2020. június hónap bejegyzései

Bontási engedélyhez kell-e földmérő által készített vázrajz

Minden vélemény számít!

Amennyiben az ingatlanon az összes épület elbontásra kelül nem kell vázrajzot készíteni

Ha csak épületrész, vagy melléképület kerül elbontásra, vagy esetleg megmentesült, vázrajzot is kell készíttetni.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges

BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei

45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,

b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,

c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő

bontási tevékenység.

(2) *  A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

(3) *  A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy * 

a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,

b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,

c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.

(2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy * 

a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,

b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,

c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,

d) *  a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,

e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak.

(3) * 

(4) Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja.

(5) *  Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(6) * 

(7) *  Ha az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet elutasítja és

a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,

b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki.

(8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja.

47. § (1) A határozat rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: * 

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit.

(2) A határozat indokolási része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: * 

a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,

b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.

(3) A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy

a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,

b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,

c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,

d) *  az építtető a bontási tevékenységet csak a végleges bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,

e) *  az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,

f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,

g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

(4) *  Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a (3) bekezdés g) pontjának teljesítéséről a változás átvezetése iránt az ÉTDR-en keresztül, végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

37. A döntés közlése

48. § (1) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik.

(3) A végleges döntést közölni kell: * 

a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,

c) *  a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, a területi vízvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi hatósággal.

(4) * 

(5) *  A bontási engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(6) *  A bontási engedélyezési eljárás során hozott végleges döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

(7) *  Az építésügyi hatóság a végleges bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően.

38. A bontási engedély hatálya

49. § (1) *  A bontási engedély a véglegessé válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt

a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy

b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.

(2) *  Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal, amelyhez a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot mellékelni kell.

(3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni.

Földmérési vázrajz készítés fennmaradási engedélyhez és ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Minden vélemény számít!

Mikor lehet szükség fennmaradási engedély kiadásához?

Évtizedekkel ezelőtt előfordult, hogy engedély nélkül építkeztek és nem kértek használatbavételi engedély, így okirat hiányában nem lehetett térképezni az épületet.

Gyakran előfordul az is, hogy csak üres telek van a térképen, épület egyetlenegy sincs rajta ábrázolva, vagy az utólag épített épületrészek hiányoznak. Ebben az esetben, ha szeretné, hogy az épületet a valóságnak megfelelően ábrázolva legyen a térképen , akkor Önnek be kell szereznie a fennmaradási engedélyt az építési hatóságtól és készíttetnie kell vázrajzot földmérővel.

Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei

42. § (1) *  Az építésügyi hatóság az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

(2) * 

(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben

a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,

b) * 

c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény

ca) továbbépítésére vagy

cb) használatbavételére

irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) *  A fennmaradási engedély iránti kérelemhez tartalmától függően mellékelni kell az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) *  a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben kijelölt hatóság vagy a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményt adott,

b) *  a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott.

(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van

a) *  a Khvr.-ben meghatározott esetekben végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

c) *  termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.

(7) A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,

b) *  a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

43. § (1) *  A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tarthat.

(2) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.

(3) *  Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálhatja, hogy

a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,

b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá

c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

(4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.

(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

(6) *  A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.

(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

44. § (1) * 

(2) *  Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény vagy településképi véleményben a polgármester nem javasolta.

(3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.

(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – határozattal tudomásul veszi.

(5) *  Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni,

a) amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött,

b) az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve mégis, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése alá esik, vagy

c) az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha azt nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

(5a) *  Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

(6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.

(7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.

(8) A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,

b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,

c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,

d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,

e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,

f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,

g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,

h) *  a jogorvoslat tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.

(9) A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,

b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,

c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,

d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,

e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.

(10) A határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető.

(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Földmérési vázrajz készítés használatbavételi engedélyhez és ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Minden vélemény számít!

Az épület csak akkor kerül fel az ingatlan-nyilvántartási térképre, ha van hatósági engedély, okirat és földmérő által készített Változási Vázrajz.

Ha Ön ilyen Változási Vázrajzot szeretne készíttetni, rövid határidővel vállalom.

Kiss Tibor Földmérő mérnök

06205861179

06305877363

kisstibi.szerencs(kukac)gmail.com

Földmérő iroda: 3900, Szerencs, Hegy u. 8/B fsz.1.

Előzetes bejelentkezés szükséges.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2020.06.11.-én hatályos állapota

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

VIII. FEJEZET

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei

39. § (1) *  Használatbavételi engedély alapján vehető használatba az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény, építményrész, amelyre az építtetőnek építési engedélyt kellett kérnie, ha

a) * 

b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni, vagy

c) a 11/A. § (1) bekezdés szerinti építésügyi hatóság építési engedélye a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott valamely szakkérdés tekintetében kikötést vagy feltételt tartalmazott, vagy ha az építési tevékenységgel az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a vizsgált szakkérdést érinti.

(2) * 

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) *  A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

(5) *  Új épület építése vagy meglévő épület – az az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha az (5) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

(7) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.

(8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

a) papír alapon vezetett építési napló esetében

aa) *  a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatát,

ab) a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot,

b) *  a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,

c) * 

d) * 

(8a) *  Az építtetőnek a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek esetében az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.

(9) A kérelemhez mellékelni lehet

a) az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,

b) *  a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

(10) *  Meglévő épület bővítése esetén, ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, igazolni kell az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.

(2) *  A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,

b) a tapasztalt eltérések

ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,

bb) * 

c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint

e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,

f) *  az Épkiv. 14. §-a szerinti nyilatkozat rendelkezésre áll-e,

g) * 

(3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és

a) *  az eltérés nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött és a megvalósulási dokumentációban szerepel,

b) * 

c) *  a (2) bekezdés f) pontja szerinti dokumentum rendelkezésre áll,

d) *  a 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott épület az ott meghatározott határnapot követően energetikai tanúsítvánnyal igazoltan közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületként épült meg.

(4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel – a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint – kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.

(4a)-(4c) * 

(5) *  Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha

a) az észlelt hibák, hiányosságok, valamint a kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza,

b) a 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott épület az ott meghatározott határnapon túl a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényt nem teljesíti,

c) *  a 39. § (10) bekezdésében meghatározott esetben az épületenergetikai számítás nem igazolja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést,

d) az építtető a 39. § (8a) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget,

e) *  a (2) bekezdés f) pontja szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, vagy

f) *  az építtető – a 22. §-ban meghatározott kivétellel – építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel tért el az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól.

(6) * 

(7) *  A határozat rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) az építési engedély számát, keltét,

c) a használatbavételi engedély kikötéseit,

d) *  kötelezést

da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére,

db) * 

dc) *  arról, hogy a használatbavételi engedély véglegessé válását követő hatvan napon belül – amennyiben erre korábban nem került sor – a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni,

e) *  az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, valamint az önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetésének megjelölését és hasznos alapterületét önálló rendeltetési egységenként.

(8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.

(9) Az építésügyi hatóság a határozaton a 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti az értesítettek körét.

32. A döntés közlése

41. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

(3) A végleges döntést közölni kell: * 

a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

b) *  az ingatlan-nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatósággal.

(4) *  A használatbavételi engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti.

(5) *  Az építésügyi hatóság a végleges használatbavételi engedélyt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően.

(6) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

(7) *  A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a végleges használatbavételi engedély ÉTDR-en keresztül történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.

Esettanulmány: „Van egy telkünk, meglévő házzal, ami 75 négyzetméter alapterületű, de Építési papírjai nincsenek. Ezt szeretnénk rendezni. Az épület már tízen éve így áll.”

Minden vélemény számít!

Hogyan járjunk el ilyen esetben, ha el szeretnénk adni a telket épülettel?

https://www.facebook.com/foldmeromernok/photos/a.625156871461224/625163484793896

Ha saját magunk építettük, érdemes megkeresni az irataink között az építési engedélyt. Ha szerencsénk van, megvan a használatbavételi engedély is. Az építési engedély megléte segítséget jelent az ügyintézésben, mert ha elveszett a használatbavételi engedély az iktatószám alapján a hatóság meg tudja keresni az iratokat. Utólag kaphatunk a jogerős határozatból, melyet a földmérő által készített változási vázrajzzal együtt beadhatjuk a földhivatalba.

Ha nincs, vagy nem is volt használatbavételi engedélyünk, akkor fennmaradási engedélyt kell kérnünk.

Ha földmérőre van szüksége, hívjon bizalommal.

Épületfeltüntetési változási vázrajz készítést rövid határidővel vállalom.

A Földhivatalból megvásárolom a méréshez a vázrajz elkészítéséhez szükséges adatokat. A földhivatal 8 napon belül kiadja az adatokat. A Földhivatalban dolgozó szakemberek általában 1-3 napon belül kiadják az adatokat. Vannak földhivatalok, ahol ez elhúzódik 8 napig is, szerencsére ma már ritka az ilyen hosszadalmas adatkiadás.

Az adat megérkezése után elkészítem a vázrajzot. Igény esetén délután, és hétvégén is vállalok épületfeltüntetési felmérést. ez előny a kötött munkaidőben dolgozóknak, és azoknak, akik külföldről csak hétvégére jönnek haza.

Kiss Tibor földmérő mérnök 06/húsz/586-11-79, vagy 06-30/58-77-363

Érdemes időben elkezdeni az ügyintézést, engedélyek beszerzését, illetve vázrajz elkészítést megrendelni, mert a földhivatali záradékolás 60 napon belül történik, erre jön még rá az ingatlan-nyilvántartási átvezetés újabb 60 nap.