséges, azt majd az okiratba lehet foglalni.
Amennyiben kérdése van társasház alaprajz készítéssel kapcsolatban, hívjon bizalommal.
Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő,
Tel: 06-20/586-11-79, vagy 03-30/58-77-363
emailban kérem a település nevét, és a helyrajzi számot az árajánlat elkészítéséhez.
kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com
2003. évi CXXXIII. törvény, a társasházakról
Új építés esetén a teendők:
1. Épületfeltüntetési vázrajz készítése.
2. A földhivatali átvezetéshez Használatba vételi engedély vagy Hatósági bizonyítvány és Ingatlan-nyilvántartási kérelem is kell.
3. A társasház alapításához szükséges alaprajz elkészítése, készülhet párhuzamosan az épületfeltüntetési vázrajz készítésével.
4. Az épületfeltüntetés földhivatali átvezetése után lehet az alaprajzot benyújtani záradékolásra.
5. Az alaprajz záradékolása után lehet az alapító okiratot benyújtani a földhivatalba.
A társasház alapítása esetén, a társasház alapító okiratot ügyvéddel kell elkészíttetni, ennek melléklete a földmérő által készített vektoros társasház alaprajz.
5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.
(2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
(3) Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.
(4) A (3) bekezdés szerinti elővásárlási, előbérleti jogot megelőzi a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön jogszabályok eltérő rendelkezése.
(5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
6. § A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.
7. § * (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.
(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
(3) Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak – tulajdoni hányad szerinti – többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.
(3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt.
9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:
a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
Fogalmak:
56. § E törvény alkalmazásában:
1.1. Lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.
1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület.
1.2. Nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, műszakilag megosztott önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.).
Amennyiben szüksége van közös tulajdon megszüntetése esetén társasház kialakítására, keressen bizalommal.
A Földhivataltól megigénylem az adatokat. Felmérem a házat, a kialakítandó lakásokat, irodákat stb. A helyszíni mérés után az irodai munka folyamán elkészítem a vektoros társasház alaprajzot. ez beadásra kerül a földhivatalba. Ezután az ügyvéd, akit Ön megbíz, elkészíti a tárasasház alapító okiratot. Ezután az alaptó okirat, és a társasház alaprajz beadása történik a földhivatalba. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás határozattal bejegyzi a tulajdoni lapra, azz így kialakult albetéteket.
Kiss Tibor Földmérő mérnök
06205861179
06305877363
kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com
Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.
Előzetes bejelentkezés szükséges.