tarsashaz, társasház, társasházalaprajz, vektoros alaprajz, kategória bejegyzései

Tulajdoni lap III. RÉSZ-ben milyen bejegyzések találhatóak?

Földmérési szempontból lényeges a telekalakítási bejegyzés, épületfeltüntetés, épület létesítés, épület bővítés, és épület elbontása.

Fent felsorolt földmérési tevékenységhez, nemcsak okirat kell, hanem földmérési vázrajz is.

ezeket a vázrajzokat a földhivatal záradékkal látja el a vizsgálat során. a záradékolás arról szól, a földhivatal megvizsgálta a földmérő vázrajzát, és az ingatlan-nyilvántartási eljárásra, tulajdoni lapi bejegyzésre alkalmasnak találta.

Ezekhez a fent felsorolt vázrajzokhoz, TELEKALAKÍTÁSI engedély is kell, valamint az Építési Hatóság engedélye. Épület elbontása esetén, ha minden épület el van bontva, már nem kell földmérési vázrajz, csak Építési Hatósági okirat az épület elbontásáról. Ha van megmaradó épület, ami nem kerül elbontásra, csak abban az esetben kell külön vázrajz az épület elbontásáról.

A tulajdoni lapon a III. részbe való bejegyzés csak okirattal, és vázrajzzal történhet.

A TULAJDONI LAP

1. A tulajdoni lap részei 

1. § A tulajdoni lap három részből áll.

A tulajdoni lap III. része jogszabály alapján az alábbi adatokat tartalmazza:

4. § (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:

a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,

b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,

d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vasúti használati jog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,

e)  elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,

f) tartási és életjáradéki jog,

g) jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és végrehajtási jog,

h) olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.

(2) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:

1. a III. részen bejegyzett jogosult

1.1. kiskorúságának ténye,

1.2. gondnokság alá helyezésének ténye,

2. a jogosulttal szemben megindított

2.1. felszámolási eljárás,

2.2. végelszámolás

ténye az ügyszám megjelölésével,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,

4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,

6. kisajátítási eljárás megindításának ténye,

7. telekalakítási eljárás megindításának ténye,

8. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye,

9. földminősítési eljárás megindításának ténye,

10. ingatlan-nyilvántartási hatósági döntéssel szembeni

10.1.

10.2 közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél benyújtásának,

10.3. ügyészi felhívás benyújtásának,

10.4. ügyészi fellépés bejelentésének,

10.5. felügyeleti eljárás megindításának

ténye,

11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,

12. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,

12.2. elidegenítési tilalom,

12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,

13. a tv. 64. §-ában meghatározott

13.1. perek,

13.2. büntetőeljárás

megindításának ténye,

14. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,

15.  a zárlat, a zár alá vétel, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,

16. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,

17. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,

18. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,

19. ranghely megváltoztatása,

20. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,

21. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

22. az épület (építmény, műtárgy)

22.1. építésének,

22.2. lebontásának

ténye,

23. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

24. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

25. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,

26. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

27. nemzeti emlékhely ténye,

28. történelmi emlékhely ténye,

29. pénzügyi lízingbeadás ténye,

30. föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye,

31.eljárás megszüntetésének ténye,

32 olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését – a tv. 2. § (2) bekezdése alapján – törvény elrendeli.

(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.

a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;

b) a jog, tény megnevezése;

c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;

d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),

e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

g) törölt bejegyzésre való utalás,

h) kiegészítő szöveges bejegyzés.

(3a) Az illetékességiterület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része – ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is – önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó és az átvevő ingatlanügyi hatóság megjelölését.

(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.

(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.

4/A. § (1) Az 1–4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:

a)az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság neve és címe,

b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,

c) tulajdoni lap megnevezés,

d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),

e) dátumként:

ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;

eb)

ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,

f) a megrendelés száma,

g) záradékként:

ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;

gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés szerepel.

(3)

(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.

(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.

(6)

1/A. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon * 

5. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.

(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.

(3) A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.

(4) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.

(5)

19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás * 

24. § (1) Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

Forrás: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Korábbi jogszabály: hatályon kívül helyezve:

1997. évi CXLI. törvénnyel, az ingatlan-nyilvántartásról szóló,

1972. évi 31. törvényerejű rendeletet az ingatlan-nyilvántartásról, hatályon kívül helyezte.

Hatályos volt: 1973. 01. 01-től. 1997. évi CXLI törvényig.

Korábbi törvényi rendelkezések ezek voltak: Hasonlóak, illetve néhány területen megegyeznek

a jelenleg is érvényes Ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezéseivel.

A tulajdoni lap korábbi bejegyzlései ennek a törvénynek az alapján történtek a tulajdoni lapokra,

1973.01.01-től.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

(2) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel (a továbbiakban: bejegyzés) keletkeznek

………

IV. Fejezet

A változás vezetése

Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatos eljárás

12. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint a jogosult nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) a megváltoztatását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) A tulajdonos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet köteles bejelenteni a változás tényleges bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képező épület létesítését, illetve lebontását

A tulajdoni lap III. részében lévő bejegyzések bemutatása, nem minősül jogi tanácsadásnak.

Esettanulmány: Osztatlan közös tulajdonban lévő többgenerációs családi házak átalakítása társasházzá

A többgenerációs családi házakban általában csak egy mérőpont van áramra, és gázra.

Többen kérdezték tőlem, az aktuális helyzet miatt, hogy ezeket meg lehet-e osztani? Kialakíthatóak-e ezekből társasházak?

Amennyiben műszakilag megoszthatóak, van két bejárat, akkor kialakítható két lakásos társasház.

Amennyiben a közös tulajdon megszüntetése közös megegyezéssel történik, akkor az ingatlan-nyilvántartásba, tulajdoni lapon történő bejegyzéshez szükséges, ügyvéd által készített társasház alapító okirat. Az okirat mellékleteként földmérővel kell elkészíttetni vektoros társasház alaprajzot. A földmérő a ház belső részét méri fel, a falak vastagságát, ablakok, ajtók helyét is, a négyzetmétereken felül. (Ez igénybe vehet akár több órát is, ha nagyobb a ház, és több generáció lakja.)

Amennyiben szeretne az osztatlan közös tulajdonú ingatlant társasházzá alakítani, és ehhez a műszaki feltételek adottak, akkor kérem, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06/30-58-77-363, vagy 06/20-586-11-79

Árajánlat kérés esetén szükséges megadni a település nevét, és az épület helyrajzi számát. kistibi.szerencs@gmail.com

Amennyiben nincs közös megegyezés, akkor az ügyvéd által készített alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.

BH2007. 335. Szerződéssel – a jogutódokra is kiható hatállyal – rendezett ingatlanhasználat megváltoztatására önmagában a tulajdonostársak személyében bekövetkezett változás nem teremt alapot – Újrarendezést a rendezés során figyelembe vett körülmények lényeges változása indokolhat.

BH1993. 734. A közös tulajdon használatának rendezése során a tulajdoni arány csupán egyik, de nem kizárólagos szempont. A használat mértéke a tulajdoni aránytól el is térhet, ha ezt az épület elhelyezkedése, a terepviszonyok és az épületrészek közötti különbözet is indokolja.

BH1979. 151. Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonban álló dolog használata és birtoklása kérdésében megállapodtak, ez a megállapodás egyoldalúan, önkényesen nem változtatható meg. Ha azonban a szabályozásnál figyelembe vett körülmények utóbb olyan lényegesen megváltoztak, hogy az eredetileg helyesnek mutatkozó elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit vagy valamelyik tulajdonostárs jogos érdekét sérti, a korábbi megállapodása megváltoztatását bármelyik tulajdonostárs kérheti.”

Hivatkozott jogszabály:

A Polgári törvénykönyv tartalmazza a feltételeket, a közös tulajdon, és a társasházra vonatkozóan.

VI. CÍM

KÖZÖS TULAJDON ÉS TÁRSASHÁZ

XIX. Fejezet
A közös tulajdon

5:73. § [A közös tulajdon fogalma]

(1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.

(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.

5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]

A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]

(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.

(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.

(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.

(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.

(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

XX. Fejezet
A társasház

5:85. § [A társasház]

(1) Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

(2) Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat földhasználati jog illeti meg.

(3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlan.

(4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.

(5) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Amennyiben szeretne társasházat kialakítani meglévő ingatlanából, és a mszaki feltételek adottak, hívjon bizalommal.

Kiss Tibor földmérő mérnök, ingatlanrendező földmérő

tel: 06/20-586-11-79, vagy 06/30-58-77-363

email: kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Árajánlat kéréshez szükséges a helyrajzi szám, és a település nevének megadása.