Tudta, hogyan kerülnek az épületek a térképre?
Minden vélemény számít!
Címke: földhivatali ügyintézés
Mennyi ideig tart a Földhivatalban a vázrajzok záradékolása?
2020. január 1-től az Ákr. vonatkozik a vázrajzok záradékolására is. A korábban érvényes 25 napos záradékolás megszűnt. Az új ügyintézési határidő 60 nap.
2016. évi CL. törvény
50. § [Az ügyintézési határidő]
(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.
(2) Az ügyintézési határidő
a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,
b) sommás eljárásban nyolc /8/ nap,
c) teljes eljárásban hatvan /60/ nap.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg.
(4) Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.
(5) Az ügyintézési határidőbe nem számít be
a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
b) – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének
időtartama.
9. Sommás eljárás és teljes eljárás
39. § [Az eljárás fajtái]
A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el. Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.
40. § [Automatikus döntéshozatal]
Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha
a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,
b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,
c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
d) nincs ellenérdekű ügyfél.
41. § [A sommás eljárás]
(1) * Sommás eljárásnak van helye, ha
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.
(2) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.
(3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.
42. § * [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]
Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
43. § [Függő hatályú döntés]
(1) A hatóság – az e §-ban meghatározottak szerint – az eljárás megindításától számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.
(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy
a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot /10.000.- Forintot/ a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni,
b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,
c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.
(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni
a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,
b) a hatósági igazolvány kiállítására,
c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,
d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni,
e) ha az ügyben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy írja elő, valamint
f) ha törvény ekként rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A felfüggesztést elrendelő vagy szünetelést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik.
(5) Az eljárás szünetelése, felfüggesztése vagy függőben tartása esetén az eljáró hatóság – a (7) bekezdés megfelelő alkalmazásával – legkésőbb a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának végét követő nyolcadik napon függő hatályú döntést hoz, amelyben rendelkezik az eljárás folytatásáról és a (4) bekezdés szerinti, a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának figyelmen kívül hagyásával számított időpontról.
(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
a) a kérelmet visszautasítja,
b) az eljárást megszünteti,
c) érdemben dönt,
d) az eljárást felfüggeszti vagy a beadvány elintézését függőben tartja, vagy
e) az eljárás szünetel.
(8) * Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, ha
a) a döntés
aa) – központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vagy annak vezetője, vagy
ab) a Magyar Nemzeti Bank
hatáskörébe tartozik,
b) az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény.
(9) A függő hatályú döntés tartalmazza a (4) bekezdés szerinti időpontot, naptári dátum szerint meghatározva.
(10) A függő hatályú döntés véglegessé válásáról a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy díj, továbbá az általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.
(11) A szakhatóság és a megkeresett szerv a (10) bekezdésben foglalt esetben a véglegessé válásról szóló értesítésétől számított öt napon belül intézkedik az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő illeték vagy díj, továbbá az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő eljárási költség eljáró hatóságnak történő megfizetéséről.
(12) A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei – ide nem értve e § rendelkezéseit – fennállnak-e.
(13) * Ha az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a hatóság az ügyet ez esetben is teljes eljárásban intézi el. A hatóság – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a (7) bekezdés d) és e) pontjában meghatározottakról, a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel, továbbá tájékoztatást ad a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről.
A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.
Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.
Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:
Kiss Tibor földmérő mérnök
06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363
emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com
Ki végezhet földmérést Magyarországon?
TEÁOR SZÁM 711204 Földmérés, térképészet
A tevékenységhez külön engedély szükséges! A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges! Engedélyező hatóság: A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány, valamint a megrendelő által aláírt megbízólevél vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító �Parancs� tanúsítja.
A földmérő igazolvány elkészítéséről, kiadásáról és nyilvántartásáról a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gondoskodik.
A földmérő igazolvány kiadása iránti kérelmet az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 1. mellékletben szereplő, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél beszerezhető, vagy annak honlapjáról letölthető igénylőlapon lehet benyújtani.
A földmérő igazolvánnyal rendelkező földmérők nyilvántartását a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv honlapján folyamatosan közzé kell tenni.
Az ingatlanrendező földmérő minősítést és annak meghosszabbítását kérelemre az Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (továbbiakban: Bizottság) szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv adja ki. A kérelmet az 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 4. mellékletben szereplő adatlapon kell beadni.
A minősítés iránti kérelmet a lakóhely szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtani. A kormányhivatal a szakfelügyeleti véleménnyel ellátott kérelmet a Bizottság titkárához továbbítja.
Amennyiben a kérelmező által felsorolt referencia munkák több megye területét érintik, a kormányhivatal elektronikus úton megkeresi a referencia munkavégzés igazolása tekintetében az illetékes kormányhivatalokat.
A Kormány földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként az országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
Engedélyt előíró jogforrás: 2012. évi XLVI. törvény
52/2014. (IV. 29.) VM rendelet
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
. Szolgáltatás piacfelügYeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: http://www.kormanyhivatal..hu/hu/budapest
Geodéziai tervezői minősítés szükséges az építmények tervezésével, megvalósításával, működtetésével, vizsgálatával kapcsolatos következő geodéziai feladatok irányításához, minőségtanúsításához:
a) építménytervezés célját szolgáló tervezési alaptérképek készítése,
b) építmények geodéziai kitűzése, geodéziai művezetése,
c) építési feladatok geodéziai irányítása és ellenőrzése,
d) a megvalósult állapot geodéziai műszaki dokumentációjának elkészítése,
e) közművezetékek geodéziai bemérése, analóg alapanyagon lévő szakági térképek, helyszínrajzok digitális átalakítása, térképezése,
f) műszaki térinformatikai rendszerek újonnan előállítandó térképi alapjainak létrehozása, és azok változásvezetése,
g) településtervezéshez, területrendezéshez, településfejlesztéshez szükséges térképek készítése.
Természetes tereptárgyak, illetve építmények mozgás- és deformáció vizsgálati méréseit geodéziai tervezői minősítéssel rendelkező földmérő végezhet.
Geodéziai szakértői minősítéssel a szakterületen teljes körűen végezhető az építmények tervezésével, megvalósításával, működtetésével, vizsgálatával kapcsolatos geodéziai vonatkozású kérdések ok-okozati összefüggéseinek értékelése, és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, szakmai tanácsadás, javaslattétel.
A tevékenységhez külön engedély szükséges!
A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges!
Engedélyező hatóság: A minősítést végző és a névjegyzéket vezető szerv:
Első fokon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamara (a továbbiakban: területi kamara) titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) főtitkára folytatja le a minősítési eljárást.
A geodéziai tervezőknek és a geodéziai szakértőknek a közhiteles nyilvántartását az MMK a területi kamaráinak adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezeti és honlapján folyamatosan és ingyenesen hozzáférhetővé teszi.
Engedélyt előíró jogforrás: 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet
A jelen blog cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, csak tájékoztatási célból készült.
Bármilyen vitás esetben keressen fel ügyvédet, illetve jogsegély szolgálathoz is fordulhat, vagy a bíróságok ügyfélsegítő napjain is kérhet segítséget panaszának intézéséhez.
Ha további tanácsra van szüksége, hívjon bizalommal:
Kiss Tibor földmérő mérnök
06-20-586-1179, vagy 06/30-58-77-363
emailcím: kisstibi.szerencs@gmail.com