Címke: határozat

1990 előtt épült családi házakról a tulajdoni lapon HOL, ÉS HOGYAN található meg, az épület létesítési határozat száma, dátuma? Mi alapján tudja, a Földhivatali ügyintéző visszakeresni, megtalálni a Használatbavételi engedélyt, és az épületfeltüntetési vázrajzot?

Minden vélemény számít!

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Amikor egy családi házhoz a Magyar Államtól vásároltak építési telket, akkor általában az adás-vételi szerződésben előírtak beépítési kötelezettséget is. A telekkönyvben 1972. december 31-ig rögzítették a Bíróságok és a Földhivatalok által hozott határozatokat, jog és tény feljegyzéseket.

1973. 01. 01-től felváltotta a TELEKKÖNYV-et a TULAJDONI LAP. A tulajdoni lapra, a földhivatali határozatok alapján, kerülhetett épület létesítési bejegyzés, illetve, a már meglévő épület bővítéséről bejegyző határozat.

Minden esetben ha törvényeket betartva építkeztek, a lakóházról építési tervet kellett beadni az építési engedély kérelem mellé, valamint csatolni kellett a földhivatali térkép másolatot is. A térkép másolattal igazolta az ingatlan tulajdonosa, hogy az a telek, amelyre építkezni szeretne, még beépítetlen terület. Az építési hatóság (korábban a jegyző volt az I. fokú építési hatóság), az építési engedély kérelem, az építési terv alapján, hivatalos nyomtatványon, építési engedélyt adott ki. Az építési engedély általában 2 évig volt érvényes, és további 2 évre lehetett meghosszabbítani.

A felépített családi házra, -amelynek műszaki állapota megfelelő volt-, az építési hatóság HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYt adott ki.

A Használatbavételi engedély egy példányát és földmérő által készített (helyszínrajzot), épületfeltüntetési vázrajzzal együtt, kérelemmel, be kellett adni az építtetőnek, ingatlan tulajdonosának a helyileg illetékes földhivatalba.

Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés során ellenőrizte a földhivatal az okiratot, a Használatbavételi engedélyt, és a vázrajzot a földhivatal átvezetés előtt hivatalos záradékkal látta el, hogy a földmérési törvénynek megfelelően készült.

Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a földhivatal határozatot hozott, mely határozatot a tulajdoni lapra sorszámozottan bejegyezte. A sorszám után a tulajdoni lapnak tartalmazni kell a bejegyző határozat számát, és bejegyzés pontos dátumát is. Ezután került a lakóház, családi ház felrajzolásra a földhivatali térképre. Az ügyintézőnek úgy kellett felrajzolnia a családi házat a telken belülre, ahogyan megépítették. Akkor is pontosan be kellett mérnie a földmérőnek az épületet, családi házat, ha a tulajdonos eltért az építési tervtől. A földhivatal köteles volt úgy felrajzolni az épületfeltüntetési vázrajzról a lakóházat, ahogyan a földmérő ábrázolta azt.

A földhivatal OKIRATTÁRÁBAN a tulajdoni lapon szereplő határozatok, és dátumok alapján visszakereshető a hivatalos, földhivatal által meghozott bejegyző határozat.

A bejegyző határozat mellett megtalálható az eredeti, jogerősített Használatbavételi engedély példánya. A földhivatalnak meg kell őriznie a földmérő által készített épületfeltüntetési vázrajzot is.Ezen iratok nem selejtezhetőek.

Hivatkozott jogszabályok:

1973. 01. 01-től kötelező a tulajdoni lapra bejegyezni az épület létesítést. Kellett hozzá használatbavételi engedély és vázrajz is. Erről a hivatalos határozatot a földhivatal hozta meg.

1972. december 31-e előtt TELEKKÖNYVEK VOLTAK.

1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról,

27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról,

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról,

1964. évi III. törvény
az építésügyről Az építésügyi hatósági engedélyezés
26. § (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) – a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben – az építésügyi hatóság engedélye szükséges.2) Az építményt csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. Az engedélyezett céltól eltérő használathoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges

54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelettelekkönyvről, és

2/1960. (XII. 25.) IM rendelet a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról .

Sokkal korábbi törvények:

„Az Osztrák Polgári Törvénykönyvet (Optk.) 1853. május 1. napján vezették be hazánkban, telekkönyvi szabályait az Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban hatályában fenntartotta.

A telekkönyvi rendtartást hosszú ideig az 1855. évi december 15-i igazságügyi miniszteri rendelet tartalmazta,

majd a régi Ptk. 116.§-a rendelkezett szűkszavúan az ingatlan-nyilvántartásról.

A telekkönyv szabályait az 54/1960.(XI.27.) Korm. rendelet állapította meg, míg az eljárási kérdéseket a

118/1960.(I.K. 23-24.) IM utasítás tartalmazta.

Az egységes ingatlan-nyilvántartást rendező 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletet 2001. január 1. napjától a több módosítást megért 1997.évi CXLI. törvény váltotta fel, a végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelettel.

A telekkönyv – részben anyagi, részben eljárásjogi – alapelveit már az 1855. évi rendelet is tartalmazta (pl. bejegyzés, nyilvánosság, különlegesség, jogosság elve).”

Fenti ismertetés nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatásul szolgál, ha Ön nem a családi ház első tulajdonosa, hogyan szerezheti be a 2024-ben induló lakásfelújítási támogatáshoz a családi házról az igazolást, mikor épült, mikor kaptak a korábbi tulajdonosok Használatbavételi engedélyt? Valamint ellenőrizheti, hogy a földhivatalban az eredeti telekhatár van-e a hivatalos térképen, ugyanaz-e, amit a korábbi épületfeltüntetési vázrajz készítésekor bemért a földmérő.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

NEGYEDIK RÉSZ

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

X. CÍM

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI

5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.

5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]

(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

5:167. § [Az okirati elv]

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

5:168. § [A bejegyzési elv]

(1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.

(2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.

(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

5:169. § [A rangsor elve]

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

Amennyiben kiderül, hogy a lakóháza nem szerepel a hivatalos földhivatali térképen, akkor vállalom az épületfeltüntetési vázrajz készítését, rövid határidővel. De ekkor is szükséges a Használatbavételi engedély.

A Használatbavételi engedély esetlegesen kereshető, és fellelhető még, ha nem adták be a földhivatalba, az építési hatóságon, település jegyzőjénél.

30 éven túli építés esetén a helyileg illetékes levéltárban.

Szerencs például a Sátoraljaújhelyi levéltárhoz tartozik. Van levéltár Felsőzsolcán, és Miskolcon is.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Mit jelent a rövid határidővel való földmérési változási vázrajz készítés?

  • Ön megrendeli az épület feltüntetést, ehhez kell a település neve, és a helyrajzi szám (semmilyen személyes adatra nincs szükség, soha nem kérem el online felületen)
  • Megigénylem a földhivatal földmérési osztályától az épületfeltüntetéshez szükséges hivatalos földmérési adatokat.
  • A földhivatalból az adatok érkezése változó 2-8 nap között van
  • Egyeztetek Önnel időpontot az épület körbe mérésére. Ha személyesen nem tud ott lenni, nem akadály, ha meghatalmaz valakit.
  • A házat, épületet, építményt a földmérő csak kívülről méri be, az épületbe nem megy be
  • Az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez Önnek szükséges kitölteni egy nyomtatványt, mely letölthető a földhivatal oldaláról, vagy viszek magammal ilyen nyomtatványt, és helyszínen kitölti.
  • A Használatbavételi engedély beszerzése NEM A FÖLDMÉRŐ FELADATA.
  • A földmérő munkája az épületfeltüntetési vázrajz beadásával, záradékolásával véget ér.

Ha bármilyen kérdése van épületfeltüntetéssel kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:

Kiss Tibor földmérő mérnök 06-30/5877363, vagy 06-20/5861179

email: kisstibi.szerencs@gmail.com

Jó helyen van-e a telekhatár? Iránymutatás szomszédviták, birtokhatáron lévő kerítés helyének eldöntéséhez. Mikor van szükség földmérőre, földmérésre?

Minden vélemény számít!

PK 265. szám*
I. Ha vitássá válik a szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, azt a bíróságnak az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia.

II. Ha az ingatlan tulajdonosa az érvényben levő ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat tartja sérelmesnek, a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét a bíróság előtt keresettel érvényesítheti. Bírósági döntésnek azonban csak akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg.

III. Ha az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt és a valóságos tulajdoni viszonyoknak egyébként megfelelő határvonal a természetben csak az ún. földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül tűzhető ki, a bíróságnak kell megállapítania a határvonal helyét és ennek megfelelően kell rendeznie a felek birtoklási viszonyait, megállapítva az esetleges birtokháborítás elkövetését is.

IV. A helyes térképi határvonalnak a bíróság által történő megállapításához nincs szükség az építésügyi hatóság telekalakítási engedélyére. Ez csak akkor szükséges, ha a bíróság a valóságos térképi határt kívánja megváltoztatni valamely területrésznek – érvényes tulajdonszerzési jogcímen – az egyik szomszédos földrészletből a másikhoz csatolásával.

I. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Iny. tvr.) 35. §-a elrendelte az egységes ingatlannyilvántartás szerkesztését. Egyebek mellett kimondta, hogy a szerkesztés során az ingatlanokra vonatkozó jogoknál, tényeknél a telekkönyvi, a földrészlet adatainál és térképi ábrázolásnál pedig a földnyilvántartási, valamint a földmérési adatokból kell kiindulni. Az észlelt eltéréseket a helyszíni állapot felmérésével, illetőleg az érdekeltek meghallgatásával kell rendezni.

A szerkesztés megkezdésének előfeltétele volt, hogy rendelkezésre álljon a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Ft.) az 51/1979. (XII. 20.) MT rendelettel módosított 5. §-ában foglaltaknak megfelelően elkészített földmérési alaptérkép. Ennek a nyilvántartási példánya – az ingatlannyilvántartási térkép (a továbbiakban: nyilvántartási térkép) – szolgál az ingatlannyilvántartás céljára [Iny. tvr. 9. § (4) bekezdés]. A földmérési alaptérkép kötelező alapja az ingatlannyilvántartásnak (állami földnyilvántartásnak és telekkönyvnek), továbbá minden olyan tevékenységnek és eljárásnak, amely a térképi ábrázolással, a területnagysággal, a koordinátás azonosítók meghatározásával vagy a helyrajzi számozással kapcsolatos [Ft. 5. § (3) bekezdés]. A földmérési alaptérkép a tartalmat mérethelyesen, valósághűen ábrázolja és hitelesen tanúsítja [Ft. 5. § (2) bek.].

Az ingatlannyilvántartás érvényessé válásával az alapjául szolgáló nyilvántartási térkép is érvénybe lép. Ezért mindazokban a jogvitákban, amelyeknek a tárgya a felek által birtokolt szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, a bíróságnak ezt a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia.

Ennek érdekében a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kirendelt igazságügyi földmérő szakértő feladatává teszi annak kellő részletességgel elkészített vázrajzon történő szemléltetését is, hogy hol tűzhető ki a természetben a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelő határvonal, megjelölve annak azokat a kellően rögzített kitűzési pontjait, amelyek ismeretében a határvonal utóbb – szakértő bevonása nélkül is kitűzhető.

II. Az egységes ingatlannyilvántartás egyik fontos alapelvét fogalmazza meg az Iny. tvr. 2. §-nak (1) bekezdése, amely szerint az ingatlannyilvántartás – ha jogszabály kivételt nem tesz – hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és tények mellett a feltüntetett adatok, így a földrészletek határvonalára vonatkozó adatok fennállását is. Ez az alapelv szolgálja egyebek mellett – a tulajdoni és használati viszonyok védelmét, továbbá az ingatlanforgalom biztonságát. Fontos érdek fűződik ezért ahhoz, hogy a bíróságok is elősegítsék az ingatlannyilvántartás alapjául is szolgáló nyilvántartási térkép adatainak minél pontosabbá tételét, így adva jogvédelmet azoknak, akiket jogsérelem ért a nyilvántartási térkép téves adata miatt.

Az ingatlannyilvántartás szerkesztése során hozott határozat ellen az érdekeltek az Iny. tvr. VI. fejezetében (23-32. §-ok) szabályozott jogorvoslattal élhettek, illetőleg élhetnek [Iny. tvr. 42. § (4) bekezdés). A járási földhivatal határozata ellen tehát a megyei földhivatalhoz (Budapesten a Fővárosi Földhivatalhoz) lehet fellebbezni, a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott megyei (fővárosi) földhivatali határozat megváltoztatása iránt pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbíróságnál (kerületi bíróságnál) lehet kérelmet előterjeszteni, amely bíróság a kérelem felöl tárgyaláson kívül – az Iny. tvr-ben foglalt eltérésekkel – a polgári nemperes eljárás szabályai szerint határoz. Az első fokú bíróság végzése elleni fellebbezésre és a fellebbezési eljárásra – meghatározott eltéréssel – ugyancsak a polgári nemperes eljárás szabályai az irányadók (Iny. tvr. 23-29. §).

Az ingatlannyilvántartás átalakítása során hozott határozat ellen is az érdekeltek az ingatlannyilvántartási jogszabályok szerinti jogorvoslattal élhetnek [27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet 7. § (3) bekezdés].

Az említett rendelkezések tehát csak a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott megyei (fővárosi) földhivatali határozat ellen teszik lehetővé a nemperes eljárás szabályaihoz igazodó bírósági út igénybevételét. Ezzel összhangban rendelkezik a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet akként, hogy a bíróság által felülvizsgálható az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről szóló, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító földhivatali határozat [1. § (1) bekezdés 16. pont]. Ezek az eljárások azonban nem szükségképpen vezetnek a szomszédos ingatlanok (földrészletek) határvonalával kapcsolatos viták rendezésére.

Az ingatlannyilvántartás szerkesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből is következik, hogy a szerkesztés nem járhat a tulajdonos vagy más jogosult korábban szerzett jogainak a sérelmével. Az ingatlannyilvántartás átalakításáról szóló 27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet 3. §-a is kimondja, hogy az ingatlanok helyrajzi számának, területének és egyéb adatainak megváltoztatása az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érintheti. A 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 3. §-nak (6) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén a járási földhivatal a földmérési alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor hivatalból is kijavíthatja. Nincs tehát jogszabályi akadálya annak, hogy ugyanezt a járási földhivatal a sérelmet szenvedett fél kérelmére vagy a bíróság jelzésére tegye meg.

Abban az esetben, ha a jogsérelem az említett földhivatali eljárásban nem orvosolható, illetőleg azt nem orvosolják, az érdekelt fél nem zárható el attól, hogy igényét a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben keresettel a bíróság előtt érvényesítse. Nyilvánvaló, hogy a nyilvántartási térkép esetleges hibája a bejegyzett jog sérelmével jár. A tulajdonjogból eredő birtoklási jog terjedelme ugyanis minden esetben annak a földrészletnek a határvonalához igazodik, amelyet a nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően feltüntetett határvonalak határoznak meg. Ha az ingatlan tulajdonosa sérelmesnek tartja az érvényben levő nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat, a bíróság előtt érvényesítheti a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét.

Az igény tárgyában azonban a bíróság csak akkor dönthet, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg. Ezért – amennyiben a földhivatali eljárásban való orvoslás egyáltalán szóba jöhet – le kell folytatni az említett földhivatali eljárást, és meg kell várni annak jogerős befejezését.

Az említett kereset alapján indult perben a sérelmet állító felet terheli annak bizonyítása, hogy az ingatlannyilvántartási térkép hibás, továbbá hogy annak hibája miatt öt jogsérelem érte, amely a földhivatali eljárásban nem volt orvosolható [Pp. 164. § (1) bekezdés].

III. A nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően ábrázolt határvonal a természetben nem mindig tűzhető ki teljes pontossággal, hanem csak az ún. földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül. Ilyen esetben – igazságügyi földmérési szakértő szakvéleményének beszerzése után – a bíróságnak kell megállapítania, hogy a természetben hol húzódik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak leginkább megfelelő határvonal.

A szakértő feladatává kell tenni azoknak a kitűzési nehézségeknek a feltárását is, amelyek indokolttá teszik a megengedett eltérés figyelembevételét. Ennek ismeretében kell a bíróságnak megállapítania a határvonal természetbeni helyét olyan módon, hogy az – szakértő bevonása nélkül is – bármikor kitűzhető legyen. Ennek érdekében a bíróságnak a határozatában szabatosan meg kell állapítania a határvonal – s egyben a birtokba adni rendelt területrész – kitűzési pontjait.

Ha a perben bizonyítják, hogy a jogvitát megelőzően kialakult békés birtokállapotnak megfelelő határvonal a természetben a szóban levő „földmérési hibahatáron” belül van, ezt a határvonalat kell olyannak tekinteni mint amely megegyezik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonallal. Ehhez képest kell eldönteni, hogy a szomszédos ingatlanok birtokosai követtek-e el egymás sérelmére birtokháborítást. A békés birtoklásban megzavart fél jogszerű birtoklását ugyanis védelmezni kell, erre alapítottan a megengedett eltérésen belüli birtoklási határvonal önkényes megváltoztatása is birtokháborításnak minősül. A sérelmet szenvedett félnek ezért birtokvédelmet kell adni, elrendelve a megzavart birtokállapot helyreállítását [Ptk. 192. § (3) bekezdés, Ptk. 188. § (1) bekezdés].

IV. Ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa a helyes térképi határvonalat, nincs szükség az építésügyi hatóság engedélyére. A bíróság ugyanis a határozatában a helyes térképi határvonalat határozza meg, s ennek megfelelően rendezi az érdekelt felek birtokviszonyait úgy, hogy az többé nem tehető vitassa [Pp. 229. § (1) bekezdés].

Építésügyi hatósági engedély beszerzésére csak akkor van szükség, ha a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonal megváltoztatásának bírósági határozattal történő elrendelése azon alapul, hogy a szomszédos ingatlanok közös határvonala mentén – érvényes tulajdonszerzési jogcímen – meghatározott területrészt kell az egyik szomszédos földrészletből a másikhoz átcsatolni. Ilyenkor ezért először a helyes térképi határvonalat kell megállapítani, és ehhez képest kell dönteni a vitás területrész tulajdonjogát, illetőleg birtoka iránt előterjesztett kereseti vagy viszontkereseti kérelemről.

A bíróságnak minden olyan határozatát, amellyel a helyes térképi határvonalat állapítja meg, az igazságügyi földmérési szakértő által készített kitűzési vázlattal, mérési és területszámítási munkarészekkel együtt meg kell küldenie a területileg illetékes megyei (fővárosi) földhivatalnak. Csak így biztosítható ugyanis az, hogy a bírósági határozattal megállapított határvonaltól – annak későbbi kitűzésekor – a földmérő szerv se térjen el [4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 4. § (4) bekezdés].

Nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 1/2014. PJE határozat 1. pont.

Cikk forrása: Kúria


A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.

Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.

Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:

Kiss Tibor földmérő mérnök

06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363

emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com